Vagyonadó, különadók, árrésstop: ki fizeti a 2027-es költségvetés bevételeit?

Vagyonadó, különadók, árrésstop: ki fizeti a 2027-es költségvetés bevételeit?

A Tisza-kormány a vagyonadó bevezetésével, a nagyvállalatok és az energiacégek magasabb adóival, valamint az árrésstop kivezetésével írja át a jövő évi bevételi oldalt. Júniusban még 300-600 milliárd forintot vártak az új adóból, a költségvetési tervben már csak 200 milliárd szerepel. A Fidesz középosztály-ellenes költségvetésről beszél, a Mi Hazánk szerint a vállalkozások fizetik meg az árát, a kormány pedig azt mondja, végre a gazdagok is beszállnak.

A kormány szerint az adóváltozások egyenlege 665 milliárd forint többletbevétel 2027-ben. Ebben benne vannak az új terhek és a lakossági adócsökkentések is, a tételes törvényjavaslatot azonban a kormány csak október 31-ig nyújtja be az Országgyűlésnek.

Ki mit mond a vagyonadóról és a különadókról

A kormány: igazságosabb közteherviselés

Magyar Péter október 6-án jelentette be a vagyonadó részleteit: az 1 milliárd forint fölötti vagyonrész után évi 1 százalék, a 100 milliárd forint fölötti rész után 1,5 százalék a kulcs. Az adó minden vagyonelemre kiterjed, a külföldi eszközökre is, a hiteleket viszont le lehet vonni. A miniszterelnök a parlamentben a hiánycsökkentés egyik forrásaként nevezte meg a nagy vagyonok megadóztatását, a szennyező cégek és a bányák adóztatásával együtt.

Az árrésstopot Magyar Péter elhibázott intézkedésnek nevezte, amely szerinte csak a fogyasztók terheit növelte. A Telexnek adott interjúban azt mondta, a szabály nem érte el a célját, mert a kereskedők áthárították a terhet, és magyar vállalkozásokat tettek tönkre vele. A különadók áthárításáról szóló kérdésre úgy felelt, hogy minden az ellenőrzésen múlik.

Uniós költségvetés: a befizetésről mindenki hallgat

A Fidesz: középosztály-ellenes költségvetés

Rétvári Bence, a KDNP frakcióvezetője középosztály-, munkaadó- és dolgozóellenesnek nevezte a jövő évi büdzsét. Az új adóra szabott, érdemi fideszes reakciót a cikk lezárásáig nem találtunk. A párt a választási kampányban egy állítólagos „Tisza-adóval” riogatott, amelyről az Index cikksorozatot közölt. A 444 szerint a bíróság a választás után ezt a cikksorozatot elmarasztalta.

A Mi Hazánk: a vállalkozások fizetik meg

Toroczkai László szerint a költségvetés többletkiadásait a magyar vállalkozások fizetik meg, az új adó pedig tovább növeli a rájuk nehezedő terhet. Arról, hány vállalkozást érint az adó, a párttól nem találtunk saját számítást. Az 1 milliárd forintos határ miatt a kisvállalkozók többségét az adó nem érheti el.

Mit lát a külföldi sajtó

A brit Reuters hírügynökség szerint a kormány a vagyonadóval, a legnagyobb cégek magasabb társasági adójával és az energiacégek emelt adóival teremt bevételt az új kiadásokhoz. A hírügynökség a Forbes listájára hivatkozva megírta, hogy Magyarország leggazdagabb embere, Mészáros Lőrinc családjával együtt 1786 milliárd forintos vagyonnal rendelkezik. Az amerikai Bloomberg júniusban azt közölte, hogy a kormány az új adóból mintegy 2 millió ember szja-csökkentését finanszírozná.

Az ING bankcsoport elemzése szerint a korábban kivezetésre szánt ágazati különadók 2027-ben nem szűnnek meg, hanem bővülnek. Az Orbán-kormány 2025-ös tervei még azzal számoltak, hogy 2027 után jelentősen csökkennek a bankok, a biztosítók, a kiskereskedők és az energiacégek különadói.

Mit mutatnak az adatok: vagyonadó, különadók, illetékek

A vagyonadóból várt bevétel fél év alatt zsugorodott. Júniusban Magyar Péter még évi 300-600 milliárd forintról beszélt, a 2027-es tervben 200 milliárd szerepel. A miniszterelnök a Telexnek azt mondta, a minimálbér szja-jának csökkentése 250 milliárdba kerül, és nagyságrendileg ennyit várnak ebből az adóból. A két szám tehát már a bejelentéskor sem fedi egymást.

Az első befizetés határideje 2027. augusztus 31., a 2026 végi vagyon alapján. A Niveus tanácsadó cég elemzése szerint a nem tőzsdei cégrészesedések értékét a tervezet képlettel számolja: a saját tőkéből és a három év átlagos eredményéből, 15 százalékos tőkésítési rátával. A tanácsadók szerint ebből értékelési viták, kényszerű eszközeladások és év végi vagyonátrendezések következhetnek.

Pályakezdők munkanélkülisége: ki építi újra a karrierlétra alsó fokát?

A többi bevételi tétel:

  • Reklámadó: 3,75 százalék, a nemzetközi platformok is fizetik.
  • Biztosítási pótadó: egységes kulcs, Kármán András szerint a NER-es üzleti körökhöz köthető kisebb biztosítók többet fizetnek.
  • Tranzakciós illeték: 40 milliárddal több bevétel, a lakossági illetékmentes utalás határa viszont havi 50 ezerről 150 ezer forintra nő.
  • Exitadó: Magyar Péter szerint ez is jön, a részleteit még nem ismertette.

Az árrésstop kivezetése: mit tudunk és mit nem

Az Orbán-kormány 2025. március 17-én vezette be az árrésstopot, amely 30 alapvető élelmiszerre és az évi 1 milliárd forintnál nagyobb árbevételű kiskereskedőkre vonatkozott. Magyar Péter a kivezetést a szeptemberi 1,6 százalékos inflációval és azzal indokolta, hogy az élelmiszerárak egy év alatt 1,3 százalékkal csökkentek. Az árrésstop kivezetésének dátumát a kormány nem közölte.

Az Országos Kereskedelmi Szövetség már júliusban a gyors kivezetést sürgette, de azt is hozzátette, hogy a lépés a kiskereskedelmi különadó megszüntetésével együtt hatna a legjobban. A szövetség szerint ez az adó diszkriminatív, ütközik az uniós joggal, és felfelé hajtja az árakat. A kormány az árrésstopot megszünteti, az ágazati különadókat viszont az ING szerint bővíti, a két lépés tehát ellentétes irányba húzza az árakat.

Otthon Start: engedélystop kártalanítás nélkül

Mit jelent ez vidéken és a városban

Az árrésstop kezdettől csak a nagy láncokra vonatkozott, az évi 1 milliárd forint alatti forgalmú boltokra nem. A falusi kisboltban vásárló ezért a korlátozott árakat sem kapta meg, a kivezetés közvetlenül inkább a láncok vásárlóit érinti. Hogy a különadók áthárítása a kisboltok beszerzési árain keresztül végül elér-e a falvakba, arról a kormány nem közölt elemzést.

A vagyonadó területi hatásáról sincs nyilvános adat. A kormány nem hozta nyilvánosságra, hány adózót érint az adó, és ezek közül hányan élnek Budapesten vagy vidéken. A családi cégek tulajdonosainál a tanácsadók osztalékkivétellel és eszközeladással számolnak, ami csökkentheti a cégekben maradó, újra befektethető pénzt, megyei becslés azonban erről sem készült.

Mit jelent ez a hétköznapi embernek

Az új adó az 1 milliárd forint alatti vagyonnal rendelkezőket nem érinti, vagyis a hétköznapi ember nem fizeti. A minimálbéresek szja-ja 9 százalékra csökken, a lakossági átutalásoknál pedig havi 150 ezer forintig nem kell tranzakciós illetéket fizetni. A boltban viszont két kockázat jelentkezik egyszerre: megszűnik az árrésstop, a láncok különadói pedig nem csökkennek. A zöldség és a gyümölcs áfájának csökkentése Kármán András szerint 2027-ben elmarad.

A Polkorrekt véleménye

A vagyonadóról lehet vitatkozni, de a fél év alatt 300-600 milliárdról 200 milliárdra zsugorodott bevétel már most nem fedezi a 250 milliárdos szja-csökkentést, amelyet állítólag finanszíroz. Az árrésstopot a kormány dátum és árhatás-becslés nélkül vezeti ki, miközben a különadókat növeli, az áthárításra pedig annyi a válasza, hogy minden az ellenőrzésen múlik. Ez nem terv, hanem remény, és ha a remény nem jön be, a pénztárnál a hétköznapi ember fizeti meg a különbséget. A Fidesz pedig, amely kitalált „Tisza-adóval” ijesztgetett, most a valódi adóról hallgat.

Források

Tót György