Médiatanács jelölés: tíz tag dönt, de öten nem szavazhatnak
Az Országgyűlés eseti bizottságot hozott létre a Médiatanács elnökének és tagjainak jelölésére. A médiatanács jelölés szabályait a 2026. augusztus 27-i ülésnapon fogadták el, és a határozat egy szokatlan konstrukciót rögzít: a tíz tagból öten a szakmából érkeznek, szavazati jog viszont csak a képviselőket illeti meg.
A részletek eldöntik, mennyit ér ez a szakmai jelenlét.
Ki ül a bizottságban
Az 50/2026. (VIII. 27.) OGY határozat 4. pontja szerint a bizottság tíz tagból áll:
- három, a kormánypárti oldal által delegált országgyűlési képviselő,
- két, az ellenzéki oldal által delegált országgyűlési képviselő,
- öt szakmai tag, akiket a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatósággal legalább két éve közigazgatási szerződést kötött önszabályozó és társszabályozó testületek delegálnak. Ők nem országgyűlési képviselők.
Az elnökre a kormánypárti képviselőcsoport vezetője tesz javaslatot a saját képviselő tagjai közül. Az alelnökre az ellenzéki frakcióvezetők tesznek közös javaslatot. A bizottság elnökéről, alelnökéről és tagjairól az Országgyűlés külön határozatban, vita nélkül dönt.
A szavazati jog kérdése
A határozat 8. pontja pontosan szabályozza, ki dönt. A szakmai tagokat szavazati jog nem illeti meg, képviseleti megbízást nem adhatnak és nem fogadhatnak el. A bizottság határozatképességét kizárólag a képviselő tagok figyelembevételével kell megállapítani.
Egy fékkel mégis élnek a szakmai tagok. A 8. pont e) alpontja szerint a bizottság kizárólag annak az elnöki pályázónak a személyéről tarthat bizottsági szavazást, akit a négy szakmai tag közül legalább kettő támogat. Ez vétójog, még ha korlátozott is: aki nem kap két szakmai támogatást, arról a bizottság nem szavaz.
Itt egy szövegezési következetlenség érdemel figyelmet. A 4. pont c) alpontja öt szakmai tagról rendelkezik, a 8. pont e) alpontja viszont négy szakmai tagot említ a támogatási küszöb megállapításánál. A két szám nem egyeztethető össze, és a gyakorlatban vitát okozhat. [A pontos szám tisztázása a bizottság ügyrendjének elfogadásakor várható.]
Mit vizsgál a bizottság
A feladatkör a határozat 3. pontjában szerepel. A bizottság megvizsgálja az elnöki tisztségre benyújtott pályázatokat és a tagjelölésekre vonatkozó iratokat. Ellenőrzi, hogy a pályázók és a tagjelöltek megfelelnek-e a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (Mttv.) 124. § (4)-(6) bekezdésében meghatározott feltételeknek, és hogy nem áll-e fenn velük szemben az Mttv. 127. §-a szerinti összeférhetetlenségi vagy kizáró ok.
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1600679.eup
Az elnöki pályázókat az Mttv. 125. § (3) bekezdése alapján nyilvános ülésen, személyes részvételükkel hallgatja meg. A szakmai tagok pályázónként támogató vagy nem támogató nyilatkozatot tesznek, ezeket a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.
A bizottság a javaslatát az Országgyűlés médiaügyekkel foglalkozó állandó bizottságának küldi meg. A javaslat jelöltenként tartalmazza a nevet, a betölteni javasolt tisztséget, a bizottság indokolt álláspontját a feltételek teljesüléséről, elnökjelölt esetén a szakmai támogató nyilatkozatok számát, valamint a szavazás eredményét.
Mi lesz nyilvános
A 9. pont szerint az Országgyűlés honlapján közzé kell tenni a nyilvános ülések jegyzőkönyvét, a szakmai támogatások összesített eredményét, a bizottság döntéseit és az állandó bizottságnak megküldött javaslatot.
A pályázatok és a jelölési iratok nyilvánossága ennél szűkebb. Ezt az Mttv., az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény, az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény, valamint az általános adatvédelmi rendelet alapján, a személyes adatok védelmének figyelembevételével, a nem nyilvános adatok kitakarásával kell biztosítani.
Gyakorlati szempontból ez azt jelenti, hogy a kitakarás mértéke fogja eldönteni, mennyit lehet majd ellenőrizni a jelöltek alkalmasságából. A határozat ehhez nem ad mércét.
Miért számít ez azon kívül is, aki médiában dolgozik
A Médiatanács nem szakmai díjakat oszt. Frekvenciapályázatokról dönt, médiaszolgáltatókat tart nyilván, bírságol, és a médiapiac szerkezetét befolyásoló összefonódásokat véleményez. Aki híreket olvas vagy rádiót hallgat, annak a kínálatát ez a testület alakítja.
A jelölési szabály azt is megmutatja, hol húzódik a szakmai önkorlátozás határa. A delegálási jog azoké az önszabályozó és társszabályozó testületeké, amelyek legalább két éve közigazgatási szerződést kötöttek az NMHH-val. A szabályozó tehát részben maga válogatja meg, kik ülhetnek a jelölőbizottságba
A Polkorrekt véleménye
Ez a konstrukció félúton áll meg, és a félút itt a rosszabbik megoldás.
Ha a szakmai tagok jelenléte komoly, akkor szavazati jogot kell kapniuk. Ha nem komoly, akkor ne legyenek ott, mert a nevük és a testületük presztízse hitelesíti azt az eljárást, amelynek érdemi kimenetelébe nem szólhatnak bele. Ahogy a határozat áll, a szakmai tagok legitimációt adnak, döntést nem hoznak. A három plusz kettes képviselői arány mellett a kormánypárti oldal ugyanúgy többségben van, mint bármelyik eddigi konstrukcióban.
A kétfős szakmai támogatási küszöb valódi fék, és ezt el kell ismerni. Az viszont már nem bizalomkeltő, hogy ugyanabban a határozatban egyszer öt, másszor négy szakmai tagról van szó. Egy jelölési eljárás, amely a szavazás előfeltételét elszámolja, vitatható döntésekkel indul.
A legfontosabb pont mégis a nyilvánosság. A jegyzőkönyvek közzététele előrelépés, de a pályázati iratokra vonatkozó rész üres formula: annyi lesz nyilvános, amennyit a kitakarás meghagy. Azt, hogy egy médiahatósági tisztségre pályázó milyen korábbi érdekeltségekkel bír, pontosan ilyen kitakarásokkal szokás eltüntetni. A hétköznapi ember számára ennek az eljárásnak egyetlen kézzelfogható hozadéka lehet: nyilvánosan, kérdésekkel kell szembenéznie annak, aki a magyar médiapiac egyik legerősebb pozíciójára pályázik. Ezt a meghallgatást érdemes lesz végignézni, és számon kérni, ha elmarad.
Források
- 50/2026. (VIII. 27.) OGY határozat a Médiatanács elnökét és tagjait jelölő eseti bizottság létrehozásáról. Magyar Közlöny 2026/119, 4085-4086. oldal, 2026. augusztus 27. A határozatot az Országgyűlés a 2026. augusztus 27-i ülésnapján fogadta el.
- 2010. évi CLXXXV. törvény a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról, 124. § (4)-(6) bekezdés, 125. § (2)-(3) bekezdés, 126. § (1)-(3) és (7) bekezdés, 127. §, a 2026. augusztus 27. napján hatályos szöveg.
- 2012. évi XXXVI. törvény az Országgyűlésről, 14. § (1) bekezdés b) pont, 14. § (2) bekezdés, 18-20. § és 23. §, a határozatban hivatkozott formában.
- 10/2014. (II. 24.) OGY határozat az egyes házszabályi rendelkezésekről, 27/C. §, a határozatban hivatkozott formában.
- 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról, az iratnyilvánosság körében.
- Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről.
