Kirendelt védő: 42 807 ügy, amiről a rendőrség nem vezet statisztikát

A Budapesti Rendőr-főkapitányság és a fővárosi kerületi kapitányságok 2019-től 2024-ig 42 807 esetben határoztak védő kirendeléséről. Arról viszont, hogy ezekben az ügyekben hányszor lépett a kamara által kijelölt kirendelt védő helyébe olyan helyettes, akit maga a nyomozó hatóság választott ki, a rendőrség nem tud számot adni.

A Magyar Helsinki Bizottság közérdekű adatigénylésére adott válaszában a BRFK hivatalvezetője leírta az indokot is, hogy a védőkirendelések statisztikai kimutatását a rendőri feladatellátás során nem tartják szükségesnek, ezért a lekérdezéshez szükséges fejlesztést sem kezdeményezik.

Amit a kirendelt védőkről utoljára megmértek

A 2018. július 1-jén hatályba lépett büntetőeljárási törvény előtt a nyomozó hatóság maga választotta ki, ki védje azt, akit éppen kihallgat. Hogy ez mit jelentett a gyakorlatban, azt két kutatás dokumentálta. Az Országos Rendőr-főkapitányság 2006 nyarán huszonhárom területi nyomozó hatóságnál gyűjtött adatot. Az eredményt Szabó Zsolt és Szomor Sándor közölte a Rendészeti Szemlében, hogy a huszonhárom szerv közül tizennégynél az első kihallgatások kevesebb mint felén volt jelen a védő, az országos átlag 34,9 százalékot ért el, az egyik megyében pedig 4,54 százalékot.

Ugyanez a vizsgálat rögzítette a valószínű okot. Az egyik megyében átlagosan harminc perccel a kihallgatás kezdete előtt értesítették az ügyvédeket, tizenhat megyében átlagosan egy órával. A rendőri szervek maguk azzal érveltek, hogy azokat az ügyvédeket részesítik előnyben, akikre a megjelenésben biztosan számíthatnak. A megjelenési adatok ezt az érvet nem támasztották alá.

A Magyar Helsinki Bizottság 2008-ban 152 lezárt büntetőügy aktáját dolgozta fel, és az eredményeket 2009-ben tette közzé „A gyanú árnyékában” című elemzésében. Eszerint a kirendelt védővel rendelkező terheltek első kihallgatásán az esetek 16 százalékában vett részt a védő, a jelöltje vagy a helyettese, míg a meghatalmazott védőknél ez az arány 63 százalék volt.

A kirendelt védők 93 százalékának nem volt indítványa a nyomozati szakban. A bírósági szakaszban 61 százalékuk nem tett indítványt, a meghatalmazottaknál ugyanez 31 százalékot tett ki. Az iratismertetésen megjelent kirendelt védőknek mindössze 3 százaléka fűzött észrevételt vagy indítványt a látottakhoz, szemben a meghatalmazottak 50 százalékával.

Az aktakutatás egyetlen összefüggést élesebben mutatott meg a többinél: ahol a hatóság egy óránál kevesebbel a kihallgatás előtt értesítette a védőt, ott a védő az esetek száz százalékában távol maradt. Az egyenlőtlen elosztásra is maradt adat. Nyíregyházán egy éven belül az ügyek 51 százalékát két ügyvéd, illetve ügyvédi iroda látta el, a budapesti V. kerületi kapitányságon pedig 2007-ben a kirendelések 65 százaléka egyetlen ügyvédhez, 82 százaléka két ügyvédhez került.

Ezek az adatok tizenhét és húsz év közötti múltat írnak le. Frissebb mérés nincs, és ez nem véletlen hiány, hanem a rendszer felépítéséből következik.

A sorsolás és a hozzá tartozó kiskapu

A hatályos szabály jó. Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény 37. § (3) bekezdése szerint a területi kamara elektronikus, véletlenszerű kiválasztással jelöli ki az eljáró ügyvédet, a (4) bekezdés pedig előírja az arányos munkaterhelés biztosítását. A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 46. §-a alapján a hatóság csak a kirendelésről határoz, a személy kiválasztása a kamarára tartozik. A jogalkotó tehát elvette a vádtól azt a jogot, hogy megválassza a védelmet.

A törvény 47. § (1) bekezdésének a) pontja viszont visszaadja egy szűk résen keresztül. Ha a területi kamara a kirendelő határozat kézhezvételétől számított egy órán belül nem gondoskodik a kijelölésről, akkor a vádemelés előtt a nyomozó hatóság vagy az ügyészség maga gondoskodik védő jelenlétéről, a helyettes védőre vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával. Ivány Borbála ügyvéd 2020-as tanulmányában ezt így foglalta össze, hogy a helyettes védő kirendelése a régi rendszer szerint történik, vagyis ismét a vád választja ki a védelmet.

A rés mérete attól függ, milyen gyakran nyílik ki. Ivány szerint a budapesti kamara nem tart fenn külön ügyeleti névjegyzéket, ezért a nap és a hét bármely szakában ugyanarról az általános listáról jelölnek ki ügyvédet, aki gyakran nem tud megjelenni az azonnal lefolytatandó cselekményen. A Magyar Helsinki Bizottság 2025 decemberében frissített összefoglalója szerint azóta sem működik olyan informatikai megoldás, amely a puszta listánál többet tudna, például kezelné az ügyvéd azonnali be és kijelentkezését. A szervezet ebből azt a következtetést vonja le, hogy a helyettes védők térnyerése a korábbi „házivédős” gyakorlat felé mutat.

Negyvenkétezer kirendelés, nulla lekérdezés

Pontosan ezt akarta megmérni a Magyar Helsinki Bizottság, amikor 2025. május 6-án a BRFK-nak és minden fővárosi kerületi kapitányságnak adatigénylést küldött. Három dolgot kért 2019-től 2024-ig, éves bontásban: hány esetben határoztak védő kirendeléséről, ebből hányszor került sor helyettes védő kirendelésére, és mely ügyvédeket hányszor rendeltek ki helyettesként.

A válasz 2025. december 11-én érkezett meg, 01000-197/13-87/2025.KOZA ügyszámon. Az első kérdésre a rendőrség kimutatást adott, hogya BRFK és a kerületi kapitányságok hat év alatt összesen 42 807 esetben határoztak védő kirendeléséről. A legterheltebb szerv minden évben a VIII. kerületi kapitányság volt, 2024-ben 776 üggyel.

A második és a harmadik kérdésnél viszont elfogyott az adat. A dokumentum szerint a Robotzsaru NEO és NOVA.Irat rendszer bűnügyi modulja a helyettes védői kirendelésekhez nem tartalmaz egységes statisztikai lekérdezési felületet, ezért ilyen felület a helyi és területi rendőri szerveknek nem áll rendelkezésére.

A számot csak az IdomSoft Zrt. bevonásával, külön adatszolgáltatási és fejlesztési igény benyújtásával lehetne előállítani, az üzemeltetési keretszerződés terhére. Ezután következik a válasz legfontosabb mondata: a védőkirendelések statisztikai kimutatását a rendőrség a feladatellátása során nem tartja szükségesnek, ezért a fejlesztési igény kezdeményezését sem tartja indokoltnak.

A hatóság a jogi hivatkozást is megadta

Álláspontja szerint a kért adatok előállítása az információs önrendelkezési jogról szóló 2011. évi CXII. törvény 30. § (2a) bekezdés b) pontja alá esik, vagyis összevetés útján új adat előállítását tenné szükségessé. Hozzátette, hogy a 42 807 kirendeléshez tartozó ügyet tételesen át kellene tekinteni. Arra a felvetésre, hogy a büntetőeljárásokban nyújtott költségmentességről szóló 2016/1919 európai parlamenti és tanácsi irányelv 10. cikke adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő, a BRFK azt válaszolta, hogy ez a kötelezettség általában a tagállamot terheli, a magyar jogszabályok pedig ilyen részletes statisztika gyűjtését nem rendelik el.

Az adatigénylés nem mindenhol jutott el idáig

A KiMitTud portál nyilvántartása szerint a VIII. kerületi kapitányság és a debreceni kapitányság ugyanezt a kérést elutasította. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság NAIH-13165-5/2025. számon vizsgálatot indított, magára a vizsgálatra a BRFK a válaszában hivatkozott. A vizsgálat eredményéről nyilvános döntés eddig nem jelent meg.

Amit Strasbourg már egyszer kimondott

A helyzet ismerős, mert egyszer már lezajlott. A Magyar Helsinki Bizottság 2009-ben huszonnyolc rendőrkapitányságtól kérte el az előző évben kirendelt védők nevét és a kirendelések számát. Tizenhét szerv kiadta az adatot, a megtagadók elleni perekben a bíróságok többnyire a szervezetnek adtak igazat, három ügy azonban a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely mindháromban úgy foglalt állást, hogy a kért adat a védők személyes adata. A szervezet 2011-ben fordult az Emberi Jogok Európai Bíróságához.

A Nagykamara 2016. november 8-án, a 18030/11. számú ügyben megállapította, hogy az adatok kiadásának megtagadása sértette az egyezmény 10. cikkét. Az ítélet azóta minden ilyen adatigénylés hivatkozási alapja. A mostani kérésben a Helsinki Bizottság maga is ezt idézte, azzal az érveléssel, hogy a döntés megállapításai a helyettes védőkre is alkalmazandók.

A különbség tíz év után annyi, hogy a rendőrség már nem azt állítja, hogy az adat védett. Azt állítja, hogy az adat nincs meg.

A kirendelt védő díja: tizenegyezer a nyomozásban, hétezer a bíróságon

A díjazás közben megmozdult. A 3/2026. (I. 30.) IM rendelet 2026. február 1-jétől a büntetőeljárás vádemelésig terjedő szakaszára 11 000 forintos kirendelt ügyvédi óradíjat állapított meg, a kettő vagy több terheltet védő ügyvédnek pedig ennek másfélszeresét. A vádemelés utáni szakaszban maradt az éves költségvetési törvény szerinti összeg. A hvg.hu beszámolója szerint ez 7000 forint, amelyet utoljára 2024 januárjában emeltek, és amely a jelenlegi középkategóriás ügyvédi óradíjak negyedét sem éri el.

Ebből az következik, hogy az állam 2026 óta többet fizet a nyomozati szakaszban végzett védői munkáért, mint a tárgyalótermiért. A tárgyalás viszont az a szakasz, ahol a védő aktivitása mérhetően a legjobban elmarad a meghatalmazott kollégáétól, hiszen a 2008-as aktakutatás szerint a kirendelt védők 61 százaléka a bírói szakban sem tett indítványt.

A források itt ellentmondanak egymásnak, és ezt érdemes kimondani. A Magyar Helsinki Bizottság 2025. december 2-án frissített szakmai összefoglalója még mindig 6000 forintos óradíjról és 20 százalékos felkészülési díjról ír, vagyis a 2020-as állapotot rögzíti. A hatályos díjrendelet ehhez képest a felkészülési díjat a kirendelt ügyvédi óradíj háromszorosa és harmincszorosa között határozza meg, a fogvatartásban lévő terhelttel folytatott megbeszélésért pedig megkezdett óránként az óradíj hetven százalékát írja elő. Az eltérés okát egyik dokumentum sem magyarázza.

A finanszírozás módjáról vita folyik. A hvg.hu és a Klubrádió beszámolója szerint az igazságügyi tárca 2024 őszén felvetette, hogy a kirendelt védői óradíjat a kirendelést nem vállaló ügyvédek dobják össze, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke viszont elvi és gyakorlati okokra hivatkozva elutasította, hogy a független ügyvédség finanszírozza az állam helyett az alkotmányosan kötelező védelmet.

https://kimittud.hu/request/helyettes_vedok_kirendelese_5

Ami ezután jöhet

Három szál fut tovább, és mindhárom kimenetele nyitott. A NAIH vizsgálata folyamatban van, a hatóság döntése kötelezheti a rendőrséget az adatszolgáltatásra, de erre garancia nincs. A Helsinki Bizottság a saját közlése szerint a kirendelt és helyettes védői rendszer értékelését célzó kutatáshoz kérte az adatokat, a kutatás eredményének közzétételére időpontot nem jelölt meg.

A szervezet 2025 decemberében frissített anyagát pedig kifejezetten „a kirendelt védői rendszer átalakításakor figyelembe veendő” megállapításokként adta ki, ami előrejelzésként arra utal, hogy a rendszer módosítása napirenden van. Jogszabálytervezet erről nyilvánosan nem érhető el.

Néhány dolgot viszont már most pontosan lehet tudni, mégpedig azt, hogy mi hiányzik. Nem tudni, hány helyettes védői kirendelés történt Magyarországon a sorsolás bevezetése óta. Nem tudni, mennyibe kerül évente a teljes kirendelt védői rendszer, mert a kifizetéseket eljárási szakaszonként más szerv teljesíti, és összesített kimutatás nem készül. És nem tudni, javult-e bármit a védői aktivitás 2008 óta, mert a mérésre alkalmas adathoz külső kutató nem fér hozzá, a hatóságok pedig maguk nem végzik el.

Mit tehet, akinek kirendelt védője van?

1. Kérje el a kirendelő határozatból a védő nevét és elérhetőségét, még az első kihallgatás előtt.
2. Ha a védő nem keresi meg, keresse meg ő. A kapcsolatfelvétel a védő törvényi kötelezettsége, a hallgatása viszont nem kötelezi várakozásra.
3. Amit bizonyítékként kér, adja át írásban, és kérje, hogy az indítvány a jegyzőkönyvbe is kerüljön bele.
4. Az előkészítő ülésen tegye meg vagy tetesse meg minden bizonyítási indítványát, mert a később előterjesztett indítványokat a gyakorlat szerint jellemzően elutasítják.
5. Ha a védő nem elérhető vagy nem jár el, a Be. 46. § (7) bekezdése alapján indokoltan más védő kijelölését indítványozhatja az eljáró hatóságnál, és bejelentést tehet a területi ügyvédi kamaránál.

A Polkorrekt véleménye

A sorsolás bevezetése 2018-ban helyes döntés volt, és ezt ki kell mondani. Csakhogy egy garancia annyit ér, amennyit mérnek belőle, és itt éppen a mérés hiányzik, hogy a rendőrség hat év alatt 42 807 kirendelésről határozott, majd írásba adta, hogy a kirendelések statisztikáját nem tartja szükségesnek. Ez nem titkolózás, hanem valami rosszabb, mert a titkolt adat legalább létezik. A hétköznapi ember addig marad kiszolgáltatva, amíg annak a garanciának a működését, amelyen a szabadsága múlik, senki nem számolja meg.

Források

1. Budapesti Rendőr-főkapitányság Hivatala: válasz a Magyar Helsinki Bizottság közérdekű adatigénylésére, 01000-197/13-87/2025.KOZA, 2025. december 11., kimittud.hu
2. Magyar Helsinki Bizottság: közérdekű adatigénylés a helyettes védők kirendeléséről, 2025. május 6., Budapesti Rendőr-főkapitányság és a fővárosi kerületi kapitányságok, kimittud.hu
3. A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény, 46. § és 47. § (1) bekezdés a) pont, a 2026. augusztus 26. napján hatályos szöveg, njt.hu
4. Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény, 37. § és 38. §, a 2026. augusztus 26. napján hatályos szöveg, njt.hu
5. A pártfogó ügyvéd, az ügygondnok és a kirendelt védő részére megállapítható díjról szóló 32/2017. (XII. 27.) IM rendelet, 1. § (2) bekezdés és 7. §, a 2026. február 1. napjától hatályos szöveg, njt.jog.gov.hu
6. A 32/2017. (XII. 27.) IM rendelet módosításáról szóló 3/2026. (I. 30.) IM rendelet, Magyar Közlöny 2026/12., 2026. január 30., hatályos 2026. február 1-jétől
7. Az egyes büntetőeljárási cselekményekre és a büntetőeljárásban részt vevő személyekre vonatkozó szabályokról szóló 12/2018. (VI. 12.) IM rendelet, 1. és 3. §, njt.hu
8. Emberi Jogok Európai Bírósága, Nagykamara: Magyar Helsinki Bizottság kontra Magyarország, 18030/11. sz. kérelem, ítélet, 2016. november 8., hudoc.echr.coe.int
9. Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, NAIH-13165-5/2025. számú vizsgálat, hivatkozva a BRFK 2025. december 11-i válaszában [FORRÁS: a hatósági döntés szövege, beszerzendő]
10. Ivány Borbála: A kirendelt védői rendszer fejlődése és hiányosságai, Kriminológiai Közlemények 80., 2020, 57-68. o., kriminologia.hu
11. Iván Júlia, Kádár András Kristóf, Moldova Zsófia, Novoszádek Nóra, Tóth Balázs: A gyanú árnyékában. Kritikai elemzés a hatékony védelemhez való jog érvényesüléséről, Magyar Helsinki Bizottság, 2009, 20-27. o., helsinki.hu
12. Szabó Zsolt, Szomor Sándor: Fegyveregyenlőség, Rendészeti Szemle, 2007/3., 19-41. o., idézi: A gyanú árnyékában, 35-39. o.
13. Magyar Helsinki Bizottság: A kirendelt védői rendszert nem szabad a büntető igazságszolgáltatás mostohagyermekeként kezelni, 2024. december 16., frissítve 2025. december 2., helsinki.hu
14. hvg.hu: Így már elérheti a piaci ár akár negyedét is, megemelné a kormány a kirendelt ügyvédek díját, 2026. január 21., hvg.hu
15. Jogászvilág: Jogszabályfigyelő 2026, 5. hét, 2026. február 1., jogaszvilag.hu
16. Klubrádió: Az állam az ügyvédekkel fizettetné ki a kirendelt védők díját, klubradio.hu
17. Igazságügyi tájékoztató oldal: Jogi Segítségnyújtó Szolgálat, a 2026. évi jogi segítői óradíjról, igazsagugyiinformaciok.kormany.hu
18. Budapesti Ügyvédi Kamara: Kirendelés című tájékoztató oldal, bpugyvedikamara.hu