Alkotmánybírói korhatár: négy megbízatás szűnt meg egyetlen napon
Az alkotmánybírói korhatár visszaállítása 2026. szeptember 1-jén négy megbízatást szüntetett meg egyszerre, köztük az Alkotmánybíróság elnökéét is. A tizenöt fősre tervezett testületben mostantól tizenegy tag van hivatalban, elnöke nincs, és novemberben újabb megbízatás jár le. Az Országgyűlésnek hatvan napja van pótolni a hiányzókat.
Mi történt szeptember 1-jén
Megszűnt Polt Péter elnök, továbbá Haszonicsné Ádám Mária, Juhász Miklós és Lomnici Zoltán alkotmánybírói megbízatása. Mind a négyen betöltötték a hetvenedik életévüket: Juhász Miklós 1952-ben, Lomnici Zoltán 1954-ben, Polt Péter és Haszonicsné Ádám Mária 1955-ben született.
A jogalapot a 17. alaptörvény-módosítás teremtette meg, amelyet az Országgyűlés 2026 júliusában fogadott el, és amelyet 2026. július 18-án hirdettek ki. A módosított 24. cikk (8) bekezdése szerint „az Alkotmánybíróság tagjának megbízatása a hetvenedik életévének betöltésével megszűnik”.
Az alkotmánybírói korhatár nem új szabály. Az Alkotmánybíróság 1990-es felállításától 2013-ig pontosan ugyanez a hetvenéves felső határ volt irányadó. A 2013-as alkotmányos többség törölte el, méghozzá a hivatalban lévő alkotmánybírókra is kiterjedő hatállyal. A módosítás indokolása szerint az akkori lépés „rejtett indoka” az volt, hogy több egyoldalúan jelölt alkotmánybíró tizenkét éves mandátuma életkora miatt idő előtt megszűnt volna.
Nem a hetvenedik születésnap, hanem egy naptári dátum
A négy megbízatás nem az érintettek születésnapján ért véget. Egyikük sem szeptember 1-jén töltötte be a hetvenet, hiszen mindannyian évekkel korábban átlépték ezt a kort.
A módosítás záró és vegyes rendelkezései külön szabályt tartalmaznak azokra, akik a hatálybalépés napján már betöltötték a hetvenedik életévüket: az ő megbízatásuk a módosítás hatálybalépését követő második hónap első napján szűnik meg. A 17. alaptörvény-módosítás a kihirdetését követő napon, 2026. július 19-én lépett hatályba, így az érintettekre nézve a határnap 2026. szeptember 1. lett.
Jogtechnikailag tehát nem egy életkori esemény, hanem egy törvényhozói döntéssel kijelölt naptári nap zárta le a négy mandátumot. Ez a különbség a jogorvoslat felől nézve sem közömbös: a hetvenedik születésnap ténykérdés, a második hónap első napja jogalkotói mérlegelés eredménye.
Hende Csaba esete: két szabály együtthatása
Egy alkotmánybíró már júliusban távozott, és az ő ügye mutatja meg a legpontosabban, hogyan kapcsolódnak össze a most hatályba lépett rendelkezések.
Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 15. § (2) bekezdésének d) pontja szerint megszűnik az alkotmánybíró megbízatása, ha az országgyűlési képviselők választásán már nem választható. Az Alaptörvény tizenhetedik módosítása pedig a XXIII. cikkben kimondta, hogy nem választható képviselővé az, aki összesen legalább tizenkét évig volt országgyűlési képviselő, vagy legalább három választáson szerzett mandátumot.
Hende Csaba 2002 és 2025 között volt országgyűlési képviselő. A két szabály együttes hatása miatt alkotmánybírói megbízatása már júliusban véget ért. A helyére az Országgyűlés 2026. július 27-én Sonnevend Pált, az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának tanszékvezető egyetemi tanárát, korábbi dékánját választotta meg.
Az alkotmánybírói korhatárt maga az Alkotmánybíróság sem vizsgálhatta
A Fidesz–KDNP megtámadta a tizenhetedik módosítás több pontját, köztük az alkotmánybírói korhatárt és a képviselővé választhatóság korlátozását. A testület 2026. augusztus 17-én érdemi vizsgálat nélkül, elsősorban hatáskör hiányára hivatkozva utasította el az indítványokat. Három alkotmánybíró különvéleményt csatolt a döntésekhez.
A hatáskör hiánya nem véletlen és nem is a jelenlegi testület találmánya. Az Alaptörvény 24. cikk (5) bekezdése szerint az Alkotmánybíróság az Alaptörvényt és annak módosítását kizárólag abból a szűk körből vizsgálhatja felül, hogy a megalkotására és kihirdetésére vonatkozó, az Alaptörvényben foglalt eljárási követelmények teljesültek-e. Tartalmi felülvizsgálatra nincs módja.
Ezt a korlátot az Alaptörvény negyedik módosítása iktatta be 2013 márciusában, ugyanabban az évben, amikor a hetvenéves korhatárt eltörölték. Az akkori kormánytöbbség így zárta ki, hogy a testület érdemben megmérje a saját alkotmányozó hatalma termékeit. Most ugyanez a szabály zárta ki, hogy a Fidesz–KDNP indítványát érdemben megvizsgálják.
Tizenegy tag, elnök nélkül: a határozatképesség kérdése
Az Alkotmánybíróság tizenöt helyéből jelenleg tizenegy betöltött. Az Abtv. 48. § (4) bekezdésének hatályos szövege szerint a teljes ülés akkor határozatképes, ha azon legalább a hivatalban lévő tagok kétharmada, köztük az elnök, akadályoztatása esetén az elnökhelyettes vagy az elnök által kijelölt tag jelen van.
A „hivatalban lévő” fordulat itt döntő. A rendelkezés 2013. december 19-én hatályos szövege még az Alkotmánybíróság tagjainak kétharmadát követelte meg, tehát a tizenöt fős teljes létszámhoz mérve. A hatályos szöveg a ténylegesen betöltött helyekhez igazít. A gyakorlati különbség számokban: tizenöt főhöz mérve tíz tag jelenléte kellene, tizenegy hivatalban lévő taghoz mérve nyolc is elég.
A második feltétellel viszont van egy megoldatlan pont. Az Alkotmánybíróság elnökét az Alaptörvény szerint az Országgyűlés választja a tagok közül, és Polt Péter távozásával ez a tisztség betöltetlen. A szabály szövege az elnök „akadályoztatásáról” beszél, nem a tisztség üresedéséről. Czine Ágnest a teljes ülés 2026. augusztus 13-án választotta meg 2026. szeptember 1. napjától elnökhelyettessé, így a testületnek van, aki levezesse az üléseket. Az ő tizenkét éves alkotmánybírói megbízatása azonban novemberben lejár.
Hatvan nap, és egy kimaradó frakció
Az Abtv. 15. § (4) bekezdése szerint, ha az alkotmánybíró megbízatása a felsorolt okok valamelyike miatt szűnik meg, az Országgyűlésnek a megszűnéstől számított hatvan napon belül kell megválasztania az új tagot. A szeptember 1-jei megszűnésekhez mérve ez 2026. október végét jelenti.
https://alkotmanybirosag.hu/kozlemeny/az-alkotmanybirosag-kozlemenye-3/
A Fidesz-frakció Hende Csaba távozása után közleményben jelentette be, hogy nem vesz részt az új alkotmánybíró jelölésének és megválasztásának „színjátékában”. Ha ez az álláspont fennmarad, négy hely betöltéséről úgy dönt az Országgyűlés, hogy a Fidesz–KDNP kimarad a jelölés folyamatából.
A Polkorrekt véleménye
Két dolgot érdemes külön mérlegre tenni, mert a magyar közbeszéd rendre összemossa őket.
A hetvenéves korhatár önmagában védhető szabály. Huszonnégy éven át működött, a rendszerváltás alkotmányos konszenzusának része volt, és 2013-as eltörlése nyíltan személyre szabott lépés volt. Az indokolás, amely ezt most maga is kimondja, ebben a részében pontos.
A módszer viszont ugyanaz, mint 2013-ban. Az alkotmányozó többség megint úgy nyúlt egy alkotmányos szerv összetételéhez, hogy a szabályt a hivatalban lévő tagokra is kiterjesztette, és megint egy naptári dátumhoz kötötte, amely történetesen éppen négy embert érint. Az, hogy a mostani lépés visszaállít valamit, nem változtat azon, hogy ugyanazt az eszközt használja. Aki 2013-ban jogsértőnek tartotta a hivatalban lévők mandátumának megkurtítását, annak most is következetesnek kellene lennie, és fordítva.
A legsúlyosabb pont mégsem ez. Az Alkotmánybíróság azért nem tudta érdemben megvizsgálni a saját összetételéről szóló módosítást, mert 2013-ban elvették tőle ezt a hatáskört. A korlátot azok építették be, akik most sérelmezik, hogy nincs kihez fordulniuk. Ez a magyar alkotmányos rendszer legpontosabb önarcképe: a hatalom minden ciklusban leszereli a saját fékeit, aztán a következő ciklusban hiányolja őket.
A hétköznapi embernek ebben nincs pártpolitikai tétje, de van nagyon is konkrét érdeke. Az Alkotmánybíróság az a fórum, ahová alkotmányjogi panasszal fordulhat, ha egy bírósági ítélet vagy egy jogszabály sérti az alapjogait. Egy tizenegy tagú, elnök nélküli, hetek alatt harmadában kicserélődő testület nemcsak lassabban dönt, hanem kiszámíthatatlanabbul is. A hatáskör visszaadása, vagyis annak lehetővé tétele, hogy az alkotmánybírók tartalmilag is vizsgálhassák az Alaptörvény módosításait, többet érne az alkotmánybírói korhatárról szóló egész vitánál. Erről viszont egyik oldal sem beszél.
https://telex.hu/belfold/2026/08/17/dontott-az-alkotmanybirosag-a-fidesz-beadvanyairol
Források
- Magyarország Alaptörvényének tizenhetedik módosítása, 24. cikk (8) bekezdés, XXIII. cikk, valamint a záró és vegyes rendelkezések; kihirdetve 2026. július 18. Nemzeti Jogszabálytár, njt.jog.gov.hu
- Magyarország Alaptörvényének tizenhetedik módosítása, indokolás. Nemzeti Jogszabálytár, njt.jog.gov.hu
- Magyarország Alaptörvénye, 24. cikk (5) bekezdés, a negyedik módosítással megállapított szöveg. Magyarország Alaptörvényének negyedik módosítása, 2013. március 25. Nemzeti Jogszabálytár, njt.jog.gov.hu
- 2011. évi CLI. törvény az Alkotmánybíróságról, 15. § (2) és (4) bekezdés, 48. § (4) bekezdés, hatályos szöveg. Alkotmánybíróság, alkotmanybirosag.hu
- 2011. évi CLI. törvény az Alkotmánybíróságról, 48. § (4) bekezdés, 2013. december 19-én hatályos időállapot. Nemzeti Jogszabálytár, njt.jog.gov.hu
- Az Alkotmánybíróság közleménye Czine Ágnes elnökhelyettessé választásáról, 2026. augusztus 13., alkotmanybirosag.hu
- Telex: Elkaszálta az Alkotmánybíróság a Fidesz–KDNP beadványait, 2026. augusztus 17., telex.hu
- Telex: Sonnevend Pált alkotmánybíróvá választotta az Országgyűlés, 2026. július 27., telex.hu
- Index: Lejárt négy alkotmánybíró megbízatása kedden, Polt Péter többé nem elnök, 2026. szeptember 1., index.hu
