Álcivil szervezetek a költségvetésben: a Fidesz szavával vág 50 milliárdot a Tisza-kormány

A 2027-es költségvetés indoklásában külön sor szerepel „Álcivil szervezetek támogatása” néven, mínusz 50,3 milliárd forinttal. Mellette a közmédia támogatása 141,3 milliárdról 80 milliárd forintra, a közérdekű vagyonkezelő alapítványoké 119,3 milliárd forinttal csökken. A számok mögött valódi megtakarítás áll, a szóhasználat viszont külön történet.

Az „álcivil” címkét évekig a Fidesz ragasztotta a kormánykritikus szervezetekre, most egy kormányzati költségvetési dokumentum használja a Fideszhez kötött hálózatra, anélkül hogy megnevezné, kiket ért alatta.

Mit tartalmaz a költségvetés az álcivil szervezetekről?

A T/950. számú törvényjavaslat indoklásának 7. táblázata a kiemelt kiadáscsökkentéseket sorolja fel, a 2026-os módosított előirányzathoz mérve. Összesen 1018 milliárd forintról van szó, ebből a témánkat érintő tételek:

  • KEKVA-reform: a felsőoktatási és a nem felsőoktatási közérdekű vagyonkezelő alapítványok támogatása 119,3 milliárd forinttal csökken.
  • Kormányzati kommunikáció és rendezvények: mínusz 92,6 milliárd forint, a tétel szövege szerint ebben benne vannak „az előző kormányhoz közeli szervezetek juttatásai” is.
  • Közmédia: a közszolgálati médiaszolgáltatás támogatása 141,3 milliárdról 80 milliárd forintra, 61,3 milliárddal csökken.
  • Álcivil szervezetek: mínusz 50,3 milliárd forint.

Az álcivil szervezetekről szóló tételnél a folyó szöveg óvatosabb, mint a táblázat. Eszerint az előző kormány klientúráját támogató programok „átalakulnak, valódi közcélokat fognak szolgálni”, és ettől csökken a kiadás 50,3 milliárd forinttal. Hogy melyik program, melyik alap vagy melyik szervezet tartozik ide, azt a javaslat nem írja le. Az összesítő táblázatban a „felelős gazdálkodás” elemei között ugyanez a kifejezés szerepel: „alapítványok, álcivil szervezetek”.

A KEKVA-k megszűnése a költségvetésben új sort is hozott. A Megszűnő KEKVA-tól átvett feladatok ellátása tartalékra 30 milliárd forint jut, erről a kormány nyilvános határozattal dönt. A civil szféra fő állami forrásai közül a Nemzeti Együttműködési Alap 17,2 milliárd, a Bethlen Gábor Alap 53,1 milliárd forintot kap 2027-ben.

A kekva korszak vége: kit szolgál valójában az új törvény?

Ki mit mond?

A Tisza-kormány: a rendszertől vesznek el, nem az emberektől

A javaslat általános indoklása szerint ezek a lépések nem a magyar emberektől vesznek el, hanem attól a rendszertől, amely a közpénzt kevesek gazdagodására használta. Magyar Péter augusztusban mutatta be azt az adatbázist, amelyben 2022 és 2026 között mintegy 20 ezer civil szervezet összesen nagyjából 400 milliárd forint állami támogatása kereshető. A miniszterelnök ekkor „álcivil világról” beszélt, amelyhez Fidesz-közeli személyek révén ömlött a közpénz, és felszólította az érintetteket, hogy a jogosulatlanul kapott pénzt fizessék vissza. Azt is hozzátette, hogy a civil szervezetek túlnyomó többsége tisztességes munkát végez.

A közmédiáról a kormány a médiatörvény júniusi módosításakor beszélt részletesen. Az MTVA megszűnik, helyette a Magyar Rádió és Televízió, valamint a Magyar Távirati Iroda nonprofit cég jön létre, a felügyeletet a Független Közmédia Testület látja el. A kormányszóvivő májusban azt mondta, a közmédia 2025-ös költségvetése 165,6 milliárd forint volt.

A Fidesz: megbélyegzés és önkény

A Fidesz és a hozzá közeli sajtó a civil adatbázist támadta a legélesebben. Gyopáros Alpár fideszes képviselő az Origo által idézett posztjában önkénynek nevezte, hogy a kormány egy egész civil szférára süti rá az „álcivil” bélyeget, és egy kisalföldi egyesület levelét idézte, amelyet az Állami Számvevőszék kétszer is rendben talált. A Vadhajtások és a Zalakocka.hu ugyanezt a keretet vitte tovább: gyűlöletpolitikáról és a civilek célkeresztbe állításáról írtak. A KEKVA-k megszüntetésének vitájában Hankó Balázs fideszes képviselő, volt kulturális és innovációs miniszter a modellváltó egyetemek eredményeit védte, és azt mondta, a javaslat az Európai Bizottság oldalára áll. A médiatörvény módosítása ellen a Fidesz-KDNP szavazott, a 39 nem szavazat az ő soraikból jött.

A Fidesz arról nem beszél, hogy a megbélyegző szó az ő politikai szótárából jön. Kocsis Máté frakcióvezető 2025 februárjában „számtalan álcivil szervezetről” beszélt, amely szerinte amerikai pénzből avatkozott be a magyar belpolitikába. Az Amnesty International 2014-es közleménye szerint a Fidesz szóvivője már 2013-ban arról beszélt, hogy hamis civil szervezeteket fizetnek a kormány aláásására. A Békemeneteket szervező Civil Összefogás Fórum képviselője az Átlátszót nevezte álcivil szervezetnek.

KEKVA-vagyon: mi kerül vissza az államhoz augusztus 31-én

A Mi Hazánk: a médiatörvényt megszavazta

A Mi Hazánk a Tisza mellett megszavazta a médiatörvény júniusi módosítását, a 145 igen szavazat az ő képviselőiket is tartalmazza. A 2027-es költségvetés közmédiát, KEKVA-kat és álcivil szervezeteket érintő soraira keresésünk szerint külön nem reagált. A párt alapítványa, a Mi Hazánk Alapítvány 2027-ben 185,8 millió forint támogatást kap.

Mit lát a külföldi sajtó?

A külföldi tudósítások a közmédia átalakítását a választás utáni rendszerváltás részeként írták meg. A Reuters júniusban a Tisza közmédia-törvényjavaslatáról tudósított, az AFP pedig a leállított adásokról, elbocsátásokról és a megújulás esélyéről írt. Az MTI angol nyelvű szolgáltatását átvevő Xpatloop a Miniszterelnökség adatát közölte: a 16 nem egyetemi KEKVA megszüntetésével 1284 milliárd forintnyi vagyon került vissza az államhoz, ebből több mint 845 milliárd cégrészesedés. Az „álcivil” szóhasználatot az általunk átnézett külföldi anyagok nem elemezték.

Mit mutatnak az adatok a közmédiáról és az álcivil szervezetekről?

A közmédia állami támogatása az indoklás szerint 141,3 milliárd forint a 2026-os módosított előirányzatban, 2027-ben 80 milliárd forint. Ez nagyjából az MTVA 2018-as szintje: az NMHH akkori költségvetési törvénye szerint az MTVA kiadási főösszege 80,9 milliárd forint volt. Koltay András, a médiahatóság akkori elnöke májusban a parlamentben azt mondta, az MTVA összes kiadása 2025-ben 157 milliárd forint volt.

Az álcivil sor mögött ennél kevesebb a kemény adat. A Batthyány Lajos Alapítvány, amelyet a Tisza-kormány nyáron szüntetett meg, a Magyar Hang adatigénylése szerint nem egészen másfél év alatt csaknem 43 milliárd forintot kapott a Miniszterelnöki Kabinetirodától. Ebből többek között az Alapjogokért Központot működtető cég két év alatt mintegy 12 milliárdot kapott. Az alapítvány megszűnt, ez a csatorna 2027-ben már nem működik, a javaslat viszont nem mondja meg, hogy az 50,3 milliárdos csökkentés pontosan ezeket vagy más programokat jelent.

A pártalapítványok sora viszont megmaradt. A Tisza alapítványa, a Talpra Magyarok Alapítvány 2027-ben 1774,6 millió, a Fidesz alapítványa, a Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány 1228,2 millió forintot kap. Ezek az összegek a párttörvény szerint a választási eredményhez kötődnek. A Tisza a kampányban azt ígérte, hogy a pártalapítványok finanszírozását teljesen átalakítja, erről a 2027-es javaslat nem rendelkezik.

Balettintézet és MÁV-székház: így lett 220 millióból milliárd az Andrássy úton

Mit jelent a KEKVA-k megszűnése vidéken és a városban?

A közmédia átalakítása elsősorban a budapesti központot érinti, a vidéki tudósítói munka sorsáról a javaslat nem szól. A KEKVA-k megszüntetése viszont vidéken is látszik. A Jövő Nemzedék Földje Alapítvány közel 108 milliárd forintos vagyona, amely jórészt mezőgazdasági földekből és ingatlanokból áll, visszakerül az államhoz, a zalaegerszegi járműipari tesztpályát működtető ZalaZONE Alapítvány szintén megszűnt. Az egyetemi KEKVA-k 2027. augusztus 1-jéig szűnnek meg, ez Debrecen, Szeged, Pécs, Győr és Miskolc egyetemeit is érinti.

A civil támogatásokat bemutató kormányzati térkép választókerületenként is kereshető, a falusi egyesületek tehát a saját településükön látják, ki mennyit kapott. Itt a legnagyobb a kockázat: egy kistelepülésen a nyilvános „álcivil” címke egy helyi sportegyesületet vagy hagyományőrző csoportot is megbélyegezhet, amely szabályosan pályázott. Vármegyei bontású adatot arról, hogy az 50,3 milliárdos elvonás hol jelentkezik, a javaslat nem közöl.

Mit jelent ez a hétköznapi embernek?

A közmédia 61,3 milliárdos csökkentése adófizetői pénz, amely más célra fordítható, a kormány az ilyen megtakarításokkal indokolja az egészségügy és a közszolgálati bérek emelését. A kérdés az, hogy a 80 milliárdból a néző kiegyensúlyozott hírszolgáltatást kap-e, vagy egy új kormányhoz igazodó műsort. A Független Közmédia Testület és a nyílt pályázatok erre adnak garanciát, ha működnek.

A falusi egyesület tagja számára a tét kézzelfogható. A Nemzeti Együttműködési Alap 17,2 milliárdja és a Bethlen Gábor Alap pályázatai továbbra is elérhetők, de a pályázó most egy olyan légkörben ad be kérelmet, amelyben a kormány maga is álcivilekről beszél. A szabályos és a visszaélő szervezet közti határt egy költségvetési táblázatsor nem húzza meg.

A Polkorrekt véleménye

A közmédia és a KEKVA-rendszer visszavágása régóta esedékes, és ezek a számok ellenőrizhetők. Az „álcivil” szó egy költségvetési táblázatban viszont nem pénzügyi kategória, hanem politikai ítélet, amelyet a kormány név és bizonyíték nélkül mond ki 50,3 milliárd forintról. Ugyanezt a szót a Fidesz évekig a kritikus civilek ellen használta, és most a Tisza fordítja vissza, miközben a pártalapítványok közül a sajátja kapja a legtöbb állami pénzt. A hétköznapi embernek nem címke jár, hanem tételes lista arról, melyik szervezettől mennyit vonnak el, és miért.

Források

Tót György