Végrehajtási visszaélések: az adósnak kell fizetnie, hogy kiderüljön, mennyit ér a háza
A végrehajtási visszaélések feltárására létrehozott parlamenti vizsgálóbizottság elé olyan adat került, amelyet eddig senki nem tett közzé, hogy a bíróságok munkacsoportja szerint a kirendelt igazságügyi szakértők az esetek 95 százalékában magasabb értéket állapítanak meg, mint amennyiért a végrehajtó árverésre bocsátja az ingatlant.
A szakértő kirendelését viszont annak kell megelőlegeznie, akinek a házát elárverezik. A pénzét akkor sem kapja vissza, ha kiderül, hogy igaza volt.
Mit mutatnak a végrehajtási visszaélések számai
Az Országgyűlés 2026. május 26-án öt vizsgálóbizottságot állított fel, köztük a Végrehajtási Visszaéléseket Feltáró Vizsgálóbizottságot. A testület felállításáról szóló országgyűlési határozat abból indul ki, hogy a végrehajtási ügyek közvetlenül vagy közvetve csaknem kétmillió embert érintenek, és hogy a Schadl-Völner-ügy rávilágított a kinevezési, díjazási és politikai befolyásolási mechanizmusok következményeire.
A végrehajtási visszaélések vizsgálóbizottsága júliusban kezdett adatot kérni, szeptember 9-i ülésén pedig ismertette az első eredményeket. Gyöngyösi István alelnök szerint a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar adatszolgáltatása alapján az elmúlt tíz évben több mint 81 000 ingatlan kelt el árverésen, ebből 33 000 lakóingatlan. Ez naponta több mint húsz ingatlant jelent, és a felénél többet a becsérték alatt adtak el.
A gépjárműveknél a Kar saját tájékoztatása szerint az eladott autók 90 és 95 százaléka között mozgó hányad kelt el a becsérték alatt. Tizenöt év alatt 7 283 000 végrehajtási eljárás indult, a bankszámlákat érintő beszedési megbízások, vagyis az inkasszók száma pedig 2016 és 2025 között 246 000-ről 725 000-re nőtt.
Ezek az adatok önmagukban is sokat mondanak, de a legfontosabb közülük az a bizonyos 95 százalék. Ha a szakértő majdnem minden esetben többre értékeli az ingatlant, mint a végrehajtó, akkor nem egyedi tévedésekről van szó.
A becsértéket a végrehajtó állapítja meg
A bírósági végrehajtásról szóló törvény 140. paragrafusának a 2026. szeptember 30. napján hatályos szövege szerint az ingatlan becsértékét az eljáró végrehajtó állapítja meg. Ehhez vagy a hat hónapnál nem régebbi adó- és értékbizonyítványt veszi figyelembe, vagy valamelyik fél kérelmére igazságügyi szakértő szakvéleményét. A gyakorlatban az előbbi a jellemző, mert az olcsóbb.
A végrehajtási visszaélések egy része már itt eldől. Az adó- és értékbizonyítványt az ingatlan fekvése szerinti önkormányzat állítja ki, és nem ingatlanforgalmi szakértő készíti. Braun Balázs végrehajtási jogi szakjogász a bizottság szeptember 23-i ülésén arról számolt be, hogy előfordul a helyszíni szemle elmaradása, és az is, hogy az értéknövelő beruházásokat figyelmen kívül hagyják. Ez már az eljárás első lépésénél hibalehetőséget visz a rendszerbe, a becsérték pedig egyben a kikiáltási ár is lesz.
Végrehajtás államosítása: lejárt a kormány saját határideje, ősszel jön három tartozási hullám
Tizenöt nap, és több százezer forint előre
Az adósnak a becsérték közlésétől számított tizenöt napja van végrehajtási kifogást előterjeszteni. Ilyenkor a becsértéket a bíróság állapítja meg, szükség esetén szakértő közreműködésével. A kifogás előterjesztésével együtt azonban letétbe kell helyezni a szakértői díj fedezetét. Ennek összegét miniszteri rendelet szabja meg, tízmillió forint alatti becsérték esetén a becsérték 0,75 százalékát. Ha a letétbe helyezést igazoló irat hiányzik, a bíróság a kifogást visszautasítja, tehát érdemben hozzá sem nyúl.
Innen nézve az eljárás logikája megfordul. Az a fél, aki a hibát elkövette, semmit nem kockáztat. Az a fél, akinek az otthonát árverezik, fizet azért, hogy a hiba kiderüljön. Braun Balázs a meghallgatáson egy olyan esetsort vázolt fel, amelyben az adós a szakértői díjat megfizeti, a szakértő igazolja az igazát, a bíróság mégsem kötelezi senkit a díj megtérítésére, mert a végrehajtó az önkormányzat értékbizonyítványát vette alapul, a végrehajtást kérő pedig azt elfogadta. A több százezer forint az adóson marad.
A rögzült becsérték és a hiányzó dátum
A Kúria egy elvi határozata szerint a hat hónapos korlát nem ad alapot arra, hogy a végrehajtó elhúzódó eljárásban újból megállapítsa a már rögzített becsértéket. Kifogás hiányában az érték rögzül. Ebből az következik, hogy egy ingatlan évekkel korábbi értéken is árverésre kerülhet, és az időközbeni áremelkedés az adóst nem védi, a tartozása viszont közben kamatozik.
Éppen ezért nem mellékes, amit a végrehajtási visszaélések vizsgálóbizottsága a Kartól nem kapott meg. Gyöngyösi István szerint a Kar a becsérték megállapításának napját nem adta meg az adatszolgáltatásban. Ez pontosan az az adat, amelyből mérhető lenne, mennyi idő telik el az értékelés és az árverés között. Ennek hiányában a 95 százalékos eltérés oka nem bontható szét: nem állapítható meg, hogy alulértékelésről, elavult értékről vagy mindkettőről van szó. A Kar erre vonatkozó indokolása nyilvánosan nem érhető el.
A szakaszolás, amelyet 2020-ban fogadtak el
A becsérték annál is fontosabb, mert 2021 óta nem az árverés alsó határa. Az árverési rendszert a 2020. évi XCII. törvény alakította át, amelyet az Országgyűlés 2020. július 3-án fogadott el, a rendelkezések többsége pedig 2021. január 1-jén lépett hatályba. Azóta a hatvannapos ingatlanárverés három, egyenként húsznapos szakaszra tagolódik. Az első szakaszban a kikiáltási ár 90 százalékáért, a másodikban 70 százalékáért, a harmadikban 50 százalékáért tehető érvényes ajánlat. Lakóingatlannál ugyanez 90, 80 és 70 százalék. Ingóságnál négy szakasz van, és az utolsóban a becsérték egy százaléka is elég. Egymillió forintot érő autóért tehát tízezer forint.
Fiszter Zsuzsanna, a Mi Hazánk végrehajtási szakértője a szeptember 16-i meghallgatáson ezt a módosítást Varga Judit akkori igazságügyi miniszter nevéhez kötötte, és 2021-es elfogadásról beszélt. A törvényt valójában 2020 nyarán fogadták el, a hatálybalépés volt 2021 januárjában. Az érdemi állítása viszont ellenőrizhető: az egy százalék és a 70 százalék benne van a hatályos szövegben.
Itt egy tényt hozzá kell tenni, amelyet a bizottság ülésein nem mondtak ki. A szakaszolást a Mi Hazánk Mozgalom már 2020 novemberében kifogásolta a saját honlapján. A bizottság elnöke tehát egy olyan szabályt vizsgál, amelyről a pártja öt éve ugyanezt állítja. Ettől az állítás még igaz lehet, de a nyilvánosságnak tudnia kell róla.
Devizahiteles végrehajtás felfüggesztése: mit tesz valójában a 66-os közlöny törvénye
A végrehajtási visszaélések fővádlottja házi őrizetből is keres
A rendszer egyik legjobban dokumentált ellentmondása Schadl Györgyhöz kötődik, aki 2015-től állt a Végrehajtói Kar élén. Ellene és társai ellen a Központi Nyomozó Főügyészség 2022-ben emelt vádat korrupciós bűncselekmények miatt. A per a Fővárosi Törvényszéken négy évvel a vádemelés után sem jutott elsőfokú ítéletig, Schadl György bűnügyi felügyelet alatt áll, és ártatlannak vallja magát. Jogerős ítélet a fővádlottak ügyében nincs.
Végrehajtói tevékenységét felfüggesztették, a jövedelemszerzését azonban nem. Az irodáját állandó helyettesítéssel egy másik végrehajtó vette át, aki tíz százalékos tulajdonrészt kapott benne, a fennmaradó kilencven százalék Schadl Györgyé maradt. Mivel a felek a tulajdoni arány szerint osztoznak a nyereségen, a felfüggesztett végrehajtóhoz a profit kilencven százaléka folyik be. Sajtóértesülések szerint három év alatt így 249 millió forint jutott hozzá a két családi érdekeltségből, miközben az ügyészség 200 millió forint pénzbüntetés kiszabását indítványozta vele szemben.
Ez a konstrukció nem a végrehajtási törvény szövegéből következik, hanem a végrehajtói irodák tulajdonlására és a helyettesítésre vonatkozó szabályok együttállásából. Egyetlen jogszabály-módosítással lezárható lenne. Fiszter Zsuzsanna a meghallgatáson arra hívta fel a figyelmet, hogy erre nem kell megvárni a rendszer teljes átalakítását. Az elmúlt években ez a módosítás nem született meg, pedig a végrehajtói visszaélések egyik legláthatóbb formájáról van szó.
Amit a bizottság nem vizsgál
A végrehajtási visszaélések felelőseit a testület szeptember 23-án elfogadott, 65 nevet tartalmazó listája alapján kérdezi ki. Szóbeli meghallgatásra kötelezné többek között Schadl Györgyöt, Völner Pált, Rogán Antalt, Varga Juditot, Trócsányi Lászlót, Navracsics Tibort és Draskovics Tibort, írásbeli nyilatkozatra Dávid Ibolyát és Handó Tündét. A listát négy igen szavazattal, két tartózkodás mellett fogadták el.
Ugyanezen az ülésen Nacsa Lőrinc (KDNP) indítványozta, hogy a jelenlegi igazságügyi miniszter és államtitkára is kerüljön fel a névsorra, mert érvelése szerint az elmúlt hónapokban is folyt végrehajtási jogalkotás és történtek kinevezések. Kiss Máté Zsolt (Tisza) ezt egyelőre nem tartotta indokoltnak. A bizottság négy szavazattal kettő ellenében elutasította az indítványt. Egy olyan testülettől, amely az 1994 óta eltelt harminckét évet vizsgálja, ez magyarázatot kíván.
Az adatok értelmezésében is van vita. Gyöngyösi István a végrehajtási ügyek számának alakulását mutatta be, Nacsa Lőrinc pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy míg az eljárások száma 2009 és 2011 között tetőzött, az Igazságügyi Minisztériumhoz érkezett panaszok száma 2017-ben volt a legmagasabb. A két adatsor nem fedi egymást, és az eltérés okát egyik meghallgatás sem magyarázta meg.
Balla György (Fidesz) a szeptember 9-i ülésen arra figyelmeztetett, hogy a végrehajtót a bíróság rendeli ki, bírósági döntést követően, tehát a kormánynak a kirendeléshez nincs köze. Kiss Máté Zsolt erre azt válaszolta, hogy fizetési meghagyás alapján is indul végrehajtás, vagyis nem minden esetben áll mögötte jogerős ítélet, és hogy a felelősség nem a kirendelésre, hanem a rendszer fenntartására vonatkozik.
Mi következik
A végrehajtási visszaélések feltárása most az adatokon múlik. A bizottság szeptember 9-én tizenöt napos póthatáridőt szabott azoknak a szervezeteknek, amelyek hiányosan teljesítettek. A határnap szeptember 28-án, hétfőn járt le. Arról, hogy a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága és a Magyar Országos Közjegyzői Kamara mit küldött be, nyilvános tájékoztatás e cikk lezárásáig nem jelent meg. Az Igazságügyi Minisztériumnak október 9-ig kell teljesítenie.
A következő nyilvános ülés a bizottság döntése szerint október 14-én lesz. A testület mandátuma az országgyűlési határozat alapján december 31-én jár le, a meghallgatni kívánt személyek száma pedig hetven körül van. Toroczkai László elnök a szeptember 9-i ülésen úgy nyilatkozott, hogy nem javasolja a mandátum meghosszabbítását. Az, hogy hetven meghallgatás és a beérkező iratanyag feldolgozása belefér-e a hátralévő időbe, ma nem több feltételezésnél, és a bizottság sem közölt erre menetrendet.
A vizsgálat eddigi ülésein elhangzottakat élő közvetítésből ismerjük. A hivatalos bizottsági jegyzőkönyvek az Országgyűlés honlapján, a testület saját aloldalán jelennek meg, jellemzően több hetes csúszással. Szerkesztőségünk ezeket beszerzi, és az ellenőrzött szöveg ismeretében visszatér az ügyre.
A Polkorrekt véleménye
Az a rendszer, amelyben a hétköznapi embernek több százezer forintot kell letennie azért, hogy egy nála sokkal erősebb szereplő hibája kiderüljön, nem elszámolási kérdés, hanem a jogvédelem árazása. Aki nem tud fizetni, annak a kifogását a bíróság érdemi vizsgálat nélkül visszautasítja, és az otthona elmegy a valós érték töredékéért. Harminckét év alatt négy kormányzat nézte ezt végig, most pedig egy vizsgálóbizottság kap négy hónapot arra, hogy hetven embert hallgasson meg. Az adatokat végre kikérték, a legfontosabbat viszont nem kapták meg, és ez önmagában is válasz.
Források
- 22/2026. (V. 27.) OGY határozat a Végrehajtási Visszaéléseket Feltáró Vizsgálóbizottság felállításáról; Magyar Közlöny 2026/59., 2026. május 27.
- 1994. évi LIII. törvény a bírósági végrehajtásról, 140. paragrafus, a 2026. szeptember 30. napján hatályos szöveg; Nemzeti Jogszabálytár
- 39/2012. (VIII. 27.) KIM rendelet az ingatlan becsértékének bíróság általi megállapítására irányuló végrehajtási kifogás előterjesztésével együtt letétbe helyezendő szakértői díj előlegének összegéről, a 2026. szeptember 30. napján hatályos szöveg; Nemzeti Jogszabálytár
- 2020. évi XCII. törvény egyes igazságügyi tárgyú törvények módosításáról, az elektronikus árverés szakaszolására vonatkozó rendelkezések; elfogadva 2020. július 3., hatályos 2021. január 1-jétől
- Kúria, 2322/2011. számú polgári elvi határozat a becsérték ismételt megállapításáról
- Az Országgyűlés Végrehajtási Visszaéléseket Feltáró Vizsgálóbizottságának ülése, 2026. július 29., élő közvetítés felvétele
- Az Országgyűlés Végrehajtási Visszaéléseket Feltáró Vizsgálóbizottságának ülése, 2026. szeptember 9., élő közvetítés felvétele
- Az Országgyűlés Végrehajtási Visszaéléseket Feltáró Vizsgálóbizottságának ülése, 2026. szeptember 16., élő közvetítés felvétele
- Az Országgyűlés Végrehajtási Visszaéléseket Feltáró Vizsgálóbizottságának ülése, 2026. szeptember 23., élő közvetítés felvétele
- Index: Megtartotta első ülését a Toroczkai László vezette Végrehajtási Visszaéléseket Feltáró Vizsgálóbizottság, 2026. július 2.
- gondola.hu: Megvizsgálja a végrehajtói visszaéléseket a feltáró országgyűlési bizottság, 2026. július 22.
- Index: Kiderült, hogy kiket hallgathat meg elsőként a Végrehajtási Visszaéléseket Feltáró Vizsgálóbizottság, 2026. szeptember 9.
- Népszava: Orbánt és Gyurcsányt is behívná a végrehajtásokat vizsgáló parlamenti bizottság, 2026. augusztus 12.
- Telex: Három év alatt 249 milliót hozott Schadl Györgynek a végrehajtás, 2026. január 8.
- Telex: Húszmillió forintot keresett tavaly a végrehajtói irodájával a házi őrizetben lévő Schadl György, 2026. szeptember 14.
- Index: A Schadl-Völner-per négy évvel a vádemelés után is ítéletre vár, 2026. szeptember 3.
- Polkorrekt: korábbi anyagaink a végrehajtási rendszerről
- Polkorrekt: korábbi anyagaink a devizahitelezésről
