Uniós forrásokra cseréli a hazai beruházásokat a 2027-es költségvetés: ki fizet, ha csúszik a pénz?

A 2027-es költségvetési törvényjavaslat szerint az uniós forrásokból fizetett beruházások 688 milliárdról 1616 milliárd forintra nőnek, a hazai pénzből finanszírozott központi beruházások viszont mintegy 442 milliárd forinttal csökkennek. A kormány ebben a hiány növelése nélküli fejlesztést látja.

A konstrukciónak van egy gyenge pontja: az állam előbb a saját kasszájából fizet, Brüsszel csak utólag térít. Ha a lehívás megakad, a hiány nő, és a falusi utak, a vasútvonalak meg a pályázatra váró vállalkozások várhatnak.

Mit tartalmaz a költségvetés az uniós forrásokról?

A T/950. számú törvényjavaslat indoklásának 8. táblázata tételesen mutatja a változást. Az uniós forrású felhalmozási kiadások 687,8 milliárd forintról 1615,6 milliárd forintra emelkednek, a többlet 927,8 milliárd forint. A növekmény nagyjából 78 százaléka a Széchenyi Terv Plusz operatív programjaiból származik. A kohéziós programok teljes kiadása 1042 milliárdról 1865 milliárd forintra nő.

A legnagyobb ugrást a közlekedés mutatja. Az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program Plusz (IKOP Plusz) beruházási kerete 60,6 milliárdról 331,4 milliárd forintra, vagyis több mint ötszörösére bővül. A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz (TOP Plusz), az önkormányzati fejlesztések fő pénzforrása, 162,5 milliárdról 273,5 milliárd forintra nő. A környezetvédelmi program (KEHOP Plusz) 221,2 milliárdot, a gazdaságfejlesztési program (GINOP Plusz) 229,7 milliárdot kap, az RRF-ből energetikai hálózatfejlesztésre további 145 milliárd forint jut.

Az indoklás egyetlen mondatban rögzíti az átrendezés lényegét: „A hazai forrásokat az uniós források váltják fel.” A hazai finanszírozású központi beruházások mintegy 442 milliárd forinttal csökkennek. Az Állami beruházások fejezetben 2027-re összesen 321,3 milliárd forint marad, ebből a gyorsforgalmi utakra 145 milliárd, a térségi közutakra 21,4 milliárd, a hazai vasútfejlesztési beruházásokra 16,9 milliárd forint jut.

A költségvetés külön számlán vezeti az uniós fejlesztéseket. Ennek kiadása 2027-ben 3659,3 milliárd, bevétele 1548,5 milliárd forint, a különbség 2110,8 milliárd forint. Ezt az összeget az állam önrészként teszi hozzá vagy előlegezi meg, mielőtt az Európai Bizottság megtéríti. A javaslatban az „EU által nem térített kiadások” sorára mindössze 690 millió forint jut, a tervezők tehát a kiadások szinte teljes megtérülésével számolnak.

Kravtex: egyetlen ajánlat, 12 milliárdos nyereség

Ki mit mond?

A kormány: hiánynövelés nélküli beruházás

A törvényjavaslat indoklása szerint a hazai költségvetésből finanszírozott programok helyét fokozatosan uniós programok veszik át, a felszabaduló hazai pénz pedig a családokat, a nyugdíjasokat és a közszolgáltatásokat szolgálhatja. A kormány azt írja, a vissza nem térítendő uniós támogatások „a hiány növelése nélkül” teremtenek keresletet. Az átsorolás az indoklás szerint 49 milliárd forinttal javítja a kormányzati szektor egyenlegét.

Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter a vasútra hozza a legtöbb példát. Közlése szerint 2027-ben 30 helyett 80 milliárd forint jut a pályák és állomások felújítására, emellett elindul a tíz évre tervezett, 3550 milliárd forintos Baross Gábor Vasútfejlesztési Terv. Ennek fő pénzforrása az IKOP Plusz, amely a jelenlegi ciklusban 1406 milliárd forintot biztosít.

A Fidesz: függőség és vállalások

A Fidesz júliusi közleményében elismerte, hogy közös érdek a pénzek gyors célba juttatása. A párt ugyanakkor azt állította, hogy a kormány túl sok vállalást tett az uniós pénzekért cserébe, és a beruházások egy része, például a vasúti járművek és a szélerőművek, csak „átfolyik” az országon. Győri Enikő fideszes EP-képviselő kifogásolta, hogy az új helyreállítási terv kerete 440 millió euróval csökkent, és vállalást tartalmaz a vasúti személyszállítás piacának megnyitására.

A Fidesz saját szerepéről nem beszél. Orbán Viktor 2024 decemberében még úgy fogalmazott, hogy az elérhető támogatások 2026-ig elegendők, a többi „2026 utáni probléma lesz”. Navracsics Tibor 2026 februárjában azt mondta, a választásig nem tárgyalnak a befagyasztott pénzekről. A Fidesz-kormány idején 2024 és 2025 végén összesen több mint kétmilliárd eurónyi kohéziós támogatás veszett el.

A vidéki városok fizetnek, a milliárdok máshová mentek

A Mi Hazánk: hallgatás

Keresésünk során nem találtunk sem a Mi Hazánktól, sem Toroczkai Lászlótól állásfoglalást a 2027-es költségvetésnek az uniós forrásokat érintő soraira vagy a hazai beruházások visszavágására. A párt EP-képviselője 2025 júniusában a Fidesz-KDNP-vel együtt nemmel szavazott arra az európai parlamenti állásfoglalásra, amely a helyreállítási alap 2026-os lejártának kockázatára figyelmeztetett.

Mit lát a külföldi sajtó?

A brit Reuters hírügynökség a 2027-es költségvetést a Magyar-kormány hitelességi próbájaként írta le, és kiemelte, hogy a 4,9 százalékos hiánycél szigorúbb az elemzők által várt 5,3 százaléknál. A Reuters májusban azt is megírta, hogy a helyreállítási alap élvez elsőbbséget, mert a befagyasztott, mintegy 7 milliárd eurós strukturális pénzekre még több év áll rendelkezésre. A londoni bne IntelliNews Kármán András pénzügyminisztert idézte, aki szerint az uniós megállapodás a GDP 0,5 százalékával javította a 2026-os egyenleget.

Wekerle Plusz felújítás: 633 milliárd jut rá, de ki fér hozzá?

Mit mutatnak az adatok az uniós források lehívásáról?

A 2021-2027-es ciklus 21,7 milliárd eurós kohéziós keretéből Magyarország 2025 októberéig mindössze 14,3 százalékot hívott le az Európai Bizottság adatbázisa szerint. A lassúságnak ára van. Az uniós szabályok szerint az adott évre lekötött keretet határidőn belül el kell számolni, különben elvész. Így tűnt el 2024 végén 1,04 milliárd, 2025 végén 1,08 milliárd euró, ez utóbbi nagyjából 415 milliárd forint.

Az előfinanszírozás nagyságrendjét a Pénzügyminisztérium adata mutatja. Barabás Gyula államtitkár szeptemberben a parlamenti bizottságban közölte, hogy az augusztusi rekordhiányból 2180 milliárd forintot uniós projektek előfinanszírozására fordítottak. Hozzátette, hogy pontosan még azt sem lehet tudni, mekkora összeg érkezik, és sikerül-e a helyreállítási pénzek teljes lehívása.

A helyreállítási alapnál a határidők merevek. A kifizetési kérelmeket 2026. szeptember 30-ig kellett benyújtani, a Bizottság november 20-ig készíti el előzetes álláspontját, a végleges kifizetési döntés december közepére várható, az utalásnak pedig december 31-ig meg kell történnie. A kohéziós pénzeknél a Telex G7 számítása szerint a feltételek teljesítésével a keret 87 százaléka válhat elérhetővé. A lap szerint ez a kohéziós pénzeknél átlagos aránynak számít.

Mit jelent a TOP Plusz vidéken és a városban?

A TOP Plusz megyei kereteit egy 2022-es kormányhatározat osztotta fel. A képlet a lakónépességet és az egy főre jutó GDP országos átlagtól való elmaradását veszi figyelembe, így a szegényebb vármegyék kapnak többet. A megyék együttes kerete 1753,5 milliárd forint, Budapesté külön 83,6 milliárd forint.

Szabolcs-Szatmár-Bereg: itt az egyik legnagyobb a tét

A határozat táblázatában Szabolcs-Szatmár-Bereg kerete 166,3 milliárd forint, alig marad el Pest vármegye 166,8 milliárdjától, és megelőzi Borsod-Abaúj-Zemplén 150,3 milliárdját. Ez több mint háromszorosa Vas (49,3 milliárd) vagy Tolna (49,9 milliárd) keretének. Ha a TOP Plusz kifizetései csúsznak, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén falvai sok önkormányzati útfelújításra, épületenergetikai és közösségi fejlesztésre várhatnak, mert ezek jórészt uniós pénzből épülnek. A hazai pótlásra kevés a hely: a térségi közutak hazai beruházási kerete 2027-ben az egész országra 21,4 milliárd forint.

Budapesten és az agglomerációban az IKOP Plusz a döntő. A 2024-es kormányhatározat projektlistáján szerepel többek között a Kőbánya-Kispest és Ócsa közötti vonal villamosítása 190 milliárd, a H7-es HÉV megállóinak fejlesztése 31 milliárd forint értékben. A vidéki nagyvárosok közül Vitézy Dávid a pécsi fővonal felújításának előkészítését nevezte meg. Megyei bontású friss lehívási adatot a TOP Plusz 2026-os teljesítéséről nem találtunk, ezért azt nem tudni, mely vármegyék állnak a legrosszabbul.

A pártnarratívák vakfoltja itt látszik. A kormány országos számokban beszél sikerről, a Fidesz a vállalásokat támadja, de egyikük sem mondja meg, mi lesz egy szabolcsi kistelepülés megkezdett beruházásával, ha a brüsszeli térítés hónapokat késik.

Mit jelent ez a hétköznapi embernek?

Az ingázó vonata nagyrészt uniós forrásból újul meg. Az IKOP Plusz 331,4 milliárd forintjával szemben a hazai vasútfejlesztési beruházásokra 16,9 milliárd forint jut, így a lehívás csúszása lassújeleket és vágányzárakat hosszabbíthat meg. A vidéki lakos a TOP Plusz révén érzi a hatást: a felújított óvoda, orvosi rendelő vagy belterületi út jórészt ebből a programból épül.

Az adófizetőt az előfinanszírozás érinti. Amit az állam megelőlegez, azt hitelből fizeti, és ha a térítés késik vagy elmarad, a kamatteher és az adósság nő. A vállalkozónak az számít, hogy a kormány a vállalkozásfejlesztést is a kohéziós programokra tolja át: ha a GINOP Plusz pályázatai késnek, a hazai program már nem áll mögöttük.

A Polkorrekt véleménye

A Tisza-kormány a 2027-es költségvetés beruházási oldalát egyetlen lapra tette fel: arra, hogy az uniós források időben és teljes összegben megérkeznek. A javaslatban nem találtunk forgatókönyvet arra az esetre, ha a lehívás megakad, pedig a felszabaduló hazai pénzt az indoklás szerint a családokra és a nyugdíjasokra szánják. A Fidesz pedig hiába kéri számon a vállalásokat, amikor az ő kormánya alatt veszett el több mint kétmilliárd euró. Szabolcs-Szatmár-Bereg falvainak nem ígéret kell, hanem nyilvános, megyénkénti lehívási adat negyedévente.

Források

• T/950. számú törvényjavaslat Magyarország 2027. évi központi költségvetéséről, parlament.hu
• 1086/2022. (II. 23.) Korm. határozat a TOP Plusz megyénkénti forráskeretéről, Nemzeti Jogszabálytár
• 1042/2024. (III. 4.) Korm. határozat, IKOP Plusz projektlista, Nemzeti Jogszabálytár
• Vitézy Dávid két és félszer több pénzből hozhatja rendbe a vasúti pályákat, Economx
• Elindulhatnak a Baross Gábor Vasútfejlesztési Terv uniós projektjei, Világgazdaság, 2026. augusztus
• Uniós pénzek hazahozatala: itt a Fidesz kritikája, Infostart, 2026. július 10.
• Győri Enikő kritikája a helyreállítási tervről, Világgazdaság, 2026. július
• Az RRF-határidő és Orbán Viktor 2024-es nyilatkozata, Telex, 2025. június 5.
• Navracsics Tibor: a választásig nem tárgyalunk a befagyasztott uniós forrásokról, 444, 2026. február 26.
• Kockázatosnak látja az EP, hogy lejár a helyreállítási alap, Telex, 2025. június 18.
• Újabb több mint 400 milliárd forintnyi uniós támogatást bukott a kormány, Telex, 2026. január 1.
• Mintegy 415 milliárd forinttal csökkent a felhasználható uniós keret, Economx
• Hamarosan eldől, mi lesz Magyarország uniós forrásaival, Infostart, 2025. október 16.
• Barabás Gyula az uniós előfinanszírozásról, Economx, 2026. szeptember
• Az RRF-értékelés menetrendje, Economx
• Tényleg akkora siker a 16,4 milliárd euró megszerzése?, Telex G7, 2026. június 8.
• Hungary to cut the deficit below 5% of GDP in Magyar’s first budget plan, Reuters (Egyesült Királyság)
• Hungary’s race to access EU’s 10.4 billion euros is ambitious but possible, Reuters (Egyesült Királyság), 2026. május 12.
• Hungarian government unveils amendments to 2026 budget, bne IntelliNews (Egyesült Királyság), 2026. augusztus 25.