Home » Wekerle Plusz felújítás: 633 milliárd jut rá, de ki fér hozzá?

Wekerle Plusz felújítás: 633 milliárd jut rá, de ki fér hozzá?

Wekerle Plusz felújítás: 633 milliárd jut rá, de ki fér hozzá?

A Wekerle Plusz felújítás 2027 februárjában indul: 2030-ig 633 milliárd forint uniós pénzt oszt szét a lakások energetikai korszerűsítésére. A kormány évtizedes lemaradás pótlásáról beszél, a Fidesz az Otthon Start megszűnését kifogásolja, a Mi Hazánk pedig a költségvetés áráról kérdez.

Egyik párt sem veti össze a feltételeket azzal, ki tud ténylegesen hitelt felvenni. Közben a kistelepüléseken élők idén nyáron elvesztették az ingyenes vidéki felújítási támogatást, a helyére most kölcsön lép.

Mit hoz a Wekerle Plusz felújítás?

A kormány október 27-i közleménye szerint családi háznál legfeljebb 15 millió forint hitelt lehet felvenni, fix 3 százalékos kamattal, 15 évre. Az igénylőnek 5 százalék önerőt kell hozzátennie, de legfeljebb 500 ezer forintot. A D és G közötti besorolású lakásoknál a hitel 30 százalékát, a legrosszabb, H és I kategóriában az 50 százalékát engedi el az állam. Az A és C közötti, jó állapotú otthonok tulajdonosai csak a kedvezményes kölcsönt kapják meg.

A társasházi és panelprogram 2027 márciusában indul. Lakásonként 5, panelnél 4 millió forint kamatmentes hitel jár, 200 ezer forint önerő mellett, a vissza nem térítendő rész itt is 30 vagy 50 százalék. A társasházi tulajdonosoknak a felújítás után öt évig a lakásban kell élniük, ezalatt nem adhatják el, bérbe sem adhatják.

Minden ágban legalább 30 százalékkal kell csökkennie az épület primerenergia-igényének. Ez az a teljes energiamennyiség, amelyet a fűtés, a melegvíz-ellátás és a világítás az előállítástól számítva elhasznál. A megtakarítást a munka előtti és utáni energetikai tanúsítvány igazolja. Gázkazánra nem jár pénz, napelemre a hitel legfeljebb ötödét lehet költeni.

A vidéki városok fizetnek, a milliárdok máshová mentek

Ki mit mond

A kormány: hazahozott uniós pénz, évtizedes lemaradás

Magyar Péter a keddi sajtótájékoztatón azt mondta, az Orbán-kormány nem hozta haza az uniós forrásokat, 16 költségvetésében pedig egyszer sem indított átfogó panelprogramot. Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter szerint a Wekerle Plusz felújítás évtizedes mulasztást pótol, az önerőt pedig úgy húzták meg, hogy mindenki ki tudja gazdálkodni. A miniszter az MTI-nek arról is beszélt, hogy a felújítások csökkentik az ország energiaimportját, a 120 ezres cél pedig nem „kőbevésett” szám. Az átalakuló közmédia tudósítása a kormány szóhasználatát vette át, az uniós pénz felelős felhasználásáról szóló miniszteri mondattal együtt.

A Fidesz: az Otthon Startot védi, a saját mulasztásáról hallgat

Bóka János, a Fidesz frakcióvezetője videóban bírálta az Otthon Start megszüntetését. Számítása szerint egy 50 milliós, 25 éves hitel a használt lakásra bevezetett 5 százalékos kamattal akár 16 millió forinttal többe kerülhet. A közszolgálati dolgozók évi egymilliós otthontámogatásának kivezetését is kifogásolta. A felújítási pillérről a Polkorrekt nem talált érdemi bírálatot a Fidesz-közeli sajtóban, júliusban viszont az Origo még azt kérte számon, hogy a Pénzügyminisztérium nem válaszolt a vidéki program folytatásáról.

Arról a Fidesz nem beszél, hogy a régi energetikai otthonfelújítási program még az ő kormányzása idején fogyott el. Gulyás Gergely, akkori miniszter 2025 októberében azt mondta, az Otthon Start annyira leköti az építőipari kapacitást, hogy a felújítási programmal érdemes várni.

Otthon Start: engedélystop kártalanítás nélkül

A Mi Hazánk: a költségvetés áráról kérdez

Toroczkai László a költségvetési vitában a bejelentések egészéről beszélt. Szerinte a bérlakásépítéshez és a többi tervhez 6000 milliárd forintnyi uniós pénz kell, ráadásul súlyos ára lesz annak, ha a kormány enged az uniós nyomásnak. A felújítási program feltételeiről, a hitelképességről vagy a fával fűtött vidéki házakról a Polkorrekt nem talált állásfoglalást a párt közleményeiben.

Mit lát a külföldi sajtó

A brit hírügynökség, a Reuters október 19-i tudósítása a 4,9 százalékos hiánycélt, illetve az euróbevezetés hitelességét állította középpontba. A hírügynökség szerint Magyar Péter a demokráciát sértő Orbán-kori szabályok visszavonása után felszabadult uniós milliárdokból indít lakás-, közlekedési és vízügyi beruházásokat. A franciaországi székhelyű Euronews május végén arról számolt be, hogy az Európai Bizottság 16,4 milliárd euró befagyasztott forrás felszabadításáról állapodott meg a magyar kormánnyal. A felújítási program részleteit a nemzetközi sajtó nem elemezte. Az uniós Eurofound egy 2025-ös összefoglalója viszont egy európai kutatási jelentésre hivatkozva azt írta, hogy a magyar felújítási támogatások általában kevésbé érik el a szegényebb háztartásokat.

Mit mutatnak az adatok: 120 ezer otthon 1,3 millió rossz lakásra

A KSH becslése szerint a magyar lakások 28 százaléka, közel 1,3 millió ingatlan tartozott 2022-ben a legrosszabb, I energetikai osztályba. A legjobb, A és C közötti kategóriába csak 8,1 százalékuk jutott. A kormány maga is elismeri, hogy a lakások 92 százaléka D vagy rosszabb besorolású. A Wekerle Plusz felújítás célja ehhez képest évente mintegy 30 ezer, 2030-ig több mint 120 ezer otthon korszerűsítése. A 120 ezer a legrosszabb osztályba sorolt lakásoknak is csak nagyjából 9 százaléka.

A Pénzcentrum kiszámolta, hogy ilyen ütemben közel kilenc évtizedig tartana a teljes lakásállomány rendbetétele. Gulyás István, a Magyar Családi Ház Tulajdonosok Egyesületének elnöke úgy becsüli, hogy csak a családi házak közül közel 1,4 millió szorulna korszerűsítésre. A GKI Gazdaságkutató szerint a magyar felújítási ráta évi 0,3-0,5 százalék, Lengyelországban 1,2 százalék, az uniós cél 2030-ra pedig 2 százalék.

Vagyonvisszaszerzési hivatal: alkotmányos, mert előbb átírták az Alaptörvényt

Megszűnt a vidéki otthonfelújítási program, a helyére hitel jön

A vidéki otthonfelújítási program 2026. június 30-án lezárult. Az 5000 fő alatti településeken élő, gyermeket nevelő családok és nyugdíjasok a kifizetett számlák alapján utólag visszakapták a költség felét, legfeljebb 3 millió forintot, hitel és energetikai feltétel nélkül. A Nemzetgazdasági Minisztérium februári összesítése szerint 46 ezer háztartás kapott belőle csaknem 88 milliárd forintot. Januárban a minisztérium 18 ezer nyugdíjas igénylőről számolt be.

A régi energetikai program még korábban elakadt. Április közepén keretkimerülés miatt Budapesten és hét fejlettebb vármegyében (köztük Pest és Fejér területén) állt le a kérelmek befogadása, április 23-tól pedig az egész országban. Nyár óta így a két nagy állami felújítási program közül egyik sem fogad új kérelmet. A Wekerle Plusz családi házas ága legkorábban februárban indul, a részletszabályokat tartalmazó jogszabály október 28-ig nem jelent meg.

Kistelepülés és felújítás: mit jelent ez vidéken és a városban?

A rossz állapotú házak zöme nem a fővárosban áll. A Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) szerint a legrosszabb állapotú épületek közel négyötöde falvakban és kisvárosokban található, többségük családi ház. A KSH adatai szerint a lakások 33,9 százalékát fűtik hagyományos tüzelővel. Nógrád, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Somogy és Tolna vármegyében ez az arány 50 százalék fölött van, a fővárosban viszont 3 százalék körül mozog. Az MNB szakfolyóiratában megjelent kutatás szerint a lakásállományhoz mérve a dél-alföldi községekben készült a legkevesebb energetikai tanúsítvány.

A vidéki otthonfelújítási program idején egy kistelepülési felújítás így zajlott: a család kifizette a munkát, majd a számlák alapján visszakapta a felét. A Wekerle Plusz ehhez képest banki hitelbírálatot, két tanúsítványt és mérhető energiamegtakarítást kér. Gulyás István szerint a kedvezményes hitelt csak az kapja meg, aki hitelképes, a támogatás pedig kevés, ha a család nem tudja megelőlegezni a munka költségét.

A kormány szerint a program életkortól és lakóhelytől függetlenül mindenkinek elérhető, jövedelem szerinti különbséget a bejelentés nem tartalmaz. A 2024-es energetikai program még a járások jövedelmi szintje szerint adott több pénzt a szegényebb térségeknek.

A városi panellakás tulajdonosa más helyzetben van. A ház közösen pályázik, a lakásonkénti hitel kamatmentes, az önerő 200 ezer forint. Kapitány István szerint a panelprogramba 27-30 ezer lakás felújítása férhet bele, a fővárosi és megyeszékhelyi lakótelepek tehát külön keretet kapnak, amilyen a kormány szerint az elmúlt 16 évben nem volt.

Mit jelent a Wekerle Plusz felújítás a hétköznapi embernek?

Vegyünk egy rossz állapotú, H kategóriás családi házat, amelynek tulajdonosa kihasználja a teljes, 15 milliós hitelt. A felújítás után az állam 7,5 millió forintot elenged, a maradék 7,5 milliót 15 év alatt, 3 százalékos kamattal kell visszafizetni.

A Polkorrekt számítása szerint ez díjak nélkül havi nagyjából 52 ezer forintos törlesztőt jelent. Egy közepes, D és G közötti besorolású háznál 4,5 millió a támogatás, a megmaradó 10,5 millió törlesztője havi 72-73 ezer forint körül alakul. A Wekerle Plusz felújítás támogatását viszont csak a beruházás lezárulta után lehet igényelni, addig a család a teljes összeggel tartozik a banknak.

A banki bírálaton ehhez igazolható jövedelemmel kell átmenni. A CIB Bank augusztusi felmérése szerint a felújítást tervezők 18 százalékának egyáltalán nincs félretett pénze erre a célra, további 32 százaléknak legfeljebb 500 ezer forintja van. A felújítani készülők felénél tehát már az önerő is elvinné a teljes megtakarítást, vagy azt sem fedezné.

Ami még nem dőlt el

  • A részletszabályok, hogy az energetikai felújítási támogatás családi házas és társasházi ágának rendelete még nem jelent meg, a feltételek ezért még változhatnak.
  • Az előfinanszírozás: a bejelentésből nem derül ki, ki hidalja át a munka és a támogatás kifizetése közötti időt.
  • A szociális ág: Gulyás István külön konstrukciót javasol az önerő és hitelképesség nélküli családoknak, akár teljes támogatással, a kivitelezőnek közvetlenül fizetve. A kormány ilyet nem jelentett be.
  • A fatüzelés: a kormány felsorolásában a hőszivattyú, a napkollektor és a split klíma szerepel, korszerű biomassza-kazán viszont nem.

A Polkorrekt véleménye

A Wekerle Plusz felújítás jó irányba lép, mert végre az el nem fogyasztott energiát támogatja, ráadásul a lakótelepekre is gondol. Csakhogy a Tisza-kormány a falusi nyugdíjas utólag visszakapott 3 milliója helyett banki hitelbírálatot és tanúsítványt kínál, a nyári megszűnés és a februári indulás közötti szünetért pedig senki sem vállal felelősséget.

A Fidesz most a családok pénztárcáját félti, holott a saját kormánya alatt fogyott el a felújítási keret, sőt maga mondta ki, hogy az Otthon Start miatt várni kell a felújításokkal. Amíg a programban nincs szociális ág és előfinanszírozás, a 633 milliárd elsősorban azokhoz jut el, akiknek amúgy is futná a korszerűsítésre, nem azokhoz, akik ma az utcát fűtik.

Források

Tót György

Túlélőcsomag: Európa kampányt indít, a magyar háztartás útmutató nélkül marad

Túlélőcsomag: Európa kampányt indít, a magyar háztartás útmutató nélkül marad

Vagyonadó, különadók, árrésstop: ki fizeti a 2027-es költségvetés bevételeit?

Vagyonadó, különadók, árrésstop: ki fizeti a 2027-es költségvetés bevételeit?

Kizárólagos ügyészségi nyomozás: eltűnt a végrehajtó

Kizárólagos ügyészségi nyomozás: eltűnt a végrehajtó

Minősített kölcsönbeadó: ki őrzi a vendégmunkás-kaput?

Minősített kölcsönbeadó: ki őrzi a vendégmunkás-kaput?

Gyorsabb büntetőeljárás: amit az ügyészség nem mond el

Gyorsabb büntetőeljárás: amit az ügyészség nem mond el

Hamis mosószer: só, hamis címke és budapesti lerakatok

Hamis mosószer: só, hamis címke és budapesti lerakatok