Kiemelt beruházási státusz: elvéve az egyiktől, megadva a másiknak

Három napon belül két kormányrendelet jelent meg, és egymás mellé téve elárulják, hogyan gondolkodik a kormány a saját mozgásteréről. Szeptember 1-jén visszavonta több projekt kiemelt beruházási státuszát, szeptember 4-én pedig egy építőipari cégcsoport csődeljárását emelte ki a rendes szabályok alól.

A kiemelt beruházási státusz eszköze tehát nem szűnik meg, csak gazdát cserél.

Mit vontak vissza szeptember 1-jén

A 140/2026. (IX. 1.) Korm. rendelet a Magyarország egyes kiemelt beruházásainak felülvizsgálatáról szóló 1144/2026. (V. 14.) Korm. határozattal elrendelt, teljes körű és soron kívüli felülvizsgálat eredményét ülteti át jogszabályba. Három kormányrendelet teljes egészében hatályát veszti:

• a Margitszigeti Nemzeti Tenisz Versenyközpont beruházásáról szóló 122/2017. (VI. 2.) Korm. rendelet,
• a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ létesítményeiről szóló 25/2021. (I. 28.) Korm. rendelet,
• a Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatási célú ingatlanjainak bővítéséről szóló 195/2021. (IV. 26.) Korm. rendelet.

Emellett a rendelet kigyomlál sorokat és paragrafusokat három gyűjtőjogszabályból. A 141/2018. (VII. 27.) Korm. rendeletből törlik a 2. melléklet 49., 90. és 123. sorát, valamint az 5/C., 5/D., 5/W., 6/K., 55. és 88. §-t és a 10. mellékletet. A 83/2021. (II. 23.) Korm. rendeletből kikerül az 5/C., a 45. és a 74. §, továbbá a 2. melléklet 61. sora. A rozsdaövezeti akcióterületekről szóló 619/2021. (XI. 8.) Korm. rendeletből törlik a 4. § (1b) bekezdését, az 5., a 6. és a 6/D. §-t, az 1. melléklet 2. és 34. sorát, valamint a 3. mellékletet.

A visszamenőleges elem

A rendelet egyik rendelkezése túlmutat a puszta hatályon kívül helyezésen. A 12. § szerint a három megszüntetett kormányrendelet rendelkezéseit a folyamatban lévő közigazgatási hatósági ügyekben sem lehet alkalmazni. Ugyanezt mondja ki az egyes gyűjtőjogszabályokba beillesztett átmeneti rendelkezés, például a 141/2018. (VII. 27.) Korm. rendelet új 185. § (2) bekezdése.

Ez azt jelenti, hogy egy már megindult engedélyezési eljárás a menet közben megváltozott szabályok szerint folytatódik. Aki a korábbi, gyorsított eljárásrendre építve nyújtott be kérelmet, annak az ügye átkerül az általános szabályok alá. A jogbiztonság és a szerzett jogok kérdése itt megkerülhetetlen, és ezt nem a visszavont projektek listája dönti el, hanem az, hogy ugyanezt az eszközt a jövőben bárkivel szemben be lehet vetni.

A rendelet a kihirdetését követő napon lépett hatályba.

Három nappal később: kivétel a másik irányba

A 143/2026. (IX. 4.) Korm. rendelet a BAYER CONSTRUCT Építőipari és Szolgáltató Zrt. (székhely: 2038 Sóskút, Homokbánya út 3., cégjegyzékszám: 13-10-041530) és a ZVK Development Kft. (ugyanaz a székhely, cégjegyzékszám: 13-09-195450) csődeljárását stratégiailag kiemelt jelentőségű csődeljárássá minősíti.

A jogalap a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 65. § (1) bekezdés a) pontja, valamint a 65. § (3) bekezdés b) és d) pontja. A rendelet 2. §-a szerint a társaságokra a Cstv. 65-67. §-át kell alkalmazni, vagyis a stratégiailag kiemelt jelentőségű szervezetekre vonatkozó külön eljárási rendet. [A Cstv. 65-67. §-ának részletes tartalma, benne a moratóriumra és a vagyonfelügyeletre vonatkozó eltérések.

A kormány indokolása egyetlen mondat: iparpolitikai és gazdasági szempontokat mérlegelve megállapította, hogy a szóban forgó gazdasági szereplők adósságrendezéséhez és a hitelezőkkel való megegyezéséhez kiemelt gazdaságpolitikai érdek fűződik. Nincs számadat, nincs foglalkoztatotti létszám, nincs hitelezői kör.

A hatálybalépés módja külön figyelmet érdemel. A rendelet 3. §-a szerint a jogszabály a kihirdetése napján 19 órakor lép hatályba. Ez a technika az elmúlt évtized jogalkotásának egyik leggyakrabban bírált megoldása volt, mert a felkészülési időt gyakorlatilag nullára csökkenti.

Bayer Construct csődeljárás: mit mond a kormányrendelet

Mi a közös a két rendeletben

Mindkettő ugyanabból a jogi készletből dolgozik: a kormány egyedi döntéssel emel ki egy ügyet az általános szabályok alól, vagy tesz vissza oda. A 140/2026. rendelet elvesz, a 143/2026. ad. A készlet maga érintetlen marad.

A kiemelt beruházási rendszer felülvizsgálata ráadásul nem zárult le. Az 1275/2026. (VIII. 31.) Korm. határozat 3-6. pontja felhívja a közlekedési és beruházási minisztert, hogy 2026. október 31-ig vizsgálja felül a lakáscélú kiemelt beruházások szakmai feltételrendszerét, és tegyen javaslatot az egyes beruházások kiemelt státuszának változatlan fenntartására, módosított feltételekkel való fenntartására vagy megszüntetésére. A kormány elé kerülő előterjesztés határideje 2026. november 30.

Az értékelési szempontok között ott van a beruházások lakáskínálatra gyakorolt hatása, a megfizethető lakások aránya, a közlekedési kapcsolatok és a társadalmi, környezeti hatás. Ezek védhető szempontok. A döntés viszont ugyanúgy egyedi marad, mint eddig, és ugyanúgy a kormány kezében.K]

A Polkorrekt véleménye

A kiemelt beruházási státusz sosem volt semleges technikai kategória. Azt jelentette, hogy egy projekt rövidebb határidőkkel, szűkebb ügyféli körrel és kevesebb jogorvoslati ponttal halad át a hatósági eljáráson. Az érintett lakosnak, a szomszéd önkormányzatnak vagy a természetvédelmi szervezetnek ez nem gyorsítás, hanem kizárás.

Ezért nem lehet elvitatni, hogy a tenisz-versenyközpont és a cirkuszközpont kiemelt jogállásának visszavonása helyes lépés. Ezek a beruházások soha nem tartoztak abba a körbe, ahol a nemzetgazdasági érdek indokolja a rendes eljárás felfüggesztését.

Más a helyzet a rendszer egészével. Aki a kiemelt státusz visszaéléseit bírálta, az nem azért tette, mert rossz projektek kaptak kivételt, hanem mert a kivétel adásának joga korlátlan volt. Ezen a 140/2026. rendelet semmit nem változtat. Ellenkezőleg: a folyamatban lévő ügyekre való kiterjesztéssel demonstrálja, hogy a jogi környezetet egy kormányrendelettel menet közben is át lehet írni. Ma ez a teniszközpont eljárását állítja meg, holnap bárki másét.

A Bayer Construct rendelet pedig önmagában is kérdéseket vet fel. Lehet, hogy a döntés szakmailag megalapozott, és lehet, hogy a munkavállalók és az alvállalkozók érdeke tényleg ezt kívánta. Ezt viszont nem tudjuk, mert az indokolás egyetlen mondat, adat nélkül. Egy este hét órakor hatályba lépő, névre szóló kormányrendelet ugyanazt a mintát követi, amit az elmúlt években joggal kifogásoltak. A hétköznapi ember szempontjából a különbség nem az, hogy ki írja alá a rendeletet. Hanem az, hogy vele szemben is ugyanilyen gyorsan lehet-e egyedi szabályt hozni.

Aki a felülvizsgálatot elrendelte, annak ez a mérce. Nem a lista, hanem a lista készítésének joga.

Források

1. 140/2026. (IX. 1.) Korm. rendelet egyes projektek kiemelt beruházássá és a kiemelt beruházással összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításának hatályon kívül helyezéséről. Magyar Közlöny 2026/122, 4237-4240. oldal, 2026. szeptember 1.
2. 143/2026. (IX. 4.) Korm. rendelet a BAYER CONSTRUCT Zrt. és a ZVK Development Kft. csődeljárásának stratégiailag kiemelt jelentőségű csődeljárássá minősítéséről. Magyar Közlöny 2026/125, 4312. oldal, 2026. szeptember 4.
3. 1275/2026. (VIII. 31.) Korm. határozat a lakásépítési kínálat ösztönzését szolgáló intézkedésekről, valamint egyes kiemelt beruházások felülvizsgálatáról. Magyar Közlöny 2026/121, 4228-4229. oldal, 2026. augusztus 31.
4. 1144/2026. (V. 14.) Korm. határozat Magyarország egyes kiemelt beruházásainak felülvizsgálatáról, a 140/2026. (IX. 1.) Korm. rendelet indokolásában hivatkozott formában.
5. 1991. évi XLIX. törvény a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról, 65-67. §, a 2026. szeptember 4. napján hatályos szöveg.
6. 141/2018. (VII. 27.), 83/2021. (II. 23.) és 619/2021. (XI. 8.) Korm. rendelet, a 140/2026. (IX. 1.) Korm. rendelettel módosított szöveg szerint.