Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa: törvény lesz a partnerségből, pénz nem

Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa: törvény lesz a partnerségből, pénz nem

A Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa törvényi rangot kap, elnöke a miniszterelnök, társelnöke a főpolgármester lesz, és negyedévente kötelezően üléseznie kell. A bejelentés napján, 2026. augusztus 31-én járt le az uniós helyreállítási alap határideje, és ugyanezen a héten kell dűlőre jutnia a fővárosnak és a kormánynak arról, miből működik tovább Budapest. A két esemény nem véletlenül esik egybe.

Mit tartalmaz a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa új szabályozása
Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter és Karácsony Gergely főpolgármester közös sajtótájékoztatón jelentette be, hogy törvényjavaslat kerül az Országgyűlés elé. A tervezet ismertetett elemei:

  • a testület elnöke a miniszterelnök, társelnöke a főpolgármester;
    fele-fele arányú összetétel, öt kormányzati és öt fővárosi taggal;
  • a döntéseket egyhangúlag kell meghozni;
    legalább negyedévente kötelező ülésezés;
  • a tanács döntése alapján egyes budapesti fejlesztések kiemelt beruházássá válhatnak;
    ezek megvalósítására az állam és a főváros közös tulajdonában álló társaság is kijelölhető.
  • Már a bejelentés napján volt egy tisztázatlan pont. A miniszter közlése szerint hasonló testület 2016 és 2020 között működött, több sajtóbeszámoló szerint viszont a tanácsot 2018. október 18-án hozta létre a kormány. A kérdést a benyújtott javaslat indokolása fogja eldönteni.

A háttér, amiről a sajtótájékoztató nem szólt: Budapest hetek múlva elfogyhat a pénzéből

A partnerségi bejelentés egy fizetésképtelenségi menetrend közepén hangzott el. A fővárosnak 2026-ban a jelenlegi számítások szerint 97,7 milliárd forintot kellene befizetnie szolidaritási hozzájárulás címén, miközben Budapest teljes éves bevételét 534 milliárd forintra teszik. A kormány júliusban október 15-ig adott haladékot az idei, 86 milliárd forintos tétel megfizetésére. A főváros számára viszont ennél korábban válik kritikussá a helyzet: ha szeptember végéig nincs megállapodás, a források hiánya már a működést veszélyeztetheti.

https://www.vg.hu/kozelet/2026/08/budapest-szolidaritasi-hozzajarulas-fizeteskeptelen

Karácsony Gergely júniusban azt mondta, tudomásuk szerint a Fővárosi Önkormányzat a következő héten fizetésképtelenné válik. Augusztusban pedig már azt közölte, hogy Budapest költségvetésében egyáltalán nem szerepel forrás az idei szolidaritási hozzájárulásra, tehát a főváros nem tud fizetni. Ugyanitt emlékeztetett arra, hogy a 2026-os fővárosi költségvetést a Tisza Párt és a Vitézy Dávid vezette frakció is megszavazta.

A számok nagyságrendje ennél is beszédesebb. Országosan 2020-ban körülbelül 58 milliárd forintot vont el az állam ezen a jogcímen az önkormányzatoktól, 2026-ra viszont ez közel 396 milliárd forintra emelkedett. A főváros 2023 és 2026 között összesen nagyjából 320 milliárd forintot fizet vagy fizetett be. A Karácsony-kabinet emellett 2023 és 2025 közötti időszakra több mint 175 milliárd forintos, kamatokkal növelt követelést tart nyilván az állammal szemben.

A rendszert korábban a Tisza is bírálta, kormányra kerülve viszont fenntartotta. A Pénzügyminisztérium és a főváros között szakmai párbeszéd zajlik a hozzájárulás jövőjéről, amit a főpolgármester szerint legkésőbb szeptember második felében le kell zárni.

Ebben a helyzetben árulkodó, mit mondott Karácsony Gergely az új fórumról: szerinte annak egyik első fontos témája Budapest finanszírozási helyzete lehet. Vagyis a főváros abban a testületben szeretne pénzről tárgyalni, amelyről a törvényjavaslat ismertetett elemei alapján kizárólag fejlesztések összehangolása szól.

Miért éppen most döntött így a kormány

Augusztus 31-én éjfélkor járt le az uniós helyreállítási alap egyik kulcshatárideje. A tagállamoknak eddig kellett teljesíteniük azokat a reformokat és mérföldköveket, amelyek alapján hozzáférhetnek a bent ragadt támogatásokhoz, a kifizetési kérelmeket pedig szeptember végéig lehet beadni. Vitézy Dávid ugyanezen a napon jelentette be, hogy a kormány teljesítette a jogalkotási feltételeket, így mintegy 10 milliárd euró helyreállítási forrás és további 6 milliárd euró korábban befagyasztott kohéziós pénz nyílhat meg, árfolyamtól függően 5500 és 6000 milliárd forint között.

Ebből következik a lényeg. A csomag egyik nagy tétele a megfizethető lakhatás, és a miniszter eddig két budapesti helyszínt nevezett meg lehetséges célpontként: a csepeli Diákvárost és Rákosrendezőt. A Diákváros egyszerűbb eset, mert a terület a közérdekű vagyonkezelő alapítványok vagyonának államosításával visszakerül állami kézbe. Rákosrendező viszont nem állami: a 80 hektáros területet a fővárosi tulajdonú Budapesti Közművek vásárolta meg, elővásárlási jogával élve, megakadályozva ezzel az Orbán-kormány arab befektetőkkel tervezett üzletét.

Itt válik érthetővé, miért került a törvényjavaslatba a kiemelt beruházás és a közös tulajdonú társaság kijelölésének lehetősége. A kormány uniós pénzből akar lakást építeni egy olyan telken, amely nem az övé, és amelynek vételárát a főváros nem tudja kifizetni. A megoldás a közös projektcég lenne, csakhogy a tulajdoni arányról nincs megállapodás: a főváros 60-40 arányt tartana megfelelőnek a maga javára, a kormányzati kiindulópont 25-75 arány az állam javára. A vételárból, amely 59 milliárd forint, a főváros eddig 12,7 milliárd forintot törlesztett.

Érdemes egy pillantást vetni magára a lakhatási keretre is, mert három különböző szám kering róla. Júniusban a helyreállítási alapból egymilliárd eurót szántak megfizethető lakhatási programokra. Augusztus 14-én Vitézy Dávid 550 millió eurós uniós forrásról beszélt, amely további finanszírozással akár 3 milliárd euró értékű fejlesztést mozgathat meg. Magyar Péter ugyanebben az időszakban 600 millió eurót, több mint 230 milliárd forintot említett. A Wekerle Lakásépítési Program részleteinek szeptember 30-ig kell elkészülniük.

Miért egyezett bele Karácsony Gergely

A főpolgármester nem most találta ki az együttműködés kereteit. 2026 májusában, a kormányváltás után adott interjújában egy Budapest törvényt sürgetett, három elemmel: a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa újraindítása, a közösségi közlekedés normatív finanszírozása és egy regionális BKK létrehozása. Ugyanitt mondta azt, hogy Budapest idén nem tud szolidaritási hozzájárulást fizetni, és hogy a jelenlegi finanszírozáshoz képest 200 milliárd forintos többlet kellene a Tarlós-korszak szintjének eléréséhez.

A hétfőn bejelentett javaslat a három kérésből egyet tartalmaz. A közösségi közlekedés normatív finanszírozásáról és a regionális közlekedésszervezésről a sajtótájékoztatón nem esett szó. A főpolgármester mégis korszakváltónak nevezte a tervezetet, és úgy fogalmazott, hogy a partnerség immár törvény, tehát nem politikai szándék vagy kedv kérdése.

A tárgyalási pozíciója ezt magyarázza. Ősszel elfogy a pénz, a szolidaritási hozzájárulás marad, a haladékok pedig ismétlődnek, hogy áprilisban a választás utáni kormányzati átmeneti időszakban hatvan napot kapott a főváros, júliusban újabb halasztást október 15-ig. Aki ilyen helyzetből tárgyal, annak egy kötelezően összehívandó fórum is nyereség.

A két főszereplő közös múltja

A bizalmi kérdést nem lehet megkerülni. Karácsony Gergely és Vitézy Dávid 2024 nyarán főpolgármesteri székért küzdött egymással. A június 9-i választáson 324 szavazat volt a különbség Karácsony javára, ez az érvénytelen szavazatok újraszámolása után 41-re csökkent, majd az összes érvényes szavazat újraszámolása után a Nemzeti Választási Bizottság 293 szavazatos Karácsony-győzelmet állapított meg. Vitézy akkor azt mondta, ellenfele sajtótájékoztatója arról szólt, hogy addig kell új választást kiírni, amíg ő meg nem nyeri. A Kúria június 26-án elutasította Karácsony megismételt választásra irányuló kérelmét.

A közgyűlési évek kettős képet mutatnak. Vitézy frakciója kétszer segítette át Karácsony költségvetését: 2024 decemberében a Fidesz nemmel szavazott, a büdzsé a Podmaniczky Mozgalom és a Tisza támogatásával ment át, 2025 decemberében pedig a városvezetés befogadta a Podmaniczky, a Kutyapárt és a Tisza javaslatait. Közben viszont a Fővárosi Klímaügynökség megszüntetése miatt nyilvánosan estek egymásnak, és Karácsony azzal a mondattal kezdte a bejegyzését, hogy „Lehet, hogy Vitézy Dávid kijött a Fideszből, de úgy tűnik, a Fidesz nem jött ki Vitézy Dávidból.”

Van egy harmadik előzmény is, és ez a legfontosabb. A tanács már működött egyszer, és nem attól halt el, hogy nem volt törvényi rangja. 2020 júniusában Karácsony lemondta azt az ülést, amelyen a kormányoldal a Lánchíd felújítására keresett megoldást, és megerősítette volna a hídfelújításra szánt hatmilliárd forintos vállalását. Később a 2021-es költségvetés elvonásai miatt kérte a következő ülés elhalasztását, Fürjes Balázs államtitkár szerint viszont a városvezető mondta le a párbeszédet. A kormányzati oldal szakmai háttérintézménye ebben az időszakban a Budapest Fejlesztési Központ volt, amelynek vezérigazgatója 2020 januárjától éppen Vitézy Dávid lett.

Hét kérdés, amit a törvényjavaslat szövegén kell számon kérni

  1. Az egyhangú döntéshozatal kölcsönös vétójogot jelent. Mi történik, ha nincs egyetértés, van-e bármilyen feloldó mechanizmus?
  2. Kötelező-e a tanácsnak napirendre vennie a főváros finanszírozását, vagy ez az elnök, tehát a miniszterelnök mérlegelésén múlik?
  3. Mit jelent pontosan a kiemelt beruházássá nyilvánítás: elvonja-e a fővárosi vagy a kerületi hatásköröket, és ha igen, melyeket?
  4. A közös tulajdonú társaság kijelöléséhez elég-e a tanács döntése, vagy kell hozzá a Fővárosi Közgyűlés külön felhatalmazása is?
  5. Rendezi-e a javaslat a tulajdoni arányok kérdését, vagy azt a felek alkujára hagyja?
    Van-e szankció vagy jogkövetkezmény arra az esetre, ha a negyedéves ülést mégsem hívják össze?
  6. Bekerül-e a törvénybe a közösségi közlekedés normatív finanszírozása, amelyet a főpolgármester májusban a Budapest törvény részeként kért?

A Polkorrekt véleménye

Ez a törvényjavaslat nem a főváros pénzügyi válságát oldja meg, hanem a kormányét. Az uniós lakhatási forrás legnagyobb budapesti helyszíne, Rákosrendező, fővárosi tulajdonban van, és a kormány nélküle nem tud ott építkezni. A közös tulajdonú társaság kijelölésének joga pontosan ezt a zárat nyitja ki. A Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa így nem elsősorban a párbeszéd intézménye, hanem egy telekhez vezető jogi eszköz.

A tálalás ettől függetlenül működik, mert mindkét félnek jó. A kormány úgy kínálhat partnerséget, hogy közben a szolidaritási hozzájárulást fenntartja, és a fővárosnak októberig terjedő haladékot ad ahelyett, hogy a rendszerhez hozzányúlna. A főpolgármester pedig korszakváltásról beszélhet akkor, amikor a saját három kéréséből egyet kapott meg, és azt sem azt, amelyik pénzt jelent.

A hétköznapi ember szempontjából a mérce egyszerű. Ha ősszel a főváros nem tudja kifizetni a kötelezettségeit, azt nem a miniszterelnök és nem a főpolgármester fogja megérezni, hanem az, aki buszra száll, orvoshoz megy vagy szociális ellátásra vár. Egy negyedévente kötelezően összeülő testület ezen önmagában semmit nem változtat. Az elmúlt hat év éppen azt bizonyította, hogy nem a fórum hiánya volt a baj: a tanács 2019-ben és 2020-ban létezett, ülésezett, döntött, aztán a döntések egy része nem valósult meg, majd az üléseket sem hívták össze. A törvényi rang ellen semmi kifogás. De amíg a Budapestet terhelő elvonás rendszere érintetlen marad, addig ez partnerség pénz nélkül, és a felmutatott partnerség olcsóbb, mint a 97,7 milliárd forint.

Források

  1. Magyar Távirati Iroda alapján közölt tudósítások Vitézy Dávid és Karácsony Gergely 2026. augusztus 31-i közös sajtótájékoztatójáról
  2. hvg.hu: Újra létrehozzák a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsát, 2026. augusztus 31., https://hvg.hu/gazdasag/20260831_ujra-letrehozas-fovaros-kozfejlesztes-tanacs-vitezy-karacsony
  3. Portfolio.hu: Törvény kötelezheti rendszeres egyeztetésre a kormányt és Budapestet, 2026. augusztus 31., https://www.portfolio.hu/gazdasag/20260831/torveny-kotelezheti-rendszeres-egyeztetesre-a-kormanyt-es-budapestet-859366
  4. Világgazdaság: Karácsony Gergely bejelentette, visszatérhet Tarlósék egykori tanácsa, 2026. augusztus 31., https://www.vg.hu/kozelet/2026/08/fovarosi-kozfejlesztesek-tanacsa-karacsony-gergely-vitezy-david
  5. Telex: Teljesülnek a helyreállítási alap jogalkotási feltételei a mai határidőre, 2026. augusztus 31., https://telex.hu/gazdasag/2026/08/31/eu-helyreallitasi-alap-feltetelek-teljesites
  6. Portfolio.hu: Letelt a határidő, Vitézy bejelentette, több ezer milliárd forintot szereztek meg a magyar költségvetésnek, 2026. augusztus 31., https://www.portfolio.hu/unios-forrasok/20260831/letelt-a-hatarido-vitezy-bejelentette-tobb-ezer-milliard-forintot-szereztek-meg-a-magyar-koltsegvetesnek-859388
  7. Világgazdaság: Rendkívüli helyzet Budapesten, 125 milliárdról kaptak csekket, 2026. augusztus, https://www.vg.hu/kozelet/2026/08/fovaros-penzugyi-helyzet-hatarido-budapest
  8. Világgazdaság: Budapest nem fizeti ki a szolidaritási adót, 2026. augusztus, https://www.vg.hu/kozelet/2026/08/budapest-szolidaritasi-hozzajarulas-fizeteskeptelen
  9. Népszava: Újabb több milliárdos számla befizetésére kapott haladékot Budapest, 2026. május 20., https://nepszava.hu/3322966_fovarosi-onkormanyzat-fizetesi-haladek-budapest-magyar-kormany-szolidaritasi-hozzajarulas
  10. Portfolio.hu: Kimondta Karácsony Gergely, százmilliárdok kellenének a kormánytól, 2026. május 5., https://www.portfolio.hu/gazdasag/20260505/kimondta-karacsony-gergely-szazmilliardok-kellenenek-a-fovaros-helyzetenek-rendezesere-834632
  11. Népszava: Egyedül nem megy, közös projektcéget hozna létre a főváros és a Tisza-kormány Rákosrendező beépítésére, 2026. június 22., https://nepszava.hu/3326660_rakosrendezo-budapest-tisza-kormany-kozos-projektceg
  12. Portfolio.hu: Nagy alkura készül Karácsony Gergely és a kormány a fővárosban, 2026. június 22., https://www.portfolio.hu/ingatlan/20260622/nagy-alkura-keszul-karacsony-gergely-es-a-kormany-a-fovarosban-844782
  13. Portfolio.hu: Vitézy Dávid, több milliárd eurós lakhatási program indul, 2026. augusztus 14., https://www.portfolio.hu/ingatlan/20260814/vitezy-david-tobb-milliard-euros-lakhatasi-program-indul-a-diakvarost-is-ujrainditana-a-kormany-856366
  14. Nemzeti Választási Bizottság határozata a főpolgármester-választás eredményéről az érvényes szavazatok újraszámolása után, 2024. július 12.; a Kúria döntése a megismételt választásra irányuló kérelemről, 2024. június 26.
  15. Szabad Európa: Karácsony Gergely nyerte a főpolgármester-választást, 293-ra nőtt a szavazatkülönbség, 2024. július 12., https://www.szabadeuropa.hu/a/karacsony-gergely-marad-a-fopolgarmester-293-ra-nott-a-szavazatkulonbseg/33033701.html
  16. Telex: A Fővárosi Klímaügynökség miatt egymásnak esett Karácsony és Vitézy a Facebookon, 2025. március 25., https://telex.hu/belfold/2025/03/25/karacsony-gergely-fopolgarmester-fovarosi-klimaugynokseg-megszuntetes-javaslat-vitezy-david-vita
  17. hvg.hu: Elfogadta a Fővárosi Közgyűlés a jövő évi költségvetést, 2024. december 18., https://hvg.hu/itthon/20241218_fovarosi-kozgyules-koltsegvetes-ebx
  18. Infostart tematikus gyűjtése a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa 2020-as és 2021-es üléseiről, Fürjes Balázs nyilatkozataival,
  19. https://infostart.hu/cimke/f%C5%91v%C3%A1rosi+k%C3%B6zfejleszt%C3%A9sek+tan%C3%A1csa
    444.hu: Vitézy Dávid vezeti a kormányzati Budapest Fejlesztési Központot, 2020. január 21.,
  20. https://444.hu/2020/01/21/vitezy-david-vezeti-a-kormanyzati-budapest-fejlesztesi-kozpontot
    Magyar Közlöny 2026/112, a közlekedési és beruházási miniszter 6/2026. (VIII. 13.) és 7/2026. (VIII. 13.) KBM rendelete, aláíró Vitézy Dávid László

Tót György