Áramütés, patkányok, visszatartott bérek: ezen az áron épülnek Európa adatközpontjai

Áramütés, patkányok, visszatartott bérek: ezen az áron épülnek Európa adatközpontjai

Mesterséges kómába került villamossági tesztelő, patkányos munkásszállás, túlóradíj nélküli hatvanórás hetek: kilenc ország sajtóját összefogó, öt hónapos vizsgálat tárta fel, milyen körülmények között épülnek a Google és a Microsoft európai adatközpontjai. A tanulság Magyarországot is érinti, hiszen Paks mellé több milliárd eurós adatközpontot terveznek, arról viszont még senki nem beszélt, ki és milyen feltételekkel fogja felépíteni.

A vizsgálatot a határokon átnyúló oknyomozó szövetkezet, az Investigate Europe vezette, partnerei között van a Guardian, a Die Zeit, a Le Monde és a Corriere della Sera. A riporterek svédországi, norvégiai, belgiumi és hollandiai építkezéseken készítettek interjúkat vendégmunkásokkal, az állításokat pedig orvosi dokumentumok, bérjegyzékek, üzenetek, fotók és videók támasztják alá. Az alábbi állítások többsége a munkásoktól és szakszervezetektől származik, az érintett cégek ezeket vitatják vagy nem reagáltak rájuk pontról pontra.

Áramütés egy Google-adatközpontban, szankció nélkül

A lap által Sandu álnéven bemutatott, 34 éves román villamossági tesztelő márciusban, csaknem tízórás műszak végén kapott még két mérési feladatot a Google belgiumi, Saint-Ghislain-i kampuszán. Saját elmondása szerint a vezetők megerősítették, hogy a vezetékek feszültségmentesek, a második mérésnél azonban ívkisülés érte. Az Investigate Europe által megtekintett kórházi dokumentumok szerint testének 12 százaléka megégett, az orvosok öt napra mesterséges kómába helyezték.

A belga szövetségi munkaügyi felügyelőség október végén lezárta a vizsgálatot, szabálytalanságot nem talált. Sandu ugyanakkor azt állítja, hogy a hatóság őt magát egyszer sem hallgatta meg, a balesetről szóló jelentést pedig a toborzó ügynökségtől és a Google-tól is hiába kérte. Egy hónappal később a holland toborzócég, a Wanted üzenetben érdeklődött a hogyléte felől, majd megkérdezte tőle, ismer-e még tesztelőket, mert a megbízó újakat keres. Bírságról vagy szankcióról nem tudni.

A Google közölte: beszállítói magatartási kódexe minden partnerétől megköveteli a helyi munkajog betartását és a biztonságos munkakörülményeket. Az ír Dornan Engineering, amely a helyszínen a tesztelő munkáltatóját felügyelte, arról tájékoztatott, hogy támogatta a belga hatóságok vizsgálatát, és a felépülés során végig segítette a sérültet. A Wanted szerint az újságírók állításai nem helytállóak.

Magánjet, jacht, Megafon: így költ a közpénzből élő V-Híd

Gävle: zsúfolt szállás, tbc-eset, hatvanórás hetek

A svédországi Gävle mellett a Microsoft 130 hektáron, 33,7 milliárd svéd koronából (mintegy 3 milliárd euróból, nagyjából 1065 milliárd forintból) bővíti mesterségesintelligencia-infrastruktúráját, a bővítés 2024 júniusában indult. A fővállalkozó az ír Collen Construction, alatta a svéd munkavédelmi hatóságtól kikért iratok szerint 148 cég dolgozik, közülük 28 közvetlen alvállalkozó. Az egyik ilyen, szintén ír tulajdonú cég, a Benbau román munkásai patkányokról, rossz szellőzésről és téli fűtéshiányról számoltak be a cég moduláris szállásán. Elmondásuk szerint ott 24 ember osztozik egy konyhán, 14 férfi pedig egy fürdőszobán.

Februárban egy munkásnál aktív tbc-t diagnosztizáltak

Ezt az Investigate Europe által látott orvosi dokumentum igazolja, a gävlei megyei tisztifőorvos pedig egy márciusban bejelentett esetről tud. Hét munkás szerint a Benbau eleinte csak a legközelebbi szobatársakat értesítette, a szűrést pedig önkéntesnek mondta. A munkások és szakszervezeti képviselők úgy vélik, legalább tíz-tizenkét társuk fertőződhetett meg, ezt azonban hivatalos adat nem erősíti meg. Tanúk szerint májusban mintegy 40 férfit szállítottak át a Microsoft dániai építkezésére, a dán 3F szakszervezet nyilvántartása nagyjából 45 kiküldött munkás érkezését mutatja ugyanekkor Høje Taastrupba.

A több mint 30 munkás által átadott bérjegyzékek szerint sokan heti 60 órát is dolgoztak túlóradíj nélkül, a lap értékelése szerint a svéd munkajoggal ellentétesen. A munkások egy futballból kölcsönzött, „sárga lapos” és „piros lapos” fegyelmi rendszerről is beszámoltak, amelyet a fővállalkozó vezetett be, a Benbau pedig alkalmazott: a megvádolt dolgozókat órákig kérdezték ki, majd beismerő levelet írattak velük. Egy román munkás szerint a vezetők „terrorral, mentális terrorral uralkodnak”. Az Investigate Europe nem talált bizonyítékot arra, hogy a Collen tudott volna a bérlevonással fenyegető gyakorlatról.

A Solidariska byggare szakszervezet október 23-án 15 millió koronás (mintegy 1,3 millió eurós, nagyjából 460 millió forintos) kollektív szerződést kötött a Benbauval 78 tagja nevében. A megállapodás november 1-jén lép hatályba, elmaradt béreket és kártérítést tartalmaz, a szakszervezetek pedig bejuthatnak azokra az adatközpont-építkezésekre, ahol a Benbau dolgozik. A munkások számában eltérés van, hogy az Investigate Europe 78 tagról ír, a Guardian változata 70 román munkásról. A Benbau megerősítette a megállapodás aláírását, a konkrét vádakra azonban nem válaszolt.

Önkényuralom vagy nyomozás? Mit mondott ki a Legfőbb Ügyészség a Fidesz szervereiről

Az adatközpont kerítésén belül másként működik a munkajog

Hét országban, köztük Olaszországban, Dániában és Hollandiában a szakszervezetek jelezték, hogy egyes építkezésekre nehezen vagy egyáltalán nem jutnak be. Egy dán szakszervezeti tanácsadó szerint ezek a telepek „zártabbak egy állami börtönnél”. A holland FNV képviselőit a Winthrop Technologies Schiphol-Rijk-i telephelyén elmondásuk szerint azzal utasították el, hogy „a kapun túl nem Hollandia van”. A Winthrop ezt hamisnak és félrevezetőnek nevezte, szerinte előre egyeztetett rendben minden telephelyére beengedi a szakszervezeteket.

A svéd munkavédelmi hatóság 2021 óta 50 eljárást indított a Microsofthoz és ír kivitelezőkhöz köthető adatközpont-építkezéseken. Uniós szinten az Európai Munkaügyi Hatóság 2025-ben 140-nél kevesebb munkatárssal dolgozott, és az Investigate Europe-nak maga ismerte el, hogy nincs önálló ellenőrzési és végrehajtási jogköre, munkahelyre nem léphet be, szankciót nem szabhat ki. Az építőipar közben az unió legveszélyesebb ágazata, az Eurostat legfrissebb adatai szerint 2024-ben 776 halálos baleset történt benne, az összes halálos munkahelyi baleset közel negyede.

Paks mellé is hyperscale adatközpont kerülhet, de ki építi fel?

2025 júliusában a német ParTec AG és a magyar 3D Lézertechnika Zrt. szándéknyilatkozatot írt alá egy legfeljebb 96 megawattos, moduláris MI-adatközpontról a paksi atomerőmű közelében, 530 hektáros napelemparkkal. A 444 számítása szerint a hárommilliárd eurós projekt Magyarország negyedik legnagyobb gazdasági beruházása lenne Paks II., a debreceni CATL és a szegedi BYD-gyár után. A Telex már akkor rámutatott, hogy a magyar projektcég saját közlése szerint kizárólag a paksi adatközpontban érdekelt, a két aláíró pedig együtt sem mozgatott még ekkora összeget.

A Világgazdaság 2026. júniusi cikke szerint a terv azóta nagyobb lett. A 3D Zrt. projektcég 300 megawattig bővíthető platformot fejleszt, a becsült összérték 3,2 és 4,2 milliárd euró (nagyjából 1140 és 1490 milliárd forint) között van, az üzemkezdést 2028 negyedik negyedévére tervezik. Befektetőket és üzemeltetőket a GLOBWISE tanácsadó cég keres hozzá. Kivitelezőt, alvállalkozói láncot vagy munkaerőtervet a cikk nem említ, pedig az Investigate Europe szerint egy-egy adatközpont építésén akár 2000 munkás és több tucat vállalkozó dolgozhat egyszerre.

A hazai ellenőrzés kapacitása szerény. A Nemzetgazdasági Minisztérium jelentése szerint a munkavédelmi hatóság 2025 első félévében 3616 munkáltatót ellenőrzött, ebből 1017 volt építőipari. Az érdekvédők 2024-es számítása szerint 124 év kellene ahhoz, hogy a felügyelők minden céghez eljussanak, Hajdú-Bihar vármegyében pedig akkor összesen öt munkavédelmi felügyelő dolgozott. Magyarországon 2024-ben 75-en haltak meg munkabalesetben, 13-mal többen, mint egy évvel korábban.

A kérdés nem csak Paks miatt sürgető. Magyarország azon 18 tagállam között van, amely közös beszerzéssel vesz részt az uniós MI-gigagyárak programjában, a pályázatok határideje november 12. Ha bármelyik terv nyomán ezres létszámú építkezés indul, ugyanaz a fővállalkozói-alvállalkozói modell jelenhet meg itthon is, amely Gävlében 148 cégre tagolta a felelősséget. Ez a hétköznapi embert is érinti, hiszen aki itthon villanyszerelőként vagy kőművesként vállalna munkát egy ilyen építkezésen, ugyanabba a láncba kerülne. A svéd szakszervezet szerint Gävlében a vendégmunkások akár 30 százalékkal kevesebbet kaptak, mint svéd kollégáik.

Kravtex: egyetlen ajánlat, 12 milliárdos nyereség

Brüsszel még csak a szabályon dolgozik

Az Európai Parlament 2026. február 12-én fogadta el az alvállalkozói láncokról szóló saját kezdeményezésű jelentést, amelyben uniós irányelvet sürget a Bizottságtól. A Bizottság július 20-án indította a második konzultációt a minőségi munkahelyekről szóló jogszabályról (Quality Jobs Act), amely az alvállalkozói láncok átláthatóságával, a felelősségi szabályokkal és a végrehajtással is foglalkozik, a javaslatot pedig még idénre ígéri. Johan Danielsson, a parlamenti jelentés előadója az Investigate Europe-nak úgy fogalmazott, hogy aki munkásokat veszélyeztet, annak a cég méretével arányos szankcióval kell számolnia.

A pénz aránya önmagáért beszél. A Benbau-megállapodás 15 millió koronája a gävlei bővítés 33,7 milliárd koronás értékének nagyjából 0,045 százaléka. A Microsoft közlése szerint a nevében dolgozó minden embernek tisztességes bánásmód jár a svéd munkajog és a beszállítói kódex alapján, a Collen pedig úgy reagált, hogy a vádak teljességgel ellentétesek az értékeivel. A gyakorlatban a felelősség a lánc aljára szorul, ahol a munkás nem ismeri a helyi jogot, a szakszervezet pedig nem jut be a kapun.

Lélegeztetőgép-biznisz: OTT-One, uniós pénz, aláírók

A Polkorrekt véleménye

Európa mesterségesintelligencia-álma egyelőre egy patkányos munkásszálláson és egy lezárt belga aktán nyugszik: a hasznot a techóriások könyvelik el, a kockázatot a lánc legalján álló munkás viseli. Árulkodó, hogy 78 román munkás elmaradt bérét végül egy szakszervezeti alku rendezte, a beruházás értékének ezrelékénél is kisebb összegből, miközben a svéd hatóság 2021 óta ötven eljárást indított ezeken az építkezéseken.

A paksi adatközpontról ma tudjuk, mekkora lenne és mennyibe kerülne, azt viszont senki nem mondta el, ki építi fel, hány alvállalkozón keresztül, és ki ellenőrzi őket, ha egy-egy vármegyére öt felügyelő jut. Ezt a kérdést most kell feltenni a kormánynak és a beruházónak, nem az első súlyos baleset után.

Források

  1. Investigate Europe: Electrocutions, ‘mental terror’ and withheld wages: The exploited workers building Europe’s data centres, 2026. október 30., https://www.investigate-europe.eu/posts/electrocutions-mental-terror-and-withheld-wages-the-exploited-workers-building-europes-data-centres (a belgiumi baleset, a gävlei körülmények, a szakszervezeti hozzáférés, az Európai Munkaügyi Hatóság és az Eurostat-adat, a cégek reagálásai)
  2. Investigate Europe: Microsoft data centre workers in Sweden awarded €1.3m amid Investigate Europe exposé of labour violations, 2026. október 30., https://www.investigate-europe.eu/posts/microsoft-data-centre-workers-in-sweden-awarded-13m-amid-investigate-europe-expos-of-labour-violations- (a kollektív szerződés dátuma, összege és hatálybalépése)
  3. Irish Examiner (Írország), a Guardian és az Investigate Europe közös anyagának átvétele: Electrocutions, disease and no pay: how workers risk exploitation in Europe’s data centres, 2026. október, https://www.irishexaminer.com/world/arid-41930979.html (a 70 munkásról szóló eltérő adat)
  4. ParTec AG / EQS-News: ParTec AG and 3D Lézertechnika Zrt. sign a letter of intent for a modular hyperscale AI data center, a solar park, and energy storage, 2025. július 8., https://it.tradingview.com/news/eqs:705c80b57094b:0-partec-ag-and-3d-l-zertechnika-zrt-sign-a-letter-of-intent-for-a-modular-hyperscale-ai-data-center-a-solar-park-and-energy-storage-as-part-of-a-european-flagship-project (a 96 megawattos paksi szándéknyilatkozat)
  5. 444: 3 milliárd eurós német óriásberuházás jönne Paksra, 2025. július 15., https://444.hu/2025/07/15/3-milliard-euros-nemet-oriasberuhazas-jonne-paksra-az-orszag-legnagyobb-napelemparkjaval-hoznanak-letre-hatalmas-energiaigenyu-mi-adatkozpontot (a negyedik legnagyobb beruházás és az 530 hektáros napelempark)
  6. Telex: Meglepő lenne, ha tényleg megvalósulna a hárommilliárd eurós paksi adatközpont, 2025. július 31., https://telex.hu/g7/2025/07/31/paks-adatkozpont-palkovics-laszlo-partec (a projektcég háttere és pénzügyi kapacitása)
  7. Világgazdaság: a paksi hyperscale AI-adatközpontplatformról, 2026. június 5., https://www.vg.hu/vilaggazdasag-magyar-gazdasag/2026/06/paks-atomeromu-gigaberuhazas-mesterseges-intelligencia (a 300 megawatt, a 3,2-4,2 milliárd euró, a 2028-as üzemkezdés és a GLOBWISE szerepe)
  8. Nemzetgazdasági Minisztérium, Munkavédelmi Irányítási Főosztály: Jelentés a munkavédelmi hatóság 2025. I. félévi ellenőrzési tapasztalatairól, https://mvff.munka.hu/api/file/direct-download-by-fileid/151007 (az ellenőrzött munkáltatók és az építőipari ellenőrzések száma)
  9. European Transport Workers’ Federation: EFBWW, EFFAT, ETF’s voices heard, 2026. február 12., https://www.etf-europe.org/efbww-effat-etfs-voices-heard/ (az Európai Parlament alvállalkozói jelentésének elfogadása)
  10. Európai Bizottság: Commission opens second-phase consultation on Quality Jobs Act, 2026. július 20., https://employment-social-affairs.ec.europa.eu/news/commission-opens-second-phase-consultation-quality-jobs-act-2026-07-20_en (a konzultáció témái és a javaslat ütemezése)
  11. Európai Központi Bank: Hungarian forint (HUF) referencia-árfolyamok, https://www.ecb.europa.eu/stats/policy_and_exchange_rates/euro_reference_exchange_rates/html/eurofxref-graph-huf.en.html (a forintátszámítás alapja: kb. 355 forint/euró, 2026. július)

Tót György