Létszámhiány mindenütt: rendőrség, ügyészség, bíróság, börtön

Közel kilencezer rendőr, 153 ügyész, 224 bíró és 545 jegyzőkönyvvezető hiányzik abból a gépezetből, amely a bűncselekmény felderítésétől a szabadságvesztés letöltéséig vezet. A lánc végén egy börtönrendszer áll, amely 2025. május 31-én 110 százalékos telítettséggel működött.

A létszámhiány nem egyetlen szerv gondja, hanem a büntető igazságszolgáltatás mindegyik szakaszáé, és a kormány gyorsítási ígérete pontosan ezen a ponton válik mérhetetlenné.

Rendőrség: kilencezer hiányzó ember

A Független Rendőr Szakszervezet 2026. július 19-i közlése kormányzati adatra hivatkozva 8992 fős országos hiányról ír, ebből 2020 betöltetlen státusz a Budapesti Rendőr-főkapitányságnál található. Pósfai Gábor belügyminiszter 2026. augusztus 7-i Telex-interjújában ugyanezt a nagyságrendet erősítette meg, és hozzátette, hogy évente 600 és 800 közötti fővel többen hagyják el a testületet, mint ahányan belépnek.

A fővárosi bontás ennél is beszédesebb. Az új budapesti főkapitány 2026 júniusi bemutatkozásán 7997 fős tényleges állományról és 2012 üres státuszról beszélt, a rendészeti területen pedig a 3449 helyből 1207 maradt betöltetlen. Vagyis a fővárosi rendészetnél nagyjából minden harmadik szék üres. Két évvel korábban a rendőrség hivatalos álláspontja még 91,3 százalékos feltöltöttségről szólt.

Ügyészség: több ügy, kevesebb ügyész

A legfőbb ügyész országgyűlési beszámolója szerint az engedélyezett ügyészi álláshelyek száma 2017, ebből 2023 végén 153 maradt betöltetlen. A szolgálati viszony megszűnéseinek csaknem kétharmadát a nyugdíjazás okozta, és önmagában 2023-ban 162 ügyész töltötte be a hatvanadik életévét. Az utánpótlás tehát nem tart lépést a kilépéssel, és az ügyészi létszámhiány évről évre újratermelődik.

Eközben a terhelés nőtt. Az ügyiratforgalom 2022-ben 5,5, 2023-ban 7,6, 2024-ben további 4,2 százalékkal emelkedett, a regisztrált bűncselekmények száma pedig 2024-ben 31 százalékkal ugrott meg. Ugyanazt a munkát tehát kevesebb ügyésznek kell elvégeznie, miközben az ügyek száma bővül.

Rendőr béremelés: nincs összeg, nincs dátum, és a sztrájk sem az, aminek mondják

Bíróság: a szűk keresztmetszet nem a bírói szék

Az Országos Bírósági Hivatal közlése szerint 2025-ben 319 bírói kirendelés történt, miközben 224 bírói álláshely állt üresen. A kirendelés ideiglenes megoldás, amely egy másik bíróságról pótolja a hiányt, ám 84 kirendelt bíró legalább egy éve nem kapja meg a tényleges beosztásának megfelelő illetményt.

A rendszer legszűkebb keresztmetszete azonban nem a bírói kar. Két év alatt 545 jegyzőkönyvvezető és leíró jogviszonya szűnt meg, ebből mindössze 98 nyugdíjazás miatt. A 2023-ban és 2024-ben kinevezettek harminc százaléka már távozott, az összlétszám pedig 103 fővel kevesebb a 2022. év véginél, és ebből 60 fő a Fővárosi Törvényszéket érinti. Tárgyalást jegyzőkönyvvezető nélkül nem lehet tartani, ezért ez a létszámhiány közvetlenül a tárgyalási napok számára hat.

A börtön, ahol a létszámhiány kétirányú

A lánc végén a büntetés-végrehajtás áll, ahol a hiány egyszerre jelent kevés dolgozót és kevés férőhelyet. Az Eurostat 2026. május 7-i kimutatása szerint az Európai Unióban Magyarországon jut a legtöbb fogvatartott százezer lakosra, 193 fő, míg az uniós átlag 113.

A Magyar Helsinki Bizottság közérdekű adatigénylésére adott hivatalos válasz szerint 2025. május 31-én a rendszer 17 524 férőhelyén 19 341 fogvatartottat helyeztek el, ami 110 százalékos telítettséget jelent, és 21 intézet volt túlzsúfolt. A nyíregyházi intézetben 167 férőhelyre 226 fogvatartott jutott, ez 135 százalék, Balassagyarmaton pedig 313 helyre 403 fő, vagyis 129 százalék.

Ez az adat ellentmond a büntetés-végrehajtás korábbi közlésének. A szervezet 2020-ban arról számolt be, hogy a 2750 új férőhely létesítésével száz százalék alá szorította a telítettséget. Az öt évvel későbbi, adatigénylésre kiadott hivatalos szám ennél tíz százalékponttal magasabb. Az eltérés okát egyik közlés sem magyarázza meg.

Két pszichológus és tizenegy kutyavezető

A 87,5 milliárd forintból megépült csengeri intézet mutatja meg a legélesebben, mire jut ember és mire nem. Az adatigénylésre adott válasz szerint 2025. július 1-jén 563-an dolgoztak ott: 65 biztonsági felügyelő, 10 biztonsági tiszt, 32 reintegrációs tiszt, 17 ápoló, 11 kutyavezető és összesen két pszichológus.

50 helyett 87,5 milliárdba kerül a csengeri okosbörtön férőhelybővítés miatt

A toborzás mérlege ennél is rosszabb. A meghirdetett állásokra 2025. május végéig több mint háromezren jelentkeztek, felvenni 469 új munkatársat sikerült, mellettük 214 embert ideiglenesen helyeztek át más intézetekből. Az újonnan felvettek közel huszonkét százaléka, 101 fő azóta leszerelt, és közülük 92-en még azelőtt távoztak, hogy az első fogvatartott megérkezett volna.

Amit a fogvatartottak elviselnek

Az Európa Tanács kínzás elleni bizottsága 2023 májusi látogatása után készült jelentésében a miskolci intézetnél a zsúfoltság mellett komoly személyzethiányt is rögzített, és a helyzetet kockázatosnak nevezte. Ugyanez az anyag a tiszalöki intézetben a fejre és a testre mért ütésekről, gumibotozásról szóló beszámolókat különösen problémásnak minősítette.

A bizottság 2025 márciusában újra ellenőrizte a tiszalöki és a szombathelyi intézetet. A 2025 decemberében közzétett jelentés szerint az épületek állapota többnyire rendben van, a fizikai bántalmazás azonban továbbra is jelen van, Tiszalökön pedig zsúfolt zárkák is működnek. Sok fogvatartott ott sem kap munkát, oktatást vagy reintegrációs programot, mert nincs rá kapacitás.

Csengeren ugyanezt mutatják a hivatalos adatok. A büntetés-végrehajtás adatszolgáltatása szerint 2025. április 30-án és május 31-én egyetlen fogvatartott sem tanult az intézetben, a meghirdetett kreditszerző programok pedig a nyelvtani ismeretek és a rejtvényfejtők köre voltak. Huszár László, a büntetés-végrehajtás egykori országos parancsnokhelyettese a Válasz Online-nak arról beszélt, hogy a reintegráció papíron megmaradt fontos célnak, a gyakorlatban viszont súlytalanná vált, mert a hangsúly a biztonságra és a kontrollra került.

Az illetményalap, amely 2008 óta nem mozdult

A létszámhiány közös okára minden érdekképviselet ugyanazt mondja. A rendészeti illetményalap 38 650 forint, és ez az összeg 2008 óta változatlan. Erre épül a hivatásos állomány illetményrendszerének jelentős része, a rendőrségnél, a katasztrófavédelemnél és a büntetés-végrehajtásnál egyaránt.

Pósfai Gábor 2026. augusztus 31-én arról tájékoztatott, hogy elkészült a rendvédelmi dolgozók bérrendezéséről szóló javaslatcsomag. A miniszter maga nevezte alapvető problémának az illetményalap változatlanságát, és azt, hogy az elmúlt években csak egyszeri, egy-egy állománycsoportot érintő emelések történtek. A csomag tartalmát a tárca eddig nem tette közzé, és arról sincs nyilvános adat, mekkora költségvetési fedezetet igényelne.

A létszámhiány és a gyorsítás ígérete

Magyar Péter miniszterelnök 2026. augusztus 28-án jelentette be, hogy a kormány szigorítja a büntetőeljárási szabályokat, rövidíti az eljárási határidőket, és megerősíti a bíróságokat, valamint a nyomozó szerveket. Indoklásában elfogadhatatlannak nevezte, hogy egyes büntetőügyek lezárása öt vagy tíz évig tart.

Az Országos Bírósági Hivatal elnökének 2025. november 25-i országgyűlési beszámolója ezzel szemben azt rögzíti, hogy a törvényszékeken és az ítélőtáblákon 130 400 perből 117 443, vagyis 90,1 százalék az adott ítélkezési szintre érkezéstől számított egy éven belül befejeződött. A két állítás nem ugyanazt méri: a miniszterelnöki bírálat a bűncselekménytől a jogerős ítéletig tartó teljes utat nézi, a bírósági adat pedig egyetlen szinten eltöltött időt. Az eltérést egyik közlés sem oldja fel, és mindkettő alkalmatlan arra, hogy a reform hatását később számon lehessen kérni rajta.

A szakértői álláspont szerint a szigorítás évekkel később jelenik meg a fogvatartotti létszámban, mert az akkor szabaduló elítéltek köre szűkül. Ha ez a mechanizmus most is működik, a jelenlegi 110 százalékos telítettség tovább nő. Ez előrejelzés, nem tény, a bekövetkezése a bíróságok ítélkezési gyakorlatától és a feltételes szabadságra bocsátás szabályaitól függ.

Amit nem tudunk

A hiányzó adatok listája hosszú. A büntetés-végrehajtás betöltetlen álláshelyeinek országos száma nem szerepel közzétett kimutatásban, csak intézetenkénti álláshirdetésekből és adatigénylésekből következtethető. Nincs nyilvános adat a börtönpszichológusok és a börtönorvosok országos létszámáról sem, pedig a mentális betegségek aránya a fogvatartottak között kiemelkedően magas. A bérrendezési javaslatcsomag szövege nem ismert, és a 2027-es költségvetési tervezet sem tartalmaz eddig nyilvánosságra hozott számot arra, mennyi új státuszt finanszíroznának.

A rendőrségi létszámadatok jelentős része ráadásul szakszervezeti közvetítéssel vagy sajtóidézésből érhető el, nem közvetlen hatósági közlésből. A 8992-es szám kormányzati adatként szerepel a szakszervezetnél, az eredeti kormányzati dokumentum viszont nem nyilvános. Ugyanez igaz a 224 üres bírói álláshelyre és a 319 kirendelésre, amelyek az Országos Bírósági Hivatal egy szerkesztőségnek adott válaszából származnak, nem közzétett statisztikából.

https://index.hu/belfold/2026/08/28/magyar-peter-miniszterelnok-parlament-buntetoeljaras/

A Polkorrekt véleménye

A létszámhiány nem az új kormány műve, hanem másfél évtized alatt épült fel, és nem is egyetlen döntés hozta létre. A felelősség viszont most azé, aki gyorsítást ígér: aki határidőt rövidít úgy, hogy nem tölti fel a széket a tárgyalóteremben, a nyomozószobában és a börtönfolyosón, az nem az eljárást gyorsítja, hanem a hibázás esélyét növeli. A számla mindkét irányban a hétköznapi emberre száll: arra, aki évekig vár az ítéletre, és arra, aki közben egy százharmincöt százalékosan telített zárkában tölti az idejét. Egy 38 650 forintos illetményalapra tizennyolc éve nem lehet rendvédelmi életpályát építeni, és ezt eddig minden kormány tudta.

Források

1. Független Rendőr Szakszervezet: közlés a rendőrségi létszámhiányról és az életpályamodellről, 2026. július 19., frsz.hu
2. Telex: interjú Pósfai Gábor belügyminiszterrel, 2026. augusztus 7.
   Az új budapesti rendőrfőkapitány bemutatkozó tájékoztatója a Budapesti Rendőr-főkapitányság állományi adatairól, 2026. június
3. Budapesti Rendőr-főkapitányság válasza közérdekű adatigénylésre, 01000-197/13-87/2025.KOZA, 2025. december 11.
4. A legfőbb ügyész országgyűlési beszámolója az ügyészség 2024. évi tevékenységéről, B/11947, ugyeszseg.hu
   Az Országos Bírósági Hivatal elnökének beszámolója az Országgyűlés Igazságügyi Bizottsága előtt, 2025. november 25., a törvényszéki és ítélőtáblai perek időszerűségi adatai
5. Telex: Két év alatt több mint félezer jegyzőkönyvvezető hagyta ott a bíróságokat, 2024. december 6.
6. Szabad Európa: a bírói kirendelések gyakorlatáról, 2025. október 1.
7. Eurostat: Number of prisoners up by 2% in 2024, hírközlemény, 2026. május 7.
8. Magyar Helsinki Bizottság: a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságához benyújtott közérdekű adatigénylésekre adott válaszok a telítettségről, a csengeri intézet személyi állományáról és a fogvatartottak oktatásáról, 2025. június és július
9. Helsinki Figyelő: Csendben kinyitott a csengeri okosbörtön, 2025. augusztus 4.
10. Átlátszó: 50 helyett 87,5 milliárdba kerül a csengeri okosbörtön, közérdekű adatigénylés alapján, 2025. május 19.
11. Az Európa Tanács Kínzás Elleni Bizottsága: jelentés a 2023. májusi magyarországi látogatásról, közzététel 2024. december, coe.int
12. Az Európa Tanács Kínzás Elleni Bizottsága: jelentés a 2025. márciusi tiszalöki és szombathelyi látogatásról, közzététel 2025. december, coe.int
13. Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága: sajtóközlemény a 2750 új férőhelyről és a telítettség csökkenéséről, bv.gov.hu
14. hvg.hu: Pósfai Gábor tájékoztatása a rendvédelmi bérrendezési javaslatcsomagról, 2026. augusztus 31.
15. Magyar Péter miniszterelnök bejelentése a büntetőeljárási szabályok szigorításáról és az eljárási határidők rövidítéséről, 2026. augusztus 28.
16. A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény, a kirendelésre vonatkozó rendelkezések, a 2026. szeptember 3. napján hatályos szöveg
17. A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény, az illetményalapra vonatkozó rendelkezések, a 2026. szeptember 3. napján hatályos szöveg