Paksi fenékküszöb: a rendelet előre kimondta a hatásvizsgálat eredményét
A kormány augusztus 12-én kiemelt beruházássá nyilvánította a paksi fenékküszöb megépítését. A jogszabály szerint a Natura 2000 hatásbecslést tartalmazó környezetvédelmi felülvizsgálat csak a munka megkezdése után készül el, a szöveg mégis már most kijelenti, hogy a beruházás nem akadályozza a terület védelmi céljait.
Előbb született meg a következtetés, utána következik a vizsgálat. A terhek nagyobbik része eközben nem Paksra esik, hanem a szemközti partra, egy nyolcszáz fős falura.
Mit mond a 122/2026-os kormányrendelet
A Magyar Közlöny 111. száma két jogszabályt tartalmaz. Az egyik a 122/2026. (VIII. 12.) Korm. rendelet, amely kiemelt beruházássá nyilvánítja a Duna medrében úszólétesítményekkel végzett ideiglenes és részleges mederelzárást, valamint magát a mederküszöböt. A másik a 1256/2026. (VIII. 12.) Korm. határozat, amely a pénzről rendelkezik. Mindkettőt a miniszterelnök írta alá.
A rendelet célja a saját megfogalmazása szerint az erőmű üzembiztonságához és termeléséhez szükséges vízszint biztosítása a Dunán fennálló rendkívüli kisvizes időszakokban. Érdemes megállni ennél a szónál, hogy termeléséhez. A jogalkotó tehát maga sem állítja, hogy tisztán nukleáris biztonsági kérdésről lenne szó, ami egybevág azzal, amit egy független szakértő a kiesés idején mondott. Szerinte a leállás utáni hőelvonáshoz nagyságrendekkel kevesebb víz kell, mint a termeléshez.
A paksi fenékküszöb és a megfordult sorrend
Az 5. § a) pontja szerint a Natura 2000 hatásbecslést is tartalmazó környezetvédelmi felülvizsgálat a környezethasználat megkezdését követően készül, a működési engedély megadását pedig szeptember 30-ig kell kérelmezni. A munka augusztus 13-án indult el, a mederbe szórt kőgát tehát előbb elkészül, mint a róla szóló szakvélemény.
Ugyanennek a szakasznak a c) pontja viszont nem várja meg ezt az eredményt.
A szöveg így szól:
- „engedélyezésnek, korlátozásnak, felfüggesztésnek és megtiltásnak nincs helye, tekintettel arra, hogy a beruházás nem jelenti a terület védelmi céljainak akadályozását”
- A jogalkotó tehát előre megállapítja azt, aminek a megállapítására maga a hatásbecslés szolgálna. A vizsgálat így nem döntést készít elő, hanem egy megszületett döntést dokumentál utólag. Ez akkor is furcsa, ha a végeredmény történetesen ugyanaz lesz.
- Egy nyelvi részlet elárulja, hogy a kormány sem tekinti elméletinek a kérdést. A védett természeti területnél a rendelet feltételes fordulatot használ, „védett természeti terület érintettsége esetén”. A Natura 2000-nél nincs ilyen feltétel. Kivételszabályt pedig senki nem ír olyasmi alól, ami nem érinti a beruházást.
Két bírság, amit nem lehet kiszabni
A rendelet ugyanebben a szakaszban kimondja, hogy vízgazdálkodási bírság kiszabásának nincs helye, majd néhány sorral lejjebb azt is, hogy természetvédelmi bírság kiszabásának nincs helye.
Két külön jogág szankciórendszere szűnik meg ideiglenesen ugyanazon a hasábon. A vízszintemelő műtárgy építőit tehát semmilyen pénzbeli következmény nem fenyegeti.
A vízjogi létesítési engedély megszerzése alól szintén mentesül a beruházás, fennmaradási engedélyt október 15-ig kell kérni. Az ügyintézési határidőt a rendelet tizenöt napban, a szakhatóságit nyolcban szabja meg, a környezetvédelmi, vízügyi és természetvédelmi eljárások kivételével. Azoknál viszont nem gyorsítás történt, hanem kiváltás.
Az eszköz maga nem új. A kiemelt beruházás jogintézménye évek óta a magyar kormányzati gyakorlat része, és a korábbi kabinetek idején is heves vitákat váltott ki.
A közbeszerzési könnyítést lehetővé tevő szabály éppen erre az esetkörre készült. Aki tehát ma ezt a technikát alkalmazza, egy készen kapott eszközzel él, amelyet korábban sokan éppen a mai kormánypártok oldaláról bíráltak.
Dunaszentbenedek fizeti a paksi fenékküszöb árát
A kőgát terhei nem ott csapódnak le, ahol a haszna. A rendelet 2. melléklete tizennégy ingatlant sorol fel. Ebből tizenkettő Dunaszentbenedeken fekszik, mindössze kettő Pakson. Az erőmű a Duna jobb partján áll, a földeket a bal parton veszik igénybe.
A tizenkettőből tizenegy külterületi, egy belterületi. Ez utóbbi az 528 helyrajzi szám. Bács-Kiskun vármegye önkormányzatának településoldala egy korábbi járdafelújítás kapcsán a Petőfi utcát jelöli ezzel a számmal. Ha a megfeleltetés helytálló, akkor a beruházás egy lakóutcát is magába foglal.
Ehhez tessék hozzáolvasni az 1. § (4) bekezdését. Az önkormányzat és az állam tulajdonában álló közterület használata díjmentes, külön engedély vagy hozzájárulás nélkül, hat hónapon át. Egy nyolcszáz fős falu tehát fél éven keresztül sem díjat nem szedhet, sem feltételhez nem kötheti a saját utcáján áthaladó forgalmat. A hatáskörök is a bal partra kerültek, hogy a koordinációt és az engedélyezést a Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivatal végzi.
A falu magát a Duna-parti ártér erdeivel és a strandolással ajánlja a látogatóknak. A kormányzati ütemterv a dunaszentbenedeki oldalon külön feladatként veszi fel a strandolási feltételek javítását. Ez a tétel most kap értelmet.
A pénz, ami nem a mederbe szól
A kormányhatározat 6 164 698 854 forint egyszeri átcsoportosítását rendeli el a Központi Maradványelszámolási Alap terhére, a Vízügyi Igazgatóságok javára, a beruházási soron. A szöveg viszont nem a fenékküszöböt nevezi meg, hanem általánosságban az aszály és vízhiány elleni kárelhárítási és védekezési feladatokat.
A kormányszóvivői tájékoztató ugyanezt az összeget közölte a mű költségeként, a rekultivációval együtt. A két állítás együtt kétféleképpen olvasható. Vagy a paksi beavatkozás felemészti a teljes országos aszályvédekezési keretet, vagy a költsége nincs elkülönítve, ezért utólag nem lesz tételesen elszámoltatható. A határozat harmadik pontja szerint ráadásul a kötelezettségvállalásoknál a pénzügyminiszteri jogköröket rögzítő korábbi határozatot nem kell alkalmazni.
Ami a másik serpenyőben van
A helyzet valódi volt. Augusztus 4-én hajnalban a négy blokk közül egyetlen, 240 megawattos egység termelt, az aznapi importszámla pedig közel négymilliárd forintra rúgott. Az ország az áramtermelésének nagyjából a felét veszítette el hetekre. Ilyenkor a kormányoktól cselekvést várunk, nem hosszú engedélyezési eljárást.
A vita nem is arról szól, kellett-e beavatkozni. Arról szól, hogy a beavatkozás jogi formája miért zárta ki előre a saját ellenőrzését.
A Polkorrekt véleménye
A gyors cselekvés érdem. Az viszont nem az, hogy egy jogszabály maga mondja ki a vizsgálat eredményét, mielőtt a vizsgálat elkezdődne. Aki így ír rendeletet, nem a Dunát szabályozza, hanem a saját elszámoltathatóságát. A bírságkizárás pedig nem műszaki kérdés, hogy azt üzeni, hogy ha valami mégis rosszul sül el, annak nem lesz ára.
A hétköznapi ember ebben a történetben Dunaszentbenedeken lakik. Nem övé az erőmű, nem övé a döntés, a teherautók viszont az ő utcáján járnak, fél éven át, ingyen. Azt kérjük, hogy a szeptember 30-ig benyújtandó felülvizsgálat teljes terjedelmében kerüljön a nyilvánosság elé, és hogy a 6,16 milliárd forint elköltéséről tételes elszámolás készüljön. Nem az utókornak. A falunak.
Források
- A Paksi Atomerőmű üzembiztonságának biztosításához szükséges vízgazdálkodási beruházások kiemelt jelentőségű üggyé és a beruházások kiemelt beruházássá nyilvánításáról szóló 122/2026. (VIII. 12.) Korm. rendelet, Magyar
- Közlöny 2026. évi 111. szám, 3886-3888. oldal
Az aszály és vízhiány elleni kárelhárítási feladatok finanszírozásáról szóló 1256/2026. (VIII. 12.) Korm. határozat, - Magyar Közlöny 2026. évi 111. szám, 3889-3890. oldal
Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 8. §, a 2026. augusztus 19. napján hatályos szöveg - Az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 14. §, a 2026. augusztus 19. napján hatályos szöveg, https://njt.hu/jogszabaly/2015-322-20-22
- Bács-Kiskun Vármegye Önkormányzata: Dunaszentbenedek településoldal, az utcák helyrajzi számainak megjelölésével, https://www.bacskiskun.hu/telepulesek/dunaszentbenedek
- Dunaszentbenedek Község Önkormányzata: Nevezetességek, a Duna-parti ártér és a strandolás bemutatása, https://dunaszentbenedek.hu/telepulesunk/nevezetessegek/
- Infostart: Megkezdődött a dunai fenékküszöb emelése, kormányszóvivői tájékoztató a költségről és az ütemtervről, 2026. augusztus 13., https://infostart.hu/belfold/2026/08/13/paksi-valsagkezeles-kormanyszovivoi-tajekoztato-percrol-percre
- Index: Kormányzati sajtótájékoztató Paksról, percről percre, 2026. augusztus 13., https://index.hu/belfold/2026/08/13/magyar-peter-kormany-tisza-part-paks-paksi-atomeromu-duna-fenekkuszob-energiaellatas-aszaly-hohullam/
- Portfolio: Mit jelent a vízmérce állása Paksnál, a blokkok leállásának küszöbértékei, 2026. augusztus 4., https://www.portfolio.hu/gazdasag/20260804/mit-jelent-a-vizmerce-allasa-paksnal-mi-tortenik-ha-leall-az-atomeromu-853906
- Portfolio: Megjött az energiakrízis-számla, a napi importköltség alakulása, 2026. augusztus 6., https://www.portfolio.hu/gazdasag/20260806/megjott-az-energiakrizis-szamla-hiaba-a-sporolas-sulyos-forintokat-eget-el-az-orszag-estenkent-854260
- Qubit: Adorján Ferenc nukleáris biztonsági szakértő értékelése a leállásról, 2026. augusztus 4., https://qubit.hu/2026/08/04/ha-no-a-duna-vizallasa-nagyon-gyorsan-teljes-teljesitmenyre-lehet-kapcsolni-a-paksi-atomeromu-meg-mukodo-blokkjat
- HVG: A WWF Magyarország értékelése a fenékküszöb alvízi hatásairól, 2026. augusztus 13., https://hvg.hu/itthon/20260813_duna-vizallas-paks-fenekkuszob-wwf-reakcio
- Európai Környezetvédelmi Ügynökség, EUNIS adatbázis: Duna és ártere kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület, HUDI20034, kiterjedés és régiós lefedettség, https://eunis.eea.europa.eu/sites/HUDI20034
