Ügynökakták: a vasutas neve kint van, a hírszerzőé zárva marad

November 4-én elindult a nyitottaktak.hu, és vele több tízezer név vált kereshetővé az ügynökakták közül. A közzététel azonban egyenlőtlen: a törvény a beszervezett hétköznapi emberek adatait tárja a nyilvánosság elé, miközben a hírszerzés iratai, a 2020 után is szolgáló személyek adatai és az ügynöki jelentések szövege zárva marad.

A 2026. évi LI. törvény 14. §-a alapján az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL) három irattípust tett fel a honlapjára. Az első a 6-os karton, vagyis a hálózati személy nyilvántartó lapja, a második a beszervezéseket rögzítő B-napló, a harmadik a mágnesszalagon tárolt H-adattár. A törvény ezeket közérdekből nyilvános adatnak minősíti, a kereséshez regisztráció sem kell. A részletes beszervezési dossziék a 19. § szerint legkésőbb 2027. február 25-ig követik őket.

Kik kerültek elő az ügynökakták közül

Magyar Péter miniszterelnök a november 4-i sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: a történészek a Rákosi- és a Kádár-rendszer beszervezettjeinek számát nagyjából 150 000-re teszik, ebből most körülbelül 60 000 név lett kereshető. Saját számításunk szerint ez a teljes becsült kör 40 százaléka. A kormány tájékoztató oldala ennél is szerényebb képet fest: a hálózatnak csak a fele vagy a harmada maradt fenn iratokban, a legérzékenyebb politikai és gazdasági anyagokat pedig nagy tömegben megsemmisítették.

Akiknek az adatai fennmaradtak, azok többnyire nem a hatalom csúcsáról érkeztek. A WMN összefoglalója szerint a megnevezettek többsége vendéglátós, bolti eladó, vasutas, buszsofőr vagy mezőgazdasági dolgozó volt. A miniszterelnök maga is ilyen példákat hozott: 1957-ben Gyulán egy 17 éves tanítójelöltet azért fenyegettek meg és szerveztek be, mert kifogásolta a kollégiumi étel minőségét, Pécelen pedig az iskolaigazgatótól azt várták, hogy jelentsen a tantestületről és a diákokról.

A darabszámok forrásonként eltérnek. A kormány oldala szerint a B-napló körülbelül 25 000, a H-adattár mintegy 58 000 nevet tartalmaz. Cseh Gergő Bendegúz, az ÁBTL főigazgatója októberben viszont úgy nyilatkozott, hogy nagyjából 55 000 név a mágnesszalagról, 25 000 pedig a 6-os kartonokról származik. A 25 000-es tétel tehát az egyik közlés szerint a B-napló, a másik szerint a kartonok száma, az eltérést egyik forrás sem magyarázza. Mivel a három adatkör erősen átfed, a számok nem adhatók össze.

Három maffiagyilkosság, egy szerkezet: harminc év alatt egyetlen ügy sem zárult le

Akiket az ügynökakták törvénye továbbra is véd

A törvény 12. §-a sorolja fel, mikor marad meg egy irat minősítése. Az egyik ok, ha az érintett 2020. január 1. után is a nemzetbiztonsági szolgálatoknál dolgozott, vagy titokban együttműködött velük. Ugyanígy zárva maradhat az irat, ha a nyilvánosság nemzetbiztonsági, szövetségesi vagy a határon túli magyarságot érintő érdeket sértene. A 2020-as határvonalat Novák Előd, a Mi Hazánk képviselője már a júniusi parlamenti vitában szóvá tette. Hogy a mai szolgálatok fölötti civil ellenőrzés mennyire gyenge, arról  korábban részletesen írtunk.

Ezen a szakaszon keresztül marad zárva a hírszerzés, a III/I. Csoportfőnökség anyaga is. Magyar Péter ezt azzal indokolta, hogy a külföldi hírszerzésnek dolgozók közül sokan a rendszerváltás után is folytatták a tevékenységüket, a nyilvánosság pedig szerinte „nagyon nagy nemzetközi és egyéb problémákat” okozna az országnak. Hozzátette: ha a nemzetbiztonsági szakemberek másképp látják, egyes esetekben lehet kivétel.

Az ügynöki jelentések szövege sem kerül fel az internetre. A WMN szerint ennek elsősorban adatvédelmi oka van, hiszen a jelentések gyakran a megfigyeltek legszemélyesebb ügyeit rögzítik. Ebből viszont az is következik, hogy a nyilvános adatbázis a besúgó nevét mutatja meg, a jelentés tartalmát és a következményeit nem.

A rendszer működtetőiről sem készül külön lista. A miniszterelnök a sajtótájékoztatón kimondta: a legnagyobb felelősség a pártvezetőké, a megfigyeléseket szervező szolgálati vezetőké és azoké a tartótiszteké, akik a beszervezetteket zsarolták, fizették vagy fenyegették. A törvény 14. §-a mégsem ír elő tartótiszti névsort. A 10. § (4) bekezdése csupán annyit mond ki, hogy a hivatásos állomány adatait nem kell kitakarni ott, ahol egy iratban szerepelnek. Ezt a hiányt nemcsak a kormány kritikusai vetik fel:, hogy Bayer Zsolt az áprilisi Sajtóklubban arról beszélt, hogy az ügynökök előtt a tisztek és a zsarolók nevét kellett volna nyilvánosságra hozni.

Harminchat év halogatás

Az ügynökakták nyilvánosságát a rendszerváltás óta ígérik. A Fidesz és az SZDSZ 1990. január 5-én hozta nyilvánosságra a Duna-gate néven ismert botrányt, hogy a BM III/III. Csoportfőnöksége még az első szabad választás előtt is megfigyelte az ellenzéket, és iratokat semmisített meg. Magyar Péter a november 4-i sajtótájékoztatón az MTI szerint 1990 februárjára tette a botrány kirobbanását, ami nem egyezik a korabeli eseménykrónikával.

Az Antall-kormány 1994-es átvilágítási törvénye szűk kört vizsgált, az Alkotmánybíróság pedig még abban az évben több rendelkezését megsemmisítette. A 60/1994. (XII. 24.) AB határozat egyik fő kifogása az volt, hogy az érintettek nem ismerhették meg a róluk szóló iratokat. A következő fordulatot a Medgyessy-ügy hozta, hogy 2002 júniusában kiderült, hogy a frissen hivatalba lépett miniszterelnök 1977 és 1982 között D-209 fedőnéven szigorúan titkos tisztként dolgozott a kémelhárításnak. A botrány után, 2003-ban jött létre az ÁBTL, a teljes nyilvánosság azonban akkor sem valósult meg.

Az állam a kutatókkal szemben is ellenállt. Az Emberi Jogok Európai Bírósága 2009. május 26-án elmarasztalta Magyarországot, mert a Belügyminisztérium éveken át nem hajtotta végre azokat a jogerős ítéleteket, amelyek Kenedi János történésznek hozzáférést biztosítottak állambiztonsági iratokhoz. Németországban eközben 1992 óta bárki betekinthet a róla szóló Stasi-aktákba, hogy a Bundesarchiv adatai szerint 2025 végéig közel 3,5 millió ilyen állampolgári kérelem érkezett.

A 2010 utáni időszakról a miniszterelnök azt mondta, hogy a Fidesz-KDNP-kormány huszonöt alkalommal szavazta le az akták nyilvánosságára benyújtott javaslatokat. A dokumentált szám ennél magasabb. 2019 novemberében a kormánytöbbség 117 nem szavazattal már huszadszor utasította el az LMP javaslatát, 2023-ban az LMP 28. alkalommal nyújtotta be, a Telex pedig 2026 májusában legalább harminc elutasításról írt. Magyar Péter már 2024 áprilisában megígérte, hogy kormányra kerülése esetén megnyitja az aktákat, a vállalás azóta  sorába került.

Gulyás Gergely két szavazata

A Fidesz álláspontja sem volt mindig egységes. 2013 júniusában tíz fideszes képviselő igennel szavazott az LMP aktanyilvánossági javaslatára, köztük Gulyás Gergely. Ugyanő 2024. február 1-jén már úgy fogalmazott, hogy „ügynökakták, mint olyanok, nem léteznek”, 2026 júniusában pedig azzal érvelt, hogy az iratokból nem feltétlenül derül ki, végzett-e valaki ténylegesen káros tevékenységet.

A szeptember 15-i zárószavazáson 149 képviselő szavazott igennel, 35 tartózkodott, nem szavazat egy sem volt. A tartózkodók között ott voltak a Fidesz képviselői. Az MTI november 4-i összefoglalója ehhez képest a korábbi politikai elit „nem szavazatai mellett” elfogadott törvényről ír, a szavazás eredménye azonban tartózkodást rögzít, nem ellenszavazatot.

Lélegeztetőgép-biznisz: OTT-One, uniós pénz, aláírók

Mit bizonyít egy 6-os karton

Az ÁBTL és a történészek egybehangzóan figyelmeztetnek: az ügynökaktákban szereplő név önmagában nem bizonyítja az együttműködést.

A kartonra a meghiúsult beszervezés is felkerült, és szerepelnek rajta olyanok is, akik megtagadták a munkát, vagy szándékosan használhatatlanná tették magukat a szolgálatok számára.A főigazgató arra is figyelmeztetett, hogy az iratok torzításokat és félreértéseket is tartalmazhatnak, hiszen a szolgálatok a saját érdekeik szerint dolgoztak.

Az első napok reakciói jól mutatják, mennyire eltérő történetek állhatnak egy-egy név mögött. Szikora Róbert zenész kartonja 1984-es beszervezést rögzít, ő azonban az Indexnek azt mondta, hogy soha nem írt jelentést, és a kérést visszautasította.

Korniss Péter fotográfus ezzel szemben még a közzététel előtt, a Válasz Online-nak elismerte, hogy 1957 és 1966 között „Pál” fedőnéven együttműködött, és bocsánatot kért. Szijjártó Péter volt külügyminiszter névazonosság miatt tette közzé a rokonai nevét, mert a kereső nem kér személyi azonosítót.

Az érintett vagy halála után a hozzátartozója a törvény 9. § (7) bekezdése szerint kiegészítő nyilatkozatot fűzhet az irathoz, amelyet a levéltár azzal együtt tesz közzé. A közzétételt azonban nem akadályozhatja meg, a tévesnek tartott bejegyzést pedig nem törölheti.

Zsákbamacska a legfőbb ügyész székéért: kedden dönt a parlament Fejes Péterről

Mi jön 2027-ben az ügynökaktákkal

A következő lépés a beszervezési dossziék feltöltése. Cseh Gergő Bendegúz szerint mintegy 9000 ilyen dosszié maradt fenn, ezek egy része több száz oldalas, és a tartótiszt szemszögéből mutatja be a beszervezést. A törvény 19. §-a szerint a feltöltésnek legkésőbb 2027. február 25-ig, a kommunizmus áldozatainak emléknapjáig kell megtörténnie.

A 18. § (3) bekezdése szerint aki jogellenesen tart magánál állambiztonsági iratot vagy annak másolatát, november 4-től számítva hat hónapon belül leadhatja a levéltárnak, és ezzel a büntetőjogi felelősség alól is mentesül. Magyar Péter úgy fogalmazott, hogy aki nem adja vissza az iratot, minősített adattal való visszaélést követ el. A törvény szövege a mentesülést rögzíti, a határidő elmulasztásának következményét viszont nem nevesíti.

A még minősített iratok sorsáról egy 13 tagú tanácsadó bizottság mondhat véleményt, amelyet az MTI szerint Rainer M. János történész vezet. A testület azonban csak javaslatot tehet: a 13. § (11) bekezdése szerint ha a titokgazda miniszter nem fogadja el, csupán a kormányt kell erről tájékoztatnia. Hogy a minősítés miként zárhat el évtizedekre egy ügyet, azt  is jól mutatja.

Jogi kockázat is van a rendszerben. Az Emberi Jogok Európai Bírósága 2015-ben a Sõro kontra Észtország ügyben megállapította a magánélethez való jog sérelmét, mert egy egykori KGB-sofőr adatait egyedi mérlegelés nélkül tették közzé. A magyar törvény sem ír elő egyedi mérlegelést. Saját megítélésünk szerint ezért nem zárható ki, hogy az érintettek közül egyesek Strasbourgban támadják meg a közzétételt.

Volánbusz-ügy: Jellinek bűnügyi felügyeletbe került, Szivek letartóztatásban marad

A Polkorrekt véleménye

Az ügynökakták megnyitása harminchat éve esedékes, és jó, hogy végre megtörtént. A mostani közzététel mégis a lánc legalsó szemét teszi a kirakatba: a beszervezett vasutas és bolti eladó neve egy kattintással elérhető, a hírszerzés iratai és a 2020 után is szolgálók adatai zárva maradnak, tartótiszti névsort pedig a törvény nem ír elő.

Ha maga a miniszterelnök mondja ki, hogy a legnagyobb felelősség a tartótiszteké és a szolgálati vezetőké, akkor az ő listájuknak kellett volna elsőként felkerülnie. Aki pedig a múlt elhallgatásával akar leszámolni, az a saját számaival se bánjon pontatlanul.

Források

1. 2026. évi LI. törvény az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének teljes körű feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltáráról, 9., 10., 12., 13., 14., 18. és 19. §, a 2026. november 4. napján hatályos szöveg, https://njt.jog.gov.hu/jogszabaly/2026-51-00-00
2. 60/1994. (XII. 24.) AB határozat az egyes fontos tisztségeket betöltő személyek ellenőrzéséről szóló 1994. évi XXIII. törvényről, https://njt.jog.gov.hu/jogszabaly/1994-60-30-75
3. Emberi Jogok Európai Bírósága, Kenedi kontra Magyarország, 31475/05, ítélet, 2009. május 26., https://www.concernedhistorians.org/content_files/file/le/143.pdf
4. Emberi Jogok Európai Bírósága, Sõro kontra Észtország, 22588/08, ítélet, 2015. szeptember 3., https://www.bailii.org/eu/cases/ECHR/2015/761.html
5. Kormány.hu: Elkezdődött az ügynökakták közzététele, 2026. november, https://kormany.hu/ugynokaktak (irattípusok, a B-napló és a H-adattár darabszáma, a fennmaradt iratok aránya, a megsemmisítések)
6. Bundesarchiv: Das Stasi-Unterlagen-Archiv in Zahlen, 2025. december 31-i állapot, https://bundesarchiv.de/stasi-unterlagen-archiv/das-stasi-unterlagen-archiv-in-zahlen
7. Keresztes László Lóránt írásbeli kérdése, K/5240., 2023, https://www.parlament.hu/irom42/05240/05240.pdf (az LMP-javaslat 28. benyújtása)
8. [FORRÁS: MTI, Ügynökakták: Magyar Péter: az 1990-es rendszerváltás mulasztását pótolja a kormány, 2026. november 4. – beszerzendő] (a miniszterelnök idézett kijelentései, Rainer M. János bizottsági szerepe)
9. WMN: Megnyílt az ügynökkereső: ezt érdemes tudni, mielőtt rákeresel a nevekre, 2026. november 4., https://wmn.hu/wmn-szuro/68501-ugynokaktak-nyilvanossag-keresheto-adatbazis-kisokos (a megnevezettek foglalkozása, a karton bizonyító ereje, a jelentések kimaradásának oka)
10. Reakció: Több tízezer név, emberi sorsok és családi titkok: november 4-én megnyílnak az ügynökakták, 2026. október 25., https://reakcio.hu/20261025-tobb-tizezer-nev-emberi-sorsok-es-csaladi-titkok-megnyilnak-az-ugynokaktak/ (Cseh Gergő Bendegúz számai)
11. Infostart: Sorra reagálnak az ismert emberek az ügynökaktákban felbukkant nevükre, 2026. november 4., https://infostart.hu/belfold/2026/11/04/sorra-reagalnak-az-ismert-emberek-az-ugynokaktakban-felbukkant-nevukre (Szikora Róbert, Korniss Péter, Szijjártó Péter reakciói)