Önkényuralom vagy nyomozás? Mit mondott ki a Legfőbb Ügyészség a Fidesz szervereiről
A Fidesz szerint önkényuralom épül Magyarországon, és ennek legfőbb bizonyítéka, hogy az ügyészség júliusban megjelent a Fidesz szervereinél. A kormány szerint egy 17 milliárd forintos közpénzügy nyomozása zajlik, amely a jogállam helyreállításának része. A Legfőbb Ügyészség augusztusi döntése mindkét oldalnak ad igazat, és egyiknek sem teljesen.
Havasi Bertalan, a Fidesz sajtófőnöke október 12-én öt pontban foglalta össze, szerinte hol tart az ország, és a második pontban azt állította, hogy a kormány fenyegetéssel és erőszakkal akarja betiltani az ellenzéket. Megnéztük, mit mutatnak a dokumentumok a szerverügyről, az NKA-nyomozásról és az Alaptörvény 17. módosításáról.
Mi történt a Fidesz szervereivel?
Július 21-én az ügyészség nyomozói előzetes bejelentés nélkül megjelentek abban az adatközpontban, ahol a Fidesz szerverei működnek. Havasi Bertalan azonnal önkényt kiáltott, és azt közölte, hogy a nyomozók a párt teljes kommunikációs rendszerét és adatbázisait akarják lefoglalni. A 444 kérdésére az ügyészség megerősítette, hogy kutatás és lefoglalás is történt, a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) ügyében folyó nyomozás részeként, a NAV Dél-alföldi Bűnügyi Igazgatóságával közösen.
Másnap Orbán Viktor a Fidesz székháza előtt azt mondta, hogy az ügyészség politikai utasításra vitte el a párt teljes tagnyilvántartását, és ilyesmi szerinte csak súlyos diktatúrákban fordul elő, a Telex beszámolója szerint. A Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség később azt is megerősítette, hogy a Fidesz-frakciónál is foglaltak le szervereket.
Mit mondott ki a Legfőbb Ügyészség a Fidesz szervereiről?
A Fidesz panaszt tett a kutatás és a lefoglalás ellen. A Legfőbb Ügyészség augusztus 12-én döntött: a kutatás elleni panaszokat elutasította, a lefoglalás elleni panaszoknak viszont helyt adott. A 444 összefoglalója szerint a testület úgy látta, hogy az eredetileg tervezett, széles körű lefoglalás úgynevezett „fishing expedition” lett volna, vagyis olyan adatgyűjtés, amely nem egy konkrét bizonyítékot keres, hanem reméli, hogy talál valamit.
A döntés ugyanakkor nem mentette fel az eljárást. A Legfőbb Ügyészség szerint továbbra is indokolt az NKA-ügyhöz kapcsolódó elektronikus adatok megőrzése és lefoglalása, csak célzottan, a törvényi kereteken belül. A Fidesz szerverei tehát jogszerű kutatás tárgyai voltak, a lefoglalás terjedelme viszont túllépte a jogszerű kereteket.
Az NKA-ügy: miről szól a nyomozás?
Az ügyészség szerint az NKA döntéshozó testülete 2024 decemberétől 1079 támogatásról döntött jogellenesen, több mint 17 milliárd forint értékben, és az alapot Hankó Balázs volt kulturális miniszter irányításával használták fel jogellenes célokra, az Index összefoglalója szerint. A gyanú különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó, bűnszövetségben elkövetett hűtlen kezelés.
Az Országgyűlés szeptember 28-án 139 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül felfüggesztette Hankó Balázs mentelmi jogát. A Kecskeméti Járásbíróság október 1-jén az ügyészség indítványára elrendelte a volt miniszter letartóztatását, a szökés és a bizonyítás akadályozásának veszélyére hivatkozva, a 444 szerint. Hankó Balázs gyanúsított, ellene vádat még nem emeltek, ítélet nincs az ügyben.
A Fidesz október 9-én „politikai foglyok” listáját tette közzé honlapján. A listán Hankó Balázs, Bús Balázs volt NKA-alelnök, Varga-Bajusz Veronika volt államtitkár és a Volánbusz-ügyben gyanúsított Seszták Miklós KDNP-s képviselő szerepel. A párt szerint a gyanúsítások koholmányokon alapulnak, és Magyar Péter miniszterelnök elfogadhatatlan módon utasítja a nyomozó hatóságokat. Ez utóbbi állítás mellé a Fidesz nem tett közzé bizonyítékot.
Ki mit mond?
Fidesz: diktatúra és koncepciós eljárás
A Fidesz a szerverügyet, a letartóztatásokat és az Alaptörvény 17. módosítását egyetlen történetként mondja el: szerinte a kormány a politikai ellenfeleit akarja kiiktatni. Gulyás Gergely a módosítás parlamenti vitájában arról beszélt, hogy addig van demokrácia, amíg a választók döntik el, ki ülhet a parlamentben, a 444 tudósítása szerint. A Fidesz-KDNP a zárószavazáson nem vett részt.
Tisza-kormány: helyreállítás és elszámoltatás
A kormány a módosítást a fékek és ellensúlyok helyreállításaként, az NKA-ügyet pedig a közpénzek elszámoltatásaként mutatja be. Tarr Zoltán, a kultúráért felelős miniszter maga posztolt arról, hogy a nyomozók lefoglalták a Fidesz szervereit. A kormány tagjai arról ritkán beszélnek, hogy a Legfőbb Ügyészség a lefoglalás terjedelmét túlzónak ítélte.
Mi Hazánk: rossz eszköz, rossz cél
Toroczkai László a vitában azt mondta, hogy jogállamot nem lehet nem jogállami eszközökkel helyreállítani, a 444 szerint. A Mi Hazánk a módosítás ellen szavazott, de a Fidesz önkényuralmi keretezését sem vette át.
A 17. alaptörvény-módosítás jogállami mérlege
Az Országgyűlés július 13-án 139 igen és 6 nem szavazattal fogadta el az Alaptörvény 17. módosítását, a Fidesz-KDNP 54 képviselője tiltakozásul távol maradt, az Infostart szerint. A módosítás megszünteti a hivatalban lévő államfő megbízatását, 12 éves időkorlátot szab a képviselőknek, és visszaállítja az alkotmánybírák 70 éves korhatárát.
A Magyar Helsinki Bizottság június 26-i véleményében vegyes képet rajzolt az alaptörvény-módosításról. Üdvözölte, hogy az Alkotmánybíróság ismét maga választja elnökét, és hogy visszakapja a költségvetési törvények felülvizsgálatának jogát. A képviselői időkorlátot viszont a passzív választójog indokolatlan korlátozásának tartotta, amely aránytalanul érint, és politikai üzenetnek tűnhet. Kifogásolta azt is, hogy a társadalmi egyeztetés csak öt napig tartott, a jogszabályban előírt nyolc nap helyett.
NAV vezetőváltás: két nap alatt három vezető, indoklás nélkül
A módosításról a Velencei Bizottság, az Európa Tanács alkotmányjogi tanácsadó testülete októberi ülésén tárgyal, a Telex szerint. A kormány nem várta meg a véleményét.
A parlamenti szokásjoggal is szakított a többség. Szeptemberben a Tisza egyetlen Fidesz-KDNP jelöltet sem szavazott meg a Médiatanácsba, holott a korábbi szokásjog szerint az ellenzék is bejuttathatta jelöltjeit a testületbe, a Magyar Nemzet szerint.
Ki vezeti az ügyészséget?
A Fidesz arra épít, hogy az ügyészség politikai utasításra dolgozik. A tények ennél bonyolultabbak. A szerverek kutatását olyan ügyészség végezte, amelynek élén Nagy Gábor Bálint állt, akit 2025 júniusában még az előző parlamenti többség választott meg kilenc évre, Sulyok Tamás jelölésére, a HVG szerint.
A kormány nyomása a legfőbb ügyészen ugyanakkor valós volt. A 444 szerint Magyar Péter május 31-ig adott neki határidőt a távozásra. Nagy Gábor Bálint július 22-én, egy nappal a szerverek kutatása után lemondott, megbízatása augusztus 25-én szűnt meg. Azóta helyettese, Lajtár István vezeti ideiglenesen a Legfőbb Ügyészséget. Szeptember 28-án az Országgyűlés nem választotta meg Baka András köztársasági elnök jelöltjét, Szathmáry Zoltánt, mert a Tisza-frakció nem támogatta, az Economx szerint.
Mit jelent az NKA-ügy vidéken és a városban?
Az NKA a kultúra pénze: ebből jut a falusi művelődési házak programjaira, a vidéki fesztiválokra és a helyi könyvkiadásra. Az Economx elemzése szerint 2021 és 2026 között az alap 100,7 milliárd forintot osztott szét, ennek közel a fele, 49,1 milliárd forint Budapestre jutott. Vidéken Pest vármegye 10,32, Bács-Kiskun 7,75 milliárd forintot kapott, a sor végén Tolna 600 millióval, Nógrád 891,5 millióval és Zala 929,4 millióval áll.
A gyanú szerinti jogellenes döntések ugyanabból a keretből vittek el több mint 17 milliárd forintot, amelyből egy nógrádi falu könyvtára vagy egy tolnai néptánccsoport is pályázhatott volna. Az Economx szerint a vizsgált időszakban a miniszteri keretből a kérelmek 99,4 százalékát megítélték, miközben a hagyományos pályázatoknál ez az arány 40-43 százalék volt. Az NKA-ügy vesztesei tehát nemcsak az adófizetők általában, hanem azok a vidéki kulturális szervezetek is, amelyek rendes pályázaton maradtak le.
Mit jelent ez a hétköznapi embernek?
A hétköznapi ember két dolgot várhat el egyszerre. Azt, hogy a 17 milliárd forintos közpénzügyet kivizsgálják, akkor is, ha a gyanúsítottak volt miniszterek. És azt, hogy a nyomozás a törvény keretein belül maradjon, akkor is, ha egy ellenzéki pártot érint. A Legfőbb Ügyészség augusztusi döntése azt mutatja, hogy a jogorvoslat működik: a Fidesz panaszt tett, és részben igazat kapott. Az önkényuralom állítása ezzel nehezen fér össze, a kormány ügyészségre gyakorolt nyomása és a parlamenti szokások felrúgása viszont jogos aggodalom.
A Polkorrekt véleménye
A Fidesz nem önkényuralmat lát, hanem azt, hogy az ügyészség a volt minisztereinek közpénzköltését vizsgálja, és ezt diktatúrának nevezi. A Tisza-kormány viszont nem hivatkozhat a jogállam helyreállítására, miközben ötnapos egyeztetéssel módosít alkotmányt, nem várja meg a Velencei Bizottságot, határidőt szab a legfőbb ügyésznek, és kizárja az ellenzéket a Médiatanácsból. A hétköznapi ember érdeke az, hogy a 17 milliárd forint sorsa kiderüljön, és hogy a következő kormány ne hivatkozhasson ezekre a precedensekre, amikor a mostaniakat akarja elszámoltatni.
Források
- Origo: Havasi Bertalan öt pontja (2026. október 12.)
- 444: az NKA-ügy miatt vonult ki az ügyészség a Fideszhez (2026. július 21.)
- Telex: Orbán Viktor az NKA-ügyről (2026. július 22.)
- Telex: lefoglalás a Fidesz-frakciónál (2026. július 27.)
- 444: a Legfőbb Ügyészség döntése (2026. augusztus 12.)
- 444: Hankó Balázs letartóztatása (2026. október 1.)
- Index: a Fidesz „politikai foglyok” listája (2026. október 9.)
- 444: az Alaptörvény-módosítás vitája (2026. július 7.)
- Infostart: elfogadták a 17. módosítást (2026. július 13.)
- Magyar Helsinki Bizottság: vélemény a 17. módosításról (2026. június 26.)
- Telex: a Velencei Bizottság októberben tárgyal (2026. július 13.)
- Magyar Nemzet: a médiatanácsi szavazás (2026. szeptember)
- HVG: Nagy Gábor Bálint megválasztása (2025. június 11.)
- 444: távozik a legfőbb ügyész (2026. augusztus 25.)
- Economx: nem választották meg Szathmáry Zoltánt
- Economx: az NKA-támogatások adatbázisa (2026. október 9.)
