Lélegeztetőgép-biznisz: OTT-One, uniós pénz, aláírók

A NAV október 27-i hajnali akciója újra a 2020-as lélegeztetőgép-biznisz egyik kulcscégére, az OTT-One Nyrt.-re irányította a figyelmet. A pénzügyi nyomozók gyanúja szerint egy korábban tőzsdén jegyzett társaság köré épült hálózat fiktív számlákkal több mint 660 millió forint áfát kerülhetett el az állami megrendeléseken. Utánanéztünk, ki írta alá a szerződéseket, mennyi uniós pénz folyt a járványkezelésbe, és mit kapott ebből maga a cég.

Mit közölt a NAV a lélegeztetőgép-bizniszről

A NAV Bűnügyi Főigazgatóságának Központi Nyomozó Főosztálya kedd hajnalban több hazai helyszínen és külföldi jogsegéllyel Ausztriában is akciót tartott . A hatóság 1,5 milliárd forint értékű vagyont foglalt le és vett zár alá. Egy férfit európai elfogatóparancs alapján Ausztriában fogtak el, további tizenegy embert gyanúsítottként hallgattak ki, közülük kettőt őrizetbe vettek.

A közlés szerint a hálózat irányítói 2020-ban a Külgazdasági és Külügyminisztériummal (KKM), valamint az Állami Egészségügyi Ellátó Központtal (ÁEEK) szerződtek. Ennek eredményeként 800 lélegeztetőgép és 3 millió egészségügyi maszk érkezett Kínából, amiért az állam 15,6 milliárd forintot fizetett. A számlagyártó cégek a NAV szerint nem létező informatikai szolgáltatásokról állítottak ki számlát, így csökkentették a fizetendő áfát. A haszon egy részét egy egyesült arab emírségekbeli társaságnak utalták, a többit készpénzben vették fel itthon.

A nyomozás bűnszervezetben, különösen jelentős értékre elkövetett költségvetési csalás, valamint pénzmosás gyanújával folyik. Ettől elkülönül a Nemzeti Nyomozó Iroda eljárása: ez hűtlen kezelés miatt indult, és kiterjed a túlárazásokra, továbbá az eszközök alkalmazhatóságára is. Vádemelés egyik ügyben sem történt, az érintettek gyanúsítottak, a bűnösségükről bíróság dönthet.

Volánbusz-ügy: Jellinek bűnügyi felügyeletbe került, Szivek letartóztatásban marad

Kit keresnek

A NAV közleménye nem nevezte meg a céget, csak annyit írt: a hálózat csúcsán egy a Budapesti Értéktőzsdén korábban jegyzett részvénytársaság állt. A Telex beszámolója szerint a rendőrség ugyanakkor körözi Májer Bálintot, az OTT-One volt elnök-vezérigazgatóját . A HVG szerint pénzmosás gyanújával keresik . Mindkét lap a körözésből következtet arra, hogy az érintett társaság az OTT-One. A NAV szerint az egyik szökésben lévő irányító vélhetően Indonéziában tartózkodik; azt, hogy ez Májer Bálint volna, a hatóság nem erősítette meg.

Két szerződés, százszázalékos előleggel

A lélegeztetőgép-bizniszbe az OTT-One 2020. március 26-án szállt be, ekkor szerződött a KKM-mel 500 lélegeztetőgép kínai legyártatására és szállítására, nettó 4,7 milliárd forintért. A cég addig informatikai szolgáltatásokkal, videostreaminggel és online oktatással foglalkozott. A Telex akkori cikke szerint a tárca a teljes összeget előre kifizette, pályázat pedig nem volt, hogy a megrendeléshez felajánlás és tárgyalás vezetett . Április 23-án jött a második üzlet. A cég tőzsdei tájékoztatója szerint aznap az ÁEEK írt alá vele nettó 7,7 milliárd forintos szerződést lélegeztetőgépekre, kiegészítőkre és több millió maszkra, szintén százszázalékos előleg mellett.

Ki írta alá a két szerződést az állam nevében? A KKM-oldali aláíró neve nyilvános forrásban nem szerepel. A tárca gyakorlatáról annyi ismert a legnagyobb, maláj szállítóval kötött szerződést 2020. március 25-én Balogh Csaba közigazgatási államtitkár írta alá, közbeszerzési eljárás nélkül . Az ÁEEK részéről aláíró vezető nevét sem találtuk meg nyilvános dokumentumban. Az intézmény 2020 végén megszűnt, jogutódja az Országos Kórházi Főigazgatóság, tőle közérdekű adatigényléssel kikérhető a szerződés.

A számok egyeztetése sem teljesen sima. A két szerződés nettó összege együtt 12,4 milliárd forint, a NAV viszont 15,6 milliárd forintos állami kifizetésről beszél. A 3,2 milliárdos különbség nagyságrendben az áfának felelhet meg, de a NAV nem közölte, bruttó vagy nettó összeget adott-e meg.

Büntetőeljárások gyorsítása ügyészhiány idején

Mekkora haszon maradt a lélegeztetőgép-biznisz közvetítőjénél

Velkey György László, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára szeptemberben hat közvetítőcég beszerzési és eladási árát hasonlította össze. Az összevetés szerint az OTT-One 13 millió dollárért vette meg az 500 gépet, a KKM-nek pedig 14,5 millió dollárért adta tovább; a különbözet 1,5 millió dollár, nagyjából 506 millió forint. Velkey szerint a cég két héttel a szerződés előtt vált egészségügyi beszállítóvá. A hat cégnél összesen 15,5 milliárd forintos különbözetet számolt.

A teljes képhez hozzátartozik: az OTT-One gépenkénti ára nem volt kiugró a KKM többi vásárlásához képest. A 4,7 milliárdos szerződésből gépenként nettó 9,4 millió forint jön ki. A KKM a 2020 június végéig beérkezett gépeiért átlagosan 19,8 millió forintot fizetett, az ÁEEK ugyanebben az időszakban 2481 gépet vett átlagosan 10,8 millió forintért. A NAV gyanúja tehát elsősorban nem az árra, hanem a haszon adózására és útjára vonatkozik.

Matolcsy-ügy: letartóztatták a volt jegybankelnököt, de nem a 266 milliárd miatt

Uniós támogatás: hol volt, és hol nem

A lélegeztetőgép-biznisz 2020 tavaszi szerződéseit, a KKM és az ÁEEK vásárlásait a hazai költségvetés fizette. Uniós pénz négy másik csatornán jelent meg a járványkezelésben, és ezek egyike magát az OTT-One-t is érintette.

Az uniós raktár: negyedáron

Az unió rescEU programjában Magyarország is vállalta egy közös orvostechnikai készlet tárolását. A támogatási megállapodást 2020. szeptember 9-én az Európai Bizottság humanitárius és polgári védelmi főigazgatósága és a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság kötötte meg . Ebből 465 lélegeztetőgépet, infúziós pumpákat és betegőrző monitorokat szereztek be, 15 743 986 euró uniós és 4 250 876 euró hazai forrásból.

Ennél a tételnél három adat nem egyezik. A Bizottság 2020 szeptemberében még azt közölte, hogy az eszközök költségét teljes egészében ő állja, a tárolással és a szállítással együtt. A katasztrófavédelem projektoldala 75 százalékos támogatási intenzitást ír. A két megadott összegből számolva viszont az uniós rész közel 79 százalék. Az eltérésekre egyik dokumentum sem ad magyarázatot.

Az árkülönbség viszont egyértelmű. A Telex szerint az uniós közbeszerzésen gépenként nettó 11 690 eurót, nagyjából 4,2 millió forintot kellett fizetni . A Bizottság a Hang kérdésére azt is jelezte: a tagállam korábban, saját pénzből vett eszközeit a rescEU utólag nem finanszírozza. A KKM-gépek ára tehát uniós forrásból nem térült meg ezen az úton.

A Szolidaritási Alap: 39,7 millió euró, ismeretlen tartalommal

Az unió 2020 márciusában kiterjesztette Szolidaritási Alapját a közegészségügyi vészhelyzetekre. Az Európai Bizottság összesítése szerint Magyarország 1633 millió euró elszámolható közkiadást jelentett be, és erre 39,7 millió euró támogatást kapott . Az Európai Parlament közlése szerint ebből 26,6 millió euró 2020 novemberében előlegként érkezett, a fennmaradó 13,1 millió euróról 2021 májusában döntöttek

Arról nem találtunk nyilvános adatot, mely kiadásokból állt össze a magyar kérelem 1633 millió eurója. Nem tudni, szerepeltek-e benne a KKM lélegeztetőgép-vásárlásai. A kérdésre a kérelem és a végrehajtási beszámoló adhat választ, ezek közérdekű adatigényléssel kikérhetők.

Hitel az EBB-től

Az Európai Beruházási Bank 2020-ban 162,5 millió eurós hitelszerződést kötött a Pénzügyminisztériummal a magyar egészségügy járványkezelési fejlesztéseire. A közleményben Varga Mihály akkori pénzügyminiszter nyilatkozott. Ez visszafizetendő kölcsön, nem támogatás; tételes felhasználásáról nyilvános kimutatást nem találtunk.

Az OTT-One saját uniós pénze

A legközvetlenebb szál magához a céghez vezet, amely a lélegeztetőgép-biznisz évében uniós fejlesztési pénzhez is jutott. Az OTT-One 310,051 millió forint uniós támogatást nyert a GINOP-1.2.7-19 kódszámú felhívásban, „Értéklánc minőség fejlesztése” címmel, GINOP-1.2.7-19-2020-00026 azonosítóval. A felhívás a Magyar Multi Program III. része volt, a kiemelt növekedési potenciálú feldolgozóipari kis és középvállalkozások fejlesztésére . A projekt 2020. október 7-én indult, 45 százalékos támogatási intenzitással, és 2022. február 28-án kellett volna lezárulnia.

A projekt határidőre nem zárult le. 2022 szeptemberében a cég tőzsdei közleményben jelentette be: a Miniszterelnökség gazdaságfejlesztési programért felelős helyettes államtitkársága szabálytalansági eljárást indított a projekt miatt. Az eljárás kimeneteléről, egy esetleges visszafizetésről nyilvános információt nem találtunk.

Öt év figyelmeztetés

A lélegeztetőgép-biznisz utáni években az OTT-One körül sorra gyűltek a jelzések. A jegybank 2020 őszén bennfentes kereskedés miatt ötmillió forintra bírságolta a céget, egyik részvényesét pedig tízmillióra. 2021 áprilisában felmondott a könyvvizsgáló, az MNB április 16-án felfüggesztette a részvényekkel való kereskedést, és a Fővárosi Főügyészségen feljelentést is tett . 2022 januárjában 111 millió forintos bírság következett, többek között tiltott piaci manipuláció miatt .

A könyvvizsgálók 2022-ben a 2019-es, majd a 2020-as és 2021-es éves jelentésekhez adott jelentésüket is visszavonták. Az MNB végül 2023 szeptemberében elrendelte a részvények tőzsdei törlését, mert a cég nem tette közzé több év beszámolóját . A jegybank ekkor azt is közölte: a számvitel rendjének megsértése, csalás és tiltott piacbefolyásolás gyanújával büntetőeljárást kezdeményezett .

A Telex 2024 áprilisában már arról írt, hogy a feljelentés nyomán semmilyen jelzés nem érkezett arról, a NAV bármit megállapított volna . A céget 2026 februárjában a felszámolás lezárása után megszüntették . A jegybanki feljelentés és a mostani akció között öt és fél év telt el. Ebben az időszakban a NAV vezetése is kicserélődött.

Önkényuralom vagy nyomozás? Mit mondott ki a Legfőbb Ügyészség a Fidesz szervereiről

Ki felel a lélegeztetőgép-bizniszért

A Tisza-kormány 2026 júniusában rendelte el. A Külügyminisztérium belső vizsgálata szerint nem maradt fenn olyan adat, amelyből kiderülne, milyen stratégia alapján és ki döntött 16 853 lélegeztetőgép megvásárlásáról. Orbán Anita külügyminiszter augusztus 25-én hűtlen kezelés gyanújával tett feljelentést a Legfőbb Ügyészségen, ismeretlen tettes ellen. A tárca közleménye hangsúlyozta: a felelősségről a nyomozó hatóság és a bíróság dönthet. A minisztérium ugyanakkor százmilliárdos nagyságrendű vagyoni hátránnyal számol, a felelősség súlypontját pedig a döntéshozói, vezetői szinten látja, nem az utasításokat végrehajtó munkatársaknál .

Velkey György László augusztus végén azt is nyilvánosságra hozta, hogy a gépek közel fele, mintegy 7874 darab, csak „B” vagy „C” minősítést kapott, vagyis kórházi használatra nem javasolták. Az „A” minősítést körülbelül 8413 gép kapott. Velkey szerint a minisztériumban később a „B” és a „C” kategóriát összevonták, és ezeket a gépeket is „jó” minősítéssel tartották nyilván.

A beszerzéseket irányító volt külügyminiszter, Szijjártó Péter tavasszal a Telexnek tagadta, hogy jogsértést követett el, és azt mondta: minden dokumentum megvan elektronikusan . Májer Bálint 2021-ben a lapnak arról beszélt, hogy a piacon óráról órára változtak a feltételek, ajánlatai csak két óráig éltek, a KKM pedig ezek közül fogadott el egyet . A mostani gyanúról nyilvánosan nem nyilatkozott.

A lélegeztetőgép-biznisz folytatásáról egyelőre csak előrejelzések szólnak. Orbán Anita az augusztusi feljelentést az átvilágítás első feljelentésének nevezte, a miniszter szerint tehát továbbiak is következhetnek. A Nemzeti Nyomozó Iroda eljárásában dől el, kit terhel személyes felelősség a túlárazásért és a használhatatlan gépekért. Hasonló folyamat zajlik a volt kormány más ügyeiben is.

A Polkorrekt véleménye

Öt évnél is tovább hevertek az asztalon a figyelmeztető jelek: felmondó könyvvizsgáló, jegybanki feljelentés, visszavont auditjelentések, mégis 2026 októberéig kellett várni az első hajnali akcióra. A hétköznapi ember adójából százszázalékos előleggel fizettek egy informatikai cégnek, amely közben uniós fejlesztési pénzt is nyert, az állam oldalán aláírók neve pedig ma sem nyilvános. Ugyanabban az időszakban az állami kórházellátó közel feleannyiért vett gépet, mint a külügy átlagosan, a drágaság tehát döntés kérdése volt. Aki ezeket a szerződéseket jóváhagyta, annak név szerint kell elszámolnia, nem ismeretlen tettesként.

Források

1. Economx: Lecsapott a NAV: több mint 3 milliárdos hasznot mosott tisztára egy bűnszervezet túlárazott lélegeztetőgépek beszerzésekor, 2026. október 27., https://www.economx.hu/magyar-gazdasag/2026/10/27/lecsap-nav-milliardos-haszon-bunszervezet-lelegeztetogepek-beszerzese/ (a NAV Központi Nyomozó Főosztályának MTI-nek kiadott közleménye; a NAV honlapján a közlemény önálló oldala nem volt elérhető)
2. Telex: Elfogatóparancsot adott ki a rendőrség a lélegeztetőgép-biznisz egyik főszereplője ellen, 2026. október 27., https://telex.hu/belfold/2026/10/27/majer-balint-ott-one-elfogatoparancs-rendorseg-lelegeztetogep-biznisz
3. HVG: Lélegeztetőgép-biznisz: elfogatóparancsot adott ki a rendőrség, 2026. október 27., https://hvg.hu/gazdasag/20261027_lelegeztetogep-biznisz-elfogatoparancs-ott-one-nyrt-volt-vezerigazgato-majer-balint
4. OTT-ONE Nyrt.: Tájékoztató nagyértékű szerződés megkötéséről, BÉT, 2020. április 23., https://www.bet.hu/newkibdata/128397263/Ta%CC%81je%CC%81koztata%CC%81s%202020%2004%2023.pdf (az ÁEEK-szerződés összege és az előleg)
5. Telex: Csengtuban üzletelt egy kis informatikai cég, és egyszer csak beleesett a lélegeztetőgép-bizniszbe, 2020. április 27., https://telex.hu/g7/kozelet/2020/04/27/csengtuban-uzletelt-egy-kis-informatikai-ceg-es-egyszer-csak-beleesett-a-lelegeztetogep-bizniszbe (a KKM-szerződés, az előrefizetés és a pályázat hiánya)
6. 444: Ledarálhatta a külügy a gyanús lélegeztetőbiznisz iratainak egy részét, 2023. május 22., https://444.hu/2023/05/22/ledaralta-a-kulugy-a-gyanus-lelegeztetobiznisz-iratainak-egy-reszet (a GR Technologies-szerződés aláírója)
7. 444: Velkey szerint Szijjártóék legalább 15,5 milliárd forintos túlárazással vettek lélegeztetőgépeket, 2026. szeptember 3., https://444.hu/2026/09/03/velkey-szerint-szijjartoek-legalabb-155-milliard-forintos-tularazassal-vettek-lelegeztetogepeket (az OTT-One beszerzési és eladási ára)
8. Economx: Kéthavi egészségügyi kiadás ment lélegeztetőgépre, 2020. július 14., https://www.economx.hu/magyar-gazdasag/2020/07/14/lelegeztetogep-elkepeszto-szamok-derultek-ki-a-beszerzesrol-709840/ (az ÁEEK és a KKM átlagárai)
9. BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság: ECHO/RESCEU/STOCKPILING/2020/HU/001/833742 rescEU projektadatlap, https://www.katasztrofavedelem.hu/37917/kozvetlen-europai-unios-tamogatasbol-megvalosulo-palyazatok/143/resceu
10. BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság: Magyarország csatlakozása az Európai Unió rescEU egészségügyikészlet-felhalmozási kapacitásához, https://www.katasztrofavedelem.hu/36330/resceu/101/magyarorszag-csatlakozasa-az-europai-unio-resceu-egeszsegugyikeszlet-felhalmozasi-kapacitasahoz
11. Economx: Koronavírus: Magyarország lesz az egyik uniós raktárbázis, 2020. szeptember 22., https://www.economx.hu/magyar-gazdasag/2020/09/22/koronavirus-magyarorszag-maszk-vedofelszereles-unios-raktarbazis-resceu-714084/ (a Bizottság 2020-as közlése a teljes finanszírozásról)
12. Telex: G7: Sokkal olcsóbban vettünk az uniónak lélegeztetőgépet, mint magunknak, 2021. március 31., https://telex.hu/gazdasag/2021/03/31/g7-otodaron-vettunk-az-unionak-lelegeztetogepet-mint-magunknak
13. Hang: Ha az EU fizeti, már döcögősebben megy az állami lélegeztetőgép-beszerzés, https://hang.hu/belfold/ha-az-eu-fizeti-mar-docogosebben-megy-az-allami-lelegeztetogep-beszerzes-125005 (a Bizottság válasza a korábbi tagállami vásárlásokról)
14. Európai Bizottság: Beneficiary States of the EU Solidarity Fund Interventions since 2020, only major public health emergency, 2022. január 17., https://ec.europa.eu/regional_policy/sources/funding/solidarity-fund/interventions_health_emergencies.pdf
15. Európai Parlament: Természeti katasztrófák, koronavírus: 484,2 millió euró uniós segítség, 2021. május, https://www.europarl.europa.eu/news/hu/press-room/20210517IPR04115/termeszeti-katasztrofak-koronavirus-484-2-millio-euro-unios-segitseg (a magyar támogatás két részlete)
16. Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/885 határozata az Európai Unió Szolidaritási Alapjának igénybevételéről, 2021. május 20., https://eur-lex.europa.eu/eli/dec/2021/885
17. Európai Beruházási Bank: Az EBB 162,5 millió euróval támogatja a magyar egészségügyi ágazatot a Covid19-világjárvány idején, 2020, https://www.eib.org/en/press/all/2020-342-eib-supports-hungarian-healthcare-sector-during-covid-19-pandemic-with-eur162-5-million?lang=hu