Végrehajtás államosítása: lejárt a kormány saját határideje, ősszel jön három tartozási hullám
A végrehajtás államosítása a Tisza-kormány egyik leghangosabb ígérete, a törvényjavaslat mégsem készült el. A kormány 2026. május 18-án úgy döntött, hogy az igazságügyi tárca július közepéig kidolgozza az új rendszer szabályait.
Szeptember 3-án viszont Magyar Péter miniszterelnök azt közölte a kormányszóvivői tájékoztatón, hogy a kormány utasította az igazságügyi minisztert az előkészítés felgyorsítására. A saját határidő tehát lejárt, tervezet pedig nyilvánosan nem érhető el.
A végrehajtás államosítása körüli csúszás nem elvont jogtechnikai kérdés. Őszre három olyan pénzügyi határidő esik egymásra, amely százezres nagyságrendben tesz esedékessé tartozásokat, miközben az a rendszer, amelynek ezeket kezelnie kellene, félkész állapotban van.
Amit a kormány ígért, és ahol most tart
A 2026. május 18-i kormányülés után a szóvivők azt ismertették, hogy a profitorientált végrehajtás helyére államilag ellenőrzött rendszer lép. Az akkor közölt adatok szerint 2024-ben több mint 670 000 folyamatban lévő végrehajtási ügy volt Magyarországon, további több mint 1 250 000 ügy pedig nem aktív, de nem is lezárt. A kormány közlése alapján így közel kétmillió embert érinthet a végrehajtás. Ugyanezen az ülésen döntöttek arról is, hogy az Igazságügyi Minisztérium előkészíti a felszámolások bírósági kontroll alá helyezését.
A Tisza választási programja ennél is élesebben fogalmazott. A dokumentum szerint a párt megszünteti a profitorientált végrehajtás intézményét, és a végrehajtást állami tevékenységként a bíróságok alá rendeli. A kampányban ehhez társult a „végrehajtó maffia” kifejezés, amely a Schadl György és Völner Pál elleni büntetőügy nyomán került a köznyelvbe. Ebben az ügyben jogerős ítélet nem született, az eljárás jelenleg is folyik.
Devizahiteles végrehajtás felfüggesztése: mit tesz valójában a 66-os közlöny törvénye
A végrehajtás államosítása egy harminckét éves szervezeti inga újabb kilengése
A mai szerkezetet az 1994. évi LIII. törvény, vagyis a végrehajtási törvény hozta létre. A jogszabály indokolása szerint a korábbi szabályozás elavult, a végrehajtási ügyek száma megnőtt, és több intézménye nem állta ki az alkotmányosság próbáját. A törvény ezért hozta létre az önálló bírósági végrehajtói szervezetet a követelések zömére, miközben az államot illető és az igazságügyi követelések behajtására megmaradt a bíróságnál szolgálati viszonyban álló, megyei bírósági végrehajtói kar. Ugyanez a törvény állította fel a végrehajtók önkormányzati szervét, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamarát.
Ez a szervezet ma már nem létezik. A 2015. évi CVII. törvény 42. §-a alapján a kamara 2015. augusztus 31-i fordulónappal megszűnt, általános jogutódja pedig a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar lett, amely 2015. szeptember 1-jén alakult meg. Az akkori kormány közleménye szerint az átalakítás oka az volt, hogy a végrehajtási törvény nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, és szükségessé vált az átlátható, tisztességes, hatékony, az adósok emberi méltóságát figyelembe vevő végrehajtás. Az így létrehozott Kar első elnöke Schadl György lett.
A harmadik fordulat 2019-ben következett. Ekkor szűnt meg a törvényszéki végrehajtói jogállás, a feladatokat pedig nem a bíróságok, hanem az állami adó- és vámhatóság vette át. Vagyis amikor legutóbb állami kézbe került végrehajtási feladat, azt kivették a bírósági szervezetből. A mostani terv ezzel ellentétes irányba mutat.
Az államtitkári szék július 30-ig üres volt
A végrehajtás államosításának csúszására van kézzelfogható magyarázat, és a Magyar Közlönyből olvasható ki. Forsthoffer Ágnes, a köztársasági elnök jogköreit gyakorló házelnök 2026. július 30-i hatállyal nevezte ki Bán Dánielt az Igazságügyi Minisztérium jogalkotásért felelős államtitkárává. A kinevezés két héttel a tervezetre szabott július közepi határidő után történt.
A tárca kodifikációs vezetői köre eközben végig mozgásban volt. Június 27-i hatállyal felmentették Jakubovich Nóra Tamarát és Szegedi Krisztiánt helyettes államtitkári tisztségükből, június 28-tól Orbán Endrét nevezték ki, július végén pedig Gergyeni Zoltán lemondott, és Szabó Levente kapott helyettes államtitkári feladatokat. A minisztériumot Görög Márta vezeti, aki maga is későn került a székbe: az eredeti jelölt, Melléthei-Barna Márton 2026. május 7-én visszalépett, arra hivatkozva, hogy a miniszterelnökhöz fűződő rokoni kapcsolata nem segíti a társadalmi konszenzust.
A végrehajtó nem csak pénzt hajt be
A vitában rendre elsikkad, hogy a végrehajtási törvény nem kizárólag pénzkövetelésekről szól. A jogszabály a meghatározott cselekmény végrehajtását is szabályozza, ide tartozik az ingatlan kiürítése, a gyermek kiadása és a kapcsolattartás kikényszerítése. Az adós személye elleni kényszercselekményt a törvény 5. § (3) bekezdése szerint a rendőrség végzi el, a bíróság vagy a végrehajtó intézkedése alapján. A téli kilakoltatási tilalmat ugyanennek a törvénynek a 182/A. §-a rögzíti.
Arról, hogy ezeket az ügytípusokat a bíróságok milyen kapacitással vennék át, nyilvános hatásvizsgálat nem érhető el. Támpontul csak a bírósági szervezet saját ügyforgalmi adatai szolgálnak: az Országos Bírósági Hivatal beszámolója szerint a bíróságokra 2022-ben 1 167 000, 2023-ban 1 194 000 ügy érkezett, az országos ügyhátralék mindkét évben csökkent, 2023 végén 4200 elhúzódó ügy maradt, ezen belül 475 öt éven túli. Frissebb, 2024-es és 2025-ös összesítés a végrehajtási feladatok átvételének terhéről nyilvánosan nem áll rendelkezésre.
Három határidő fut egymásba ősszel
Az első a devizahiteles ügyeké. A 2026. évi XVI. törvény alapján a 2014. évi XXXVIII., a 2014. évi LXXVII. és a 2015. évi CXLV. törvény hatálya alá tartozó perekben a bíróság hivatalból felfüggeszti az eljárást, a kapcsolódó végrehajtásokban pedig eljárási cselekményt nem lehet foganatosítani, a határidők megszakadnak, a végrehajtási jog elévülése nyugszik. A felfüggesztés addig tart, amíg külön törvény másként nem rendelkezik, ez a külön törvény pedig éppen az, amely nem készült el.
A második a támogatott hiteleké. A Magyar Nemzeti Bank pénzügyi stabilitási jelentése alapján a 2026 közepén lejáró babaváró szerződések mintegy ötödénél nem teljesült a gyermekvállalási feltétel. Ez körülbelül 24 700 szerződést és közel 50 000 érintett személyt jelent, a becsült érintett hitelállomány 182 milliárd forint, ebből 43 milliárd forint minősül sérülékenynek. Az eredeti gyermekvállalási határidő 2026. július 1-jén járt volna le, ami maga is egy korábbi, kétéves haladék vége volt a 190/2024. (VII. 8.) Korm. rendelet alapján.
A harmadik a jelzáloghiteleké. Korábbi jegybanki adatok szerint mintegy 216 000 jelzáloghitel-szerződés állt kamatstop alatt, körülbelül 848 milliárd forintnyi tartozással. A kamatstop hatályának lejártáról szóló pontos időpontot a hatályos kormányrendeletből kell megerősíteni, a szakmai beszámolók 2026. szeptember 30-át említik.
Ami kimaradt a végrehajtás államosításából
A tervezett átalakítás a lánc látható végét érinti. A devizahiteles évek tapasztalata szerint azonban a követelések jelentős része nem a végrehajtónál, hanem a követeléskezelői körben fordult meg, engedményezések során. Erre a szektorra ma nincs önálló törvény. A Magyar Nemzeti Banknak ajánlása van a fogyasztóval szembeni követeléskezelési tevékenységről, ez viszont nem jogszabály, és az úgynevezett harmadlagos kezelőkre sem a hitelintézeteknek, sem a hatóságoknak nincs érdemi rálátásuk.
A bizonyítási teher iránya sem mellékes. A jegybank fogyasztóvédelmi tájékoztatója szerint ha a tartozás engedményezéssel követeléskezelőhöz került, az adósnak kell igazolnia az eredeti hitelezője felé, hogy a fizetést a követeléskezelőnek teljesítette. Ez az aszimmetria nem sajtóértesülés, hanem a felügyeleti szerv saját közlése. A jelenleg ismert kormányzati tervek között követeléskezelési törvény nem szerepel.
Mit mondanak az érintettek
A végrehajtás államosításáról a végrehajtói szakma nyilvánosan nem foglalt állást, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar a sajtó kérdésére azt közölte, hogy szakmai megkeresést nem kapott, és az átalakítási tervekről csak hivatalos megkeresés után alakít álláspontot. A követeléskezelői oldal hangosabb volt: a Magyar Követeléskezelők és Üzleti Információt Szolgáltatók Szövetsége 2026. május 27-én azt kifogásolta, hogy a felfüggesztésről szóló javaslat 1. §-a a hivatkozott fogalommeghatározás miatt a forintalapú szerződésekre is kiterjed, miközben a preambulum és az indokolás csak a devizahitelesekről szól. A szövetség szerint ez sérti a normavilágosság követelményét. Az eltérést a törvény szövege és az indokolás között egyik dokumentum sem magyarázza.
A parlamenti feltárás külön szálon fut. Az Országgyűlés 2026. május 27-én felállította a Végrehajtási Visszaéléseket Feltáró Vizsgálóbizottságot, amelynek elnöke Toroczkai László lett. A testület 2026. augusztus 12-én döntött arról, mely intézményektől kér be adatokat, az elnök szerint nagyságrendileg százezer oldalnyi iratanyag vár feldolgozásra. Érdemi részeredményt a bizottság azóta nem közölt.
Mi következik ebből
A végrehajtás államosítása jelenleg három ismeretlen mentén áll. Nem tudni, mikor kerül nyilvánosságra a törvényjavaslat, mert a kormány a szeptember 3-i utasításban új határidőt nem jelölt meg. Ki tudja, hány ember dolgozik ma a végrehajtói irodákban, és velük mi történik, mert erről nyilvános kimutatás nem érhető el. Nem tudni azt sem, mennyibe kerül az átvétel, mert költségvetési hatásvizsgálatot a kormány nem tett közzé. A Polkorrekt ezekben a kérdésekben közérdekű adatigénylést nyújt be az Igazságügyi Minisztériumhoz, a választ vagy annak elmaradását közölni fogjuk.
A Polkorrekt véleménye
Egy rendszert felszámolni könnyebb, mint működőt tenni a helyére, és a kettő között az adós marad egyedül. A kormány maga szabta meg a júliusi határidőt, maga lépte túl, és közben olyan felfüggesztést tart életben, amelynek a végpontja épp az el nem készült törvény. Aki a hatalmat számonkéri, annak a saját naptárát is számon kell kérnie. Az pedig külön magyarázatot kíván, miért a lánc leglátványosabb szemét bontják, miközben a követeléskezelés a mai napig törvény nélkül működik.
Források
- A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény, 5. §, 182/A. §, a 2026. szeptember 6. napján hatályos szöveg
- A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény és a kapcsolódó jogszabályok módosításáról szóló T/2934. számú törvényjavaslat indokolása, Országgyűlés
- 2015. évi CVII. törvény a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény, és ezzel összefüggésben egyes törvények módosításáról, 42. §
- 2026. évi XVI. törvény a devizahiteles törvények hatálya alá tartozó fogyasztói szerződésekből eredő, folyamatban lévő peres és végrehajtási eljárásokról, Magyar Közlöny 2026/66., 2026. június 9.
- 190/2024. (VII. 8.) Korm. rendelet a babaváró támogatás gyermekvállalási határidejéről
- Igazságügyi Minisztérium: A bírósági végrehajtás megújításáról döntött a kormány, kormányzati közlemény, 2015. április
- A köztársasági elnök feladat és hatásköreit gyakorló házelnök határozata Bán Dániel államtitkári kinevezéséről, Magyar Közlöny 2026/102., 2026. július 30.
- Az Országgyűlés 22/2026. (V. 27.) OGY határozata a Végrehajtási Visszaéléseket Feltáró Vizsgálóbizottság felállításáról, és annak módosítása, Magyar Közlöny 2026/70., 2026. június 15.
- Országos Bírósági Hivatal beszámolója a 2022. és 2023. évi tevékenységéről, ügyforgalmi adatok, Országgyűlés
- Magyar Nemzeti Bank: Pénzügyi stabilitási jelentés, 2026, a babaváró szerződések gyermekvállalási feltételéről
- Magyar Nemzeti Bank fogyasztóvédelmi tájékoztatója: Követeléskezelő, deviza szerződések, mnb.hu
- Magyar Követeléskezelők és Üzleti Információt Szolgáltatók Szövetsége közleménye a devizahiteles végrehajtások felfüggesztéséről, 2026. május 27., MTI
- Kormányszóvivői tájékoztató a 2026. május 18-i kormányülés döntéseiről, Infostart: Új végrehajtói, felszámolói és közjegyzői rendszer jön, 2026. május 18.
- Kormányszóvivői tájékoztató a végrehajtási rendszer átalakításának felgyorsításáról, ATV: Utasítást kapott a kormánytól az igazságügyi miniszter, 2026. szeptember 3.
- Telex: Államosítástól tartanak a végrehajtók, 2026. május 4., a Tisza-program végrehajtásról szóló szövegrészével
- Adó Online: Januártól megszűnik a törvényszéki végrehajtói jogállás, a feladatok átadása az állami adó és vámhatóságnak
- Zsaruhírek: Toroczkai László tájékoztatása a vizsgálóbizottság adatbekéréséről, 2026. augusztus 12.
