Duna vízállás egy centiméteren: rekord Budapesten, kérdőjelek Paks fölött
A Duna vízállása szeptember 8-án délben egy centimétert mutatott Budapestnél, ez a valaha mért legalacsonyabb érték a fővárosi vízmércén. Két nappal később Fejér vármegyében is egyszerre dőlt meg három rekord, Paksnál pedig az atomerőmű a névleges teljesítménye alatt üzemelt.
Ugyanezen a héten a miniszterelnök azt állította, hogy Ausztria bepanaszolta Magyarországot Brüsszelben a paksi fenékküszöb miatt, az Európai Bizottság és az osztrák minisztérium viszont egybehangzóan közölte, hogy hivatalos panasz nem érkezett. A hét harmadik bejelentése száz magyar településnek szólt.
Duna vízállás: egy centiméter Budapesten, mínusz 235 Dunaföldvárnál
A rekordsorozat nem most kezdődött. Júliusban dőlt meg a 2018-as negatív csúcs, a hónap végén a vízügy 27 centimétert mért Budapestnél, augusztusban pedig további közel húsz centimétert süllyedt a vízszint. Szeptember 8-án, kedden délben a műszerek egy centiméternél álltak meg, a nap végére három centiméterig kapaszkodott vissza a folyó.
Az Országos Vízügyi Főigazgatóság szóvivője, Siklós Gabriella az MTI-nek elmagyarázta, mit jelent ez a szám. A mérce nullpontja mesterségesen meghatározott érték, tehát a Duna nem egy centiméter mély a fővárosnál. A folyó Budapestnél átlagosan 3-3,5 méter mély, ez a mélység viszont már nem teszi lehetővé egyes nagyobb hajók közlekedését. A szóvivő akkor arra számított, hogy a hétvégén emelkedik a vízszint, mert a vízgyűjtő felsőbb szakaszaira jelentős csapadékot jeleztek.
Két nappal később a Duna vízállása Fejér vármegyében írt új mélypontokat. A feol.hu beszámolója szerint szeptember 10-én Adonynál mínusz 95 centiméternél állt meg az apadás, hat centiméterrel az előző negatív csúcs alatt. Dunaújvárosnál mínusz 110 centiméter lett az új rekord, Dunaföldvárnál pedig mínusz 235 centiméter. A vízügy előrejelzése szerint a következő napokban érkező kisebb árhullám csak a 2018-as rekordok közelébe emeli a folyót, utána folytatódik az apadás.
Ez a lényeg. A Duna vízállása nem egyetlen rossz nap eredménye, hanem egy egész nyáron át tartó folyamat vége, amelyben minden új mélypont rövid ideig marad rekord. A vízgyűjtőt sújtó tartós csapadékhiány és a rendkívüli szárazság együtt vezetett ide, a hajózást pedig nemcsak a sekély víz nehezíti, hanem a mederben megbújó akadályok is.
Paks: amit a Duna vízállása az erőműből elvesz
A paksi mércén szeptember 12-én mínusz 105 centiméter körül állt a víz, a vízállásadatokat összesítő dunavizallas.hu szerint pedig az atomerőmű ekkor 1879 megawattot adott a 2000 megawattos névleges teljesítmény helyett. A hivatalos előrejelzés szeptember 17-ig mindössze két centiméteres emelkedést várt. Az erőmű hűtővizét a Dunából veszi, ezért az alacsony vízállás közvetlenül az áramtermelésen csapódik le.
Erre a helyzetre épült a fenékküszöb. A kormány augusztusban döntött a műtárgyról, előbb 35 ezer, majd 50 ezer tonna kőből, a beruházást pedig veszélyhelyzeti, nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűnek minősítette. A Világgazdaság összefoglalója szerint normál esetben egy ilyen, a Duna teljes keresztmetszetét érintő építkezés előtt kötelező a hazai zöldhatóságok, a szomszédos országok, a nemzetközi folyami bizottságok és az Európai Unió értesítése, valamint részletes környezetvédelmi hatásvizsgálat. A kiemelt minősítéssel ezek a körök kimaradtak.
A miniszterelnök ezt nem is tagadja, hanem indokolja. Szerinte a fenékküszöb haváriahelyzet elhárítását szolgálta, és azt tette lehetővé, hogy a paksi atomerőmű termeljen, a nukleáris biztonság pedig ne kerüljön veszélybe. Szeptember 9-én reggel a Facebookon azt írta, hogy jelenleg csak a megépített fenékküszöbnek köszönhetően tud zavartalanul üzemelni az erőmű.
https://infostart.hu/belfold/2026/09/08/tortenelmi-melypontra-sullyedt-a-duna-vizallasa-budapestnel
A panasz, amelyet Brüsszelben nem találnak
Ugyanebben a bejegyzésben hangzott el az az állítás is, amely az egész hetet meghatározta: Ausztria bepanaszolta hazánkat Brüsszelben az építkezés miatt. A miniszterelnök hozzátette, jó lenne, ha az osztrákok azbesztügyben lennének ilyen aktívak. Az állítás előzménye a szeptember 4-i kormányzati tájékoztató, ahol az azbesztszennyezésről kapott kérdésre válaszolva, zárójeles megjegyzésként említette, hogy tudomása szerint Ausztria az Unióhoz fordult a paksi építkezés miatt.
A megerősítés felemásra sikerült. Az osztrák innovációért, mobilitásért és infrastruktúráért felelős szövetségi minisztérium közölte, hogy a Duna Bizottság és az Európai Bizottság közvetlen egyeztetést folytat az illetékes magyar hatóságokkal, továbbá az EU Duna Régió Stratégiájának keretében a Duna menti államok közös álláspontot dolgoztak ki, amelyet eljuttattak Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszterhez, illetve a miniszterelnökhöz.
Ugyanez a minisztérium az MTI megkeresésére viszont azt válaszolta, hogy nem nyújtott be hivatalos panaszt az Európai Bizottsághoz a paksi fenékküszöb építésével kapcsolatban. Az Európai Bizottság illetékes szóvivője szeptember 9-én ezzel összhangban fogalmazott, hogy egyelőre nem tudja megerősíteni, hogy hivatalos panasz vagy értesítés érkezett volna Ausztriától, a kérdés átfogó jellege miatt pedig egyeztetnek az uniós szolgálatokkal.
A különbség nem szőrszálhasogatás. Az egyeztetés és a közös álláspont diplomáciai eszköz, a hivatalos panasz ezzel szemben eljárást indít. A miniszterelnök az utóbbit állította, a két érintett fél viszont az előbbit erősítette meg. A Világgazdaság jelezte, hogy a bejelentés idején nyilvánosan elérhető nyoma sem volt osztrák lépésnek. Amíg valaki be nem mutatja a beadványt, addig ez a mondat nem tény, hanem állítás, még akkor is, ha a miniszterelnök mondta.
https://www.feol.hu/helyi-kozelet/2026/09/duna-vizallasa-aszaly-ujabb-negativ-rekord-fejer-megye
Az azbesztügyben sem áll jobban a mérleg. A szeptember 4-i tájékoztatón az hangzott el, hogy a kárlista összeállítása jelenleg is zajlik, és egyelőre nem keresetet, hanem hivatalos megkeresést állítanak össze, amelyben a szennyező fizet elve alapján kérik Ausztria helytállását. Ez négy hónappal a májusi bécsi bejelentés után továbbra is előkészítés, nem követelés.
Száz település kapja a mintát: a Szent István program
A hét harmadik nagy bejelentése a magyar vidékről szólt. Magyar Péter szeptember 8-án, a parlamentben indította útjára a Szent István vidékfejlesztési programot. Az első szakasz tíz mikrotérségben zajlik: Zalakaros, Harkány, Bács, Pásztó, Medgyesegyháza, Igal, Tiszaújváros, Gyöngyös, Nyírbátor és Gönc vidékén. A kormányzati tájékoztatás szerint ez összesen 100 települést és 97 288 állandó lakost jelent.
A kiválasztás módszertana nyilvános. Az egyik alap a 2024. évi, egy lakosra jutó bruttó szja köteles jövedelem, a másik a 105/2015. (IV. 23.) kormányrendelet szerinti 2024. évi komplex fejlettségi mutató. Az érintett térségekben az egy főre jutó átlagos jövedelem 308 629 forint, ami 36,7 százalékkal marad el az országos átlagtól. A tíz térség között aprófalvas, alföldi, domb- és hegyvidéki, valamint mezőgazdasági, ipari és turisztikai karakterű területek egyaránt szerepelnek.
A modell lényege az lenne, hogy a fejlesztésekről ne kizárólag központilag döntsenek. A kiválasztott térségekben fejlesztési testületek alakulnak, ahol helyi szereplők és szakemberek együtt készítik elő a projektjavaslatokat, a munkát térségi koordinátorok segítik, a szakmailag előkészített javaslatokról pedig a helyben élők is véleményt mondhatnak. A korábbi kormányzati vállalás szerint tíz településenként évi egymilliárd forintos fejlesztési keret tartozik a programhoz. A kormány közlése szerint a Szent István program nem váltja ki a Magyar Falu Programot, a LEADER-együttműködéseket vagy az uniós forrásokat, hanem kiegészíti azokat.
Osztrák azbeszt és apadó Duna: a szennyező fizet elve megállt a határon
A menetrend viszont hosszú. Az első tíz térség tapasztalataiból véglegesítik a módszertant, majd létrehozzák az Országos Vidékfejlesztési Hálózatot, az országos bevezetés pedig 2027. augusztus 20-án kezdődhet. A teljes szakaszban mintegy 2174 települést és 1,85 millió embert érinthet a program. Vagyis a magyar vidék túlnyomó részének még legalább tizenegy hónapot kell várnia arra, hogy egyáltalán csatlakozhasson.
Amit mérni lehet, és amit csak bejelentettek
A három ügyet a hitelesítés különbözteti meg egymástól. A Duna vízállása mérhető, a mérce nyilvános, az adatot bárki ellenőrizheti, és a paksi teljesítménycsökkenés is számokban jelenik meg. A Szent István program részben ellenőrizhető: a települések listája, a kiválasztás mutatói és a jövedelmi adat megvan, a hozzá rendelt tényleges forrás és az ütemezés viszont még nem nyilvános.
A harmadik állítás, az osztrák panasz, egyelőre semmilyen dokumentummal nem támasztható alá. Ez azért fontos, mert a fenékküszöb körüli vita nem kommunikációs kérdés. A műtárgy engedélyezési eljárás nélkül épült, ezt a kormány nem vitatja, csak indokolja. Ha a szomszédok tényleg eljárást indítanának, annak a magyar adófizetőre nézve következménye lenne.
A Polkorrekt véleménye
A Duna vízállása azért ér többet minden bejelentésnél, mert nem lehet vele vitatkozni: a mérce azt mutatja, amit mutat, és ezen sem sajtótájékoztató, sem Facebook-bejegyzés nem változtat. Ezzel szemben a hét legerősebb mondata, amely szerint Ausztria bepanaszolta Magyarországot Brüsszelben, ma sem áll dokumentumon. Elvárjuk, hogy a kormány mutassa be az osztrák beadványt, vagy pontosítsa a saját állítását, mert a kettő között nem árnyalatnyi a különbség. Ugyanígy elvárjuk, hogy a Szent István program mellé kerüljön ki a száz település forrástáblája, és hogy a fenékküszöb utólagos hatásvizsgálata nyilvános legyen. A hétköznapi ember Dunaföldváron, Adonyban vagy Pásztón nem bejelentést akar ellenőrizni, hanem tudni szeretné, meddig apad a folyó, és mikor jut el hozzá a pénz.
Források
- infostart.hu: Történelmi mélypontra süllyedt a Duna vízállása Budapestnél, 2026. szeptember 8., https://infostart.hu/belfold/2026/09/08/tortenelmi-melypontra-sullyedt-a-duna-vizallasa-budapestnel
- mfor.hu: Rekordmélyre süllyedt a Duna vízállása Budapestnél, 2026. szeptember 8., https://mfor.hu/cikkek/kozelet/rekordmelyre-sullyedt-a-duna-vizallasa-budapestnel.html
- portfolio.hu: Drámai rekord Budapesten, történelmi mélypontra süllyedt a Duna, 2026. szeptember 8., https://www.portfolio.hu/gazdasag/20260908/dramai-rekord-budapesten-tortenelmi-melypontra-sullyedt-a-duna-861282
- feol.hu: Duna vízállása, mindig van lejjebb, újabb történelmi rekordok születtek, 2026. szeptember 10., https://www.feol.hu/helyi-kozelet/2026/09/duna-vizallasa-aszaly-ujabb-negativ-rekord-fejer-megye
- dunavizallas.hu: Duna vízállás élőben, mércék és előrejelzés, Paks, lekérdezés 2026. szeptember 12., https://dunavizallas.hu/
- vg.hu: Nagy botrány készül, Ausztria az Európai Unióhoz fordult a paksi fenékküszöb építése miatt, 2026. szeptember 4., https://www.vg.hu/vilaggazdasag-magyar-gazdasag/2026/09/paksi-fenekkuszob-ausztria-magyarorszag-duna-eu-magyar-peter
