Helyreállítási alap: a vasúti milliárdokról a parlament döntött utoljára

Az uniós helyreállítási alap közlekedési fejezetének legnagyobb tétele, 639,6 milliárd forint, egy új, teljesen állami vasúti cég tőkéjébe kerül. A konstrukciót előbb az Európai Bizottság, aztán a kormány, végül az uniós pénzügyminiszterek hagyták jóvá, az Országgyűlés pedig július 28-án, utolsóként szavazott róla. Az első új vonatok a tervek szerint 2029-ben érkeznek, a helyreállítási alap kifizetései viszont idén december 31-én lezárulnak.
Öt éve a holland Follow the Money vezette európai újságírócsapat azt vizsgálta, mennyi beleszólásuk volt a nemzeti parlamenteknek a járvány utáni helyreállítási tervekbe. Azt találták, hogy legalább hét tagállamban a kormány formális parlamenti szavazás nélkül fogadta el a tervet. Magyarországról a lap Karácsony Gergely főpolgármester levelére hivatkozva azt írta, hogy a kormány a tervezetet csak két héttel a brüsszeli benyújtás előtt hozta nyilvánosságra. Azóta kormány cserélődött, a döntések sorrendje viszont ismerős maradt.
Négy jóváhagyás egymás után: így épült fel a helyreállítási alap vasúti tétele
Az Európai Bizottság június 19-én keltezett munkadokumentuma már részletesen leírta az új gördülőállomány-kezelő társaságot: 1,8 milliárd eurós tőkejuttatással kell megújítania a magyar vasúti járműparkot. Hat nappal később a kormány határozatban rendelkezett a cég megalapításáról, és augusztus 31-es határidővel kérte a legalább hétéves üzleti tervét. Az uniós pénzügyminiszterek július 10-én fogadták el a módosított magyar helyreállítási tervet. A társaság törvényi hátterét az Országgyűlés csak ezután, július 28-án szavazta meg, 137 igen, 46 nem és hét tartózkodás mellett.
A cég július 31-én formálisan is létrejött, működését a törvény szerint augusztus 31-ig meg kellett kezdenie. Az 1,8 milliárd euró forintban 639,6 milliárd; ezt az összeget a kormány a megalapítás után tőkeemelésként juttatja a társaságba. A kormány álláspontja szerint a cég létrehozása alapfeltétele volt annak, hogy az ország hozzáférjen az uniós vasúti járműkerethez. A képviselők tehát olyan konstrukcióról szavaztak, amelyet Brüsszel és a kormány addigra véglegesített.
Egy hét, három törvénycsomag, egy üres ülésterem
A vasúti törvény nem egyedül futott át a házon. A PwC összefoglalója szerint a helyreállítási tervhez kötött adócsomag július 17-én került az Országgyűlés elé, a képviselők pedig július 28-án már el is fogadták, tizenegy nappal a benyújtás után. Ugyanazon az ülésnapon szavaztak az energetikai és a közlekedési csomagról is. Az adócsomag egyebek mellett a közérdekű vagyonkezelő alapítványok kuratóriumi tagjainak összeférhetetlenségi szabályait is szigorította, erről a Polkorrekt kapcsán korábban részletesen írt.
Az energetikai és az adócsomag július 27-i záróvitáján az Euronews tudósítása szerint kizárólag tiszás képviselők szólaltak fel. A fideszes és KDNP-s képviselők azt követően vonultak ki, hogy a levezető elnök, Hallerné Nagy Anikó megvonta a szót Hankó Balázstól. A teremben fideszesként végül csak Vitályos Eszter maradt, akinek levezető elnökként ott kellett ülnie. A lap szerint a Fidesz képviselői az energetikai csomag bizottsági tárgyalására sem mentek el, a parlament pedig ezen az estén ugyanúgy díszletként működött, mint az előző tizenhat évben.
A felelősség itt nem egyoldalú. A kormánytöbbség kétharmaddal rendelkezik, így nem szorult rá engedményekre, a legnagyobb ellenzéki párt pedig a kivonulást választotta a kérdezés helyett. A záróvitán így érdemi vita nem zajlott olyan törvényekről, amelyekhez nagyjából 10 milliárd euró uniós pénz kapcsolódik; ez a kormány saját átváltásával számolva mintegy 3550 milliárd forint. A tempót a pályázók is megérezték: a kormány júniusban 540 milliárd forintnyi vissza nem térítendő energetikai támogatást hirdetett meg, mindössze egyhónapos beadási határidővel.
Kié lesz a vonat, és ki ellenőrzi a céget?
A 2026. évi XXXVII. törvény új fejezettel egészíti ki a vasúti törvényt. A gördülőállomány-kezelő társaság 100 százalékban állami részvénytársaság, felette a közlekedésért felelős miniszter gyakorolja a tulajdonosi jogokat. A létesítő okiratot és az évente készülő, legalább hétéves gördülő üzleti tervet ő hagyja jóvá, az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben. Az Országgyűlésnek a fejezet semmilyen szerepet nem ad: sem beszámolót, sem jóváhagyást nem ír elő.
A cég hitelt vehet fel, kötvényt bocsáthat ki, és más módon is bevonhat forrást. Az uniós pénzből vett járművek a kizárólagos tulajdonában maradnak, hasznos élettartamuk végéig nem adhatja el őket. Ebből a forrásból ráadásul kizárólag kibocsátásmentes vasúti járművet szerezhet be.
A törvény több fékkel is számol. A tulajdonosi joggyakorló a cég vezetőinek egyedi utasítást nem adhat, a vezetők és közeli hozzátartozóik nem lehetnek érdekeltek vasúti társaságokban, a vezetőkkel szemben pedig integritási és függetlenségi követelményt támaszt. A vezetők szakmai és személyi feltételeit viszont nem a törvény rögzíti: ezeket a miniszter rendeletben határozza meg.
A társaság a vonatokat kizárólag az új országos közlekedésszervezőnek adja bérbe. A díjnak a törvény szerint fedeznie kell a beszerzés, a finanszírozás és a fenntartás költségeit, a díjképzés elveit pedig a cégnek az általános szerződési feltételeiben közzé kell tennie. A közlekedésszervező a feladataihoz szükséges forrásokat a minisztertől kapja, a bérleti díjat tehát állami pénzből fizeti. Ha a beszerzést uniós pénz fedezi, nyitott kérdés, pontosan milyen költséget térít meg a díj, és mi lesz a különbözettel. Erre az üzleti terv adhatna választ, ennek nyilvánosságra hozatalát azonban a törvény nem írja elő.
A helyreállítási alap lezárul, a járműtenderek még váratnak magukra
A Bizottság a magyar tervben magát a tőkejuttatást rögzítette vasúti intézkedésként. Az idei éves jelentésében maga is számol azzal, hogy a végső kedvezményezettek 2026 decembere után is kapnak még pénzt a helyreállítási alapból, a kedvezményezetti adatok utolsó frissítése pedig 2028 áprilisában esedékes. A pénz útját ezért a lezárás után is követni kell, csakhogy erre a rendszer kevés eszközt ad.
Az Európai Számvevőszék tavaly arra figyelmeztetett, hogy az uniós pénz átutalása a nemzeti költségvetésbe még nem jelenti, hogy eljutott a végső kedvezményezettekhez. A testület szerint fennáll a kockázat, hogy egy tagállam a projektek befejezése nélkül tartja meg a pénzt. Idén májusi jelentésében hozzátette: a Bizottság nem gyűjt adatot a ténylegesen kifizetett összegekről, a 100 legnagyobb kedvezményezettről szóló kötelező listát pedig a vizsgált tíz ország egyike sem bővítette.
Kamerás parkolásellenőrzés: ki kezeli majd a rendszámadatokat, és meddig?
A tét nem elméleti. Februárban eredménytelen lett a MÁV HÉV-beszerzése, mert a kiírt feltételekkel egyetlen gyártó sem tett ajánlatot; a Telex szerint ezzel valószínűleg a beszerzésre szánt 114 milliárd forintos uniós forrás is elveszett. A Baross Gábor-terv júliusi bemutatásakor ismertetett adatok szerint az új HÉV-tender forrása 300 milliárd forint, a gyártás 2030-ban indulhat. A Népszava egy júniusi háttérbeszélgetésről 800 millió eurót írt a szentendrei, csepeli és ráckevei HÉV járműveire. Ez a kormány átváltásával nagyjából 284 milliárd forint, a két szám tehát nem fedi egymást.
Az International Railway Journal októberi beszámolója szerint a 42 új HÉV-motorvonat tenderei a következő hónapokban jelenhetnek meg, a 35 emeletes InterCity-motorvonaté az év végéig. Az első InterCity-szerelvények 2029-ben állhatnak forgalomba. A nyilvános beszámolók szerint október végén a két nagy járműtender még nem jelent meg, a HÉV-beszerzés második nekifutása tehát még előttünk van.
Volánbusz-ügy: Jellinek bűnügyi felügyeletbe került, Szivek letartóztatásban marad
Mit jelent ez a HÉV-en ingázónak?
A Baross Gábor-terv adatai szerint a MÁV járműveinek negyede nem üzemképes, a nem InterCity-minőségű kocsik átlagosan ötvenévesek. A budapesti HÉV-flotta jelentős része szintén nagyjából fél évszázados. Aki Szentendréről, Csepelről vagy Ráckevéről jár be, annak az új vonat egyelőre ígéret, addig viszont pótlóbusz jön: a MÁV még idén kiírhatja az új HÉV- és vonatpótló buszok tendereit, mert a következő években egyszerre akár öt fővonalon is pályafelújítás zajlik.
Az átlagembert ezért két kérdés érinti közvetlenül. Az egyik, mikor ül valóban új szerelvényen; a másik, mennyit fizet a vonatért adóból a bérleti díjon keresztül. Az elsőre a járműtenderek adnak majd választ, a másodikra a gördülőállomány-kezelő társaság üzleti terve, amelyet két miniszter hagy jóvá. A közösségi közlekedés szerződéseinek átláthatósága a fővárosban is visszatérő kérdés, ahogy azt kapcsán mi láttuk. A vasúti milliárdokról szóló döntéseket pedig már miniszterei hozzák.
A Polkorrekt véleménye
A helyreállítási alap vasúti fejezetében az Országgyűlés nem döntött, hanem jóváhagyott: mire szavazhatott, a Bizottság, a kormány és az uniós pénzügyminiszterek már mindent rögzítettek. A záróvitán a kormánypárti felszólalók a célokat ismertették, a Fidesz pedig kivonult, így senki nem kérdezett rá a nyilvánosság előtt, mit fizet majd bérleti díjként az állam egy uniós pénzből vett vonat után.
A 639,6 milliárd forint sorsáról ezentúl két miniszter jóváhagyásával döntenek, miközben az uniós kifizetések az év végén lezárulnak. Ha a HÉV-en ingázók 2030 után sem ülnek új szerelvényen, a felelősség már nem Brüsszelé lesz, hanem azoké, akik most a nyilvános számonkérés helyett a gyorsaságot választották.
Források
- Follow the Money (Hollandia): The Recovery Files: scrutinising the billions from Brussels, 2021. november 3., https://www.ftm.eu/files/recovery-files (a nemzeti parlamentek 2021-es szerepe, Karácsony Gergely levele)
- Európai Bizottság: SWD(2026) 171 final, a módosított magyar helyreállítási terv értékelése, 2026. június 19., https://reforms-investments.ec.europa.eu/document/download/5e622fa3-5a2a-4530-ae85-c162fb9be676_en?filename=SWD_2026_171_1_EN_autre_document_travail_service_part1_v3.pdf (a gördülőállomány-kezelő társaság 1,8 milliárd eurós tőkejuttatása)
- Magyar Közlöny 2026. évi 79. szám: 1208/2026. (VI. 25.) Korm. határozat, 2026. június 25., https://www.magyarkozlony.hu/hivatalos-lapok/RmtQbMpqyRpjNf8uWGdf6a38fc30c832d/dokumentumok/12e558d3a3fdc88c921c6e739bcd2f7ee4799715/letoltes (a cég alapítása, az üzleti terv határideje)
- Magyar Közlöny 2026. évi 102. szám: 2026. évi XXXV., XXXVI. és XXXVII. törvény, 2026. július 30., https://www.magyarkozlony.hu/hivatalos-lapok/II4qavV14uUUFMxsMkPD6a6394ffb8e81/dokumentumok/0d5f80ec06f807d7a5f83a87bb3d91ef5f39534f/letoltes (a gördülőállomány-kezelő társaság szabályai, a kekva-módosítás, az elfogadás dátuma)
- Magyarbusz.info: Government decides: national transport authority to be established, 2026. június 30., https://magyarbusz.info/en/2026/06/30/government-decides-national-transport-authority-to-be-established/ (a 639,6 milliárd forintos tőkeemelés, a kormány álláspontja)
- Schoenherr: Hungary’s race to unlock EUR 10bln in frozen EU funds, 2026. augusztus, https://www.schoenherr.eu/content/hungary-s-race-to-unlock-eur-10bln-in-frozen-eu-funds (a Tanács július 10-i jóváhagyása, a nagyjából 10 milliárd eurós keret)
- Portfolio: 1300 milliárd forintnyi uniós fejlesztés előtt nyitott utat a parlament, 2026. július 28., https://www.portfolio.hu/unios-forrasok/20260728/1300-milliard-forintnyi-unios-fejlesztes-elott-nyitott-utat-a-parlament-852490 (a szavazási arány)
- PwC Magyarország: Újabb mérföldkő az uniós forrásokhoz vezető úton, 2026. július, https://www.pwc.com/hu/hu/sajtoszoba/2026/ujabb_merfoldko_az_unios_forrasokhoz_vezeto_uton.html (a T/387. benyújtásának dátuma)
- Euronews (magyar kiadás): Két újabb törvénycsomag elfogadásával ágyaz meg a Tisza az uniós forrásoknak, 2026. július 28., https://hu.euronews.com/my-europe/2026/07/28/ket-ujabb-torvenycsomag-elfogadasaval-agyaz-meg-a-tisza-az-unios-forrasoknak (a záróvita lefolyása, a 540 milliárd forintos energetikai pályázat)
- International Railway Journal (Egyesült Királyság): Hungary establishes new state-owned transport bodies, 2026. augusztus, https://www.railjournal.com/passenger/hungary-establishes-new-state-owned-transport-bodies/ (a cég július 31-i létrejötte, a HÉV-flotta kora)
- International Railway Journal (Egyesült Királyság): Hungary’s new 10-year railway development masterplan promises major investment, 2026. október, https://www.railjournal.com/in_depth/hungarys-new-10-year-railway-development-masterplan-promises-major-investment/ (a járműtenderek ütemezése, az első InterCity-szerelvények 2029-es érkezése)
- Európai Bizottság: COM(2026) 546 final, Recovery and Resilience Facility Annual Report 2026, 2026. október 7., https://reforms-investments.ec.europa.eu/document/download/bf366e9e-1343-4415-8b1a-76368c3fac5c_en?filename=COM_2026_546_1_EN_ACT_part1_v3.pdf (kifizetések 2026 decembere után, a kedvezményezetti adatok 2028-as frissítése)





