Zsákbamacska a legfőbb ügyész székéért: kedden dönt a parlament Fejes Péterről

Az Országgyűlés jövő kedden úgy választhat legfőbb ügyészt, hogy a jelöltet egyetlen parlamenti bizottság sem hallgatja meg. Baka András köztársasági elnök második jelöltje, Fejes Péter a Válasz Online-nak adott interjújában maga is elismerte, hogy ez a beszélgetés az egyetlen nyilvános bemutatkozása a szavazás előtt.

A tét jóval nagyobb egy személyi döntésnél. Ha a képviselők őt is elutasítják, december 5-én a vádhatóság a rendszerváltás óta először maradhat legfőbb ügyész és helyettes nélkül.

Miért nem hallgatja meg senki a legfőbb ügyész jelöltjét?

Fejes Péter szerint semmilyen jogszabály nem írja elő, hogy a jelöltet a szavazás előtt meghallgassák. A helyzetet az interjúban így foglalta össze: „Zsákbamacska ez az Országgyűlés számára.” A felelősséget nem a képviselőkre, hanem a jogalkotóra hárította, amely ezt a kérdést nem szabályozta.

Az összevetés beszédes. A miniszterjelölteket az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 44. § (2) bekezdése alapján kinevezésük előtt a szakbizottság meghallgatja, ahogy ez a parlament jegyzőkönyveiből is visszakereshető. Az alkotmánybíró-jelölteket szintén kikérdezi az Igazságügyi bizottság: 2025 májusában így ült a képviselők elé a távozó legfőbb ügyész, Polt Péter is. A vádhatóság első emberének jelöltje viszont meghallgatás nélkül kaphat kilencéves megbízatást.

Baka András már az első jelölt bukása után szóvá tette ezt a hiányt. Szeptember 28-i sajtótájékoztatóján azt kifogásolta, hogy a Tisza-frakció nem hallgatta meg Szathmáry Zoltánt, és a többi párt sem érdeklődött utána. Az államfő megfogalmazásában: „A meghallgatás nem támogatás, hanem egy döntést megelőző tájékozódás.”

Hogyan jutott a Legfőbb Ügyészség vezető nélküli állapotba?

A válság másfél éve kezdődött. Polt Péter, aki két részletben, 2000-től 2006-ig, majd 2010-től vezette az ügyészséget, 2025. május 14-én lemondott, és az Alkotmánybíróságra távozott. Az Országgyűlés 27/2025. (V. 20.) OGY határozata szerint megbízatása 2025. június 9-én szűnt meg. Utódját, Nagy Gábor Bálintot még Sulyok Tamás jelölte, és 2025 júniusától ő vezette a szervezetet.

Nagy Gábor Bálint alig több mint egy évig maradt hivatalban. A Központi Nyomozó Főügyészség vezetője, Fürcht Pál 2026 júniusában lemondott, és távozását az úgynevezett aranykonvoj-ügy nyomozása körüli szakmai vitával indokolta. Júliusban az ukrán pénzszállítókat képviselő ügyvédek Nagy Gábor Bálint hivatalvesztésének kezdeményezését kérték az ideiglenes államfőtől. Nagy Gábor Bálint július 22-én benyújtotta lemondását, megbízatása augusztus 25-én szűnt meg. Büntetőjogi helyettesét, Ibolya Tibort még ő mentette fel tavaly, így a szervezet élén egyetlen helyettes maradt.

Baka András szeptember 21-én Szathmáry Zoltán osztályvezető ügyészt jelölte. A Tisza-frakció másnap egyhangúlag jelezte, hogy nem támogatja, a HVG szerint azért, mert a jelölt testvére gyanúsítottként érintett az aranykonvoj-ügyben. Az államfő később elmondta, hogy a jelöléskor tudott a testvér ügyéről. Szeptember 28-án titkos szavazáson nulla igen, 138 nem és egy tartózkodó szavazat született

Húsz évvel ezelőtt már volt példa arra, hogy az Országgyűlés elutasítja az államfő jelöltjét. 2006-ban Sólyom László szintén pártegyeztetés nélkül jelölte Horányi Miklóst, akit az Országgyűlés leszavazott; a második jelöltet, Kovács Tamást már megválasztották. Baka András a mostani kudarc után is kitart amellett, hogy a pártokkal nem egyeztet.

December 5.: a határidő, amelyről a törvény hallgat

Jelenleg Lajtár István közjogi legfőbbügyész-helyettes gyakorolja a legfőbb ügyészi jogköröket. December 5-én betölti 65. életévét, ezen a napon megszűnik a szolgálati jogviszonya. Ha addig nem születik döntés, az ügyészségnek sem vezetője, sem helyettese nem lesz.

Az ügyészség szervezeti és működési szabályzata, a 12/2012. (VI. 8.) LÜ utasítás 4. § (3) bekezdése a 2026. február 15-től hatályos szöveg szerint csak a két helyettest nevezi meg: betöltetlen tisztség esetén a büntetőjogi, az ő akadályoztatásakor a közjogi helyettes dönt. Ugyanez a bekezdés azonban kizárja, hogy a helyettesítő vezető új legfőbbügyész-helyettes kinevezésére tegyen javaslatot. A hiányzó büntetőjogi helyettest tehát belülről sem lehet pótolni.

A törvény a lejárt mandátum esetére ad megoldást, a lemondásra nem. Hack Péter tanulmánya szerint az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény 22. § (2) bekezdés a) pontja alapján a kilenc év leteltével vagy a 70. életév betöltésével távozó legfőbb ügyész az utód hivatalba lépéséig gyakorolja jogköreit. Lemondás után ilyen áthidaló szabály nincs. Fejes Péter ezért ex lex állapotról beszél, és arra is figyelmeztet: az ügyek 80 és 85 százalék közötti része büntetőügy, miközben ma csak a közjogi szakágnak van irányítója.

Nyitott kérdés, hogy Lajtár István élhetne-e a 2025-ben bevezetett továbbfoglalkoztatással. A 2025. évi XLIX. törvény kérelemre lehetővé teszi, hogy az ügyész a nyugdíjkorhatár után 70 éves koráig szolgáljon, ugyanez a törvény viszont a helyettesi megbízatás megszűnését a korhatárhoz köti. Arról, hogy a helyettes kért-e ilyet, nyilvános adat nem érhető el.

Ki Fejes Péter, a vörösiszapper ügyésze?

Fejes Péter 1960-ban született Szombathelyen, 1986-ban fogalmazóként kezdett a Szombathelyi Városi Ügyészségen, 1988-ban nevezték ki ügyésszé. 2008. március 14-én lett Veszprém megyei főügyész. A vörösiszap-katasztrófa ügyében 2012. január 19-én tizenöt ember, a Mal Zrt. vezetői és alkalmazottai ellen emeltek vádat. Polt Péter még abban az évben bizalomvesztésre hivatkozva visszavonta Fejes főügyészi megbízatását; Fejes szerint indoklást nem kapott, és nem is kereste az okát.

A vádat később a Győri Fellebbviteli Főügyészség ügyészeként képviselte tovább. A Győri Ítélőtábla 2019. december 13-án hét vádlott esetében súlyosította az elsőfokú ítéletet, és hármukat letöltendő szabadságvesztésre ítélte. A Kúria 2020. november 27-én fenntartotta a jogerős döntést. Az áldozatok számában eltérnek a források: az interjúban nyolc halálos áldozat szerepel, az MTI tíz áldozatról ír. A különbséget az magyarázhatja, hogy a vádirat nyolc ember halálát kötötte közvetlenül a vádlottak magatartásához.

Egykori kollégái, bírák és ügyvédek a Válasz Online-nak korrekt, rendkívül alapos ügyészként írták le, akinél soha nem láttak részrehajlást. Baka András szerint pártkötődése nincs, és politikailag aggályos ügy érdemi megítélésében nem vett részt. Fejes 2025 novemberében a 65 éves korhatár miatt vonult nyugdíjba, főügyész-helyettesként.

Fejes Péter nyugdíjazásának időzítése különösen ironikus. Az Alaptörvény 2025. áprilisi tizenötödik módosítása szerint az ügyész szolgálati jogviszonya a legfőbb ügyész kivételével a 70. életév betöltéséig állhat fenn, a részletszabályokat a 2025. évi XLIX. törvény rendezte. Fejes szerint ez a lehetőség január 1-je óta él, ő tehát néhány héttel lemaradt róla. A legfőbb ügyészre viszont felső korhatár nem vonatkozik, így beosztott ügyészként már nyugdíjba küldték, a szervezet élére azonban visszatérhet.

Önkényuralom vagy nyomozás? Mit mondott ki a Legfőbb Ügyészség a Fidesz szervereiről

Mit ígér a jelölt legfőbb ügyészként, és mit nem mond ki?

Fejes diagnózisa szerint az ügyészi szervezet morálisan megrendült és szakmailag megtorpant. Megválasztása esetén karcsúsítaná a Legfőbb Ügyészséget, újragondolná a Központi Nyomozó Főügyészség helyzetét, és áthidalná a fizetési szakadékot a központ és a területi ügyészségek között. Saját példát is hozott: közel negyven év szolgálat után, pótlékokkal együtt sem kereste meg egy pályakezdő legfőbb ügyészségi ügyész fizetését. Úgy véli, a közvélemény igazságérzetét sértő döntések és mulasztások miatt az ügyészségnek meg kell követnie a társadalmat .

Az interjú címadó állítása a lezárt ügyekről szól. Fejes szerint azokat az aktákat, amelyekben új bizonyíték merül fel vagy megalapozott gyanú vetődik fel, és a bűncselekmény még nem évült el, elő kell venni és végig kell vinni. A Büntető Törvénykönyv 26. § (1) bekezdése szerint a büntethetőség a büntetési tétel felső határának megfelelő idő, de legalább öt év elteltével évül el. A különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, ezért ilyen ügyekben az elévülés ideje tíz év.

Konkrét ügyről, névről, a csapatáról viszont nem beszélt. A miniszterelnök elleni nyomozással kapcsolatban csak annyit mondott, hogy a jelentésköteles ügyekről a szervezet vezetője előzetesen tudomást szerez, a döntést azonban a kiadmányozási joggal rendelkező ügyész hozza. Arra a kérdésre, kiket hozna és kiket menesztene, azt felelte, hogy listája nincs, előbb felméri a helyzetet.

A vádhatóság új vezetője egy átalakuló rendszerbe érkezik. Az Európai Bizottság 2026. július 10-én jóváhagyta Magyarország csatlakozását az Európai Ügyészséghez, amely a magyar európai ügyész kinevezése után húsz nappal kezdheti meg itthoni működését. Az uniós pénzügyi érdekeket sértő ügyekben ezután az uniós szerv nyomoz, más ügyekben a magyar ügyészség és a létrejövő Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal jár el közvádlóként. Fejes Péter programjának sarokpontja az együttműködés mindkét szervvel.

Vagyonvisszaszerzési hivatal: alkotmányos, mert előbb átírták az Alaptörvényt

Mi várható kedden?

Az Országgyűlés sajtófőnöke szerint a parlament kedden szavazhat Fejes Péterről. A Tisza-frakció csütörtökön még azt közölte, hogy nem hozott döntést a jelöltről. Az Alaptörvény 29. cikk (4) bekezdése szerint a legfőbb ügyészt a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja kilenc évre, a képviselők kétharmadának szavazatával. A parlament elutasíthatja a jelöltet, saját jelöltet azonban nem választhat helyette.

Ha Fejes Pétert is leszavazzák, Baka Andrásnak harmadik jelöltet kell állítania, a december 5-i határidőig pedig alig egy hónap marad. A jelölt maga azt mondta, nem lenne csalódott egy elutasítás miatt, a kifutó idő viszont szerinte nem az ő felelőssége.

Titkos megfigyelés: tíz éve vár a strasbourgi ítélet

A Polkorrekt véleménye

Az Országgyűlés minden miniszterjelöltet és alkotmánybíró-jelöltet kikérdez, a vádhatóság vezetőjéről viszont úgy szavaz, hogy a jelöltet egyetlen bizottság sem látta. Ez nem Fejes Péter hibája, hanem a jogalkotóé, amely arra sem írt szabályt, mi történik, ha a legfőbb ügyész lemond és a helyettesek elfogynak. A Tisza-többség nem hallgatta meg Szathmáry Zoltánt, és a szavazás előtti csütörtökön sem mondta meg, mit gondol Fejesről; az államfő pedig elvből nem egyeztet. Ebben a kölcsönös elvhűségben a hétköznapi ember a vesztes, akinek feljelentése, panasza, ügye egy olyan szervezetnél fekszik, amelyet december 5. után talán senki nem vezet. Aki a független ügyészségre hivatkozik, az előbb hallgassa meg a jelöltet, és csak utána szavazzon.

Források

1. Magyarország Alaptörvényének tizennegyedik módosítása, 1. cikk [az Alaptörvény 29. cikk (4) bekezdése], kihirdetve 2024. december 20., njt.jog.gov.hu (a legfőbb ügyész megválasztásának szabálya)
2. Magyarország Alaptörvényének tizenötödik módosítása (2025. április 14.), 7. cikk [az Alaptörvény 29. cikk (3) bekezdése], njt.jog.gov.hu (az ügyészek 70 éves felső korhatára, a legfőbb ügyész kivételével)
3. 2025. évi XLIX. törvény az igazságügyi tárgyú törvények módosításáról, Magyar Közlöny 2025/73., magyarkozlony.hu (az ügyészek továbbfoglalkoztatása, a helyettesi megbízatás megszűnése)
4. Az Országgyűlés 27/2025. (V. 20.) OGY határozata Dr. Polt Péter legfőbb ügyész lemondási idejéről, Magyar Közlöny 2025/59., 3216. oldal, 2025. május 20., magyarkozlony.hu
5. Az ügyészség szervezetéről és működéséről szóló 12/2012. (VI. 8.) LÜ utasítás, 4. § (3) bekezdés, a 2026. február 15-től hatályos szöveg, ugyeszseg.hu (helyettesítés betöltetlen legfőbb ügyészi tisztség esetén)
6. A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény, njt.jog.gov.hu
7. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény, 26. § (1) bekezdés és 376. §, njt.jog.gov.hu (elévülés, a hűtlen kezelés büntetési tétele)
8. Az Országgyűlés Igazságügyi bizottságának jegyzőkönyve, miniszterjelöltek kinevezés előtti meghallgatása az Ogytv. 44. § (2) bekezdése alapján, 2018. május 14., parlament.hu
9. Hack Péter: Az ügyészség, HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézet, jog.tk.hun-ren.hu (az Ütv. 22. § (2) bekezdés a) pontjának értelmezése)
10. Válasz Online: Lezárt akták is újranyílhatnak. Fejes Péter legfőbbügyész-jelölt a Válasz Online-nak, 2026. október 29., valaszonline.hu
11. Válasz Online: „Megöltük egymást a tárgyalóteremben az igazságért”. Egykori kollégái Fejes Péter legfőbbügyész-jelöltről, 2026. október 19., valaszonline.hu
12. Index: A Tánczos-ügytől a vörösiszapperig: ő lehet az új legfőbb ügyész, 2026. október 12., index.hu (Fejes Péter pályájának dátumai)
13. Telex: Dr. Fejes Pétert jelöli legfőbb ügyésznek Baka András, 2026. október 12., telex.hu (Lajtár István december 5-i korhatára, a megbízatás visszavonása)
14. HVG: Fejes Péter az államfő újabb legfőbbügyész-jelöltje, 2026. október 12., hvg.hu (Szathmáry Zoltán elutasításának oka)
15. 444: Leszavazták Baka András legfőbb ügyészi jelöltjét, 2026. szeptember 28., 444.hu
16. Economx: Kudarc az államfőnek: nem választotta meg az Országgyűlés Szathmáry Zoltánt legfőbb ügyésznek, 2026. szeptember 28., economx.hu (Baka András kifogása a meghallgatás hiányáról)