Olajár 108 dollár fölött: Trump az olcsó olajat ígéri, a gázolaj 701 forint
Az olajár kedden négy hónapos csúcsra, hordónként 108 dollár (mintegy 34 300 forint) fölé emelkedett, miután drónok megbénították Szaúd-Arábia legfontosabb kerülő olajvezetékét, a jemeni húszik pedig a Vörös-tenger déli kapujához nyomultak. Donald Trump amerikai elnök idén legalább háromszor jelentette be, hogy közel a háború vége és vele az olcsó olaj.
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) friss jelentése ezzel szemben 2027-re tolta ki az öböl menti kínálat helyreállását. A magyar kutakon a gázolaj átlagára közben 701 forint.
Miért ugrott 108 dollár fölé az olajár?
Szeptember 10-én, csütörtökön több drón csapott le a szaúdi kelet-nyugati olajvezetékre Rijád és Medina térségében. A támadás szivattyútelepeket is ért, a szaúdi energiaügyi minisztérium pedig másnap óvintézkedésként leállította a teljes rendszert. Az 1200 kilométeres vezeték napi 7 millió hordó kapacitású, és a Reuters adatai szerint az elmúlt hónapokban napi 4-5 millió hordót szállított a Vörös-tengeri terminálokra, ami a világ kínálatának 4-5 százaléka.
A vezeték jelentőségét az adja, hogy a Hormuzi-szoros március óta lényegében zárva van a kereskedelmi forgalom előtt. Rijád éppen ezen a csővezetéken kerülte meg a blokádot. A szaúdi külügyminisztérium szerint a drónok Irakból érkeztek, a királyság azonban az iraki miniszterelnök kérésére egyelőre nem vág vissza. Bagdad elbocsátott egy katonai parancsnokot, az Irán által támogatott iraki milíciák ernyőszervezete pedig tagadta az érintettségét.
Ugyanezekben a napokban a húszik elfoglaltak egy stratégiai szigetet a Vörös-tenger déli bejáratánál, így közel kerültek a Báb el-Mandeb-szoros ellenőrzéséhez. Ha ez az útvonal is bezárul, az öböl menti olaj mindkét kijárata elakad. Az IEA szeptemberi olajpiaci jelentése szerint a világ megfigyelt olajkészletei augusztusban újabb 95 millió hordóval apadtak, a februári háborúkezdet óta összesen 507 millió hordóval. Az ügynökség idénre napi 5,7 millió hordós kínálatcsökkenéssel számol, ami önmagában is felfelé hajtja az olajárat.
Európa a gázzal is fizet
A kőolaj ára mellett a földgázé is meglódult: a holland TTF-tőzsdén (az európai nagykereskedelmi gáz irányadó piacán) hétfőn megawattóránként 84 euróra ugrott az ár, ami 2022 decembere óta a legmagasabb szint. Szerdán 81 euró körül forgott, ez a Világgazdaság aznapi árfolyamjegyzésével számolva nagyjából 29 700 forint. Egy év alatt 152 százalékkal drágult a földgáz.
A fűtési szezon előtt a tárolók töltöttsége aggasztóbb, mint maga az ár. Az uniós készletek a kapacitás nagyjából 68 százalékán állnak, holott ilyenkor jellemzően közel telítettek. A Hormuzon áthaladó LNG-tankerek (cseppfolyósított földgázt szállító hajók) forgalma meredeken zuhant, Európa pedig Ázsiával licitál a megmaradt szállítmányokért. Az Európai Bizottság szerint a téli ellátás közvetlenül nincs veszélyben, a piac viszont láthatóan nem hisz ebben a nyugalomban.
Trump ígéretei: háromszor jelentett be olcsó olajat, egyszer sem jött el
Márciusban Trump a CBS-nek azt mondta, hogy az Irán elleni háború „nagyon befejezett”. Az olajár aznap 119,5 dolláros csúcsról 10 százalékkal, 90 dollár alá esett. A zuhanás átmenetinek bizonyult, a kőolaj ára később ismét emelkedett, az Iszlám Forradalmi Gárda pedig rögtön jelezte, hogy a háború végét Teherán határozza meg.
Augusztus elején az elnök megállapodást sejtetett a szoros újranyitásáról. A Brent-ár 79 dollár környékére süllyedt, miközben az iráni külügyminisztérium szóvivője a Reuters szerint közölte, hogy semmilyen tárgyalás nem zajlik és nincs is kitűzve Washingtonnal. Egy hónappal később az olaj ismét 100 dollár fölött járt.
Szeptember 12-én Írországban Trump harmadszor is közeli véget ígért: szerinte a háború „rögtön a félidős választások után” befejeződik, az olajár pedig „zuhanni fog”. Két nappal később az ománi külügyminiszter bejelentette, hogy elhalasztják az Irán és az öböl menti államok találkozóját, ahol a hormuzi hajózás rendezése lett volna napirenden. Trump közben arról is beszélt, hogy az Egyesült Államok átvehetné az iráni olaj feletti ellenőrzést, a venezuelai megállapodáshoz hasonlóan. Ez már nem béketerv, hanem üzleti ajánlat: a hordók tulajdonjogáról szól, nem a benzinkúti árról.
A dátum sem véletlen. Az AP szerint az üzemanyagárak az amerikai választókat közvetlenül nyomasztják a novemberi félidős választások előtt. Az Al Jazeera által idézett Financial Times-felmérés szerint Trump gazdaságpolitikáját mindössze a válaszadók 17 százaléka támogatja.
A dízelvita: Trump Kijevre mutat, az IEA a Közel-Keletre
Szeptember 13-án, a doonbeghi golfklubjában rendezett Ír Open szünetében Trump nyíltan felszólította Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, hogy hagyja abba az orosz dízeltermelő létesítmények támadását, mert szerinte ezek okozzák a világméretű hiányt. Hozzátette, hogy a helyzetet nem a Közel-Kelet idézte elő. Az amerikai gázolaj átlagára ekkor lépte át először a gallononkénti 6 dollárt, ami literenként nagyjából 500 forintnak felel meg.
Az IEA adatai árnyaltabb képet mutatnak. Az öböl menti országok nettó dízel- és gázolajexportja augusztusban a háború előtti szint alig több mint negyede volt. Az ügynökség szerint az orosz finomítók kiesése ezt a veszteséget csak tetézte, nem ez indította el. Oroszország júliusban betiltotta a dízelexportot, a tilalmat pedig szeptember végéig meghosszabbította.
Moszkva örömmel fogadta a felszólítást. Dmitrij Peszkov Kreml-szóvivő a Reuters szerint üdvözölte, hogy Washington a támadások leállítására szólítja Kijevet. Szeptember 14-én Trump a Truth Social oldalán már azt írta, hogy Ukrajna és Oroszország is vállalta: nem támadják egymás energetikai célpontjait. A Bloomberg szerint azonban egyik fél sem írt alá ilyen megállapodást. Zelenszkij kijelentette, hogy Kijev nem kapott megbízható garanciát arra, hogy Moszkva betartaná a fegyverszünetet.
A „megállapodást” követő éjszakán Ukrajna eltalálta a Rosznyefty szizranyi finomítóját. Zelenszkij megerősítette a csapást, az ukrán vezérkar szerint az elsődleges nyersolaj-feldolgozó egység és a tartálypark is megsérült. Oroszország ugyanazon az éjszakán mintegy 200 drónt indított Ukrajna ellen, amelyek energetikai és kikötői létesítményeket értek. Kijevben egy ember meghalt, heten megsérültek a benzinkutak és raktárak elleni támadásokban. Trump energiafegyverszünete így egyetlen éjszakát sem élt túl.
Ki keres a drága dízelen?
A válság nem mindenkinek veszteség. Az IEA szerint az atlanti térség finomítói augusztusban minden idők legmagasabb árrését érték el, elsősorban a dízel drágulása miatt. A késztermék ára gyorsabban emelkedett, mint a nyersolajé, ezt a különbözetet pedig a finomítók teszik zsebre.
Trump dízelkérése a Kremlnek is kedvez. Ha Kijev leállítja a finomítók elleni csapásokat, Moszkva ingyen kapja vissza azt a bevételi forrást, amely a háborúját finanszírozza, és ezért semmit nem kell cserébe adnia. Az amerikai elnök ugyanakkor Vlagyimir Putyint nem szólította fel a háború befejezésére, ahogy erre az Ukrajinszka Pravda is felhívta a figyelmet.
Olajár és a magyar kút: mi várható ősszel?
A magyar kutakon a 95-ös benzin átlagára szeptember 15-én 626, a gázolajé 701 forint volt, napok óta változatlanul, miközben a Brent közel 4 százalékkal drágult. A 108 dolláros olajár még nem jelent meg teljesen a kijelzőkön. Egy 50 literes dízeltankolás így 35 050 forintba kerül. Grád Ottó, a Magyar Ásványolaj Szövetség (MÁSZ) főtitkára szerint a gázolaj és a benzin ára között még soha nem volt ekkora különbség, mint most.
Saját számításunk szerint a 108 dolláros hordó a Világgazdaság 317,86 forintos dollárárfolyamával nagyjából 34 300 forint, ami a 159 literes hordóra vetítve literenként mintegy 216 forint nyersolajköltség. Grád Ottó szerint a kútár nagyjából fele adó, a maradékon osztozik a finomítói, a nagykereskedelmi és a kiskereskedelmi árrés, továbbá a nyersolaj beszerzése. Hogy ebből ki mennyit visz el, azt a hétköznapi ember egyre nehezebben tudja ellenőrizni. A Holtankoljak.hu augusztus 31-től ugyanis nem közli rendszeresen a nagykereskedelmi árakat, azzal az indoklással, hogy azok elváltak a kiskereskedelmi áraktól.
Két tényező mérsékelheti a drágulást. Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója korábban azt közölte, hogy a tavalyi tűzkár után megjavított százhalombattai finomító szeptember közepén vagy végén újra teljes kapacitással termel, ami csökkenti a drága importtól való függést. Emellett a KSH összesítése szerint augusztusban a magyar dízel 672 forintos átlagára 29 forinttal elmaradt a szomszédos országok átlagától.
A közeljövő mégsem biztató. A MÁSZ főtitkára már a vezeték elleni támadás előtt úgy nyilatkozott, hogy a következő hetekben kisebb az esély az áresésre, mint a drágulásra. Az amerikai Energiainformációs Hivatal (EIA) szeptemberi előrejelzése szerint a közel-keleti termelés 2027 második negyedévéig a háború előtti szint alatt marad, az IEA pedig szintén jövőre tolta a teljes helyreállást. Trump „választás utáni” olcsó olaja így egyik nagy energiaügynökség alapforgatókönyvében sem szerepel.
A Polkorrekt véleménye
Az amerikai elnök idén háromszor ígért olcsó olajat, és háromszor tévedett, miközben a számlát az a hétköznapi ember fizeti, aki Győrben, Miskolcon vagy Ohióban tankol. A dízelhiányért Kijevet hibáztatni kényelmes választási trükk, de az IEA saját adatai szerint a baj a Hormuzi-szorosnál kezdődött, abban a háborúban, amelyet Washington és Izrael februárban indított. Ha pedig egy energiafegyverszünet egyetlen éjszakát sem bír ki, az nem diplomáciai siker, hanem közösségi médiás bejegyzés. A magyar autósnak is joga van tudni, a 701 forintból mennyi a háború ára, és mennyi az, amit a lánc szereplői a válság ürügyén tesznek félre.
Források
- CNN (Egyesült Államok): Saudi oil pipeline shut down after attack triggers fires, 2026. szeptember 11., link
- CNBC (Egyesült Államok): Saudi Arabia shut down East-West crude oil pipeline after multiple attacks by drones from Iraq, 2026. szeptember 11., link
- Al Jazeera (Katar): Saudi Arabia shuts critical oil pipeline after drone attack: What it means (a Reuters adataival), 2026. szeptember 12., link
- NBC News (Egyesült Államok): Saudi Arabia’s shutdown of key pipeline limits oil flow, 2026. szeptember 12., link
- ABC News (Ausztrália): Saudi Arabia closes oil pipeline after drone attack launched from Iraq, 2026. szeptember 12., link
- Trading Economics: Brent crude oil és EU Natural Gas árfolyamadatok, lekérdezve 2026. szeptember 16., link, link
- IEA: Oil Market Report, 2026. szeptember, link
- EIA: Short-Term Energy Outlook, 2026. szeptember 9., link
- The Independent, Yahoo Finance-átvétel (Egyesült Királyság): Oil prices fall and Asia markets rebound after Trump says Iran war will end ‘soon’, 2026. március, link
- NBC News (Egyesült Államok): Trump calls on Ukraine to halt strikes on Russian diesel fuel, citing a global shortage (az IEA adataival), 2026. szeptember 14., link
- CNBC (Egyesült Államok): Trump urges Ukraine to stop ‘knocking out’ Russian oil refineries as U.S. diesel hits record, 2026. szeptember 14., link
- Al Jazeera (Katar): Why is Trump warning Zelenskyy not to hit Russian diesel refineries?, 2026. szeptember 14., link
- Kyiv Independent (Ukrajna): Trump claims Ukraine, Russia agree to halt strikes on energy targets, 2026. szeptember 14., link
- Bloomberg (Egyesült Államok): Ukraine Hits Russia Refinery Despite Trump’s Energy-Truce Claim, 2026. szeptember 15., link
- Bloomberg, The Spokesman-Review-átvétel (Egyesült Államok): Russia refinery hit as Kyiv and Moscow see no Trump energy truce, 2026. szeptember 15., link
- NBC News (Egyesült Államok): Russia and Ukraine launch new attacks on energy despite Trump’s ceasefire claim, 2026. szeptember 15., link
- Ukrajinszka Pravda (Ukrajna): Trump says Zelenskyy should stop strikes on Russian diesel infrastructure, 2026. szeptember 13., link
