Rendőr béremelés: nincs összeg, nincs dátum, és a sztrájk sem az, aminek mondják
A rendőr béremelés ügyében 2026. szeptember 3-án, a Belügyi Érdekegyeztető Tanács ülésén sem hangzott el összeg vagy határidő, másnap pedig a miniszterelnök az üres államkasszára hivatkozott. A Közszolgálati Rendőr Szakszervezet alelnöke erre tömeges betegállományt és egyes munkavállalói csoportok munkabeszüntetését helyezte kilátásba.
A Polkorrekt megnézte, mit mondanak erről a hatályos törvények, és mit mutat a költségvetés arról, van-e egyáltalán miből emelni.
Tizennyolc éve áll a rendőr béremelés alapja
A hivatásos rendőrök fizetését egy fix összegből, az illetményalapból számolják szorzószámokkal. Pósfai Gábor belügyminiszter 2026. augusztus 31-i közlése szerint ez az összeg 2008 óta változatlan; a Független Rendőr Szakszervezet korábbi tájékoztatása szerint 38 650 forint. Ha az alap nem mozdul, az egész bértábla helyben marad, függetlenül attól, hány egyszeri juttatást fizetnek ki mellé.
Ilyen egyszeri pénz volt a fegyverpénz 2022-ben és 2026-ban, idén már a rendvédelmi igazgatási alkalmazottak egy része is kapott belőle. A hivatásos állomány célzott alapilletmény-emelést legutóbb 2024. január 1-jén kapott, a nem hivatásos dolgozók jelentős részének alapbére pedig évek óta csak a minimálbér és a garantált bérminimum emelésével nőtt. Az előző kormány belügyi tárcája 2025. december 4-én a BÉT-ülésen közölte, hogy 2026-ra nem terveznek célzott illetményemelést a rendőrségi alkalmazottaknak.
A létszámhelyzetet a miniszter maga tette számszerűvé: közel kilencezer rendőr hiányzik, és évente 600-800 fővel többen távoznak, mint ahányan érkeznek. A leszerelt rendőrök visszahívására indított program keretében augusztus elejéig közel 900-an jelezték visszatérési szándékukat, közülük több tucatot vettek vissza. Az ATV április 18-i beszámolója szerint Tóth Zoltán KRSZ-alelnök a hivatalos 90 százalék feletti feltöltöttséget torz képnek nevezte, mert a háttérben dolgozók aránya nőtt, az utcai rendőrök száma pedig csökkent. A két számot senki nem vetette össze nyilvánosan: a 90 százalék és a kilencezres hiány nyilvánvalóan nem ugyanarra az állományi létszámra vonatkozik, de az eltérés okát egyik közlés sem magyarázza.
Az ígéretek időrendje
Magyar Péter júniusban azt mondta, a haza tisztességesebb bérekkel tartozik a rendvédelemnek. Pósfai Gábor július 13-án a parlamentben az Orbán-kormány rendvédelmi örökségét „egészen méltatlannak” nevezte, és nyár végére ígért konkrét terveket. A tárca augusztus 31-én valóban bejelentette, hogy a javaslatcsomag elkészült: illetményemelést, preferált települési pótlékot, valamint a munkavállalók és a RIASZ-állomány béremelését tartalmazza, rövid, közép- és hosszú távú intézkedésekkel. Összeget és időpontot azonban nem közölt, mert azokról a kormánynak kell döntenie a költségvetési helyzet ismeretében.
Szeptember 1-jétől a rendőrség dolgozói szolgálatmentes napot kapnak a születésnapjukon. Ez az ORFK körlevele szerint az állományilletékes parancsnok engedélyétől függ, tehát adható, nem alanyi jogon járó juttatás. Szeptember 3-án a BÉT-ülésen a szakszervezetek ismét nem kaptak választ arra, mikor és mekkora emelés jön. Szeptember 4-én Magyar Péter a kormányszóvivői tájékoztatón az RTL kérdésére azt mondta, az előző kormány kiürítette az államkasszát, ezért a lehetőségek korlátozottak, a jövő évi költségvetésnél viszont már más szempontok szerint számolnak.
Ebből az időrendből egy dolog olvasható ki biztosan: 2026-ra a kormány nem ígért béremelést, csak javaslatcsomagot. A tényleges döntés legkorábban a 2027-es költségvetéssel jöhet, amelyet a pénzügyminiszter október végéig nyújt be.
Betegállomány és munkabeszüntetés: mit enged a törvény
Tóth Zoltán az RTL Híradónak szeptember 4-én három lehetséges nyomásgyakorló eszközt említett, ha ősz végéig nem születik érdemi döntés. Külföldi példákra hivatkozva jelezte, hogy a túlterhelt állomány tömegesen mehet betegállományba, felmerülhet a felmondások letétbe helyezése, és bár a hivatásos rendőrök nem sztrájkolhatnak, egyes munkavállalói csoportok, például az iskolaőrök vagy a fegyveres biztonsági őrök, munkabeszüntetéssel is élhetnek. Fontos, hogy ezt nem felhívásként, hanem előrejelzésként fogalmazta meg; szó szerint azt mondta, hogy az állomány „igencsak meg tud betegedni”.
A hatályos jog ennél szűkebb mozgásteret ad, mint amennyit a nyilatkozat sugall. A sztrájkról szóló 1989. évi VII. törvény 3. § (2) bekezdése a 2021. január 1. óta változatlan, 2026. szeptember 5-én is hatályos szöveg szerint kimondja, hogy nincs helye sztrájknak az igazságszolgáltatási szerveknél, a Magyar Honvédségnél, a rendvédelmi, rendészeti szerveknél és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknál.
A tilalom a szervhez kötődik, nem az állománykategóriához.
A törvény szövege tehát nem különbözteti meg a hivatásost, a rendvédelmi igazgatási alkalmazottat és a munkavállalót, hogy a rendőrségnél mint rendvédelmi szervnél nincs helye sztrájknak. Az iskolaőrök a rendőrség alkalmazásában állnak, így rájuk ugyanez a rendelkezés vonatkozik. Az, hogy ettől eltérő jogértelmezés létezik-e, a nyilatkozatból nem derül ki, és a szakszervezet nem hivatkozott jogszabályra.
A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 24. § (2) bekezdése a szeptember 5-én hatályos szöveg szerint az érdekképviseleti szervekről is rendelkezik, hogí azok sztrájkot nem szervezhetnek, és tevékenységükkel nem akadályozhatják meg a rendvédelmi szerv jogszerű és rendeltetésszerű működését, sem a hivatásos állomány tagjának a parancs és az intézkedés végrehajtására vonatkozó kötelezettségét.
A rendelkezés a törvényben az alapvető jogok korlátozásáról szóló fejezetben, az egyesülési jog alcíme alatt áll, tehát a jogalkotó maga is alapjog korlátozásként kezeli. Egy szakszervezeti vezető nyilvános utalása szervezett megbetegedésre ehhez a rendelkezéshez képest értelmezendő azt, hogy a Belügyminisztérium vagy az ORFK reagált-e rá, a szeptember 4-i sajtóanyagok nem tartalmazzák.
A teljes tilalom ugyanakkor nemzetközi mércével vitatott, és ezt a szakszervezetek joggal hozzák fel. Az Alkotmánybíróság a rendvédelmi szervek teljes sztrájktilalmát alkotmányosnak ítélte, a döntést azonban sok kritika érte, mert ütközik az ILO C151 és C154 egyezményével és az Európai Szociális Chartával. Az Európa Tanács Szociális Jogok Európai Bizottsága az Euro-COP kontra Írország ügyben kimondta, hogy a rendőrök abszolút sztrájktilalma sérti a Chartát, mert nem igazolható olyan érdek, amelyet a munkabeszüntetés teljes kizárásával kellene védeni.
A Független Rendőr Szakszervezet évek óta a hivatásos állomány sztrájkjogát megvonó szabályok felülvizsgálatát kéri. A jogi vita tehát valós, de amíg a törvény szövege nem változik, a magyar bíróság előtt az érvényesül.
Egy szakszervezet öt hónap alatt
A nyilatkozat súlyát az adja, honnan érkezik. A Közszolgálati Rendőr Szakszervezet 2026 februárjában nyíltan a Tisza Párt mögé állt, és ugyanez a szervezet a taxisok nyolc büntetőpontos ügyében is felszólalt. Júliusban Tóth Zoltán az ATV-nek már azt mondta, az érdekegyeztetés egyáltalán nem működik jól, és a jogszabálytervezeteket a szervezet a döntés előtti napon kapja meg véleményezésre. Szeptember 4-én pedig nyomásgyakorló eszközöket sorolt fel. Öt hónap alatt tehát három különböző állapotot közvetített ugyanarról a kormányról: támogatást, csalódottságot, majd fenyegetést.
A rendvédelemben nem ez az egyetlen hang. A Független Rendőr Szakszervezet a kormányváltás után az érdekegyeztetés újjáépítésében bízott, és a bérkérdésben a tárgyalásos utat képviseli. A két szervezet ugyanarról a kormányról és ugyanarról a féléves időszakról eltérő képet ad; az eltérés okát egyik közlés sem magyarázza. Az olvasónak annyit érdemes tudnia, hogy a rendvédelmi érdekképviselet nem egységes, és a szakszervezeti taglétszámok nyilvánosan nem ellenőrizhetők, ezért egyik szervezet képviseleti ereje sem mérhető.
Van-e miből rendőr béremelést fizetni
A kormány a béremelést a költségvetés teherbíró képességéhez köti, ezért a kérdés nem kerülhető meg. Kármán András pénzügyminiszter július 8-án azt mondta, a 2026-os hiány további intézkedés nélkül a GDP 7,5 százalékát érné el, 2027-ben pedig 6,1 százalékot; az átvételkor elvégzett felülvizsgálat 8,3 százalékos örökölt hiányt talált az előző kormány 3,7 százalékos tervével szemben. Az augusztus 31-én benyújtott módosított 2026-os költségvetés 41 915 milliárd forint bevétellel, 49 025 milliárd forint kiadással és 7110 milliárd forint hiánnyal számol, az eredeti 4218 milliárd helyett.
Magyar Unlocks Billions Ahead of Reforms. How Will He Deliver?
A bevételi oldal a hatályos költségvetéshez képest mintegy 2350 milliárd forinttal emelkedik, és ebben az uniós pénz meghatározó tétel. A Pénzügyminisztérium augusztus 24-i közleménye szerint az uniós forrásokról kötött megállapodás önmagában 0,5 százalékponttal javítja a 2026-os egyenleget, a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok átalakítása 0,2, az állampapírpiaci hozamok csökkenése pedig további 0,1 százalékponttal. A 7,5 százalékos hiánycél tehát részben arra épül, hogy a brüsszeli pénz megérkezik.
Ugyanebből a költségvetésből
Már van egy 2027-es ígéret, amelynek összege és dátuma is megvan. Magyar Péter augusztus 27-én bejelentette, hogy 2027. január 1-jétől 120 ezer forintra emelik az öregségi nyugdíj legkisebb összegét, amely 2008 óta 28 500 forint, és a legalacsonyabb nyugdíjakat sávosan tovább növelik; a kormány szerint az intézkedés több mint 700 ezer embert érint.
Az emelés költségét a kormány nem közölte. Idén viszont a nyugdíjasok sem kapnak többletpénzt: a módosított költségvetésből kikerült a nyugdíjprémiumra szánt 24,3 milliárd forintos céltartalék, mert a növekedés elmarad a törvényben előírt 3,5 százalékos küszöbtől, nyugdíjkorrekció pedig azért nem lesz, mert az év eleji 3,6 százalékos emelés meghaladja a várható inflációt. A nyugdíjminimum és a rendőri illetményalap tehát egyaránt tizennyolc éve áll; a nyugdíjnál a kormány mondott összeget és dátumot, a rendőröknél egyiket sem.
Az uniós pénz azonban nem bérre érkezik.
A május 29-i megállapodás 16,4 milliárd euróról szól, ebből 10 milliárd a helyreállítási alapból, 4,2 milliárd kohéziós forrás, 2,2 milliárd pedig az akadémiai szabadsághoz kötött összeg. A helyreállítási tervben energiahálózat, vasút és bérlakásállomány szerepel. A kormány augusztus 31-én közölte, hogy minden mérföldkövet teljesített; a kifizetési kérelmeket szeptemberben nyújtják be, a tényleges folyósítás a pénzügyminiszter menetrendje szerint 2026 utolsó negyedévében indulhat, és az alap szabályai szerint minden végső kifizetést december 31-ig kell teljesíteni. A Bizottság értékelése a cikk megjelenéséig nem született meg. Külön kockázat, hogy az Európai Bíróság előtt folyó C-225/24-es ügyben a főtanácsnok 2026. február 12-i indítványa szerint a Bizottság nem folyósíthat uniós forrást, amíg a szükséges reformok hatályban nincsenek és ténylegesen nem alkalmazzák őket, és minden feltétel teljesülését igazolnia kell.
Az összefüggés így közvetett, de a számokból következik: ha az uniós bevétel nem érkezik meg időben, a hiánycél alól kicsúszik a fedezet egy része, és a 2027-es költségvetés mozgástere, benne a rendvédelmi bérrendezésé, szűkül. Ezt az összefüggést egyetlen kormányzati szereplő sem mondta ki nyilvánosan, és a Polkorrekt sem állítja, hogy a bérdöntés formálisan az uniós utaláshoz kötött. Azt állítjuk, hogy a két kérdés ugyanabban a költségvetésben dől el, ugyanazon az őszön.
Amit nem tudunk
Nincs nyilvános havi adat arról, hányan léptek ki és be a rendőrségnél 2026 áprilisa óta. A Belügyminisztérium a visszatérőket kommunikálja, a szakszervezet újrainduló leszerelést említ; a kettő egyszerre is igaz lehet, de forrás egyikre sincs a saját közlésükön kívül. A javaslatcsomag tartalma nem nyilvános. Nem ismert az sem, hogy a tárca vagy az ORFK reagált-e a szakszervezet szeptember 4-i nyilatkozatára. Ezekre a kérdésekre a Polkorrekt ebben a cikkben nem kért választ az érintettektől; a cikk kizárólag nyilvános dokumentumokra és nyilatkozatokra épül.
A Polkorrekt véleménye
Tizennyolc éve nem nyúlt senki a rendőrök fizetésének alapjához, és az új kormány első félévében is csak egy javaslatcsomag és egy adható szabadnap született. A hétköznapi embert az utcai rendőr hiánya érinti, nem a minisztériumi menetrend, ezért a kormánynak összeget és dátumot kell mondania, nem az előző kormány számláját mutogatnia.
A szakszervezetnek viszont azt kell tudnia, hogy a törvény a rendőrségnél mindenkinek tiltja a sztrájkot, és a szervezett megbetegedés nem munkaharc, hanem a saját tagjainak kitett jogi kockázat.
Források
- Alkotmánybíróság, 3065/2022. (II. 25.) AB határozat, a sztrájktörvény 3. § (2) bekezdéséről
- Európa Tanács, Szociális Jogok Európai Bizottsága: European Confederation of Police (EuroCOP) v. Ireland, 83/2012. sz. panasz, határozat
- Hrecska-Kovács Renáta: A sztrájkjog közszférában történő gyakorlásának korlátai és lehetőségei, JURA, 2020/3., 39-53. o.
- Európai Bíróság, C-225/24. sz. ügy, Parlament kontra Bizottság, főtanácsnoki indítvány, 2026. február 12., 15/26. sz. sajtóközlemény, https://curia.europa.eu/site/upload/docs/application/pdf/2026-02/cp260015en.pdf
- Magyarország 2026. évi központi költségvetéséről szóló 2025. évi LXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, benyújtotta Kármán András pénzügyminiszter, 2026. augusztus 31., Országgyűlés [FORRÁS: irományszám, parlament.hu, beszerzendő]
- Pénzügyminisztérium közleménye a 2026. évi költségvetés módosításáról, 2026. augusztus 24.; ismerteti: Telex: Legkésőbb augusztus 31-ig benyújtják a parlamentnek a költségvetési törvény módosítását, 2026. augusztus 24., https://telex.hu/gazdasag/2026/08/24/penzugyminiszterium-koltsegvetesi-torveny-modositasa
- Független Rendőr Szakszervezet: BÉT ülés: a rendőrségen 2026-ban sem lesz célzott illetményemelés, 2025. december 5., https://frsz.hu/2025/12/05/bet-ules-a-rendorsegen-2026-ban-sem-lesz-celzott-illetmenyemeles/
- Független Rendőr Szakszervezet: Sztrájkjogot a rendőröknek?, állásfoglalás, https://www.liganet.hu/images/a5195/frsz_sztrajkjog.pdf
- Economx: Végleg letett a Tisza-kormány a nyugdíjasok egyik juttatásáról, 2026. szeptember 2., https://www.economx.hu/nyugdij/2026/09/02/tisza-kormany-koltsegvetes-nyugdijpremium/
- Világgazdaság: Kármán Andrásék egy tollvonással kihúzták a nyugdíjasok plusz pénzét, 2026. szeptember 3., https://www.vg.hu/vilaggazdasag-magyar-gazdasag/2026/09/nyugdijpremium-jogosultsag-nyugdij-korrekcio
- ATV Start: interjú Tóth Zoltánnal, a Közszolgálati Rendőr Szakszervezet alelnökével, 2026. július
- Független Rendőr Szakszervezet közleményei az érdekegyeztetésről, 2026, https://frsz.hu/
