Három maffiagyilkosság, egy szerkezet: harminc év alatt egyetlen ügy sem zárult le

Prisztás Józsefet 1996-ban, Fenyő Jánost 1998-ban, Katzenbach Imrét 2009-ben ölték meg. A három maffiagyilkosság pere külön indult, más bíróságokon, más vádlottakkal, mégis ugyanazon a pályán fut. Mindháromban a vallomás hordozza a vád súlyát, mindháromban megdőlt egy korábbi ítélet, és mindháromban mozgásban van az elkövetők köre. Ma, 2026 szeptemberében egyik ügyben sincs olyan döntés, amelyet a felek elfogadnának véglegesnek.

A kérdés ezért nem az, hogy ki ölt. A kérdés az, hogy mit csinál a magyar igazságszolgáltatás, amikor tárgyi bizonyíték helyett emberi emlékezetre és börtönben tett beismerésre kell ítéletet építenie.

Három maffiagyilkosság, három évtized, egyetlen lezárt ügy sem

Józsefet 1996 novemberében lőtték agyon Budán, a Ladik utcában. Az első ítélet csaknem húsz évvel később, 2015-ben született: H. Istvánra kilenc, a felbujtóként elítélt Portik Tamásra tíz év jutott. A másodfok 2016 májusában mindkettőjük büntetését tizenöt évre emelte.

Két évvel később megfordult a történet. Jozef Roháč szlovák bérgyilkos 2018 augusztusában a börtönből magára vállalta a gyilkosságot, azt állítva, hogy H. István ártatlanul ül helyette. A bíróság 2018 novemberében elrendelte a perújítást, a Fővárosi Törvényszék pedig 2020. február 14-én első fokon felmentette a korábban elítélt férfit. A felmentés egy évig állt, hogy a Fővárosi Ítélőtábla 2021. február 16-án megsemmisítette, mert Roháč beismerésében ellentmondásokat, hiányzó részleteket és logikátlanságokat talált.

A Fenyő-ügyben a felbujtó személye a mai napig vitatott. A Fővárosi Ítélőtábla 2025. április 10-én jogerősen hét év börtönre ítélte Gyárfás Tamást felbujtásért, és kizárta a feltételes szabadulás lehetőségéből, Portik Tamás pedig a szervezésért életfogytig tartó fegyházbüntetést kapott.

Egy évvel később a védelem 2026. május 29-én perújítási indítványt nyújtott be, majd júniusban új tanúkra hivatkozott, akik szerint más rendelte meg a gyilkosságot. Az ügyészség 2026 augusztusában az indítvány elutasítása mellett foglalt állást, a döntés a bíróságon van.

A harmadik ügy a leglassabb. Katzenbach Imre, az MTK egykori bajnok labdarúgója 2009-ben tűnt el, a holttestét pedig csak 2020 decemberében találták meg. A gyanúsítottakat 2021 novemberében letartóztatták, az ügyészség 2024 novemberében életfogytiglant indítványozott, a Fővárosi Törvényszék pedig 2025. április 7-én három vádlottat ítélt életfogytig tartó fegyházra. Ez az ítélet sem maradt meg: a Fővárosi Ítélőtábla 2026. május 6-án hatályon kívül helyezte, és új eljárást írt elő, mert az elsőfokú bíróság elmulasztotta a bizonyítékok teljes körű, együttes értékelését. Jogerős ítélet nincs, ezért a vádlottakat nem nevezzük meg, és rájuk az ártatlanság vélelme vonatkozik.

A bizonyíték, amely emberi emlékezetből áll

A három eljárásban közös, hogy a vád gerincét nem tárgyi nyom adja. A Prisztás-ügyben tanúvallomások, a Fenyő-ügyben a Portik Tamás által titokban rögzített hangfelvételek és tanúvallomások, a Katzenbach-ügyben pedig közvetett bizonyítékok láncolata állt a bíróság előtt, miközben a vádlottak végig tagadtak.

Ennek egyszerű oka van. Mindhárom esetben évek, sőt évtizedek teltek el a tett és az érdemi eljárás között. Ennyi idő alatt a helyszín megszűnik, a nyom eltűnik, a szakértői vizsgálat tárgya elenyészik, tehát marad az, amire valaki emlékszik, vagy amit valaki utólag elmond.

Külön figyelmet érdemel, hogy a Fenyő-ügyben ugyanaz a személy egyszerre vádlott és bizonyítékforrás. Portik Tamás felvételei alapozták meg a felbujtás vádját, miközben őt magát a gyilkosság megszervezéséért ítélték életfogytiglanra. Ő az a szereplő is, aki a Prisztás-ügyben felbujtóként szerepel, tehát két maffiagyilkosság perében köti össze a szálakat.

Miért mozog folyamatosan a felbujtó személye

A közvélemény azt várja egy pertől, hogy a végén egy név marad a papíron. Ezekben az ügyekben ehelyett névsorok váltják egymást. A Prisztás-ügyben a jogerősen elítélt tettes helyére előbb belépett egy szlovák bérgyilkos beismerése, majd a másodfok visszahelyezte az eredeti nevet. A Fenyő-ügyben a felbujtás kérdésére eddig három válasz született: 2014-ben Tasnádi Péter azt vallotta, hogy őt kérték fel, de nem hajtotta végre, a 2025 áprilisi jogerős ítélet Gyárfás Tamást mondta ki felbujtónak, a védelem pedig 2026-ban egy harmadik megbízót nevezett meg. Ezt a személyt nem nevezzük meg, mert az állítás egyetlen forrása egy elítélt vádlott levele, és eljárás sem indult ellene.

A Katzenbach-ügyben a kör még ki sem alakult, hiszen a megismételt eljárás most kezdődik. Egy maffiagyilkosság perében a tettes személye tehát nem egyszeri ténymegállapítás, hanem többszöri felülírás tárgya. Minden új verzió megint vallomáson nyugszik, ezért ugyanolyan sebezhető, mint az előző, és ez zárja be a kört: az újranyitott ügy megint ott áll, ahonnan a korábbi elindult.

Ahol a lánc elszakad: a Kúria mércéje

A magyar büntetőeljárás a szabad bizonyítás rendszerén áll. A bíróság az összes bizonyíték együttes mérlegelésével állapítja meg a tényállást, és egyetlen bizonyítási eszköznek sincs előre rögzített bizonyító ereje. A tanúvallomás ugyanolyan teljes értékű bizonyíték, mint egy ujjlenyomat, és nincs olyan szabály, amely emberölési ügyben tárgyi bizonyítékot követelne. Ez nem a rendszer hibája, hanem az alapelve.

A korlátot a közvetett bizonyítékokra vonatkozó bírói gyakorlat húzza meg. A Kúria a Bhar.I.302/2014. számú ügyben kimondta, hogy „a közvetett bizonyíték valamely tény bizonyítására csak akkor alkalmas, ha a bizonyítandó tényen kívül bármely más tény lehetősége kizárt”. Ugyanez a döntés rögzíti a következményt is, hogy „ha ezek a bizonyítékok csupán arra adnak következtetési alapot, hogy a bűncselekményt a vádlott is elkövethette, azonban nem zárható ki az, hogy más volt az elkövető, a vádlottat bizonyítottság hiányában fel kell menteni”.

Érdemes lefordítani ezt hétköznapi nyelvre. A közvetett bizonyíték olyan adat, amely nem magát a bűncselekményt igazolja, hanem valami mást, amiből következtetni lehet rá: hogy a vádlott ott járt a közelben, hogy pénz mozdult a számláján, hogy utána külföldre utazott. Külön-külön mindegyik magyarázható másképp is. Csak akkor lesz belőlük ítélet, ha együtt egyetlen olyan történetet adnak ki, amelybe semmilyen más észszerű magyarázat nem fér bele. Ha egyetlen láncszem hiányzik, a bíróságnak nem a szigor, hanem a törvény parancsolja a felmentést.

A három per bírói küzdelme pontosan itt zajlik. A közvetett bizonyítékoknak zárt láncot kell alkotniuk, és a lánc egyetlen hézagot sem visel el. Amikor a Fővárosi Ítélőtábla a Katzenbach-ügyben a bizonyítékok együttes értékelésének elmaradását rótta fel, akkor éppen ezt a mércét kérte számon. Amikor ugyanez a bíróság a Prisztás-ügyben elvetette Roháč beismerését, akkor azt mondta ki, hogy a vallomás önmagában nem elég erős ahhoz, hogy észszerű kételyt ébresszen egy korábbi ítélettel szemben.

A poligráf, amely minden szálon felbukkan

A három ügy körül visszatérő motívum a hazugságvizsgálat. Érdemes tisztázni, mit ér jogilag. A büntetőeljárási törvény a műszeres vallomásellenőrzést nem nevesíti önálló bizonyítási eszközként, a gyakorlat szaktanácsadói véleményként kezeli, a bíróság pedig a szabad mérlegelés elve alapján figyelembe veheti, de figyelmen kívül is hagyhatja. Ebből következik, hogy a köznapi érzés és a jogi valóság itt eltér: attól, hogy valaki átmegy a vizsgálaton, jogi értelemben semmi nem következik.

A poligráf mégis ott van mindenütt. Az Eclipse-ügy körül feltűnő Zömök Biztonságtechnikai és Kereskedelmi Kft. egyebek mellett azzal a megbízással foglalkozott, hogy hazugságvizsgálóval tesztelte a nemzetbiztonsági szolgálat munkatársait. Galambos Lajos, a Nemzetbiztonsági Hivatal volt főigazgatója ellen pedig éppen azért indult büntetőeljárás, mert a vád szerint külföldi, orosz szakemberekkel végeztetett hazugságvizsgálatot a hivatal középvezetőin. A bíróság végül úgy foglalt állást, hogy Galambos több szabályt megsértett, a kémkedéshez szükséges szándékosság azonban nem volt bizonyítható.

Terjed egy állítás, amely szerint mindhárom gyilkossági ügy vádlottja átment a hazugságvizsgálaton, a bíróság mégsem fogadta el az eredményt. Ezt nyilvános forrás nem támasztja alá, ezért nyitott szálként kezeljük, és tényként nem közöljük.

Egy cégháló, ahol a maffiagyilkosság és a titkosszolgálat összeér

A harmadik ügy nem áll önmagában. Katzenbach Imre látszólag visszavonult sportemberként élt Pest megyében, valójában Sülysápon és Tápiószecsőn kiterjedt számlagyárat működtetett. Az Egon-Bau, az Intrex, a Mező-Unió és az Arany-Konda nevű, építőipari és mezőgazdasági profilú cégek fiktív számlákat állítottak ki, a láncolat végén pedig Katzenbach vette fel a készpénzt. A számlák egy része az Eclipse Informatikai Rendszerház nyereségét csökkentette.

A háttér mérete a nyilvános adóadatokból is látszik.

Az Arany-Konda százmilliónál nagyobb adótartozást halmozott fel, a NAV listáján pedig tucatnyi sülysápi magánszemély szerepelt tízmilliónál nagyobb hátralékkal. Katzenbach Imre környezete a feltűnő autóit a nyugati futballkarrier jövedelmével magyarázta, a valódi bevételi forrás pedig csak az eltűnése után derült ki. Egy maffiagyilkosság áldozata ritkán véletlenszerű célpont, és ebben az esetben az áldozat maga is egy pénzügyi láncolat kulcsembere volt.

Az Eclipse 2003 áprilisában alakult, tíz nappal azután, hogy a jogszabály hatósági árassá tette az autók eredetiségvizsgálatát. A cég ezután mintegy 23 milliárd forint közpénzt nyert el, javarészt titkosított eljárásokban: a biometrikus útlevelek rendszerétől a repülőtéri szoftverekig terjedt a névsor.

A vámnyomozók 2010 márciusában, a házkutatások idején mintegy 2 milliárd forint adócsalást állapítottak meg a 2007-től 2009-ig tartó időszakra, a fantomcégek számláiról pedig 12 milliárd forint készpénz került ki. A Fővárosi Törvényszék 2016-ban a tizenkét vádlottból nyolcat ítélt letöltendő szabadságvesztésre, négyet felmentett, a céget pedig 850 millió forint vagyonelkobzással és 425 millió forint pénzbírsággal sújtotta.

A közpénzes tételek közül az eredetiségvizsgálati szoftverhez kötődő szerződések a legnagyobbak, ezek 4,95, majd 1,28, végül újabb 4,95 milliárd forintot tettek ki. A vámnyomozás nem állt meg a cégnél: 2011 júliusában Eiselt György belügyminiszteri helyettes államtitkárt vesztegetés miatt gyanúsították meg az ügyben. A 2016-os ítélet pedig egy Aston Martin luxusautó elkobzását is elrendelte, ami jól mutatja, milyen nagyságrendről beszélünk.

A cég körüli névsor ennél is beszédesebb.

Püski László társalapítóként az Eclipse-hez, vezetőként a Zömök Kft.-hez kötődött, Hevesi Tóth Ferenc, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat volt vezetője egy korábbi cégben üzlettársa volt az Eclipse tulajdonosainak, Pintér Hajnalka, Pintér Sándor belügyminiszter lánya pedig projektvezetőként dolgozott a vállalatnál. Irodát a Civil Biztonsági Szolgálattól bérelt a társaság. A Zömök eközben a Belügyminisztériumnak, a rendőrségnek és a repülőtérnek nyújtott biztonsági szolgáltatásokat.

A gyilkossági ügyhöz vezető szálat egy hatósági lépés teszi láthatóvá: az Eclipse-ügy egyik gyanúsítottját, H. Attilát Katzenbach Imre megölése miatt is gyanúsítottként hallgatták ki. Az adóelkerülési szál és a maffiagyilkosság szála tehát nem csak a sajtóban, hanem a nyomozati iratokban is találkozik.

Ez a névsor egyben megkérdőjelezi a legelterjedtebb olvasatot. A történetet gyakran a politikai bal és jobb leszámolásaként mesélik el, csakhogy ugyanabban a körben jelenik meg a baloldali titkosszolgálati vezetés és a jobboldali belügyi kötődés is. Nem két tábor csap össze, hanem egyetlen szűk kör mozog.

A kémper, amely ugyanazt a pályát futotta be

A negyedik eljárás nem gyilkossági ügy, a szerkezete mégis kísértetiesen ismerős. A Debreceni Törvényszék katonai tanácsa 2014 júliusában elítélte Galambos Lajost és Szilvásy Györgyöt, a Gyurcsány-kormány titokminiszterét, Laborc Sándor pedig felfüggesztett büntetést kapott. A Fővárosi Ítélőtábla 2015. június 5-én eljárási hibák miatt megsemmisítette ezt az ítéletet, mert a tárgyalási jegyzőkönyvek hiányosak voltak, és a nyolcvanórás hangfelvétellel sem álltak összhangban. Akadt bennük olyan szöveg is, amely a tárgyaláson el sem hangzott.

Átlátszó: Beadványunk nyomán a Szilvásy-féle kémügy titkos aktáinak egy részét nyilvánosságra hozatná a NAIH, 2018. február 15.

A megismételt eljárást a Kaposvári Törvényszék katonai tanácsa folytatta le, amely 2017. szeptember 25-én jogerősen felmentette a vádlottakat. A Kúria 2018. május 29-én az ügyészség felülvizsgálati indítványát is elutasította. Az eljárás jelentős része zárt ajtók mögött zajlott államtitokra hivatkozva, az iratok nyilvánosságáért pedig utóbb az Átlátszó fordult az adatvédelmi hatósághoz.

Négy nagy ügy, négyszer ugyanaz a mozdulat. Elsőfokú marasztalás, majd hatályon kívül helyezés vagy perújítás megalapozottsági, illetve eljárási hiba miatt, végül megismételt eljárás. Ez önmagában a jogállami kontroll működése, hiszen a felsőbb bíróság dolga éppen ez. Ha viszont ugyanabban az ügytípusban ilyen sűrűn tér vissza, akkor azt jelzi, hogy a vallomásra épített konstrukciók nem bírják el a felülvizsgálatot.

Telex: Hatályon kívül helyezte a Fővárosi Ítélőtábla a volt MTK-s focista ügyében született életfogytiglani döntéseket, 2026. május 6.

Mi jöhet ezután

A Fenyő-ügyben a bíróságon van a sor, mert a perújítási indítványról döntenie kell, miközben az ügyészség az elutasítást indítványozta. A kimenetelre előrejelzés nem adható, a két lehetséges irány viszont látszik: a perújítás elrendelése újranyitja a felbujtás kérdését, az elutasítás pedig a 2025 áprilisi jogerős ítéletet hagyja érvényben.

A Katzenbach-ügyben a megismételt elsőfokú eljárás gyakorlatilag elölről kezdődik, immár tizenhét évvel a bűncselekmény után. A bizonyítási helyzet ez alatt nem javult, ezért a bíróságnak ugyanazokból a közvetett bizonyítékokból kell zárt láncot építenie, amelyek értékelését az ítélőtábla hiányosnak találta.

Az idő önmagában nem menti meg a vádlottakat, mert az életfogytig tartó szabadságvesztéssel is fenyegetett bűncselekmény büntethetősége nem évül el. A bizonyítás viszont évről évre gyengül, tehát az elhúzódó eljárás gyakorlatilag a védelem oldalán áll. Ez a legfontosabb tanulság: egy maffiagyilkosság ügyében a nyomozás első két éve dönti el, lesz-e valaha megtámadhatatlan ítélet.

A Prisztás-ügyben a védelem a Kúriához fordulna, az ügy tehát a rendkívüli jogorvoslatok szintjén folytatódhat. Az Eclipse-hez kapcsolódó nemzetbiztonsági iratok jelentős része pedig továbbra is minősített, így az a kérdés, hogy a titkosszolgálati és az üzleti kör átfedése mögött mi áll, nyilvános dokumentumból belátható időn belül nem lesz megválaszolható.

Amit nem lehet állítani

Tényként az mondható ki, hogy az elkövetők köre mindhárom ügyben változott, hogy a vád súlypontja mindháromban vallomás, hogy a szereplők köre dokumentáltan átfed, és hogy a hatályon kívül helyezés visszatérő elem. Mintázatként az fogalmazható meg, hogy a vallomásközpontú bizonyítás és a titkosszolgálati, üzleti beágyazottság együtt jár.

Kérdésként vethető fel viszont, hogy mindez egyetlen koordinált hálózat tudatos műve-e, vagy annak a szűk budapesti körnek a természetes átfedése, ahol az állam, az üzlet és az alvilág szereplői ismerik egymást. Erre nyilvános bizonyíték nincs. A szereplői átfedés tény, a mögötte feltételezett szándék nem az, és az iratok minősítése miatt ez a különbség egyelőre nem oldható fel.

Ki kell mondani azt is, amihez nem jutottunk hozzá. A cikk sajtóbeszámolókra, közzétett ítéletkivonatokra, hatósági közleményekre és egy nyilvános kúriai tájékoztatóra épül. A három gyilkossági ügy bírósági határozatainak teljes szövegét nem láttuk, ezért az ügyszámokat nem közöljük, és a bírói indokolást csak annyiban idézzük, amennyiben azt a bíróság vagy a sajtó nyilvánosságra hozta. A nemzetbiztonsági szálhoz tartozó iratok jelentős része minősített. Ezek beszerzéséig a cikk állításai a nyilvános forrásokból igazolható körre korlátozódnak.

A Polkorrekt véleménye

Harminc év, három halott, négy megbukott ítélet. Aki ezt a sort végignézi, ne a bíróságokat okolja először, mert ők abból dolgoznak, amit kapnak, és amikor hézagos a lánc, kötelességük felmenteni. A baj korábban keletkezik, hogy ha egy gyilkosságból tíz vagy húsz év múlva lesz per, akkor a tárgyi bizonyíték helyét átveszi a memória, a börtönalku és a titokban rögzített hangfelvétel, ezekre pedig nem lehet jogerős igazságot építeni. A hétköznapi ember ebből annyit lát, hogy a hatalom közelébe érő ügyek évtizedekig járnak körbe, a hozzá tartozó iratokat pedig államtitokká minősítik előle. Egy jogállamban nem az a legsúlyosabb hír, hogy valakit felmentenek. Az a legsúlyosabb, hogy harminc év után sem tudjuk, kit kellett volna elítélni.

Források

1. Kúria, Bhar.I.302/2014. számú ügy, tájékoztató a közvetett bizonyítékok értékeléséről, kuria-birosag.hu
2. 2017. évi XC. törvény a büntetőeljárásról, a műszeres vallomásellenőrzésről szóló rendelkezés, a 2026. szeptember 9. napján hatályos szöveg szerint
3. Telex: Prisztás-gyilkosság, nem hitt Roháčnak a bíróság, elvetették a beismerő vallomását, 2021. február 16.
4. Jogi Fórum: Újra elítélték a tavaly felmentett Prisztás-ügy vádlottját, 2021. március 3.
5. 444: Gyárfás hét év börtönt, Portik életfogytig tartó fegyházbüntetést kapott jogerősen Fenyő János meggyilkolásáért, 2025. április 10.
6. Telex: Gyárfás Tamás ügyvédei új bizonyítékokkal álltak elő, perújítást kezdeményeztek a Fenyő-gyilkosság ügyében, 2026. május 29.
7. Index: Újabb tanúkat találtak Gyárfás Tamás ügyvédei, szerintük más rendelhette meg a Fenyő-gyilkosságot, 2026. június 17.
8. Index: Gyárfás Tamás védője az Indextől tudta meg, hogy az ügyészség elutasítaná a perújítást, 2026. augusztus 25.
9. Telex: Katzenbach Imre halála, emlékszik még valaki az Eclipse-ügyre, 2020. december 18.
10. Telex: Életfogytiglant kaptak a volt MTK-focista gyilkosai, 2025. április 7.
11. Telex: Hatályon kívül helyezte a Fővárosi Ítélőtábla a volt MTK-s focista ügyében született életfogytiglani döntéseket, 2026. május 6.
12. Index: Újra letartóztatták a Katzenbach Imre megölésével gyanúsított három férfit, 2021. november 22.
13. Index: Életfogytiglant kértek az MTK egykori labdarúgójának meggyilkolásáért, 2024. november 29. ]
14. Index: Eclipse, a bebukott titkosszolgálati cég, 2011. július 14.
15. Origo: Újraindul a kémper, visszadobta az ítélőtábla, 2015. június
16. Index: Kémper, jogerősen felmentették Szilvásyékat, 2017. szeptember 25.
17. Index: A Kúrián is felmentették a kémper vádlottjait, 2018. május 29.
18. Átlátszó: Beadványunk nyomán a Szilvásy-féle kémügy titkos aktáinak egy részét nyilvánosságra hozatná a NAIH, 2018. február 15.
19. K-Monitor adatbázis: Eclipse-ügy, Püski László, Katzenbach Imre címkék
    2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről, a büntethetőség elévüléséről szóló rendelkezés, a 2026. szeptember 9. napján hatályos szöveg szerint