Az államtitkári pénz ügye: felülbírálati indítvány jöhet az ügyészségi döntés ellen
A Fővárosi Nyomozó Ügyészség 2026. augusztus 19-én elutasította azt a feljelentést, amely a volt államtitkárok járandóságának visszatartása miatt vetette fel bűncselekmények gyanúját. A határozat azóta bárki számára letölthető az Integritás Hatóság honlapjáról, és ellene felülbírálati indítvány terjeszthető elő.
A jogintézmény használata augusztus 26-tól szélesedett ki: a kiemelt korrupciós és közvagyoni ügyekben már nemcsak a sértett vagy a feljelentő léphet fel az elutasítás ellen, hanem gyakorlatilag bárki. A gyakorlat viszont az első napokban megbicsaklott, mert két hivatalos forrás két különböző határidőt közöl ugyanarról a jogorvoslatról.
Mit tartalmaz a határozat
Az irat száma 7.Nyom.825/2026., keltezése 2026. augusztus 19., aláírója dr. Dobos Péter megbízott vezetőhelyettes ügyész. A feljelentést ismeretlen személy tette, „egy magyar állampolgár” aláírással, 2026. június 29-én kelt beadványában, egy ágazati miniszter és ismeretlen személyek ellen. Az anonimizált határozat a minisztert nem nevezi meg, ezért a Polkorrekt sem nevesíti.
A feljelentés szerint a miniszterelnök az országgyűlési választások után a nyilvánosság előtt többször kijelentette, hogy a jogszabályok ellenére nem engedélyezi a volt államtitkároknak járó hathavi vagy háromhavi juttatás kifizetését. A feljelentett miniszter 2026. május 28-án értesítést küldött a volt Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium államtitkárainak.
Ebben tájékoztatta őket arról, hogy a hatályos jogszabályok szerint a megbízatás hosszától függően hat, illetve három havi járandóság illeti meg őket, méghozzá a jogviszony megszűnését követő 15 napon belül. A kifizetés a határozat rögzítése szerint sem a határidőben, sem azon túl nem történt meg.
Az ügyészség a csatolt iratokból egy további elemet is kiemelt. Ugyanabban az értesítésben a miniszter arra hívta fel az államtitkárt, hogy a juttatás teljes nettó összegét ajánlja fel közérdekű, jótékony célra, majd a kedvezményezett nevéről és bankszámlaszámáról tájékoztassa őt. A feljelentő ezen kívül a minisztérium humánpolitikai főosztályvezetőjének, a Magyar Államkincstár kifizetésekért felelős vezetőjének és az érintett államtitkároknak a kihallgatását indítványozta.
Alkotmánybírói korhatár: négy megbízatás szűnt meg egyetlen napon
Két bűncselekmény, két hiányzó tényállási elem
Az ügyészség előbb a Btk. 305. §-a szerinti hivatali visszaélés bűntettét vizsgálta. Ezt az a hivatalos személy követi el, aki jogtalan hátrány okozása vagy jogtalan előny szerzése végett megszegi a hivatali kötelességét, túllépi a hatáskörét, vagy a hivatali helyzetével él vissza. Az indokolás szerint a megállapítás egyik feltétele, hogy a kötelességszegés közvetlen hatással legyen a hivatalos személy közhatalmi tevékenységére, vagyis sértse vagy veszélyeztesse az állami szerv működésének rendjét. A miniszter feladat- és hatáskörét a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 90/2026. (V. 13.) Korm. rendelet határozza meg.
A vádhatóság ezután éles határvonalat húzott. Álláspontja szerint a miniszter nem közhatalmi jogosítványt gyakorolt rendeltetésellenesen, hanem a politikai szolgálati jogviszony megszűnéséhez kapcsolódó elszámolási és munkajogi szabályokat sérthette meg, amit jogorvoslat útján lehet vitatni.
Ezért a kifizetés esetleges elmaradása az indokolás fordulatával „a jogtalan hátrányokozás ellenére” sem valósítja meg a hivatali visszaélést. A mondat súlyát érdemes megérteni: az ügyészség nem azt mondja ki, hogy senkit nem ért hátrány, hanem azt, hogy a hátrány nem ebbe a törvényi tényállásba illik.
A nagyobb vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés esetében a Btk. 376. §-ának (1) bekezdése és a (2) bekezdés szerinti minősítés volt a mérce. Az elkövetési magatartás a vagyonkezelési kötelesség megszegése, az eredmény pedig a vagyoni hátrány. Az indokolás szerint a vagyonkezelőnek az állam, szűkebben a minisztérium érdekében kell eljárnia még akkor is, ha a döntése később közigazgatási jogvita tárgya lesz. Az ügyészség végül arra jutott, hogy az eredmény, vagyis a vagyoni hátrány hiányzik, ezért ebben a körben is elutasította a feljelentést. Más bűncselekmény egyszerű gyanúját sem találta megalapozottnak. A döntés jogalapja a Be. 381. §-a (1) bekezdésének a) pontja.
Mire jó a felülbírálati indítvány
A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény CV/A. fejezete külön eljárást hozott létre a közhatalom gyakorlásával és a közvagyon kezelésével összefüggő kiemelt bűncselekményekre, és ezekben az ügyekben tette lehetővé a felülbírálati indítvány benyújtását. Az Integritás Hatóság tájékoztatása szerint ide tartoznak a korrupciós bűncselekmények a vesztegetés enyhébb eseteinek kivételével, a hivatali visszaélés, a nemzeti vagyon terhére elkövetett hűtlen kezelés és a súlyosabban minősülő csalások, a költségvetési csalás súlyosabb esetei, továbbá a közbeszerzési eljárásban elkövetett versenykorlátozó megállapodás.
Ha ilyen ügyben a hatóság elutasítja a feljelentést vagy megszünteti az eljárást, a sértett és a feljelentő panasz helyett indítványozhat felülvizsgálatot. Ha nincs sértett vagy feljelentő, illetve ha ők nem élnek ezzel, a határozatot és az ügyiratjegyzéket anonimizálva közzé kell tenni. A Be. 817/C. §-ának (2a) bekezdése alapján ugyanezeket az iratokat az Integritás Hatóság is közzéteszi a honlapján, így a döntések egyetlen felületen követhetők. A mostani ügyben a közzététel 2026. augusztus 28-án történt meg.
A jog viszont csak papíron mindenkié. A határozat rendelkező része kimondja, hogy a felülbírálati indítványt előterjesztő személy jogi képviselete kötelező, beadványt kizárólag ügyvéd útján, elektronikusan lehet benyújtani, és költségkedvezmény iránti kérelmet az eljárásban nem lehet előterjeszteni. Aki maga intézi az ügyét, ezzel a jogosultsággal a saját erejéből nem tud élni. Az állam és a közhatalmat gyakorló szerv egyébként sem indítványozhat, egyetlen kivétel az Integritás Hatóság.
Egy hónap vagy kettő? Ütközik a felülbírálati indítvány határideje
tt kezdődik a valódi zavar. Az ügyészségi határozat rendelkező része szerint a hatóság öt munkanapon belül egy hónapra teszi közzé az iratot, és a közzétételt követő egy hónapon belül lehet indítványt benyújtani. Ugyanezt az egy hónapos határidőt közli a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatalos tájékoztatója is, és a Be. 817/C. §-ának a 2022. évi XLI. törvénnyel megállapított szövege szintén egy hónapról szól.
Az Integritás Hatóság honlapja ezzel szemben két hónapos közzétételről ír, és külön kiemeli, hogy a két hónapos határidő a határozatot hozó hatóság honlapján történő közzététel időpontjához kötődik. A hatóság közleményére épülő sajtóanyagok, köztük az Index augusztus 26-i és a 24.hu szeptember 2-i cikke, szintén két hónapot közöltek. Az eltérés okát egyik dokumentum sem magyarázza. Annyi bizonyos, hogy a határozat augusztus 19-én kelt, egy héttel a hatóság által hivatkozott új rendelkezés hatálybalépése előtt.
A különbség nem elméleti. A határozat kimondja, hogy a határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye. Az augusztus 28-i közzétételtől számítva a szigorúbb olvasat szerint szeptember végén lejár a lehetőség, a hatósági tájékoztatás szerint viszont még október végén is nyitva áll. Aki a hosszabb határidőben bízik, elveszítheti a jogát, és a mulasztását később semmivel nem tudja kimenteni.
Amit a dokumentumok nem mondanak meg
A határozatból nem derül ki, hogy a volt Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium államtitkárai megkapták-e azóta a pénzüket. Az sem derül ki, hányan érintettek, mekkora összegről van szó, és élt-e bárki a jótékony felajánlásra szóló felhívással. Erről nyilvános adat jelenleg nem érhető el, a minisztérium pedig nem tett közzé tájékoztatást.
A júliusi sajtóbeszámolók egymásnak részben ellentmondó képet adnak. A hvg.hu július 3-i cikke szerint a volt államtitkárok végül megkapják a járandóságukat, míg a volt miniszterek pénzét a tárcák elkülönítve kezelik, és az általuk megjelölt civil szervezetek számlaszámát várják.
A Népszava ugyanaznap ugyanezt írta meg. A Világgazdaság augusztusi beszámolója szerint Havasi Bertalan volt helyettes államtitkár közigazgatási pert indított az elmaradt illetményéért, és hivatali visszaélés miatt feljelentést is tett. Hogy a mostani határozat ezek közül melyik szálhoz kapcsolódik, a dokumentumokból nem állapítható meg.
https://integritashatosag.hu/dokumentumok/anonimizalt-hatarozat-es-ugyiratjegyzek/
Az Integritás Hatóság jegyzékében szeptember 3-án kilenc ügy szerepelt, közülük négy hivatali visszaélés miatt indult. A Fővárosi Nyomozó Ügyészség 7.Nyom.764/2026. számú ügyében szintén hivatali visszaélés miatt utasított el feljelentést, a közzététel augusztus 26-án történt. Ez az irat beszkennelt formában került fel, a szövege géppel nem olvasható, ezért nem állítható, hogy a két ügy összefügg.
Mi következhet ezután
Az Integritás Hatóság tájékoztatója szerint a bíróság a felülbírálati indítványt vagy elutasítja, vagy alaposnak találja, és ilyenkor hatályon kívül helyezi a megtámadott határozatot. Ebben az esetben a nyomozás külön döntés nélkül megindul. Ha az eljárást ezt követően ismét megszüntetik, ismételt indítványnak, majd bizonyos feltételekkel vádindítványnak is helye lehet.
A hatóság saját ismertetése szerint erre volt már példa: a JOG/7/2024. számú felülbírálati indítványa nyomán a Budai Központi Kerületi Bíróság 2024. március 19-én hatályon kívül helyezte egy nyomozó hatóság elutasító határozatát.
Hogy a mostani ügyben bárki előterjeszt-e felülbírálati indítványt, ma nem tudható. A határidő lejártáig a jegyzékben szereplő minden ügy nyitva áll, és a hatóság előrejelzése szerint a közzétett döntések száma a következő hónapokban nőni fog, hiszen a közzétételi kötelezettség folyamatos. Az első hét adatai alapján a legtöbb ügy hivatali visszaélés miatt indult.
A Polkorrekt véleménye
Az ügyészség indokolása a saját logikáján belül védhető, a következménye viszont kényelmetlen: a kormány elmulaszthatja a saját törvényi fizetési határidejét anélkül, hogy ez bűncselekmény lenne, az érintettnek pedig pert kell indítania azért a pénzért, amely a törvény szerint jár neki.
A jogalkotó éppen az ilyen esetekre találta ki a felülbírálati indítványt, csakhogy ügyvéd kell hozzá, költségkedvezményt pedig a törvény kifejezetten kizár. Az viszont már nem jogértelmezési, hanem hatalmi kérdés, hogy két állami forrás két különböző határidőt közöl ugyanarról a jogorvoslatról. Aki a hosszabbikban bízik, jóhiszeműen veszítheti el a jogát, és igazolással sem kaphatja vissza.
Források
- Fővárosi Nyomozó Ügyészség, 7.Nyom.825/2026., határozat a feljelentés elutasításáról, 2026. augusztus 19., anonimizált változat
- Integritás Hatóság: Anonimizált határozat- és ügyiratjegyzék, lekérdezés 2026. szeptember 3., https://integritashatosag.hu/dokumentumok/anonimizalt-hatarozat-es-ugyiratjegyzek/
- Fővárosi Nyomozó Ügyészség, 7.Nyom.764/2026., feljelentést elutasító határozat, közzététel 2026. augusztus 26., anonimizált változat
- A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény CV/A. fejezete, 817/A., 817/B., 817/C., 817/D. és 817/G. §, valamint 381. § (1) bekezdés a) pont, a határozatban hivatkozott szöveg szerint
- A 2022. évi XLI. törvény, a Be. 817/C. § (2) bekezdését megállapító rendelkezés, Nemzeti Jogszabálytár
- A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 305. §, hivatali visszaélés, a határozatban hivatkozott szöveg szerint
- A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 376. § (1) és (2) bekezdés, hűtlen kezelés, a határozatban hivatkozott szöveg szerint
- A Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 90/2026. (V. 13.) Korm. rendelet, a határozatban hivatkozott szöveg szerint
- Nemzeti Adó- és Vámhivatal: Tájékoztató a felülbírálati indítványról, https://nav.gov.hu/anonimizalt-hatarozatok/tajekoztato
- Integritás Hatóság: A Hatóság JOG/7/2024. számú felülbírálati indítványa nyomán hozott bírósági végzés, Budai Központi Kerületi Bíróság, 2024. március 19.
- Index: Mostantól bárki megtámadhat bizonyos ügyészségi döntéseket, ha nem ért velük egyet, 2026. augusztus 26.
- 24.hu: Elutasította az ügyészség az államtitkárok kifizetetlen járandóságai miatt tett feljelentést, 2026. szeptember 2.
- hvg.hu: A volt államtitkárok lelépési pénzét kifizetik, Orbán minisztereinek visszatartott jussát civileknek adja a kormány, 2026. július 3.
- Népszava: A távozó államtitkárok hathavi juttatását végül kifizetik, 2026. július 3.
- Világgazdaság: Havasi Bertalan pert indít a járandósága kifizetéséért, 2026. augusztus
Jogászvilág: A „vádkikényszerítési eljárás”, avagy a közpénzek fokozott védelme a jogállamisági eljárással összefüggésben, szakcikk
