Aki körbekínált egy bulin, az a törvény szerint kábítószer-kereskedő
Egy zalaegerszegi bulin valaki kitett két csík kokaint az asztalra, és hagyta, hogy a vendégek elfogyasszák. Pénzt nem kért érte. A magyar jog szerint ez kábítószer-kereskedelem, két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel.
Ez nem szigorú jogalkalmazás, hanem a törvény szövege, és ez teszi értelmezhetetlenné mindazt, amit az állam a kábítószer-kereskedelem elleni fellépésről mond.
Két csík kokain, és a vád: kereskedelem
A Zalaegerszegi Törvényszék idén márciusi tájékoztatása szerint egy 2022 novemberi bulin, az egyik vádlott üzletében legalább két csík kokaint helyeztek ki az asztalra, amit a vendégek elfogyasztottak. Az ügyészségi tájékoztatón alapuló helyi sajtóbeszámoló ezt annyival pontosítja, hogy a férfi ingyenesen kínálta fogyasztásra a szert a vendégeknek. A hatóságok 2024 januárjában tartottak házkutatást, és közel 21 gramm nettó tömegű kábítószert foglaltak le. A vád kábítószer-kereskedelem bűntette.
Az ügyben még nincs jogerős ítélet, tehát a vádlottakat megilleti az ártatlanság vélelme. A minősítés viszont önmagában is elmond mindent. Nem azért lett kereskedelem, mert a nyomozók túlbuzgók voltak, hanem mert a törvény ezt írja.
Mit mond a Btk., és mit tesz hozzá a Kúria
A Btk. 176. paragrafusának első bekezdése így szól: aki kábítószert kínál, átad, forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik, bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Négy magatartás, egy büntetési tétel. A kínálás és az átadás ugyanabba a tényállásba tartozik, mint a kereskedés. Nem kell hozzá pénz, nem kell hozzá haszon, és nem kell hozzá rendszeresség. Aki a barátjának továbbadja a füves cigarettát, az a magyar büntetőjog szerint nem birtokol, hanem kábítószer-kereskedelmet követ el. Büntetőjogra szakosodott ügyvédi irodák évek óta pontosan ezzel a példával, egy hétvégi baráti összejövetellel magyarázzák a tényállást az ügyfeleiknek.
A kereskedés mint önálló elkövetési magatartás ettől szigorúbb feltételekhez kötött. A Kúria precedensképes határozata szerint a kábítószer-kereskedelem folyamatos jellegű tevékenységet takar, amely rendszeres, ismétlődő adásvételekből tevődik össze, és amelyek során az elkövető haszonszerzésre törekszik. Egy másik ügyben viszont a Kúria már abból is megállapította a kereskedői magatartást, hogy a terhelt ötfajta kábítószert és nagyobb összegű készpénzt tartott magánál egy zenei fesztiválon.
A gyakorlatban tehát a határ nem ott húzódik, ahol a hétköznapi ember gondolná. Nem a pénz és nem a rendszeresség dönti el, hogy valaki fogyasztó vagy terjesztő, hanem az, hogy volt-e átadás.
A mennyiségi csapda
Van egy második mechanizmus is, amiről még kevesebb szó esik. A Pécsi Ítélőtábla 2024 nyarán jogerőre emelt ügyében három ismerős megállapodott abban, hogy közösen vásárolnak 500 tablettát, és fejenként 150 000 forintot adtak össze. Egyikük beszámolt a tervről egy ismerősének, aki 400 000 forinttal beszállt további 400 tablettáért. A közösen megvásárolt 900 tabletta hatóanyag-tartalma a jelentős mennyiség alsó határának 5,9-szerese volt. Az egyik vádlott ebből 30 tablettát vett magához, 27-et adott tovább.
A minősítést nem a 30 tabletta határozta meg, hanem a 900. Így lett egy közös vásárlásból jelentős mennyiségre elkövetett kábítószer-kereskedelem. Hogy a bíróság maga is látta, hogy ez nem hálózat, azt jelzi: több vádlott felfüggesztett szabadságvesztést kapott.
Kirendelt védő: 42 807 ügy, amiről a rendőrség nem vezet statisztikát
Amit a bíróságok mégis szétválasztanak
Igazságtalan lenne azt állítani, hogy a bíróságok automatikusan mindenkiből kereskedőt csinálnak. A Büntetőjogi Szemlében megjelent, a bírói gyakorlatot elemző tanulmány éppen ennek az ellenkezőjére is hoz példát: a Szegedi Ítélőtábla egy 212 tő kannabisz miatt indult ügyben azért maradt a birtoklásnál, mert az eljárásban nem merült fel adat arra, hogy a vádlott bárkinek felkínálta vagy eladta volna a kábítószert. Ugyanez a tanulmány rögzíti azt is, hogy a mások részére történő átadás akár ellenérték fejében, akár ingyenesen a forgalomba hozatal körébe eshet.
A bíróságok tehát mérlegelnek, és a kábítószer-kereskedelem megállapításához bizonyítékot várnak. A probléma nem az ítélkezésnél kezdődik, hanem előtte: a törvény szövege lehetővé teszi, hogy egy ingyenes átadásból kereskedelmi vád legyen, és amíg a bíróság esetleg korrigál, addig az érintett hónapokat tölthet letartóztatásban. A korrekció ráadásul nem látszik semmilyen statisztikában, amit az állam felmutat.
Mit takar a kábítószer-kereskedelem elleni Delta-mérleg
A 2025. március 1-jén indult Delta program első évét a kormány és a rendőrség idén márciusban 11 ezer feletti elrendelt büntetőeljárással, mintegy 3 tonna lefoglalt kábítószerrel és több mint 2,2 milliárd forint értékű lefoglalt vagyonnal összegezte. Töreki Sándor bűnügyi országos rendőrfőkapitány-helyettes közlése szerint az eljárás alá vontak száma 10 081 fő volt, közülük 930 főt tartóztattak le, 90 százalékukat terjesztésért, 922-en pedig elterelésben vettek részt. Kábítószer-terjesztőkkel szemben 2024-ben 843, 2025-ben 1669 eljárás indult.
Álljunk meg ennél a két számnál: 10 081 eljárás alá vont ember, és 1669 terjesztői eljárás. A kettő mértékegysége nem azonos, összevonni nem lehet őket, de a nagyságrendi különbség önmagában beszédes.
https://szakcikkadatbazis.hu/doc/8708710
És itt jön a lényeg. A fenti jogszabályi és bírósági gyakorlat fényében az 1669-es szám nem azt jelenti, amit a hétköznapi ember belehall. Nem 1669 dílert takar. Beleszámít az is, aki egy bulin körbekínált, és az is, aki barátokkal összedobta a pénzt. Amíg nincs bírósági bontás arról, hányan kaptak ténylegesen ítéletet kereskedésért, addig ez a szám nem eredmény, hanem címke.
Európában sem jobb, de az ellátásban mi lógunk ki
Érdemes tisztázni, mert a magyar közbeszédben rendszeresen elcsúszik: Magyarország ebben nem kirívó. Az Európai Unió Kábítószerügyi Ügynökségének (EUDA) 2026-os jelentése szerint a tagállamok 2024-ben becslések szerint 1,6 millió kábítószeres bűncselekményt jelentettek, ami 38 százalékos növekedés 2014-hez képest, és ezek több mint háromnegyede, 1,2 millió ügy, saját használatra való fogyasztáshoz vagy birtokláshoz kapcsolódik. Európa mindenütt a fogyasztói tömeget bünteti.
Ahol viszont Magyarország valóban eltér, az nem a rendészet, hanem az ellátás. Az EUDA forrásadatai szerint 2024-ben Magyarországon összesen 20 891 fecskendőt osztottak ki specializált programokon keresztül, és a jelentés azok közé az országok közé sorolja hazánkat, ahol a steril fecskendők biztosítása a becsült szükségletekhez képest nem elegendő. Az adatot szolgáltató 25 ország közül mindössze 7 érte el a tű- és fecskendőprogramoknál a WHO 2025-ös célértékét. Hazavihető naloxonprogram Magyarországon nem működik.
A viszonyítási alap a saját múltunk. A 2009-ben elfogadott nemzeti drogstratégia adatai szerint 2007-ben Magyarországon 213 774 fecskendő került kiosztásra. Két évtized alatt az ellátás nagyjából a tizedére esett vissza.
Ennek következménye is van. Az EUDA 2026-os jelentése rögzíti, hogy 2025-ben személyről személyre terjedő hepatitis A-járvány tört ki Csehországban, Magyarországon, Ausztriában és Szlovákiában, 39 jelentett halálesettel, és sok esetben jelentős számú fertőzés fordult elő a hajléktalanok és a droghasználók körében.
Az új kormány első lépése a régi szöveggel
A kormányváltás után az egészségügyi miniszter első, kábítószer tárgyú jogszabálya az 1/2026. (VI. 19.) EüM rendelet volt, amely a Magyar Közlöny 2026. évi 74. számában jelent meg, és június 29-én lépett hatályba. Uniós irányelvet ültet át: három szintetikus katinont, a 2-MMC-t, a 4-BMC-t és az N-etil-norpentedront (NEP) a pszichotróp anyagok első jegyzékére emeli, ezzel Magyarországon kábítószernek minősülnek. További 14 anyag, köztük félszintetikus kannabinoidok és egy nitazén típusú opioid, az új pszichoaktív anyagok jegyzékére került.
Az intézkedés indokolt. Az EUDA szerint a NEP-et 2025-ben 3-MMC-ként árulták, ami nem szándékolt fogyasztást és mérgezéseket okozott. A jogszabály indokolása viszont szó szerint azonos az előző kormány 44/2025. (XI. 4.) BM rendeletének indokolásával, egészen odáig, hogy a kormány nagy hangsúlyt fektet a dizájnerdrogok terjedésével szembeni hatékony fellépésre. Új kormány, új tárca, ugyanaz a mondat, hosszabb lista.
A lista mellé viszont nem járt semmi. Sárosi Péter, a Drogriporter vezetője júniusban azt mondta a Népszavának, hogy az addiktológiai szakma több tisztviselőnek is írt, de érdemi választ nem kapott, drogkoordinátort pedig akkor még nem neveztek ki. Ugyanő számolt be arról, hogy a józsefvárosi kerületi drogstratégiába bekerült a tűcsereprogram tilalma, és hogy a gyógyszertárak legalább fele megszüntette a fecskendők forgalmazását vagy letagadja, hogy tart. Összegzése szerint az ellátás színvonalában 15 évvel vagyunk lemaradva.
https://drogriporter.hu/ismerd-a-jogaid-drogszigor-idejen-is/
A Polkorrekt véleménye
Az állam kilogrammban méri a sikert, mert azt könnyű felmutatni. Egy tonna lefoglalt kábítószer jól mutat a sajtótájékoztatón. Húszezer fecskendő nem mutat sehogy, mert nem eredmény, hanem hiány.
A baj nem az, hogy a rendőrség dolgozik. A baj az, hogy a törvény szövege összemossa azt, aki hálózatot működtet, azzal, aki egy bulin körbekínált valamit, és hogy erre az összemosásra épül az egész kommunikáció. Amikor a zéró toleranciát a kereskedelem felszámolásaként adják el, miközben a statisztikában terjesztőként szerepel az is, aki a barátainak adott tovább egy adagot, akkor a hétköznapi ember nem tájékoztatást kap, hanem félrevezetést.
Ez pedig nem pártkérdés. Az előző kormány építette fel a zéró tolerancia retorikáját, a mostani pedig átvette a jogszabályi indokolást szó szerint, és nem tett hozzá semmit az ellátás oldalán. A tűcsere nem indult újra, naloxonprogram nincs, drogkoordinátor hónapokig nem volt. Aki most kormányoz, ugyanazt a mérőszámot használja, mint az elődje, mert ugyanolyan kényelmes.
Aki drogot ad el gyereknek, aki hálózatot épít, aki mások függőségéből él, azzal szemben a szigor helyénvaló.
De ha egy húszéves azért ül hónapokig letartóztatásban, mert a barátainak továbbadott valamit, és közben nem jut hozzá steril fecskendőhöz vagy addiktológushoz az, akinek arra lenne szüksége, akkor az állam nem a kereskedelem ellen lép fel. Csak a legkönnyebben elérhető embereket bünteti, és ezt nevezi eredménynek.
Amit kérünk, az nem elnézés. Az, hogy az állam mondja meg, hány ítélet született ténylegesen kereskedésért, és hány fecskendőt osztott ki tavaly. A két szám együtt megmutatná, mit csinál valójában. Ezért nem hangzik el egyik sem.
Források
- Magyar Közlöny 2026. évi 74. szám, 2972–2974. oldal: az egészségügyi miniszter 1/2026. (VI. 19.) EüM rendelete az ellenőrzött anyagokról szóló 78/2022. (XII. 28.) BM rendelet módosításáról (hiteles jogszabályszöveg)
- 2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről, 176. és 461. paragrafus (hatályos jogszabályszöveg)
Európai Unió Kábítószerügyi Ügynöksége (EUDA): Európai Drogjelentés 2026, kábítószer-kínálati, ártalomcsökkentési és új pszichoaktív anyagokról szóló fejezetek (uniós ügynökségi elsődleges forrás) - Kúria Bfv.916/2019/5. és Bfv.127/2022/13. számú határozatai (legfelsőbb bírói fórum döntései)
Zalaegerszegi Törvényszék sajtótájékoztatása, 2026. március 4. (bírósági közlemény, vádszakasz) - Pécsi Ítélőtábla közleménye jogerős ítéletről, 2024. július 5. (bírósági közlemény)
Országos Rendőr-főkapitányság és a Kormány tájékoztatása a DELTA program első évéről, 2026. március (hatósági közlés, önértékelés) - Németh Henrietta: A kábítószer-kereskedelem megítélése a bírói gyakorlatban. Büntetőjogi Szemle, 2023/1., 64–68. oldal (lektorált szakfolyóirat)
- 106/2009. (XII. 21.) OGY határozat a nemzeti drogstratégiáról (országgyűlési dokumentum)
Népszava, 2026. június 11.: interjú Sárosi Péterrel, a Drogriporter vezetőjével (szakértői megszólalás, nyomtatott sajtó) - HVG EUrologus, 2026. június 9.: az EUDA-jelentés magyar vonatkozású adatainak feldolgozása (sajtóforrás, az
- EUDA forrásadataira hivatkozva)
zaol.hu, 2025. november: ügyészségi tájékoztatón alapuló beszámoló a zalaegerszegi ügyről (helyi sajtó, hatósági közlésen alapul)
