Washington kihátrált, az Európai Ügyészség érkezik: mi marad a Rogán-ügyből?

Az Egyesült Államok 2025 januárjában korrupció miatt szankciós listára tette Rogán Antalt, három hónappal később pedig indoklás nélkül törölte onnan. Idén júliusban Magyarország csatlakozhatott az Európai Ügyészséghez, ezért kézenfekvőnek tűnik a kérdés: átveheti-e az uniós vádhatóság azt, amit Washington elengedett?

A válasz csak részben igen, és a különbség a magyar adófizetőknek sem mindegy.

Az OCCRP nemzetközi oknyomozó újságíró-hálózat 2026. október 30-án részletes elemzésben mutatta be, hogyan bontotta le a második Trump-kormány az amerikai korrupcióellenes eszköztárat. A felsorolásban szerepel a külföldi vesztegetést tiltó törvény végrehajtásának felfüggesztése, az orosz oligarchák vagyonát kereső igazságügyi munkacsoport felszámolása és a fedőcégek tényleges tulajdonosainak bejelentését eltörlő szabály. Az elemzés a brazil példát részletesen tárgyalja, a magyart viszont meg sem említi, pedig a Rogán-ügy a fordulat egyik korai jele volt.

Mit állított Washington Rogán Antalról

Az amerikai pénzügyminisztérium külföldi vagyonokat ellenőrző hivatala (Office of Foreign Assets Control, OFAC) 2025. január 7-én jelölte ki Rogán Antalt, aki akkor a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezette. A döntés a Global Magnitsky program alapján született. A Magnitsky-szankció súlyos emberi jogi jogsértésért vagy korrupcióért sújt külföldi személyeket: zárolja az amerikai joghatóság alá eső vagyonukat, és kizárja őket az amerikai pénzügyi rendszerből. A minisztérium közleménye szerint Rogán a magyar gazdaság több stratégiai ágazatának ellenőrzésére épített konstrukciókat szervezett, a közbeszerzéseket és a közforrásokat pedig a hozzá és a Fideszhez kötődő körökhöz juttatta.

A közlemény külön kitért az uniós vonatkozásra. Washington szerint a magyar közbeszerzések átláthatatlansága miatt az ország több mint egymilliárd euró jövőbeli uniós támogatást veszített el, ami az Európai Központi Bank október 28-i árfolyamán (366,88 forint) több mint 366 milliárd forint. A külügyminisztérium későbbi éves jelentése az ügyet állami vagyon eltulajdonításával, kormányzati szerződésekhez kötődő visszaélésekkel és vesztegetéssel összefüggő korrupcióként írta le. Rogán Antal tagadta a vádakat, Szijjártó Péter akkori külügyminiszter pedig a távozó amerikai nagykövet „személyes bosszújának” nevezte a lépést. A közbeszerzések rendszerszintű kockázatairól a Polkorrekt korábban is írt.

Büntetőeljárások gyorsítása ügyészhiány idején

Három hónap, indoklás nélkül

2025. április 15-én Marco Rubio amerikai külügyminiszter tájékoztatta Szijjártó Pétert: Rogánt leveszik a listáról, mert a szankció fenntartása nem egyeztethető össze az amerikai külpolitikai érdekekkel. Más magyarázatot Washington nem adott. A Transparency International amerikai tagozata és a Human Rights First emberi jogi szervezet szerint a döntést a magyar kormány nyilvános lobbikampánya előzte meg. Jeanne Shaheen és Elizabeth Warren demokrata szenátorok közös nyilatkozatban figyelmeztettek arra, hogy a három hónap utáni törlés aláássa az Egyesült Államok korrupcióellenes hitelességét.

A fordulat a számokban is látszik. Az amerikai külügyminisztérium 2026 márciusában jóváhagyott éves Magnitsky-jelentése szerint 2025-ben nettó mindössze három új személy került a programba, a listán így összesen 744 név szerepel. Ugyanez a jelentés nyíltan rögzíti: a programot 2025-ben az „America First” külpolitika szolgálatába állították. A Magnitsky-szankció tehát már a hivatalos önmeghatározás szerint is külpolitikai eszköz, nem a korrupció elleni küzdelem semleges fegyvere.

Brazíliában ugyanez történt, fordított előjellel

A Rogán-ügy nem maradt egyedi eset. Az OFAC 2025. július 30-án ugyanezen a jogalapon szankcionálta Alexandre de Moraest, a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság tagját, aki Jair Bolsonaro volt elnök puccsperét vezette. A minisztérium önkényes letartóztatásokkal és a szólásszabadság elfojtásával indokolta a lépést. Gary Kalman, a Transparency International amerikai igazgatója az OCCRP-nek azt mondta: korábban elképzelhetetlennek tartotta volna, hogy egy amerikai elnök a Magnitsky-törvényt egy korrupcióellenes jogszabályokat alkalmazó külföldi bíró ellen fordítsa.

Decemberre ez a szankció is elpárolgott. 2025. december 12-én az OFAC Moraest, a feleségét és a család vagyonát kezelő céget is törölte a listáról, miközben a két ország a Bloomberg Tax beszámolója szerint éppen helyreállította megromlott viszonyát. A törlés okáról a minisztérium az AP kérdésére sem adott azonnali magyarázatot.

Az ügy október végén újra előkerült. Jair Bolsonaro fia, Flávio Bolsonaro szenátor október 25-én elvesztette az elnökválasztás második fordulóját, majd útlevele leadását megtagadva Argentínán át Miamiba repült. Az AP jelentése szerint a Trump-kormány ugyanazon a héten vízumot hagyott jóvá neki és családjának. A brazil legfelsőbb bíróság két ügyben vizsgálja korrupció, pénzmosás és adócsalás gyanújával, a szenátor minden vádat tagad.

A két eset együtt kirajzolja a mintát: Washington korrupcióellenes szankciói a politikai szövetség állásához igazodnak. Rogán egy szövetséges kormány tagjaként szabadult meg a szankciótól, Moraest pedig a szövetséges Bolsonaro pere miatt sújtották, majd a kereskedelmi enyhülés idején mentesítették.

Mi tűnt még el az amerikai eszköztárból

A szankciós lista csak egy elem. Az OCCRP összefoglalója szerint a kormányzat felfüggesztette, majd szűkítette a külföldi tisztviselők megvesztegetését tiltó 1977-es törvény (Foreign Corrupt Practices Act, FCPA) végrehajtását, és megszüntette az orosz oligarchák szankciókerülését üldöző KleptoCapture munkacsoportot. A Miller & Chevalier ügyvédi iroda elemzése szerint az FCPA-ügyek száma 2025-ben csökkent, részben a végrehajtási szünet és a szakosodott egységek leépítése miatt.

A legtöbb vitát a fedőcégek ügye váltja ki. A pénzügyminisztérium új szabálya mentesíti az amerikai cégeket és tulajdonosokat a tényleges tulajdonosi adatok bejelentése alól, amelyet a 2021-es vállalati átláthatósági törvény (Corporate Transparency Act) írt elő. Oregon főügyésze 21 tagállami főügyészből álló koalíció élén október 27-én pert indított a szabály ellen, amely a koalíció szerint a cégek 99,9 százalékát mentesítette. A felperesek érve egyszerű: a kormány rendelettel nem írhatja felül a Kongresszus által elfogadott törvényt.

Mit vizsgálhat az Európai Ügyészség, és mit nem

Az Európai Bizottság 2026. július 10-én hagyta jóvá Magyarország csatlakozását, így az ország a luxembourgi székhelyű Európai Ügyészség (European Public Prosecutor’s Office, EPPO) 25. tagállama lett. A kormány kérésére a hatáskör visszamenőleg is érvényes, és a Világgazdaság összefoglalója szerint a 2021. június 1. után elkövetett, uniós forrásokat érintő bűncselekményekre terjed ki. Az EPPO-nál dolgozó magyar ügyészeket sem a Legfőbb Ügyészség, sem a kormány nem utasíthatja, ők viszont az InfoRádiónak nyilatkozó nemzetközi jogász szerint nyomozati cselekmények elvégzésére utasíthatják a magyar rendőrséget.

Éppen ez a hatáskör szabja meg a határt is. Az uniós vádhatóság csak az unió pénzügyi érdekeit sértő ügyekben járhat el. Az amerikai indoklás jelentős része viszont a hazai közpénzek és a stratégiai ágazatok elosztásáról szól, ez pedig csak akkor kerülhet elé, ha uniós forrás is érintett. Az időhatár sem kőbe vésett adottság volt. Laura Codruța Kövesi európai főügyész májusban a Telex beszámolója szerint azt mondta, Magyarországon múlik, milyen messzire megy vissza a hatáskör, a kormány pedig a 2021. júniusi dátumot kérte.

A legrégebbi, Rogánhoz kötött ügy ezért hazai hatóságoknál fut. A Rogán Antal által 2012-ben kezdeményezett letelepedési kötvényprogram miatt a BRFK 2026 szeptemberében a Transparency International feljelentése nyomán rendelt el nyomozást különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanújával. A nyomozás elrendelése önmagában senki bűnösségét nem jelenti. Az új kormány elszámoltatási vállalásairól korábban itt írtun.

Önkényuralom vagy nyomozás? Mit mondott ki a Legfőbb Ügyészség a Fidesz szervereiről

Mikor indul az Európai Ügyészség Magyarországon

A jóváhagyás még nem jelent működő irodát. Az Európai Ügyészség a magyar európai ügyész tanácsi kinevezése után húsz nappal kezdheti meg a munkát, ehhez azonban Magyarországnak előbb három jelöltet kell állítania. Az Igazságügyi Minisztérium közlése szerint az alaptörvény-módosítás és a kiválasztást szabályozó törvénycsomag 2026 őszén kerülhet az Országgyűlés elé, a további módosítások 2027-ben következnek. Magyar Péter miniszterelnök 2027 elejére várja az indulást.

Közben a szervezet élén is vezetőváltás jön. Az Európai Unió Tanácsa döntése alapján november 1-jétől Andrés Ritter veszi át a főügyészi posztot a szervezet első vezetőjétől, Laura Codruța Kövesitől, vagyis a magyar iroda már az új vezetés alatt kezdhet dolgozni.

Mit jelent mindez a hétköznapi embernek

A tét pénzben is kifejezhető. A Tisza-kormány 16,4 milliárd euró, mintegy 6000 milliárd forint befagyasztott uniós forrás felszabadításáról állapodott meg, ami Magyar Péter szerint a magyar költségvetés több mint 10 százalékának felel meg. A jogállamisági viták következtében ugyanakkor az ország az Economx összefoglalója szerint mintegy 2,1 milliárd euróról, az EKB október 28-i árfolyamán nagyjából 770 milliárd forintról végleg lemondott. Ez a szám nem azonos az amerikai közlemény egymilliárd eurójával: Washington csak a közbeszerzési hiányosságokhoz kötött veszteséget nevezte meg, a 2,1 milliárd eurót viszont a kormány a jogállamisági vitákkal magyarázza.

Az átlagember szemszögéből ezért gyakorlati kérdés, ki ellenőrzi a most megnyíló uniós forrásokat. A kormány közlése szerint ebből 2,2 milliárd euró egyetemi és innovációs célt szolgál, 4,2 milliárd euró kohéziós forrás közlekedésre, vasútra és vízgazdálkodásra megy, 10 milliárd euró pedig a helyreállítási alapból érkezik. Ha ezekből a beruházásokból bárki pénzt térít el, az Európai Ügyészség indulása után már nem csak a magyar ügyészség dönt a vádemelésről. A közpénzek alapítványokba szervezésének korábbi gyakorlatáról lásd.

Zsákbamacska a legfőbb ügyész székéért: kedden dönt a parlament Fejes Péterről

A Polkorrekt véleménye

A Rogán-ügy és a Moraes-ügy együtt bizonyítja, hogy Washingtonban a korrupcióellenes szankció a szövetségi alku eszközévé vált: az egyiket egy lobbikampány után indoklás nélkül, a másikat a kereskedelmi enyhülés idején törölték. A magyar közpénzek védelmét ezért nem lehet külföldi kormányok érdekére vagy kizárólag Luxemburgra bízni, hiszen az Európai

Ügyészség csak a 2021 júniusa utáni uniós ügyekhez fér hozzá, ezt az időhatárt pedig maga a kormány kérte. Ami ennél régebbi vagy hazai pénzből történt, azért továbbra is a magyar ügyészség és rendőrség felel, és ezt a terhet a Tisza-kormány nem háríthatja át az uniós vádhatóságra. A hétköznapi ember, aki a végleg elveszett uniós milliárdok árát fizeti, joggal várja el, hogy az induláshoz szükséges törvénycsomag valóban még idén ősszel az Országgyűlés elé kerüljön.

Források

1. U.S. Department of the Treasury: OFAC-közlemény Antal Rogan kijelöléséről (press release JY2773), 2025. január 7., https://home.treasury.gov/news/press-releases/jy2773 (a vádak tartalma, az egymilliárd eurós uniós forrásvesztés)
2. Front News (Grúzia): US lifts sanctions on Hungarian official Antal Rogan, 2025. április, https://frontnews.ge/en/news/us-lifts-sanctions-on-hungarian-official-antal-rogan (Rubio április 15-i tájékoztatása Szijjártó Péternek)
3. Human Rights First és Transparency International U.S.: sajtóközlemény a Rogán Antalnak adott szankciós könnyítésről, 2025. április, https://www.humanrightsfirst.org/library/human-rights-first-and-transparency-international-u-s-condemn-u-s-corruption-sanctions-relief-for-hungarian-official (a magyar kormány lobbikampánya)
4. U.S. Senate Committee on Foreign Relations: Ranking Members Shaheen and Warren Express Deep Concern Following Sanctions Reversal for Corrupt Hungarian Official, 2025. április 18., https://www.foreign.senate.gov/press/dem/release/ranking-members-shaheen-and-warren-express-deep-concern-following-sanctions-reversal-for-corrupt-hungarian-official
5. U.S. Department of the Treasury: Treasury Sanctions Alexandre de Moraes, 2025. július 30., https://home.treasury.gov/news/press-releases/sb0211
6. Bloomberg Tax (Egyesült Államok): US Lifts Sanctions on Brazil Judge Who Led Bolsonaro Trial, 2025. december 12., https://news.bloombergtax.com/international-trade/us-removes-brazil-supreme-court-judge-from-sanctions-list (a kétoldalú viszony javulása)
7. AP (a Fox10 TV átvételében): Defeated presidential candidate Flávio Bolsonaro and his family land in Miami after leaving Brazil, 2026. október 28., https://www.fox10tv.com/2026/10/28/defeated-presidential-candidate-flvio-bolsonaro-his-family-land-miami-after-leaving-brazil/ (út Argentínán át, vízum jóváhagyása)
8. Ara (Spanyolország, Katalónia): Flávio Bolsonaro lands in the United States after Brazilian authorities asked him to hand over his passport, 2026. október 28., https://en.ara.cat/international/flavio-bolsonaro-lands-in-the-united-states-after-brazilian-authorities-asked-him-to-surrender-his-passport_1_5893117.html (az útlevél leadásának megtagadása)
9. NBC Miami (Egyesült Államok): Why Flávio Bolsonaro fled Brazil after losing the election, 2026. október, https://www.nbcmiami.com/news/national-international/why-flavio-bolsonaro-fled-brazil-after-losing-the-election/3879001/ (a két vizsgálat tárgya)
10. LBC (Egyesült Királyság): Flávio Bolsonaro reportedly flees Brazil for the US, 2026. október, https://www.lbc.co.uk/world-news/flavio-bolsonaro-brazil-election-lula-trump/ (a szenátor tagadása)
11. Miller & Chevalier: Matteson Ellis Quoted on Latin America Enforcement Trends in Latinvex, 2026, https://www.millerchevalier.com/publication/matteson-ellis-quoted-latin-america-enforcement-trends-latinvex (az FCPA-ügyek 2025-ös csökkenése)
12. Finger Lakes 1 (Egyesült Államok): New York joins lawsuit challenging federal company ownership disclosure rollback, 2026. október 28., https://www.fingerlakes1.com/2026/10/28/new-york-joins-lawsuit-challenging-federal-company-ownership-disclosure-rollback/ (a per jogi érvelése)
13. Európai Unió Tanácsa: Európai Ügyészség (tematikus oldal), 2026, https://www.consilium.europa.eu/hu/policies/eppo/ (a július 10-i bizottsági határozat, 25. tagállam, Andrés Ritter kinevezése november 1-jétől)