Büntetőeljárások gyorsítása ügyészhiány idején

Az ügyészség négyrészes sorozatban mutatja be, hogyan gyorsítaná a büntetőeljárásokat, miközben a hivatal vezető nélkül áll, és a létszámgondja is nő. A sorozat első része szerint az ügyész a kisebb súlyú ügyeket bíróság elé vitel nélkül is lezárhatja, 2024-ben a vádemelésre érkezett ügyek 20 százalékában így döntött.

A büntetőeljárások gyorsítása valóban társadalmi igény, ez az eszköz azonban éppen azokat az ügyeket nem érinti, amelyek miatt a kormány és a közvélemény türelmetlen. A Polkorrekt megnézte az ügyészségi beszámolókat, a pártok tálalását, a külföldi tudósításokat és a megyei bírósági adatokat.

A türelmetlenség oka a nagy ügyek lassúsága. Magyar Péter miniszterelnök augusztus 28-án elfogadhatatlannak nevezte, hogy fontos ügyekben 5-10 év után születik jogerős ítélet. A Völner-Schadl-perben a vádemelés már 2022-ben megtörtént, a két fővádlott ügyében mégsem volt elsőfokú ítélet még szeptember elején sem.

Mit tud az ügyészi elterelés, és mit nem?

Az „új” Be., vagyis a büntetőeljárási törvény 2018. július 1. óta hatályos. Három eszközt ad az ügyésznek, hogy a kisebb súlyú ügy ne jusson bíróság elé: a megrovást, a közvetítői eljárást és a feltételes ügyészi felfüggesztést. Közvetítői eljárásnál a gyanúsított és a sértett közvetítő segítségével állapodik meg, az eljárás ezalatt hat hónapra szünetel. Feltételes felfüggesztésnél az ügyész a megszabott feltételek teljesítése után megszünteti az eljárást.

Az ügyészség a 20 százalékos arányt közli, a 2024-es országgyűlési beszámolóban mi közvetlenül nem találtuk meg. A 2021-es beszámoló szerint a megvizsgált ügyek 61 százalékában vádat emeltek, 23 százalékában megszüntették az eljárást, 11 százalékában feltételes ügyészi felfüggesztést alkalmaztak. A vádemelések többsége egyébként eleve gyors úton halad: 2022-ben az összes vádemelés 70,3 százalékában büntetővégzést indítványoztak, vagyis tárgyalás nélküli bírósági döntést.

Ebből a mi értelmezésünk szerint az következik, hogy a hétköznapi bűnügyek lezárása ma sem a hosszú eljárásokon múlik. A lassú ügyek a sokvádlottas korrupciós és gazdasági perek, ahol az ügyész megrovással vagy közvetítéssel nem tud lezárni semmit. Az ügyészség sorozata ezért hasznos tájékoztatás, de a büntetőeljárások gyorsítása szempontjából a legkisebb ügyekről szól.

Ki mit mond a gyorsításról

Tisza-kormány: a büntetőeljárások gyorsítása erőforrások nélkül

Magyar Péter augusztus 28-án törvénymódosítást ígért, amely lehetővé tenné, hogy a bíróságok néhány év alatt ítéljenek a vagyonvisszaszerzési ügyekben. A kormányfő szerint gyakran a szakértők hiánya miatt csúsznak az eljárások, és úgy fogalmazott, hogy az ügyvédeknek érdekük a hosszabb per. Az Igazságügyi Minisztérium szeptember 1-jén egyeztetett a Fővárosi Törvényszék vezetőivel az ítélkezés feltételeinek javításáról. Konkrét törvényjavaslatot, határidőket vagy létszámszámot keresésünkben nem találtunk.

Fidesz: hajtóvadászat, nem határidő

A gyorsításról fideszes állásfoglalást keresésünkben nem találtunk, a párt keretezése a politikai leszámolás. Bóka János frakcióvezető szerint hajtóvadászat folyik a jobboldal ellen, Deutsch Tamás pedig azt állítja, hogy Hankó Balázs őrizetbe vételéről nem az ügyészség, hanem Magyar Péter intézkedett. Az ügyészséget 2010 és 2025 között Polt Péter vezette, a pártnak tehát volt ideje megoldani a hosszú perek problémáját. A jobboldali Magyar Hírlap ennél finomabb, hogy szerinte a látvány a kormánynak kedvez, de a politikai kisajátítás az egész elszámoltatás hitelét veszélyezteti.

Vagyonvisszaszerzési hivatal: alkotmányos, mert előbb átírták az Alaptörvényt

Mi Hazánk: az ügyészség politikai függése

Toroczkai László szeptember 28-án azt mondta, hogy a Tisza és a Fidesz vezetői versengve fenyegetik az ügyészeket és a rendőröket. A Telex szerint azt is felrótta, hogy a miniszterelnök ügyészekkel vitatkozik a saját mentelmi jogának kikérése miatt. Magyar Péter a Mi Hazánkat a Fidesz mentőcsónakjának nevezte, és azt sejtette, hogy megvásárolták a hallgatását. Ezt a hírek szerint nem támasztotta alá bizonyítékkal, tehát narratívaként kezeljük.

Mit lát a külföldi sajtó

A külföldi tudósítások nem a gyorsításról szólnak, hanem a „Tisztítótűz” művelet első látványos lépéseiről. Az EUobserver (Belgium) arról ír, hogy a parlament felfüggesztette Seszták Miklós, Hankó Balázs és Magyar Péter mentelmi jogát. A Magyar Péterrel szembeni eljárás egy 2024-es telefonlopási ügyhöz kapcsolódik, vagyis az ügyészség a miniszterelnökkel szemben is lépett. Az Euronews (Franciaország) egy elemzőt idéz, aki szerint a Fidesz az önkény narratívájával tartja egyben a táborát. A büntetőeljárások gyorsítását célzó ügyészségi sorozatról külföldi beszámolót nem találtunk.

Mentelmi jog: három képviselő, két letartóztatás

Mit mutatnak az adatok a büntetőeljárások gyorsításáról

A hivatalos számok két külön világot rajzolnak ki. Az egyik a tömegesen, gyorsan lezáruló kis ügyek világa, a másik a néhány éven át húzódó nagy pereké.

• 2022-ben az ügyészség 9 749 személlyel szemben alkalmazott feltételes ügyészi felfüggesztést, és az összes vádemelés 70,3 százalékában büntetővégzést indítványozott.
• 2024-ben a vádemelések 3,7 százaléka bíróság elé állítás volt, vagyis a tettenéréses, beismerő ügyek gyors lezárása.
• 2007 és 2025 között összesen 94 300 ügyben rendeltek el közvetítői eljárást. Büntetőügyekben a befejezett ügyek 80-85 százalékában a felek megállapodnak.
• A Völner-Schadl-per vádemelése 2022-es, elsőfokú ítélet szeptember elején nem volt. A Quaestor-ügyben nyolc év telt el az eljárás megindítása és az elsőfokú ítélet között.

A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal elnöke, Unger Anna a meghallgatásán botorságnak nevezte, hogy a hat éves ciklusa alatt ítéletek születnek. A kormány a kijelentés után kezdett el a gyorsításról beszélni, a Telex és a HVG beszámolói szerint.

Ügyészhiány: ki gyorsít, ha nincs elég nyomozó ügyész?

A Legfőbb Ügyészség szóvivője, Fazekas Géza az ATV Híradónak elmondta, hogy az ügyészi szervezetben már most érezhető a létszámhiány. Az új vagyonvisszaszerzési hivatal jelentős számú nyomozót emel ki a meglévő állományból, ez pedig tovább növeli az egy főre jutó nyomozati ügyek számát, elsősorban a nyomozó ügyészségen.

Az ATV szerint ráadásul bérfeszültség is kialakul, mert a hivatalnál dolgozó ügyészek fizetése magasabb a többi ügyészénél és a bírákénál. Az Európai Ügyészséghez való csatlakozás újabb létszámkihatással járhat.

Pontos számot az ügyészhiányra nem találtunk. A hivatalos oldal szerint 2022-ben 1874 ügyész dolgozott az ügyészségen, a HVG 360 a teljes szervezetet közel ötezer fősnek írja. Betöltetlen álláshelyekről, megyénkénti létszámról nyilvános adatot nem láttunk, ez közérdekű adatigénylés tárgya lehet.

Vezető nélküli hivatal

Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyész júliusi lemondása után augusztus 25-től üres a legfőbb ügyészi szék. Baka András köztársasági elnök Szathmáry Zoltánt jelölte, a parlament azonban szeptember 28-án leszavazta a jelöltet. Magyar Péter indoklása szerint a jelölt közvetlen hozzátartozója érintett az egyik legsúlyosabb büntetőügyben. A 444 szerint a jelölt testvére az Alkotmányvédelmi Hivatal főosztályvezetőjeként érintett az aranykonvoj-ügyben, az Euronews szerint közokirat-hamisítás gyanújával hallgatták ki.

Az egyetlen megmaradt elnökhelyettes, Lajtár István december 5-én betölti a 65. életévét, és ha addig nincs új legfőbb ügyész, törvény szerint távoznia kell. A rendszerváltás óta először maradna a vádhatóság legfőbb ügyész és helyettes nélkül. Közben a Központi Nyomozó Főügyészség korábbi vezetője a júniusi, hétoldalas levelében politikailag érzékeny nyomozások befolyásolásával vádolta a hivatalt az aranykonvoj-ügyben és a Gundalf-ügyben. A Legfőbb Ügyészség ezt szakmai nézetkülönbségnek írja le, az Esti Hírlap beszámolója szerint.

Mit jelent ez vidéken és a városban

A Fővárosi Törvényszék egyik bírája, a Magyar Bírói Egyesület elnökségi tagja szerint a fővárosi bírák terhelése olyan szinten van, amit nem lehet tovább nyújtani. Két vidéki törvényszék saját számai kedvezőbbek, de ezek a bíróságok önértékelései, nem független mérések.

Békés vármegye: a kis ügyeket gyorsan elintézik

A Gyulai Törvényszék elnöke szerint Békés vármegyében a járásbíróságokon indult büntetőügyek közel 89 százaléka egy éven belül befejeződik. A törvényszéki elsőfokú büntetőügyeknek viszont csak közel 60 százaléka zárul le ennyi idő alatt. A két éven túl folyamatban lévő ügyek aránya országosan 5,3 százalék, a Gyulai Törvényszéken, vagyis Békés vármegyében 1,7 százalék. A Nyíregyházi Törvényszék elnöke is úgy látja, hogy az ítéletek többsége egy éven belül megszületik, csak a nagyon összetett, sokszereplős ügyek húzódnak el.

Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében más a tét. Magyar Péter azt kérdezte, hol volt a nyomozó hatóság, amikor Seszták Miklós Kisvárdán „Kelet-Magyarország Felcsútját” építette, a Tisza kisvárdai képviselője pedig azt mondta, hogy a helyiek felszabadultak az őrizetbe vétel után. Ez politikai narratíva, mérés nincs mögötte, de azt mutatja, hogy a vidéki választók számára a nagy ügyek gyors lezárása elsősorban bizalmi kérdés.

Mit jelent ez a hétköznapi embernek

Aki kisebb ügyben gyanúsított vagy sértett, annak az elterelés ma is működik: a közvetítői eljárásban a felek a befejezett ügyek 80-85 százalékában megállapodnak. A kockázat az, hogy a nagy ügyek miatt túlterhelt bíróságokon és ügyészségeken a mindennapi ügyek is lassulnak. Az Országos Bírói Tanács elnöke, Pecsenye Csaba ezt létszám és infrastruktúrabővítés nélkül egyenesen valószínűnek tartja. A számlát tehát az fizeti, akinek a vagyon elleni, közlekedési vagy családi ügye sorban áll a sokmilliárdos perek mögött.

A Polkorrekt véleménye

A hétköznapi embernek nem ismeretterjesztő sorozat kell az ügyészségtől, hanem határidő és elég ember az ügyek mellett. A kormány gyors ítéleteket ígér, de a legfőbb ügyészi székbe is csak újabb vitát tud adni, a bíróságoknak pedig még egy konkrét törvényjavaslatot sem mutatott. A Fidesz, amely 16 évig irányította az államot, most hajtóvadászatról beszél ahelyett, hogy elmondaná, miért lehetett öt évig tárgyalásra várni egy korrupciós perben. Addig nem hiszünk a gyorsításnak, amíg nem látjuk a létszámot, a törvényjavaslatot és a határidőket.

Források

• Legfőbb Ügyészség: Gyorsabb büntetőeljárások, 1. rész, 2026. szeptember 28., ugyeszseg.hu
• Telex: Minisorozatot indított az ügyészség, 2026. szeptember 29., telex.hu
• Telex: Magyar Péter a büntetőeljárások gyorsításáról, 2026. augusztus 28., telex.hu
• Index: Elfogyott Magyar Péter türelme, 2026. szeptember 3., index.hu
• HVG: Egyeztet az igazságügyi tárca a Fővárosi Törvényszékkel, 2026. szeptember 4., hvg.hu
• ATV Híradó: Összeomlás szélén a bíróságok?, 2026. szeptember 25., atv.hu
• 444: Decemberre vezető nélkül maradhat a Legfőbb Ügyészség, 2026. szeptember 22., 444.hu
• HVG 360: Tucatnyi jelölt a legfőbb ügyészi posztra, 2026. szeptember 9., hvg.hu
• Esti Hírlap: Politikailag érzékeny nyomozásokat befolyásoltak, 2026. szeptember 17., estihirlap.hu
• Index: Országgyűlési percről percre, Toroczkai László felszólalása, 2026. szeptember 28., index.hu
• Telex: Magyar Orbán Viktornak, 2026. szeptember 30., telex.hu
• Telex: Toroczkai László számonkérte a tiszásokat, 2026. szeptember 28., telex.hu
• Telex: Magasabb fokozatba kapcsolt az elszámoltatás, 2026. szeptember 28., telex.hu
• Economx: Deutsch Tamás reagálása Hankó Balázs őrizetbe vételére, 2026. október 1., economx.hu
• Magyar Hírlap: Miniszterek bilincsben, 2026. október 2., magyarhirlap.hu
• EUobserver (Belgium): Magyar waives his own immunity, 2026. október, euobserver.com
• Euronews (Franciaország): A két fideszes exminiszter őrizetbe vétele, 2026. szeptember 29., hu.euronews.com
• Legfőbb ügyész országgyűlési beszámolója, 2021. évi, ugyeszseg.hu
• Legfőbb ügyész országgyűlési beszámolója, 2022. évi, ugyeszseg.hu
• Legfőbb ügyész országgyűlési beszámolója, 2024. évi, parlament.hu
• Igazságügyi Minisztérium: Közvetítői eljárás büntető- és szabálysértési ügyekben, igazsagugyiinformaciok.kormany.hu
• Legfőbb Ügyészség: Kik dolgoznak az ügyészségeken?, ugyeszseg.hu
• Legfőbb Ügyészség: Legfőbb ügyészek, ugyeszseg.hu
• BEOL: Több mint 33 ezer ügy futott be a békési bíróságokra, 2026. május, beol.hu
• Nyíregyháza Megyei Jogú Város: a Nyíregyházi Törvényszék éves értékelése, 2025. május 29., nyiregyhaza.hu