Osztrák azbeszt és apadó Duna: a szennyező fizet elve megállt a határon

Az osztrák azbeszt négy burgenlandi kőbányából indult el, és a NAV nyilvántartása szerint mintegy 250 magyar településre juthatott belőle szállítmány. Szombathely egyetlen városrészének lefedése bruttó 997 millió forintba került, a kormány viszont az egész országnak hárommilliárdot szánt.

Ausztriától eddig egyetlen forint kártérítés sem érkezett, pedig a miniszterelnök májusban Bécsben azt ígérte, hogy Magyarország a szennyező fizet elvét fogja alkalmazni. A Duna rekordalacsony vízszintjénél ugyanez a képlet ismétlődik, csak ott már jogi fogódzó sincs.

Négy burgenlandi bánya, kétszázötven magyar település

Az osztrák azbeszt útja egy hatósági döntéssel vált nyilvánossá. Az osztrák hatóságok 2026. január 2-án zárták le a pilgersdorfi, a badersdorfi, a bernsteini és a rumpersdorfi kőbányát, mert a kitermelt szerpentinit zúzalék magas azbeszttartalmat mutatott. Az anyag addig teljesen legális építőanyagként mozgott a régióban, hogy utak alá került, télen pedig síkosságmentesítésre szórták ki. A magyar vásárlók tehát szabályosan vették meg azt a követ, amelyet ma veszélyes anyagként kell kezelni.

Magyar oldalon Szombathely járt a legrosszabbul. Az oladi platón közel tizenkét kilométernyi utat érint az azbesztes kőzúzalék, ezért a város április végén közterületeket zárt le, a lakóknak maszkot osztott, a platóra pedig csak lakcímkártyával lehetett behajtani. Kőszegen április 24-én léptek életbe korlátozások, Bozsokon mintegy 150 négyzetmétert kerítettek el, Gencsapátiban, Vépen, valamint Szentgotthárdon vizsgálatok indultak. Sopron utcáin a Greenpeace mérése mutatta ki a burgenlandi zúzottkő azbeszttartalmát május elején.

A legtöbbet mondó adat mégsem a helyszínekről szól. Németh Martin, Bük önkormányzati képviselője közérdekű adatigényléssel kérte ki a NAV EKÁER-nyilvántartásából, hová ment kő a négy bányából 2015 és 2026 között. A válasz mintegy 250 magyar települést sorol fel. A képviselő maga figyelmeztetett rá, hogy ez az adat árumozgást bizonyít, nem szennyezettséget: a nyilvántartás a szállítmány első célállomását rögzíti, a kő azbeszttartalmát nem méri. Ettől függetlenül ez a legpontosabb nyilvános lista, amely ma létezik, ezért a kormányzati programnak is ez lehetne a kiindulópontja.

Ausztriában a botrány régebbi keletű. A Greenpeace Ausztria április 17-én tett feljelentést a pilgersdorfi bánya üzemeltetői, valamint tartományi, kerületi felelősök ellen. Az indoklás szerint a hatóságok legkésőbb 2011 óta tudtak a bánya azbesztterheléséről. A szervezet arra is felhívta a figyelmet, hogy 2025. október 18-án 447 ember, köztük 27 diák vett részt katasztrófavédelmi gyakorlaton a bánya területén, maszk nélkül, holott a bejáratnál tábla írja elő a maszkviselést.

Gazdasági mutyi és rákkeltő por: Évtizedek óta tudhattak az osztrákok a Magyarországra zúdított azbesztes kőről

Az osztrák azbeszt ára: 997 millió egyetlen városrészre

Szombathely nem várta meg az állami pénzt. A közgyűlés augusztus 31-én egyhangúlag szavazott a munka előfinanszírozásáról, a kivitelezést pedig a szombathelyi Alpok Terra Kft. kezdte meg szeptember elején, bruttó 997 millió forintért. A megoldás bitumenes lefedés, mert a szennyezett kő elszállítására ma nincs kapacitás. A város tehát nem eltünteti az azbesztet, hanem betakarja, és abban bízik, hogy a burkolat sokáig kitart.

Az állami keret ehhez képest szerény. A kormány július 23-án csoportosított át hárommilliárd forintot azbesztmentesítésre, a pályázati feltételek szeptember 2-án jelentek meg. Pályázni csak az az önkormányzat tud, amelyik már rendelkezik azbeszttérképpel. A megyei jogú városoknak 30, a városoknak 20, a községeknek, nagyközségeknek 10 százalék önerőt kell hozzátenniük. A nyerteseknek három havonta jelenteniük kell, és ha a vizsgálat nem igazolja a szennyezés ártalmatlanítását, a teljes elnyert összeget vissza kell fizetniük.

A két szám egymás mellett mutatja meg a bajt. Egyetlen város egyetlen városrésze közel egymilliárd forintot nyelt el, az országos keret ennek nagyjából a háromszorosa, a NAV listáján viszont 250 település szerepel. Egyenlő elosztás mellett egy településre alig tizenkétmillió forint jutna. Ez néhány utca felmérésére elég, a tényleges azbesztszennyezés felszámolására nem. A konstrukció ráadásul azt jutalmazza, akinek van miből előlegeznie, vagyis a nagyobb és tehetősebb városokat.

A szennyező fizet, csak eddig senki nem fizetett

Magyar Péter május 21-én Bécsben, Christian Stocker kancellár mellett jelentette ki, hogy Magyarország a szennyező fizet elvét fogja alkalmazni. A kárt akkor több tízmilliárd forintra becsülte, és arra hivatkozott, hogy ez az elv nem magyar különlegesség, hanem uniós szabály, ezért vitára sem számít. Az osztrák kancellár teljes körű együttműködést ígért a kivizsgálásban. Május 27-re felállt egy munkacsoport, majd egy tárcaközi bizottság is.

Négy hónappal később a mérleg egyoldalú. Kártérítési megállapodásról, összegről vagy határidőről a mai napig nem jelent meg nyilvános dokumentum. A magyar önkormányzatok viszont már fizetnek: Szombathely majdnem egymilliárdot, a többi érintett település a méréseket, a lezárásokat, a tájékoztatást. A kormányhoz közel álló sajtó szerint a kabinetnek négy hónapjába telt, amíg a pályázat kiírásáig eljutott, ráadásul a jogszabály az előfinanszírozást sem teszi kötelezővé, csak annyit mond ki, hogy biztosítható.

A kérdés innentől nem szakmai, hanem politikai. A magyar állam vagy behajtja a kárt azon, aki okozta, vagy nem hajtja be. Ha nem hajtja be, akkor az osztrák azbeszt teljes költségét a magyar adófizető állja, méghozzá kétszer, hogy egyszer a kormányzati keretből, egyszer a saját városa költségvetéséből.

A Dunánál nem a vizet viszik el, hanem a hordalékot

Az osztrák azbeszt nem az egyetlen ügy, amelyben a magyar oldal a szomszédra mutat. A nyár másik nagy témájában ugyanaz az ország szerepel, csak más állítással. Július 28-án a Duna vízszintje Budapestnél 31 centiméterre apadt, ezzel megdőlt a 2018 októberében mért 33 centis rekord. Augusztus 2-án, majd augusztus 19-én már 9 centiméternél állt a mérce, Paksnál pedig mínusz 130 centiméter körül. A közösségi médiában gyorsan elterjedt a magyarázat, amely szerint Ausztria, Németország, valamint Szlovákia visszatartja a vizet.

https://www.zaol.hu/helyi-kozelet/2026/05/azbesztbotrany-nav-kozerdeku-adatigenyles-zala

Orbán Anita külügyminiszter végigtelefonálta a három ország partnereit.

A miniszterelnök szerint a válaszok alapján szándékos visszatartás sehol nem történik. Ugyanezt állítja az Országos Vízügyi Főigazgatóság: a rendkívüli kisvíz oka a vízgyűjtő egészét sújtó csapadékhiány, az osztrák vízlépcsők pedig zsinórüzemben működnek, vagyis nagyjából annyi vizet engednek tovább, amennyi beérkezik.

A valódi osztrák hatást máshol kell keresni. Ausztriában tizenkét duzzasztó áll a Dunán, ezek visszafogják a hordalék mozgását. Hordalék nélkül a folyó nem tölti fel a medrét, hanem egyre mélyebbre vágja magát, így ugyanakkora vízhozam mellett alacsonyabb lesz a Duna vízszintje. Ezt maga a miniszterelnök is elismerte. A különbség lényeges: a víz visszatartását le lehetne írni jogsértésként, a mederbevágódás viszont évtizedek alatt épült infrastruktúra mellékhatása, amelyre kártérítési igényt jóval nehezebb alapozni.

A következményeket viszont már itt viseljük. A paksi atomerőmű július 28-tól több lépcsőben csökkentette a teljesítményét, a hűtővízszivattyúk működését szintén korlátozni kellett. A kormány augusztus 12-én fenékküszöb építéséről döntött Paksnál, előbb 35 ezer, majd 50 ezer tonna kőből, addig pedig két elsüllyesztett bárka hozott 20-30 centiméteres emelést. A WWF nevében dr. Samu Andrea a hatásvizsgálat hiányát kifogásolta, Bardóczi Sándor tájépítész szerint a műtárgy legfeljebb ideiglenes megoldás, mert lejjebb tovább mélyítheti a medret. Szeptember 2-án a miniszterelnök álhírnek nevezte azokat a beszámolókat, amelyek a szűkített mederben nyolc-tizenhárom méteres kimélyülésről írtak.

Nagyszabású intézkedéseket jelentett be a Tisza-kormány: azbeszt-monitorozás, diplomata-útlevelek visszavonása és kórházi fertőzési adatok transzparenciája a palettán

A hétköznapi ember ebből annyit lát, hogy nem locsolhat. Gyermelyen, Nyergesújfalun, Süttőn másodfokú vízkorlátozás lépett életbe: tilos a tömlős kerti locsolás, a medence feltöltése, az autómosás, a járda és az udvar lemosása. A kormány augusztus 12-én 6 164 698 854 forintot csoportosított át az aszály és a vízhiány elleni védekezésre. A gazdasági kár ennél nagyobb, hogy a hazai belvízi árufuvarozás teljesítménye a 2019-es csúcshoz képest több mint egyharmadával zsugorodott, a Duna menti uniós országokban kétjegyű a visszaesés, miközben a Rajna mentén nincs törés.

https://www.kisalfold.hu/helyi-kozelet/2026/08/duna-alacsony-vizszint-ausztria-orban-anita

Ugyanaz a minta: az osztrák azbeszt és a dunai meder

A két ügy első ránézésre nem tartozik össze. A szerkezetük mégis azonos. Mindkettőben a határ túloldalán hozott döntés következményét viseli a magyar település, a magyar költségvetés, a magyar lakos. Az osztrák azbeszt esetében még azonosítható a szennyező, létezik osztrák feljelentés, hivatkozható az uniós elv, ide mégsem folyt egyetlen forint sem. A Duna vízszintjénél ennyi fogódzó sincs, mert a hordalékhiány nem jogsértés, hanem tervezési következmény.

Cucc az Alpokból – Szerpentinazbeszt-tartalmú kőzúzalék a dunántúli városokban

Az állam válasza mindkét esetben ugyanaz, hogy építkezés magyar közpénzből. Bitumen kerül az azbesztes utakra Szombathelyen, kő kerül a mederbe Paksnál. Egyik sem szünteti meg az okot, mindkettő időt vásárol. Az idő viszont pénzbe kerül, ezt a számlát pedig ma kizárólag a magyar oldal állja.

A Polkorrekt véleménye

Aki áprilisban maszkban tolta a babakocsit az oladi platón, nem azért fizet most közel egymilliárdot a saját városa költségvetéséből, mert rosszul döntött. Azért fizet, mert egy osztrák bánya azbesztterheléséről a Greenpeace szerint 2011 óta tudtak az ottani hatóságok, a magyar kormány pedig eddig egyetlen forintot sem hajtott be azon, aki a kárt okozta. Az osztrák azbeszt felszámolására szánt hárommilliárdos keret nem megoldás, hanem gesztus, hogy 250 települést nem lehet abból megtisztítani, amiből egyetlen városrész sem jött ki.

A Dunánál ugyanez a tehetetlenség köszön vissza, csak kőből. Elvárjuk, hogy a kormány nevezze meg a kártérítési igény összegét, mondja meg, mikor nyújtja be, és hozza nyilvánosságra a magyar-osztrák munkacsoport eddigi eredményét. Amíg ez nem történik meg, a szennyező fizet elve nem szabály, hanem sajtótájékoztatóra szánt mondat.

Források

1. Greenfo: Cucc az Alpokból, szerpentinazbeszt-tartalmú kőzúzalék a dunántúli városokban, 2026, https://greenfo.hu/blog/cucc-az-alpokbol-szerpentinazbeszt-tartalmu-kozuzalek-a-dunantuli-varosokban/
2. Greenfo: Feljelentést tett a Greenpeace a Vas megyében is azbesztszennyezést okozó osztrák kőbányák miatt, 2026, https://greenfo.hu/hir/feljelentest-tett-a-greenpeace-a-vas-megyeben-is-azbesztszennyezest-okozo-osztrak-kobanyak-miatt/
3. zaol.hu: Itt az azbesztszennyezéssel érintett zalai települések listája, országosan 250 falu és város van bajban, 2026. május, https://www.zaol.hu/helyi-kozelet/2026/05/azbesztbotrany-nav-kozerdeku-adatigenyles-zala
4. 444.hu: Pánik Szombathelyen az azbesztszennyezés miatt, közterületeket zárnak le, szájmaszkot osztanak a lakosoknak, 2026. április 21., https://444.hu/2026/04/21/panik-szombathelyen-az-azbesztszennyezes-miatt-egy-sor-kozteruletet-lezarnak-szajmaszkot-osztanak-a-lakosoknak-esnek-az-ingatlanarak
5. index.hu: Sopron utcáira is azbesztes kőzúzalékot terítettek, 2026. május 8., https://index.hu/belfold/2026/05/08/sopron-egeszseg-egeszsegugy-azbeszt-szennyezes-greenpeace-ausztria-veszelyhelyzet-greenpeace/
6. infostart.hu: Azbesztügy, Szombathely nem várt tovább az állami pénzre, kedden kezdik a munkát, 2026. szeptember 1., https://infostart.hu/belfold/2026/09/01/azbesztugy-szombathely-nem-vart-tovabb-az-allami-penzre-kedden-kezdik-a-munkat
7. ugytudjuk.hu: Kiírta a pályázatot a kormány az azbeszttel szennyezett települések megsegítésére, 2026. szeptember 2., https://ugytudjuk.hu/cikk/2026-09-02_kiirta-a-palyazatot-a-kormany-az-azbeszttel-szennyezett-telepulesek-megsegitesere
8. vg.hu: Magyar Péter partnert lát Ausztriában, de azbesztügyben keményen odacsap, a szennyező fizetni fog, 2026. május 21., https://www.vg.hu/kozelet/2026/05/magyar-peter-cristian-stocker-sajtotajekoztato-becsben
9. telex.hu: Egy munkacsoport és egy bizottság is felállt az azbesztszennyezés kivizsgálására, 2026. május 27., https://telex.hu/belfold/2026/05/27/azbeszt
10. magyarnemzet.hu: A működő Magyarországon az azbeszt négy hónapot várt a kormányra, 2026. szeptember, https://magyarnemzet.hu/belfold/2026/09/azbeszt-szennyezes-mentesites-palyazat-keses-kormany-magyar-peter
11. index.hu: Megdőlt a rekord, minden eddiginél alacsonyabb a Duna vízállása Budapesten, 2026. július 28., https://index.hu/belfold/2026/07/28/duna-rekordalacsony-vizallas-tortenelmi-kiszaradas-vizugyi-foigazgatosag/
12. hvg.hu: Rekordalacsony vízszintre apadt a Duna Budapestnél, 2026. augusztus 19., https://hvg.hu/itthon/20260819_rekordalacsony-vizszint-duna-budapest-infografika
13. economx.hu: Reagált a Vízügy a rémhírekre, nem Ausztria tartja vissza a Duna vizét, 2026. augusztus 1., https://www.economx.hu/magyar-gazdasag/2026/08/01/vizugy-ausztria-duna/
14. kisalfold.hu: Az osztrák duzzasztók miatt apad a Duna vízszintje? A magyar külügyminiszter egyenesen erre kérdezett, 2026. augusztus, https://www.kisalfold.hu/helyi-kozelet/2026/08/duna-alacsony-vizszint-ausztria-orban-anita
15. vg.hu: Kiderült, miért nem hoz elég vizet a Duna Magyarországra, 2026. augusztus, https://www.vg.hu/energia-vgplus/2026/08/duna-nagyobb-a-baj-mint-az-osztrak-szlovak-duzzasztok
16. telex.hu: Magyar Péter a Duna felett, helikopterből mutatta meg, hol és mekkora fenékküszöb kerül a folyóba, 2026. augusztus 12., https://telex.hu/belfold/2026/08/12/magyar-peter-paks-duna-fenekkuszob-vizhiany
17. vg.hu: Magyar Péter megszólalt a paksi fenékküszöbről, szerinte álhírek terjednek, 2026. szeptember 2., https://www.vg.hu/vilaggazdasag-magyar-gazdasag/2026/09/magyar-peter-paksi-fenekkuszob-alhir-duna-sodras
18. kemma.hu: Másodfokú vízkorlátozás lépett életbe több Duna-parti településen, 2026. augusztus, https://www.kemma.hu/helyi-kozelet/2026/08/vizkorlatozas-felhivas-duna-vizallasa-sutto-gyermely
19. mfor.hu: Hatmilliárd forintot csoportosított át a kormány az aszály és a vízhiány miatt, 2026. augusztus 12., https://mfor.hu/cikkek/kozerdeku/hatmilliard-forintot-csoportositott-at-a-kormany-az-aszaly-es-a-vizhiany-miatt.html
20. portfolio.hu: Leszakadóban a Duna, éles törésvonal nyílt az európai belvízi árufuvarozásban, 2026. augusztus 1., https://www.portfolio.hu/gazdasag/20260801/leszakadoban-a-duna-eles-toresvonal-nyilt-az-europai-belvizi-arufuvarozasban-853116