Gyorsabb büntetőeljárás: amit az ügyészség nem mond el

A Legfőbb Ügyészség 2026. szeptember 28-án négyrészes sorozatot indított arról, milyen eszközök szolgálják a gyorsabb büntetőeljárást. Ugyanazon a napon az Országgyűlés titkos szavazáson elutasította a köztársasági elnök legfőbbügyész-jelöltjét, és felfüggesztette Magyar Péter, Hankó Balázs és Seszták Miklós.

Szintén szeptember 28-án jelentette be első négy ügyét a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH), amely más szervnél folyamatban lévő ügyet is magához vonhat.

A sorozat záró, október 26-i része szerint az ügyészség 2024-ben azokban az ügyekben, ahol a büntetőjogi felelősséget megállapíthatónak látta, 94,2 százalékban alkalmazott valamilyen gyorsító eszközt. A témát maga az ügyészség is a „felpezsdült közélettel” indokolja, a bemutatott eszközök azonban kisebb súlyú, egyszerű megítélésű vagy beismert ügyekre szólnak. A nagy, összetett ügyek időtartamáról, a vádmonopólium elvesztéséről és a vezető nélkül maradt ügyészségről egyik rész sem ír.

Négy rész, négy arányszám

Az első rész az elterelést mutatja be: megrovás, közvetítői eljárás vagy feltételes ügyészi felfüggesztés esetén az ügy bíróság elé sem kerül. A sorozat szerint 2024-ben a vádemelésre érkezett ügyek 20 százalékában döntött így az ügyészség. Az október 7-i második rész a bíróság előtti gyorsított eljárásokat, a bíróság elé állítást és a büntetővégzést ismertette. Az előbbinél a tettenéréstől vagy a gyanúsított kihallgatásától számított két hónapon belül tárgyalás következik, az utóbbinál a bíróság tárgyalás nélkül, az iratok alapján dönt; a sorozat szerint a bíróság elé vitt ügyek 70 százaléka ment ezen az úton.

Az október 19-i harmadik rész a „hagyományos” vádemelésről szólt. Mértékes indítványnál az ügyész a vádiratban előre megnevezi azt a büntetést, amelynél súlyosabbat a bíróság nem szabhat ki, ha a vádlott a tárgyalást megelőző előkészítő ülésen beismer, és lemond a tárgyalásról. Egyezségnél a gyanúsított már a vádemelés előtt megállapodik az ügyészséggel, a bíróság pedig az előkészítő ülésen hagyja jóvá a megállapodást. A sorozat szerint 2024-ben a hagyományos vádiratok 75 százalékában szerepelt a kettő közül valamelyik.

Volánbusz-ügy: Jellinek bűnügyi felügyeletbe került, Szivek letartóztatásban marad

A gyorsabb büntetőeljárás számai a 2024-es beszámolóban

A sorozat egyetlen alapszámot sem közöl, csak arányokat. Ezeket a Polkorrekt a legfőbb ügyész 2024-es országgyűlési beszámolójának adataival vetette össze. Az Országos Kriminológiai Intézet (OKRI) kutatói, Garai Renáta és Sárik Eszter 2026-os tanulmányukban a beszámolóból idézik a vádemelési formákat. Eszerint 2024-ben az ügyészség 77 837 ügyet vizsgált meg vádemelés szempontjából, 3421 ügyben nyújtott be általános szabályok szerinti vádiratot, 1814 esetben állította bíróság elé a terheltet, 33 008 ügyben indítványozott büntetővégzést, 10 407 vádiratban pedig mértékes indítvány szerepelt. A beszámoló szerint egyezség alapján 93 ügyben emeltek vádat.

A beszámoló öt vádemelési formáját összeadva 48 743 bíróság elé vitt ügy jön ki. A büntetővégzés és a bíróság elé állítás ennek 71,4 százaléka, ami lényegében egyezik a sorozatban közölt 70 százalékkal. A mértékes indítvány és az egyezség a 13 921 hagyományos vádirat 75,4 százalékában szerepelt, ez is megfelel a közölt 75 százaléknak. A 20 és a 94,2 százalék viszont a cikkhez felhasznált nyilvános adatokból nem számolható vissza: az elterelések 2024-es darabszámát ezek nem tartalmazzák, a sorozat pedig nem árulja el, mekkora ügyszámra vetít.

A számokból az is kiolvasható, amit a sorozat nem mond ki. Mértékes indítvány nélküli, teljes bírósági bizonyításra szánt vádirat 2024-ben 3421 ügyben készült, a bíróság elé vitt ügyek alig 7 százalékában. Békés Ádám a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen 2024-ben benyújtott habilitációs téziseiben külön fejezetet szánt „az eltűnőben lévő bírósági tárgyalásnak”.

Az egyezség súlya: 93 ügy

A harmadik rész az egyezséget és a mértékes indítványt egyetlen arányszámba vonta össze. A beszámoló számai szerint a 75 százalékot szinte teljes egészében a mértékes indítvány adja: 10 407 vádirat mellett 93 egyezség áll, ami a hagyományos vádiratok 0,7 százaléka. Az egyezséges vádemelések száma az ügyészségi beszámolók szerint 2021-ben 77, 2022-ben 85, 2023-ban 83, 2024-ben 93 volt.

Matolcsy-ügy: letartóztatták a volt jegybankelnököt, de nem a 266 milliárd miatt

A ritkaságra a Magyar Helsinki Bizottság 2021-es kutatása két magyarázatot talált. Az ügyészség egyezségnél is teljes körű bizonyítást vár el a nyomozó hatóságtól, ráadásul az egyezség belső munkaterhe nagyobb, mint a rendes vádemelésé, ezért az ügyészek inkább a mértékes indítványt választják.

Gyorsító eszköz, lassú ügy

A sorozat a gyorsító eszközök arányát méri, nem a gyorsabb büntetőeljárások tényleges hosszát. Az OKRI említett kutatása a Legfőbb Ügyészség kezdeményezésére 313 olyan, 2024-es büntetőeljárás iratait elemezte, amelyben fiatalkorú vádlottal szemben mértékes indítvány szerepelt. Az elkövetéstől számítva az eljárások 31 százaléka zárult egy éven belül, újabb 31 százaléka egy és két év között; 14 százalékuk két-három évig, 7 százalékuk ennél is tovább tartott, 17 százalékuk pedig a vizsgálatkor még folyamatban volt. A leghosszabb ügy 2594 nap, vagyis több mint hét év után ért véget.

A szerzők ezért a büntetőeljárások gyorsításáról ebben a körben nem tudtak kedvező képet adni. A minta szűk, mert fiatalkorúak súlyosabb bűncselekményeit fedi le, felnőttekre vonatkozó, hasonlóan részletes időtartam-adatot pedig a sorozat nem közöl. A tanulmány egy másik megállapítása a jogegyenlőséget érinti, hogy  ugyanarra a bűncselekményre a megyei ügyészségi gyakorlat olykor nagyon eltérő mértékes indítványt tesz.

Büntetőeljárások gyorsítása ügyészhiány idején

Ki fizeti meg a gyorsabb büntetőeljárás árát?

A büntetőeljárás gyorsításának ára van: ha a bíróság elfogadja a beismerést, további bizonyítás nincs, a tanúkat és a szakértőket nem hallgatják meg, az ítélet pedig az iratokon és a vádlott vallomásán alapul. Kohán Ádám és Nagy Anita 2024-es tanulmánya szerint a vádiratban előre számszerűsített büntetés erős ösztönzőként hat a beismerés felé.

A Magyar Helsinki Bizottság kutatása szerint ez az ösztönzés nem mindenkire hat egyformán. Leginkább azokat szorítja sarokba, akiknek nincs védőjük, vagy csak nagy nehézséggel tudják megfizetni. Az interjúk alapján előfordul, hogy a terhelt akkor is beismer, ha a vádirat nem teljesen fedi a valóságot, pusztán azért, hogy hamarabb lezáruljon az eljárás. A kutatás azt is rögzítette: ha a bíró a vádlott javára eltérne a mértékes indítványtól, az ügyész jellemzően fellebbez, így a bíróság nem érdekelt az eltérésben.

Az ügyészek mozgásterét belső szabály is szűkíti. A 8/2018. (VI. 27.) LÜ utasítás 7. §-a szerint, ha a vádirat nem tartalmazott mértékes indítványt, az ügyész az előkészítő ülésen köteles ilyet tenni minden esetben, amikor úgy ítéli meg, hogy ez előmozdítja az ügy ottani befejezését. A Legfőbb Ügyészség 2024-ben 99,1 százalékos váderedményességről számolt be, a vádlottak 88,2 százalékánál a bíróság mindenben a váddal egyezően döntött. Ez a mutató azt méri, milyen arányban követi a bíróság a vádat, arról nem szól, hány vita maradt el, mert a tárgyalás is elmaradt.

Ami kimaradt: a vádmonopólium vége és a vezetői űr

A 2026 júliusában elfogadott tizenhetedik alaptörvény-módosítás új 42. cikket iktatott az Alaptörvénybe: eszerint az NVVH „mint közvádló az állam büntetőigényének érvényesítője”. A Magyar Jogász Egylet elemzése szerint a 29. cikkből ezzel párhuzamosan kikerült a „kizárólagos” jelző, így az ügyészség kizárólagos közvádlóból általános közvádlóvá vált. A hivatal büntetőeljárási szerepét a 2026. évi XXXIV. törvény részletezi. Az Index összefoglalója szerint az NVVH más szervnél folyamatban lévő ügyet a vádemelés előtt bármikor magához vonhat, és az ilyen ügyet az ügyészség nem veheti vissza.

Titkos megfigyelés: tíz éve vár a strasbourgi ítélet

Az NVVH szeptember 28-án kezdte meg érdemi munkáját, aznap jelentette be az első négy, más hatóságoktól átvenni kívánt ügyet. Ugyanaznap őrizetbe vették Seszták Miklóst, az őrizetbe vétel időzítéséről október 12-én már az NVVH is nyilatkozott. A Polkorrekt korábban részletesen írt.

A sorozat egyik része sem említi, hogy közben a szervezet élén nincs megválasztott legfőbb ügyész. Nagy Gábor Bálint megbízatása lemondása után augusztus 25-én megszűnt, azóta Lajtár István vezeti átmenetileg az ügyészséget.  első jelöltjét, Szathmáry Zoltánt az Országgyűlés szeptember 28-án 0 igen, 138 nem és 1 tartózkodás mellett elutasította. Október 12-én az államfő Fejes Pétert, a Vas Megyei Főügyészség volt büntetőjogi főügyészhelyettesét jelölte, megválasztásáról a cikk lezárásakor a felhasznált források nem tartalmaztak információt.

Mi várható

A legfőbb ügyész megválasztásához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata kell. Fejes Péter jelölésekor Baka András úgy fogalmazott, az ügyészség megújítására és a működésébe vetett közbizalom helyreállítására van szükség, ami azonban nem kizárólag a jelölt feladata.

Hack Péter jogtudós az InfoRádióban, az Index idézése szerint, rivalizálásra számít az NVVH és az ügyészség között, mert a két szervezet hatásköre több ponton átfed. Az Index szeptember 29-i beszámolója szerint az Európai Ügyészség várhatóan jövőre kezdheti meg magyarországi működését, onnantól az uniós pénzeket érintő ügyeket is magához vonhatja. Az Index elemzése szerint ezek a változások a klasszikus, kisebb súlyú bűnügyeket nem érintik: a sorozatban bemutatott gyorsított eljárások tömegében az ügyészség vádmonopóliuma megmarad.

Önkényuralom vagy nyomozás? Mit mondott ki a Legfőbb Ügyészség a Fidesz szervereiről

A Polkorrekt véleménye

A Legfőbb Ügyészség négy részben mutatta be, milyen gyorsan intézi azokat az ügyeket, amelyekben a hétköznapi ember áll szemben vele, akár védő nélkül, és ahol a beismerés kifizetődőbb lehet a tárgyalásnál. Az arányszámok a beszámoló adataival egyeznek, csakhogy egyik sem mondja meg, hány év alatt jut el egy ügy az ítéletig, a sorozat pedig hallgat a vezetői űrről és a vádmonopólium elvesztéséről is. Aki gyorsaságot hirdet, annak az időt kellene nyilvánosan mérnie: az elkövetéstől a jogerős döntésig, ügytípusonként és megyénként.

Források

1. Legfőbb Ügyészség: Gyorsabb büntetőeljárások – milyen eszközeink vannak? (1. rész), 2026. szeptember 28., https://ugyeszseg.hu/gyorsabb-buntetoeljarasok-milyen-eszkozeink-vannak/ (elterelés, 20 százalék)
2. Legfőbb Ügyészség: Gyorsabb büntetőeljárások – milyen eszközeink vannak? – 2. rész, 2026. október 7., [FORRÁS: a 2. rész egyedi URL-je – beszerzendő] (bíróság elé állítás, büntetővégzés, 70 százalék)
3. Legfőbb Ügyészség: Gyorsabb büntetőeljárások – milyen eszközeink vannak? – 3. rész, 2026. október 19., https://ugyeszseg.hu/gyorsabb-buntetoeljarasok-milyen-eszkozeink-vannak-3-resz/ (mértékes indítvány, egyezség, 75 százalék)
4. Legfőbb Ügyészség: Gyorsabb büntetőeljárások – milyen eszközeink vannak? – 4. rész, 2026. október 26., https://ugyeszseg.hu/gyorsabb-buntetoeljarasok-milyen-eszkozeink-vannak-4-resz/ (94,2 százalék)
5. A legfőbb ügyész országgyűlési beszámolója az ügyészség 2024. évi tevékenységéről, B/11947, 2025, https://ugyeszseg.hu/wp-content/uploads/2025/08/orszaggyulesi-beszamolo-az-ugyeszseg-2024-i-tevekenysegrol.pdf (vádemelési formák, egyezség 2023-ban és 2024-ben)
6. Legfőbb Ügyészség: A legfőbb ügyész országgyűlési beszámolója az ügyészség 2024. évi tevékenységéről (közlemény), 2025. augusztus, https://ugyeszseg.hu/a-legfobb-ugyesz-orszaggyulesi-beszamoloja-az-ugyeszseg-2024-evi-tevekenysegerol/ (99,1 és 88,2 százalékos mutatók)
7. A legfőbb ügyész országgyűlési beszámolója az ügyészség 2022. évi tevékenységéről, B/5010, 2023, https://ugyeszseg.hu/wp-content/uploads/2023/09/vegleges-beszamolo-alairassal.pdf (egyezség 2021-ben és 2022-ben)
8. Magyarország Alaptörvényének tizenhetedik módosítása, 5. cikk (az Alaptörvény új 42. cikke), a kihirdetett szöveg, 2026. október 28-i lekérdezés, https://njt.jog.gov.hu/jogszabaly/2026-17-04-00
9. 2026. évi XXXIV. törvény a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalról, a 2026. október 28. napján elérhető szöveg, https://njt.jog.gov.hu/jogszabaly/2026-34-00-00
10. 8/2018. (VI. 27.) LÜ utasítás a büntetőbíróság előtti ügyészi tevékenységről, 7. § (1) bekezdés, a 2026. október 1-jétől hatályos szöveg, https://njt.jog.gov.hu/jogszabaly/2018-8-B0-E9
11. Garai Renáta, Sárik Eszter: A fiatalkorú terheltek beismerése esetére tett ügyészségi joghátrány-kiszabási indítványok gyakorlata, Kriminológiai Tanulmányok 63., Országos Kriminológiai Intézet, 2026, 167-194. o., https://real.mtak.hu/245388/1/009_Garai-Sarik.pdf (a 2024-es vádemelési számok a B/11947 alapján, eljárási időtartamok, megyei eltérések)
12. Magyar Helsinki Bizottság: Az egyezség és az előkészítő ülésen való beismerés. Ajánlások a terhelti jogok érvényesülésének előmozdítása érdekében, 2021, https://helsinki.hu/wp-content/uploads/2021/12/HHC_TWSE_practical_guide_2021_HU.pdf
13. Kohán Ádám, Nagy Anita: A „mértékes indítvány”, Miskolci Jogtudó, 2024/2. szám, 77-87. o., https://jogtudo.uni-miskolc.hu/files/29468/MJ2024_2_7KohánÁ-NagyAKÉSZ.pdf
14. Békés Ádám: Habilitációs tézisek, Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar, 2024, https://jak.ppke.hu/storage/tinymce/uploads/tezisfuzet_Bekes_Adam.pdf?u=1dZc%2Fc („Az eltűnőben lévő bírósági tárgyalás” fejezet)
15. Magyar Jogász Egylet: A NVVH felállításával új közvádló jelenik meg a büntetőeljárás rendszerében, 2026. augusztus, https://jogaszegylet.hu/jogelet/a-nvvh-felallitasaval-uj-kozvadlo-jelenik-meg-a-buntetoeljaras-rendszereben/ (a „kizárólagos” jelző törlése)