Kizárólagos ügyészségi nyomozás: eltűnt a végrehajtó
Az 1998-as büntetőeljárási törvény szerint a bírósági végrehajtó bármilyen bűncselekményét kizárólag az ügyészség nyomozhatta. A 2017-ben elfogadott új törvényből a végrehajtók kimaradtak a felsorolásból, így a kizárólagos ügyészségi nyomozás azóta csak a korrupciós ügyeiket fogja meg.
A kormány közel hatszáz oldalas törvényjavaslata egyetlen mondatot sem szentel a változásnak, pedig egy másik, ugyanott elvégzett szűkítést három bekezdésben indokol meg.
Mit mondott a régi törvény a kizárólagos ügyészségi nyomozásról
A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 29. §-a sorolta fel azokat a bűncselekményeket, amelyeket kizárólag az ügyészség nyomozhatott. A b) pont felsorolta a bírót, az ügyészt, a bírósági titkárt, az alügyészt, a fogalmazókat, a bírósági ügyintézőt és az ügyészségi megbízottat, majd szó szerint így folytatta: „az önálló és a törvényszéki végrehajtó és végrehajtó-helyettes, a közjegyző és a közjegyző-helyettes”.
Ez a pont az ellenük elkövetett erőszakos bűncselekményekről szólt. A c) pont viszont megfordította a nézőpontot: a rendőrség, az Országgyűlési Őrség és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagjának kivételével a b) pontban felsoroltak „által elkövetett bármilyen bűncselekmény” az ügyészség kizárólagos hatáskörébe tartozott.
A kulcsszó a „bármilyen”. Nem csak a vesztegetés, hanem a hivatali visszaélés, a sikkasztás, a csalás és a hűtlen kezelés is. Ha egy adós 2018 nyara előtt feljelentette a végrehajtóját, az ügy a nyomozó ügyészséghez került, nem a rendőrséghez. A rendelkezés a törvény 2018. január 1-jén hatályos szövegében még változatlanul benne volt.
Vagyonvisszaszerzési hivatal: alkotmányos, mert előbb átírták az Alaptörvényt
A kizárólagos ügyészségi nyomozás mai szabálya
A hatályos büntetőeljárási törvény, a 2017. évi XC. törvény 30. §-a ugyanezt a kört írja le, csak rövidebben. A 2026. október 1-jén hatályos szöveg d) pontja a bírót, az ügyészt, a bírósági titkárt, az alügyészt, a bírósági és ügyészségi fogalmazót, a bírósági ügyintézőt, az ügyészségi megbízottat és az ülnököt nevezi meg. A végrehajtó és a közjegyző nincs köztük. A c) pontból, vagyis az ellenük elkövetett erőszakos bűncselekmények felsorolásából szintén kimaradtak.
Egyetlen kapaszkodó maradt: az f) pont, amely a korrupciós bűncselekményeket tartja ügyészségi hatáskörben, személyi körtől függetlenül. A hivatali vesztegetés, a vesztegetés elfogadása, a befolyással üzérkedés és a korrupciós bűncselekmény feljelentésének elmulasztása ide tartozik. A végrehajtó hivatalos személy, ezért ezekben az ügyekben ma is az ügyészség nyomoz. Minden más bűncselekménye viszont kikerült innen.
A változás nem a hatálybalépés napján érte utol a folyamatban lévő ügyeket. Az átmeneti rendelkezés szerint a törvény új szabályait „a hatálybalépését követően indult nyomozásokban kell alkalmazni”. A törvény 2018. július 1-jén lépett hatályba, vagyis a határvonal ott húzódik.
Az indokolás, amely egy szűkítést elmagyaráz, a másikról hallgat
A kormány 2017. február 14-én nyújtotta be az Országgyűlésnek a T/13972. számú törvényjavaslatot. Előadója az igazságügyi miniszter, Trócsányi László volt. A benyújtott szöveg 30. §-ában a végrehajtó már nem szerepel, vagyis a kihagyás nem a parlamenti vitában történt, hanem a kormány által benyújtott változatban.
A javaslat részletes indokolása a 337. és 338. oldalon foglalkozik ezzel a szakasszal.
Az első mondata általános: „A Javaslat jelentős részben átveszi a hatályos szabályozást az ügyészségi nyomozás kizárólagos hatáskörébe tartozó bűncselekményekkel kapcsolatban.” Ezután következik a felsorolás: „Továbbra is indokolt a kizárólagos ügyészségi nyomozás fenntartása a tágabb értelemben vett igazságszolgáltatás körébe tartozó személyek” esetében, és itt a bíró, az ügyész, a bírósági titkár, az alügyész, a két fogalmazói kör, a bírósági ügyintéző és az ügyészségi megbízott szerepel. A végrehajtó és a közjegyző ebből a mondatból is hiányzik, indokolás nélkül.
Hogy ez nem a jogalkotói szűkszavúság következménye, azt ugyanennek az indokolásnak a következő bekezdése mutatja meg. Az igazságszolgáltatás elleni bűncselekmények kivételét a javaslat nyíltan vállalja és hosszan megvédi: „Semmivel sem indokolható azonban az”, hogy ezek továbbra is ügyészségi nyomozás alá tartozzanak, majd pontról pontra cáfolja a fenntartás mellett szóló érveket, köztük azt is, hogy „Nem foghat helyt az az indok”, amely az ügyészség igazságszolgáltatási szerepére hivatkozik.
Vagyis a javaslat készítői ott, ahol szűkíteni akartak, ezt kimondták és megmagyarázták. A 30. §-hoz fűzött indokolás záró mondata ehhez képest így szól: „A Javaslat a kizárólagos ügyészségi nyomozás hatáskörébe tartozó többi bűncselekményi kört lényegét tekintve a hatályos szabályozással egyezően tartalmazza.”
Az „önálló bírósági végrehajtó”, a „törvényszéki végrehajtó” és a „végrehajtó-helyettes” kifejezés a javaslat teljes szövegében, az indokolást is beleértve, egyetlen alkalommal sem fordul elő. A „bírósági végrehajtó” szókapcsolat nyolcszor szerepel, de mindannyiszor más összefüggésben: a rendbírság behajtásáról, a vagyonelkobzás foganatosításáról és az iratmegismerési jogról szóló szakaszokban. Arról, hogy a végrehajtók kikerültek a nyomozó ügyészség hatásköréből, a dokumentum sehol nem ejt szót.
Végrehajtási visszaélések: az adósnak kell fizetnie, hogy kiderüljön, mennyit ér a háza
Hová kerül ma egy adós feljelentése
A gyakorlati következmény egyetlen mondatban összefoglalható. Ha ma valaki hivatali visszaélés miatt feljelentést tesz a végrehajtója ellen, az ügy a rendőrséghez kerül.
A hatályos törvény 34. §-a szerint általános nyomozó hatóságként a rendőrség jár el, a 31. § (3) bekezdése pedig kimondja, hogy a nyomozó hatóság jogosult mindazon eljárási cselekményre és határozatra, amelyet törvény nem utal a bíróság vagy az ügyészség hatáskörébe. Mivel a 30. § a végrehajtót már nem nevesíti, a kizárólagos ügyészségi nyomozás szabálya rájuk nem vonatkozik, a nem korrupciós ügyek pedig automatikusan az általános útra terelődnek.
Ez a szerkezeti változás azért számít, mert a panaszok útja és a panaszok sorsa összefügg. Az adós, aki a becsérték megállapítását vagy a kézbesítést kifogásolta, nem tudhatta, hogy közben a törvény átrakta az ügyét máshová.
A volt főügyész szerint nincs rálátása
Az Országgyűlés Végrehajtási Visszaéléseket Feltáró Vizsgálóbizottsága 2026. október 21-én hallgatta meg Fürcht Pált, a Központi Nyomozó Főügyészség volt vezető főügyészét. Ő maga ismertette a bizottság előtt, hogy a korábbi törvény szerint a végrehajtók minden bűncselekménye a kizárólagos ügyészségi nyomozás körébe tartozott, a hatályosból viszont ez kikerült, és csak a korrupciós cselekmények maradtak ott. Hozzátette: nem tudja, mi volt ennek az oka.
Toroczkai László bizottsági elnök arról kérdezte, miért jutottak zsákutcába az adósok tömegesen tett feljelentései. Fürcht Pál válasza az volt, hogy erre nincs rálátása, mert az ügyek nem az ő hatáskörébe tartoztak.
A meghallgatás más állításai a téma körüli közbeszédnek ellentmondanak, és ezeket is rögzíteni kell. Az ATV közvetítése azzal a címmel került ki, hogy Varga Judit semmit nem tudott a Schadl György és Völner Pál elleni ügyről. A volt főügyész a bizottság előtt megerősítette korábbi, 2024-es állításait is, amelyek szerint az ügyészség minden bűncselekménygyanús esetben eljárt, és a nyomozati iratokból senki nem húzott ki semmit.
A bizottsági ülések hivatalos jegyzőkönyvei a kézirat lezárásáig nem jelentek meg, ezért az elhangzottak a nyilvános közvetítés alapján rögzíthetők. A bizottság a Fürcht-meghallgatás egy részét zárt ülésen kívánta folytatni; arról, hogy ez megtörtént-e, nyilvános adat nem érhető el.
2015: a miniszter írta a Kar választási szabályzatát
A másik szál két évvel korábbra nyúlik vissza. Az Országgyűlés 2015. június 30-án, 147 igen szavazattal, 34 nem ellenében és 4 tartózkodás mellett fogadta el a bírósági végrehajtásról szóló törvény módosítását. A Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara augusztus 31-ével megszűnt, jogutódja szeptember 1-jétől a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar lett. Az új köztestület hivatali szervének vezetőjét az igazságügyi miniszter nevezi ki hét évre, a vezető a miniszternek tartozik beszámolási kötelezettséggel, és felette a munkáltatói jogokat is a miniszter gyakorolja.
A Kar első tisztújító közgyűlését 2015. szeptember 30-án tartották a budapesti Dürer Rendezvényházban, 141 regisztrált önálló bírósági végrehajtóval. A közgyűlés jegyzőkönyve szerint a frissen kinevezett hivatalvezető, Petrik Béla ismertette az ideiglenes választási szabályzatot, és elmondta, hogy annak megalkotására a törvénymódosítás átmeneti szabályai alapján a miniszter kapott felhatalmazást. Vagyis a köztestület első választásának szabályait az igazságügyi tárca írta.
Ugyanő a tagság előtt így fogalmazott:
„A kormányzat világosan és egyértelműen mindenki, így a mi tudomásunkra hozta, hogy a korábbi működéssel elégedetlen volt. Világosan megfogalmazta, hogy a végrehajtói tevékenységet milyen új szervezeti rendben kívánja a jövőben működtetni.”
A jegyzőkönyv szerint a leköszönő elnök, Tóth Dénes a beszédében együttműködési megállapodásról számolt be, amelyet Trócsányi László igazságügyi miniszterrel kötöttek, és miniszteri biztosként Molnár Zoltán közigazgatási államtitkárt nevezte meg. A közgyűlésen a minisztérium munkatársai is jelen voltak.
Az aznap megválasztott ötfős elnökségbe Kovássy Szabolcs, Lukács Tamás, Várady Zoltán, Király András és Schadl György került be. A 135 érvényes szavazólapból Kovássy Szabolcsot 78-on, Lukács Tamást 75-ön, Várady Zoltánt 74-en, Király Andrást 73-on, Schadl Györgyöt pedig 70-en jelölték meg, vagyis Schadl az öt megválasztott közül a legkevesebb szavazatot kapta. A hatodik helyen végző leköszönő elnök, Tóth Dénes 69 szavazatnál maradt, egyetlen vokssal csúszva le az elnökségről. Az elnöki tisztség betöltésének időpontjáról a források ellentmondanak egymásnak, hogy egyes tudósítások szerint már ezen a közgyűlésen elnökké választották, a Jogászvilág és a Népszava viszont 2016 novemberét jelöli meg. A közgyűlés jegyzőkönyve elnökválasztást nem rögzít, a módosított napirendről ez a pont lekerült.
Schadl Györggyel és Völner Pállal szemben a korrupciós ügyben vádat emeltek, elsőfokú ítélet a kézirat lezárásáig nem született. Trócsányi Lászlóval szemben sem a Fürcht-meghallgatáson, sem másutt nem hangzott el eljárásjogi szempontból értékelhető állítás, és ilyen eljárásról nincs nyilvános adat.
A kizárólagos ügyészségi nyomozás kérdése a bizottság előtt
A vizsgálóbizottság 2026. október 15-i ülésén döntött a szóbeli meghallgatások első köréről. Az elnök Trócsányi Lászlóról azt mondta, azért kiemelten fontos a személye, mert „a végrehajtási rendszer átalakítása jelentős részben a nevéhez fűződik”. A testület minden nevet külön-külön bocsátott szavazásra, és Tuzson Bence kivételével egyhangúlag döntött; nála négy igen mellett két tartózkodás volt.
Az átirat szerint Répássy Róbert volt államtitkár és Varga Judit volt miniszter meghallgatását november 11-re, Navracsics Tiborét, Trócsányi Lászlóét és Tuzson Bencéét november 13-ra tűzték ki. Az MTI nyomán megjelent tudósítások ezzel szemben azt írták, hogy a bizottság „október 28-án és november 13-án sorra kerülő ülésén” hallgatja meg az érintetteket. A két dátum eltér, az ülésen elhangzott menetrend az irányadó. Dávid Ibolyától és Vastagh Páltól írásbeli nyilatkozatot kértek, november 9-i határidővel.
Az október 21-i ülésen a testület a második kört is kitűzte. A tudósítások szerint november 18-ra Bárándy Péter és Draskovics Tibor volt minisztereket, valamint az SZTFH volt vezetőit, november 27-re több volt minisztériumi vezetőt, köztük Molnár Zoltán volt közigazgatási államtitkárt, december 3-ra pedig a Végrehajtói Kar korábbi és jelenlegi vezetőit idézték be. A bizottság mandátuma a felállításáról szóló országgyűlési határozat szerint december 31-én jár le, és a testület a tervei szerint javaslatot tesz az Országgyűlésnek egy új, nonprofit végrehajtási rendszerre. Hogy ez a menetrend tartható-e, a kitűzött időpontok lejártáig nem állapítható meg.
Egy kérdés viszont nem hangzott el. A bizottság hét olyan üléséről érhető el teljes átirat, amelyen érdemi munka folyt, és ezeken senki nem kérdezte meg, miért került ki a bírósági végrehajtó a kizárólagos ügyészségi nyomozás személyi köréből, ki javasolta a kihagyást, és miért hallgat erről a törvényjavaslat indokolása.
A Polkorrekt véleménye
Az a hétköznapi ember, akinek a lakását a becsérték alatt árverezték el, és aki ezért feljelentést tett, soha nem kapott arról tájékoztatást, hogy közben a törvény átrakta az ügyét a nyomozó ügyészségtől a rendőrséghez. Egy ilyen horderejű változást nem lehet úgy átvezetni egy közel hatszáz oldalas törvényjavaslaton, hogy közben az indokolás azt állítja, a szabályozás lényegében változatlan marad, ugyanott pedig egy másik szűkítést három bekezdésben védenek meg. A vizsgálóbizottságnak november 13-án egyetlen kérdése kell hogy legyen: ki döntött erről, és miért nem írta le senki.
Források
- 1998. évi XIX. törvény a büntetőeljárásról, 29. § b) és c) pont, a 2018. január 1-jén hatályos szöveg, Nemzeti Jogszabálytár, njt.jog.gov.hu
- 2017. évi XC. törvény a büntetőeljárásról, 30. §, 31. § (3) bekezdés, 34. § (1) bekezdés, a 2026. október 1-jén hatályos szöveg, Nemzeti Jogszabálytár, njt.jog.gov.hu
- T/13972. számú törvényjavaslat a büntetőeljárásról, előadó: Trócsányi László igazságügyi miniszter, Budapest, 2017. február; a 30. § normaszövege és a 30. §-hoz fűzött részletes indokolás a 337. és a 338. oldalon, valamint a 874. § (1) bekezdése szerinti átmeneti rendelkezés, parlament.hu
- A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar közgyűlésének jegyzőkönyve, Budapest, Dürer Rendezvényház, 2015. szeptember 30., K.13/2015. és K.24/2015. közötti határozatok, a hivatalvezető és a tisztségviselők szó szerinti beszámolójával (online nem érhető el)
- Az Országgyűlés 22/2026. (V. 27.) OGY határozata a Végrehajtási Visszaéléseket Feltáró Vizsgálóbizottság felállításáról, Magyar Közlöny 2026/59., 2760. oldal, magyarkozlony.hu (a bizottság feladata és mandátuma)
- MTI-tudósítás a vizsgálóbizottság 2026. október 15-i üléséről, Szeged365 közlésében, 2026. október 15., szeged365.hu (a meghallgatási dátumokra vonatkozó, az üléstől eltérő közlés)
- 444: Hat volt igazságügyi minisztert hallgat meg vagy nyilatkoztat a végrehajtási bizottság, 2026. október 15., 444.hu (a szavazati arányok)
- Index: Varga Judit mellett öt volt igazságügyi minisztert nyilatkoztatna a végrehajtási visszaéléseket vizsgáló bizottság, 2026. október 15., index.hu
- Index: Itt a névsor, két volt minisztert és több korábbi vezetőt is beidéznek a vizsgálóbizottság elé, 2026. október 21., index.hu (a második meghallgatási kör)
- Jogászvilág: Dr. Schadl György lett az MBVK elnöke, jogaszvilag.hu (a Kamara megszűnése, a Kar megalakulása, a hivatalvezető kinevezése és az elnökválasztás ideje)
- THT: Végrehajtók végrehajtva, 2015, tht.hu (a törvénymódosítás szavazati aránya és a hivatali szerv vezetőjének jogállása)
