Dezinformáció gépi gyártásban: álagytröszt, robotoknak írt propaganda és a csendes kínai befolyás

A dezinformáció már nem elsősorban a hétköznapi olvasónak készül: egy része hiteles intézménynek álcázza magát, egy másik része pedig a mesterséges intelligenciát tanítja. Az OpenAI és a Meta szerint egy izraeliként fellépő agytröszt orosz befolyásolási művelet része, az orosz Pravda-hálózat évente milliószámra gyárt cikkeket, amelyeket szinte senki sem olvas, a Google pedig 2026 első felében több mint kétszáz magyar vonatkozású YouTube-csatornát törölt. Kína közben a jelek szerint egészen más eszközzel él: nem a hírfolyamban, hanem a szerződésekben szerez befolyást.

Az álagytröszt, amely a dezinformációnak hitelt kölcsönöz

Az International Burke Institute (IBI) független, tel-avivi agytrösztként mutatkozik be, saját elemzésekkel és több száz állítólagos szakértő névsorával. A cseh investigace.cz feltárása szerint, amelyet a közép-európai VSquare is közölt, az OpenAI és a Meta egyaránt egy orosz befolyásolási művelet részének tartja. Az OpenAI 2026 augusztusának végén közölt jelentése szerint a művelet szereplői VPN-en keresztül kapcsolódtak a ChatGPT-hez, orosz nyelvű utasításokat írtak, és kigyomláltatták a szövegekből azokat a nyelvi nyomokat, amelyek nem anyanyelvi szerzőre utaltak volna.

Az intézet fő terméke a Burke Szuverenitási Index, amely csaknem 200 ország „valódi szuverenitását” állítja mérni hét területen. A rangsor élén az Egyesült Államok áll, Kína a második, Svájc a harmadik, Oroszország pedig a negyedik. Az index kísérőszövegei az uniós és a NATO-tagságot a politikai vagy katonai önállóság korlátjaként írják le, míg Oroszország profilja erősségként tünteti fel a hazai információs tér ellenőrzését.

A hitelesség látszata kölcsönzött tekintélyre épült. Az IBI szakértőként tüntette fel a brnói Masaryk Egyetem rektorhelyettesét, aki az újságírók megkeresésekor semmit sem tudott a dologról, az amerikai Council on Foreign Relations pedig legalább három saját szakértőjét találta a listán, akik sosem hallottak az intézetről. Az OpenAI kutatói 36 cikkből álló mintájukban 34-et máshol is megtaláltak az interneten, vagyis a tartalom túlnyomó része átvett szöveg volt.

A háttér ismerős mintát követ. A szankciós listán szereplő moszkvai Social Design Agency (SDA) egyik belső, a metaadatai szerint 2024. december 28-án készült dokumentuma egy izraeli agytröszt létrehozását tervezi, mert a nyugati sajtó szemében az orosz narratíváknak nincs hiteles forrása. Az ibi.institute domaint kevesebb mint két hónappal később, 2025. február 22-én jegyezték be. Az investigace.cz ugyanakkor hangsúlyozza: arra nincs bizonyíték, hogy az SDA működtetné az IBI-t, és a két szervezet technikai infrastruktúrája között sem talált átfedést. Az intézet minden vádat elutasít.

Magyar vonatkozás: az index Orbán szuverenitáspolitikájáról is szólt

Az index a magyar választási kampány idején egy Magyarországról szóló elemzésben is felbukkant. A Foreign Policy Blogs nevű amerikai oldalon 2026. március 16-án megjelent elemzés a Burke-keretrendszerrel értelmezte Orbán Viktor szuverenitásstratégiáját és az „álcivilek” elleni fellépését. A szöveg szerint Magyarország 700 pontból 454,4-et kapott, ami 64,9 százalékos szuverenitást jelent. A cikkből nem derül ki, ismerte-e a szerző az intézet hátterét, és őt magát a lap nem az IBI munkatársaként mutatja be.

A hatás azért számít, mert a mutató így tényként jelenhet meg olyan szövegekben, amelyek szerzői jóhiszeműen idézik. Az IBI pontszámai egy mesterséges intelligenciáról szóló európai szakpolitikai jelentésbe is bekerültek, a szerzők láthatóan anélkül, hogy tudtak volna az intézet eredetéről. A dezinformáció itt nem hamis hírként, hanem „független kutatásként” lép az olvasó elé.

Pravda-hálózat: dezinformáció, amelyet a gépek olvasnak

Az orosz Pravda-hálózat a lehető legkevésbé emberi közönséget célozza. Az investigace.cz szerint tavaly legalább 6,3 millió cikket közölt 286 weboldalon, 49 nyelven, ezeket azonban szinte senki sem olvassa: a valódi célközönség az internetről tanuló nyelvi modellek köre. A szakirodalom ezt nevezi a nyelvi modellek „megetetésének” (LLM grooming), ha elég sok szöveg ismétli ugyanazt az állítást, az bekerülhet a modellek tanítóadataiba, és onnan visszaköszönhet a csevegőrobotok válaszaiban.

Az amerikai Atlantic Council digitális kutatólaborja (DFRLab) 2026 áprilisi elemzése szerint a Common Crawl nevű, sok nyelvi modell tanításához használt webarchívumban 2025 novemberére nagyjából 40 000 angol nyelvű Pravda-tartalom gyűlt össze, holott egy évvel korábban még csak 37 cikk volt benne. A labor ugyanakkor kiemeli: az archívumba kerülés még nem jelenti azt, hogy a tartalom ténylegesen egy modell tanítóadatai közé is bekerül.

A kutatók nem egységesek a veszély mértékéről. A Harvard Kennedy School folyóiratában 2025 októberében közölt vizsgálat négy csevegőrobot 416 válaszát elemezte, hogy csak 5 százalékuk ismételt meg Kremlhez köthető dezinformációt, és csak 8 százalékuk hivatkozott a Pravda-hálózathoz köthető oldalakra, többnyire figyelmeztetéssel. A szerzők szerint ezek a hibák inkább abból fakadnak, hogy egyes témákról kevés megbízható információ érhető el, nem a szándékos manipuláció sikeréből.

Magánjet, jacht, Megafon: így költ a közpénzből élő V-Híd

Magyar nyelvű Pravda-oldal létezését az általunk áttekintett jelentések nem erősítik meg. A DFRLab szerint viszont a jelenség a modellek nem angol nyelvű válaszait is érintheti, a harvardi kutatók pedig ott látják a legnagyobb kockázatot, ahol egy témáról kevés a megbízható információ.

Több mint kétszáz törölt csatorna: a Google magyar mérlege

A közösségi és videós platformokon a befolyásolás jóval kézzelfoghatóbb. A Google negyedéves jelentései szerint a vállalat 2026 első felében több hullámban törölt magyar nyelvű tartalmat terjesztő YouTube-csatornákat. Januárban 5 csatornát és 4 domaint szankcionált egy orosz kötődésű akcióban, amely Irán és Oroszország mellett, Ukrajna és a Nyugat ellen kampányolt. Márciusban 15 magyarországi kötődésű csatornát törölt, amelyek egy párt mellett és a kormány ellen szóltak, továbbá 4 orosz kötődésűt, amelyek a magyar kormányt népszerűsítették.

A választás körüli hónapokban a szám megugrott. Áprilisban 105 magyarországi kötődésű csatornát törölt a Google, amelyek egy magyar pártot bíráltak, emellett 28 orosz kötődésűt, amelyek egy pártot támogattak, júniusban pedig további 74 magyarországi kötődésű csatornát. A jelentésekben szereplő számokat összeadva 231 csatornát és 6 domaint kapunk, ebből 37 csatorna orosz, 194 pedig hazai kötődésű volt. A Google egyetlen esetben sem nevezi meg az érintett pártot, így ezt független forrás hiányában mi sem tesszük meg.

Ebből következik, hogy a törölt dezinformációs hálózatok nagy többsége nem külföldről érkezett, hanem hazai gyártású volt. A márciusi hazai kötődésű csatornák a kormány ellen szóltak, az ugyanakkor törölt orosz kötődésűek viszont a kormányt népszerűsítették, a többi esetben pedig a Google nem közli, melyik oldalt szolgálták. A kormányzati pénzből épített hirdetési gépezetről szóló cikkünkben írtunk részletesen.

Magánjet, jacht, Megafon: így költ a közpénzből élő V-Híd

A kínai modell: befolyás dezinformáció nélkül

A Google első félévi jelentéseiben egyetlen kínai kötődésű bejegyzés sem említi Magyarországot. A kínai hálózatról a második negyedéves jelentés csak annyit ír, hogy kínai és angol nyelvű tartalmat töltött fel Kína és az Egyesült Államok külügyeiről. A kínai befolyás Magyarországon más csatornán épült: az üzleti és politikai elit kapcsolatain keresztül.

A legfrissebb példa Szijjártó Péter esete. Az AP hírügynökség szerint a volt külügyminiszter 2026 júliusában lemondott parlamenti mandátumáról, hogy vezető pozíciót vállaljon a kínai BYD autógyártónál, amelynek magyarországi beruházását korábban ő maga tárgyalta. Magyar Péter miniszterelnök július 20-án vizsgálatot jelentett be Szijjártó BYD-vel kapcsolatos döntéseiről, valamint a nagy multinacionális cégeknek adott támogatásokról, adókedvezményekről és környezetvédelmi felmentésekről. Szijjártó 2025-ben 20 milliárd forint állami támogatást jelentett be a BYD európai központjára és kutatóközpontjára. Az összeférhetetlenségi vádakra nem reagált, az új munkáját „presztízsértékű” lehetőségnek nevezte.

A háttérhálózat sem új keletű. A Direkt36 még 2024-ben 56 személyt és 26 egyesületet azonosított Magyarországon, akik a Kínai Kommunista Párt Egyesült Front nevű befolyásolási szervezetéhez kötődnek, és egy kínai nyelvű magyarországi lap kínaira fordított Fidesz-kampányvideót osztott meg. Hogy a kormányváltás óta mi lett ezzel a hálózattal, arról nem találtunk friss feltárást.

A Tisza-kormány Kína-politikája közben kettős. A gazdasági tárca helyettes államtitkára október elején egy kínai vásáron arról beszélt, hogy Magyarország a kínai cégek európai terjeszkedésének platformja lehet, miközben a hatóságok újabb bírsággal sújtották a CATL debreceni gyárát, az Enjie egyik üzeménél pedig a talajvíz alumíniumszennyezése több mint 13 000-szeresen haladta meg a határértéket. A prágai AMO kutatóintézet szeptemberi elemzése szerint a változás inkább a hangsúlyokban, mint az irányban érhető tetten. A  folytatásaként ezt a mérleget is figyeljük.

Koncessziós felügyelet: Fidesz és Tisza-kormány mérlege

Mit jelent ez a hétköznapi embernek

Aki egy csevegőrobottól kérdez a háborúról, egy agytröszt rangsorára hivatkozó cikket olvas, vagy egy hírvideót néz a YouTube-on, ma nehezebben tudja megítélni, ki áll a tartalom mögött, mint néhány éve. A Burke-index magyar pontszáma úgy jutott el egy Orbán-elemzésbe, hogy az olvasó semmit sem tudhatott a mögötte álló műveletről. A YouTube-csatornák százairól pedig csak a törlésük után, jórészt a választás hónapjában vagy azt követően derült ki, hogy összehangolt hálózatok részei voltak, hiszen a hírfolyamban egyik sem viselt címkét.

A kínai modell a pénztárcán keresztül ér el mindenkit. A BYD-nek bejelentett 20 milliárd forint adófizetői pénz, és a debreceni talajvíz szennyezése is a környéken élők életét érinti, nem a döntéshozókét. A forrásellenőrzés ezért nem szakmai luxus: a legegyszerűbb védekezés, ha megnézzük, ki írta, ki fizette és ki nyer rajta. Erről a szóló korábbi vizsgálatunk is gyakorlati példát adott.

A Polkorrekt véleménye

Az orosz műveletek már nem a hétköznapi ember figyelméért harcolnak, hanem a tekintélyért és a gépekért: egy kölcsönzött nevekkel teletömött álagytröszt indexe egy Orbán-elemzésben is mértékadó adatként jelent meg, a Pravda-hálózat pedig olyan archívumokat tölt meg, amelyekből a mesterséges intelligencia tanul.

A Google-törlések mérlege ugyanakkor kíméletlen: a 231 törölt csatornából 194 hazai kötődésű volt, vagyis a lebukott hálózatok nagy többsége itthon készült, és a platformok csak utólag léptek. A kínai befolyás közben csendben, szerződésekben és pozíciókban épült, egészen addig, hogy a BYD-üzletet tárgyaló volt külügyminiszter ma a cég egyik vezetője. A kormánytól azt várjuk, hogy a BYD-vizsgálat eredményét teljes egészében hozza nyilvánosságra, a platformoktól pedig azt, hogy ne a választás után, hanem előtte nevezzék meg, ki áll a törölt hálózatok mögött.

Források

1. VSquare (Lengyelország / Közép-Európa): Josef Šlerka (investigace.cz): International Burke Institute: The Academic Façade of a Russian Influence Operation, 2026. október 8., https://vsquare.org/international-burke-institute-the-academic-facade-of-a-russian-influence-operation/ (az IBI-ra vonatkozó OpenAI- és Meta-megállapítások, az SDA-dokumentum, az index rangsora, valamint a Pravda-hálózat 2025-ös adatai)
2. OpenAI: Disrupting malicious uses of AI: influence campaign (Russia), 2026. augusztus, https://openai.com/index/disrupting-malicious-uses-of-ai-influence-campaign-russia/ (az OpenAI eredeti jelentése, amelyre az 1. forrás hivatkozik)
3. Foreign Policy Blogs (Egyesült Államok): Rachel Avraham: Civil Society as Controllable Chaos: Viktor Orbán’s Sovereignty Strategy Through the Burke Institute Framework, 2026. március 16., https://foreignpolicyblogs.com/2026/03/16/civil-society-as-controllable-chaos-viktor-orbans-sovereignty-strategy-through-the-burke-institute-framework/ (Magyarország Burke-indexpontszáma; narratívaforrásként, nem tényforrásként)
4. Atlantic Council DFRLab: Pravda in the pipeline: Early evidence of state-adjacent propaganda in AI training data, 2026. április 8., https://dfrlab.org/2026/04/08/pravda-in-the-pipeline/ (Pravda-tartalom a Common Crawl archívumban)
5. HKS Misinformation Review (Egyesült Államok): Alyukov, Makhortykh, Voronovici, Sydorova: LLMs grooming or data voids?, 2025. október 15., https://misinforeview.hks.harvard.edu/article/llms-grooming-or-data-voids-llm-powered-chatbot-references-to-kremlin-disinformation-reflect-information-gaps-not-manipulation/ (csevegőrobot-válaszok elemzése, ellenvélemény)
6. Google Threat Analysis Group: Influence Operations Bulletin Q1 2026, 2026, https://blog.google/security/influence-operations-bulletin-q1-2026/ (januári és márciusi magyar vonatkozású törlések)
7. Google Threat Analysis Group: Influence Operations Bulletin Q2 2026, 2026, https://blog.google/security/influence-operations-bulletin-q2-2026/ (áprilisi, májusi és júniusi magyar vonatkozású törlések; a kínai hálózat leírása)
8. AP (NBC4i közlésében): Hungary probes deal with China’s BYD carmaker after ex-foreign minister takes job there, 2026. július 20., https://www.nbc4i.com/news/ap-top-headlines/ap-hungary-probes-deal-with-chinas-byd-carmaker-after-ex-foreign-minister-takes-job-there/amp/ (Szijjártó BYD-pozíciója, a vizsgálat tárgya, a 20 milliárdos támogatás)
9. VSquare / Direkt36: Marton Kamilla: How China’s United Front extends its influence in Hungary, 2024. október 5., https://vsquare.org/china-ccp-united-front-influence-hungary/ (az Egyesült Fronthoz kötődő magyarországi személyek és egyesületek)
10. Világgazdaság: A Tisza-kormányzat behívta Magyarországra a kínai cégeket, 2026. október 1., https://www.vg.hu/kozelet/2026/10/kinai-cegek-tisza-kormany-eddig-leszamolasrol-volt-szo (a hangcsoui expón elhangzott kormányzati üzenet, CATL-bírság, Enjie-szennyezés)
11. AMO (Csehország) / ChinaObservers: Karásková, Orly, Szatters: Central and Eastern European China Policy Audit 2025-2026, 2026. szeptember, https://chinaobservers.eu/wp-content/uploads/2026/09/CEE-China-Policy_03.pdf (a Tisza-kormány Kína-politikájának értékelése)