A büntetőeljárás gyorsítása jött, de az órák és a székek üresek
Magyar Péter miniszterelnök 2026. augusztus 28-án, pénteken jelentette be, hogy a kormány szigorítja a büntetőeljárási jogszabályokat, rövidíti az eljárási határidőket, továbbá megerősíti a bíróságokat és a nyomozó szerveket.
A büntetőeljárás gyorsítása mögött valós probléma áll, és a bejelentésnek van politikai tétje is, hiszen a kormány ígérete szerint elszámoltatás következik. Ez a cikk azt nézi meg, milyen állapotban vannak azok a szervek, amelyeket a bejelentés szerint meg kellene erősíteni, és mi történik közben azzal a szereplővel, akiről a bejelentés nem szól, hogy a védelemmel.
A válasz három szám köré rendeződik. A rendőrségnél mintegy kilencezer ember hiányzik. A bíróságokon 224 bírói szék áll üresen. A kirendelt védőkről pedig a rendőrség saját közlése szerint egyáltalán nincs statisztika, mert nem tartja szükségesnek vezetni.
Mit jelentett be a kormányfő
A bejelentés apropója az volt, hogy az Országgyűlés pénteken választotta meg a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal vezetőit. Az elnökjelölt, Unger Anna a keddi bizottsági meghallgatásán azt mondta, nem reális elvárás, hogy a hivatal első, hatéves ciklusa alatt már jogerős ítéletek szülessenek a feltárt ügyekben. Az atv.hu beszámolója szerint a hat évet arra tartotta elegendőnek, hogy „az utolsó szögig” feltárják a történteket. A másik jelölt, Ligeti Miklós az elévülési időkre hívta fel a figyelmet.
A miniszterelnök a napirend előtti felszólalásában nem vitatta, hogy az eljárások hosszúra nyúlnak. A Magyar Hang tudósítása szerint arról beszélt, hogy a mai jogszabályi keretek között a büntetőügyek többsége öt, tíz vagy tizenöt évig tart, ezek a keretek azonban nem maradnak így, mert „gyorsítani fogunk a büntetőeljárási szabályokon”. A Facebook-bejegyzés ennél konkrétabb volt: szigorítás, rövidebb határidők, erősebb bíróságok és nyomozó szervek. A 10perc.hu által idézett bejegyzés így zárul: „Gyorsítunk. Ebben is.”
A szavazás utáni sajtótájékoztatón a kormányfő azt is közölte, hogy hamarosan benyújtják az eljárások gyorsítását célzó jogszabályokat, őszre pedig új törvényeket és átfogó felülvizsgálatot helyezett kilátásba. Az Index beszámolója szerint kitért arra is, hogy a Nemzeti Nyomozó Iroda és más érintett szervek rendkívül leterheltek. Törvényjavaslat szövege nyilvánosan eddig nem érhető el, ezért arról, hogy pontosan mely határidők rövidülnének és mennyivel, ez a cikk sem tud beszámolni.
A rendőrség, amelyet meg kell erősíteni
A büntetőeljárás gyorsítása a nyomozásnál kezdődik, és a megerősítendő szervek közül a rendőrség állapotáról áll rendelkezésre a legtöbb friss adat, és ezek egybehangzóak. A Független Rendőr Szakszervezet 2026. július 19-i összefoglalója szerint a kormány közlése alapján a rendőrség országos létszámhiánya 8992 fő, ebből 2020 betöltetlen státusz a Budapesti Rendőr-főkapitányságnál van. Ugyanezt a nagyságrendet erősítette meg maga a belügyminiszter is.
Pósfai Gábor a Telexnek 2026. augusztus 7-én adott interjújában közel kilencezer hiányzó rendőrről beszélt, és hozzátette, hogy évente 600 és 800 fő közötti többlettel távoznak többen a testülettől, mint ahányan belépnek. A miniszter szerint a létszám emelésén dolgoznak, de nem minden múlik a pénzen. Ugyanebben az interjúban jelezte, hogy a büntetés-végrehajtás, a Terrorelhárítási Központ, a Nemzeti Nyomozó Iroda és a Készenléti Rendőrség feladatköreiben is módosítások jönnek.
A fővárosi helyzetről a legpontosabb bontást az új budapesti rendőrfőkapitány adta. Baricska Norbert Tamás 2026 júniusi bemutatkozásán közölte, hogy a BRFK 7997 fős állománnyal működik, miközben 2012 státusz betöltetlen. A rendészeti területen a 3449 státuszból 1207 üres, vagyis ott minden harmadik hely betöltetlen. A főkapitány szerint a budapesti hiány legfőbb oka a megélhetési és lakhatási nehézségekben keresendő.
Az adatok között van eltérés, és ezt nem érdemes elsimítani. A szakszervezet által idézett kormányzati közlés 2020 üres budapesti státuszról szól, a főkapitány 2012-ről. A két szám más időpontra vonatkozhat, az eltérés okát azonban egyik forrás sem magyarázza. Az is látszik, hogy a hiány nem újkeletű: a Népszava 2024 novemberi cikke szerint a rendőrség hivatalos álláspontja akkor 91,3 százalékos telítettségről szólt, szakszervezeti források viszont már akkor ötezer főnél nagyobb hiányt valószínűsítettek.
Az ügyészség: több ügy, kevesebb ügyész
Az ügyészségnél a nyilvános adatok szűkösebbek, de a fő arány kiolvasható belőlük. Az Index 2025. március 13-i cikke a legfőbb ügyész akkori országgyűlési beszámolójából idézte, hogy az engedélyezett ügyészi álláshelyek száma 2017 volt, amelyből 2023 végén 153 maradt betöltetlen. Ez az álláshelyek 7,6 százaléka.
A beszámoló a kiváltó okot is megnevezte. Az ügyészi szolgálati viszony megszűnéseinek csaknem kétharmadát a nyugdíjazások tették ki, 2023-ban pedig 162 ügyész töltötte be a hatvanadik életévét, akiknek a nyugdíjazása a következő öt évben várható volt. Az Alaptörvény módosítása részben erre válaszolt: az ügyészi felső korhatárt hetven évre emelte, a rendelkezés 2026. január 1-jén lépett hatályba.
A terhelés eközben ellentétes irányba mozdult. A legfőbb ügyész 2024. évi országgyűlési beszámolója szerint az ügyiratforgalom 2022-ben 5,5 százalékkal, 2023-ban 7,6 százalékkal nőtt, és a növekedés 2024-ben is folytatódott, akkor 4,2 százalékkal. A regisztrált bűncselekmények száma pedig 2024-ben jelentősen, 31 százalékkal emelkedett. Az ügyészség hivatalos közleménye szerint a szervezet ezt a növekvő ügyiratforgalmat és a bűnözés átstrukturálódását törvényesen és eredményesen kezelte, a váderedményességi mutató 2024-ben 99,1 százalék volt.
A teher megoszlása is egyenetlen. Az ügyészség saját közlése szerint a legnagyobb ügyforgalmú szerv a Fővárosi Főügyészség, amely a teljes ügyforgalom 21,3 százalékát intézte, és az ügyiratforgalom fele öt főügyészségen keletkezett. Vagyis a büntetőeljárás gyorsítása elsősorban azokon a szerveken csapódik le, ahol már ma is a legnagyobb a nyomás.
A bíróság: 224 üres szék és a hiányzó jegyzőkönyvvezetők
A bíróságokról a Szabad Európa 2025. október 1-jei cikke közölt olyan adatokat, amelyeket az Országos Bírósági Hivatal a szerkesztőség megkeresésére adott ki. Eszerint 2025-ben az ítélőtáblákon, a törvényszékeken és a járásbíróságokon 319 bírói kirendelés történt, miközben 224 üres bírói álláshely volt.
A kirendelés jogilag kivételes eszköz. Az Alkotmánybíróság 13/2013. (VI. 17.) határozata szerint a bírói kirendelés átmenetileg fennálló, nehezített helyzet megoldására szolgál, és egy évre szólhat. A Szabad Európa által áttekintett tanácsi jegyzőkönyvekből viszont az derül ki, hogy négy és öt évig tartó kirendelések is előfordulnak. A tartós létszámhiányt tehát olyan eszközzel kezelik, amelyet a jog átmenetinek szánt. Ugyanez a cikk idézi az OBH elnökének 2025 tavaszi levelét, amely szerint 84 kirendelt bíró legalább egy éve nem kapja meg a beosztásának megfelelő illetményt.
A tárgyalások tényleges szűk keresztmetszete azonban nem a bírói szék, hanem a mellette ülő ember. A Telex 2024. december 6-i cikke szerint az OBH közlése alapján 2023-ban és 2024-ben összesen 545 jegyzőkönyvvezető és leíró igazságügyi alkalmazotti jogviszonya szűnt meg, közülük mindössze 98-é nyugdíjazás miatt. A hivatal maga fogalmazta meg, hogy a fluktuáció jelentős, hiszen a 2023-ban és 2024-ben kinevezettek 30 százaléka már távozott.
A mérleg negatív maradt.
Az OBH közlése szerint a pótlásra tett erőfeszítések ellenére a jegyzőkönyvvezetők és leírók létszáma a 2022. év végi állapothoz képest további 103 fővel csökkent, és ebből 60 fő a Fővárosi Törvényszéket érinti. A lap forrásai szerint korábban egy bíróhoz egy jegyzőkönyvvezető tartozott, ma viszont egy ember több bírót szolgál ki, ezért a bírák jelentős része ahhoz igazítja a tárgyalási rendjét, mikor kap jegyzőkönyvvezetőt. A büntetőeljárás gyorsítása ezen a ponton nem jogszabályi, hanem munkaszervezési kérdés.
Öt év vagy egy év? Két mérés, egy ellentmondás.Itt következik az az ellentmondás, amelyet a cikk nem old fel, hanem megmutat. A miniszterelnök szerint a büntetőügyek többsége öt, tíz vagy tizenöt évig tart. Az Országos Bírósági Hivatal viszont egészen mást jelentett. Senyei György OBH-elnök 2025. november 25-én számolt be az Országgyűlés Igazságügyi Bizottsága előtt a bíróságok 2024. évi helyzetéről, és a beszámoló szerint a törvényszékeken és az ítélőtáblákon a perek 90,1 százaléka, azaz 130 400 ügyből 117 443 az adott ítélkezési szintre érkezéstől számított egy éven, az ítélőtáblákon hat hónapon belül befejeződött. A törvényszéki másodfokú ügyszakban ez az arány 98 százalék.
A két állítás nem cáfolja egymást, mert nem ugyanazt méri. Az OBH azt az időt számolja, amely az adott ítélkezési szintre érkezéstől a befejezésig telik el, a miniszterelnök pedig a teljes utat a feljelentéstől a jogerőig, és nyilvánvalóan a nagy gazdasági és korrupciós ügyekre gondol. Mindkét adat lehet igaz egyszerre.
Az viszont éppen ebből következik, hogy ma nincs olyan egységes, nyilvános mérőszám, amellyel a most beígért reform hatását utólag ki lehetne mutatni. Ha valaki egy év múlva meg akarja majd nézni, sikerült-e a büntetőeljárás gyorsítása, két különböző módszertanú adatsor közül választhat, és a választással előre eldöntheti a választ.
A büntetőeljárás gyorsítása nem új ígéret
A gyorsabb büntetőeljárás igénye nem ennek a kormánynak a felfedezése. A 2018. július 1-jén hatályba lépett büntetőeljárási törvényt is pontosan ezzel indokolták. Elek Balázs bíró az új kódex előkészítése idején közölt adatai szerint egy átlagos nyomozás időtartama 2005-ben 159,2 nap volt, ami 2013-ra 220,7 napra emelkedett. A vádemeléstől a jogerős határozatig tartó bírósági szakasz átlaga ugyanezen idő alatt 369,3 napról 410,7 napra nőtt.
A leglátványosabb mutató a hosszú ügyeké volt. A két évnél tovább tartó büntetőeljárások aránya a 2004-ben mért 21,3 százalékról 2012-re 33 százalékra ugrott. Ezekkel a számokkal érveltek amellett, hogy az 1998-as kódex nem képes teljesíteni az ésszerű időn belüli befejezés követelményét.
Nyolc évvel az új kódex hatálybalépése után az Országgyűlésben megint a lassúságról esik szó. A jelenség tehát túlélt egy teljes eljárásjogi reformot. Ebből az következik, hogy a mostani javaslatot a szakmai vita mércéjével kell majd mérni, nem az ígéret hangerejével, és külön figyelni kell arra, mi történik azokkal a szereplőkkel, akiknek a bejelentés nem szól.
Ahol a büntetőeljárás gyorsítása a védelmet éri el
A gyorsításnak van egy pontja, ahol a hatékonyság és a védelemhez való jog közvetlenül ütközik, és ez a pont már ma is szűk. A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 46. §-a szerint a hatóság csak a védő kirendeléséről határoz, a személy kiválasztása a területi ügyvédi kamarára tartozik, amely elektronikus, véletlenszerű kiválasztással jelöl ki ügyvédet. Ez a 2018-as reform legfontosabb vívmánya, mert elvette a vádtól a jogot, hogy megválassza a védelmet.
A törvény 47. § (1) bekezdésének a) pontja azonban egyórás határidőt szab. Ha a kamara a kirendelő határozat kézhezvételétől számított egy órán belül nem gondoskodik a kijelölésről, akkor a vádemelés előtt a nyomozó hatóság vagy az ügyészség maga gondoskodik védő jelenlétéről, a helyettes védőre vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával. Ivány Borbála ügyvéd 2020-as tanulmánya szerint a helyettes védő kirendelése ezzel visszatér a régi rendszerhez, vagyis ilyenkor ismét a vád választja ki a védelmet.
Hogy az idő szorítása mit tesz a védelemmel, arra van mérés, csak régi.
A Magyar Helsinki Bizottság 2008-ban 152 lezárt büntetőügy aktáját dolgozta fel, és az eredményeket 2009-ben tette közzé. Azokban az ügyekben, ahol a hatóság egy óránál kevesebbel a kihallgatás előtt értesítette a kirendelt védőt, a védő az esetek száz százalékában távol maradt. Egy és öt óra között a megjelenési arány 38 százalékot ért el, öt óra fölött 40 százalékot. Ahol egyáltalán nem értesítették előre, ott szintén senki nem jelent meg.
A többi szám ugyanezt a képet erősíti. A kirendelt védővel rendelkező terheltek első kihallgatásán az esetek 16 százalékában vett részt a védő, a jelöltje vagy a helyettese, míg a meghatalmazott védőknél ez az arány 63 százalék volt. A kirendelt védők 93 százalékának nem volt indítványa a nyomozati szakban, a bírósági szakaszban pedig 61 százalékuk nem tett indítványt, szemben a meghatalmazottak 31 százalékával. Az iratismertetésen megjelent kirendelt védőknek mindössze 3 százaléka fűzött ehhez észrevételt vagy indítványt, a meghatalmazottaknál ez 50 százalék volt.
A 2018 előtti állapotot az Országos Rendőr-főkapitányság saját, 2006 nyarán végzett vizsgálata is dokumentálta, amelynek eredményeit Szabó Zsolt és Szomor Sándor közölte a Rendészeti Szemlében. A huszonhárom vizsgált területi szerv közül tizennégynél az első kihallgatások kevesebb mint felén volt jelen a védő, az országos átlag 34,9 százalékot ért el, az egyik megyében pedig 4,54 százalékot. Ugyanez a kutatás rögzítette, hogy az egyik megyében átlagosan harminc perccel, tizenhat megyében átlagosan egy órával a kihallgatás kezdete előtt értesítették az ügyvédeket.
Az egyenlőtlen elosztásra is maradt adat abból az időből. Nyíregyházán egy éven belül az ügyek 51 százalékát két ügyvéd, illetve ügyvédi iroda látta el, a budapesti V. kerületi kapitányságon pedig 2007-ben a kirendelések 65 százaléka egyetlen ügyvédhez, 82 százaléka két ügyvédhez került. Éppen ezt a gyakorlatot szüntette meg a 2018-as kamarai kijelölés, és éppen ezt hozhatja vissza a helyettes védők térnyerése.
Ebből nem következik, hogy a határidők rövidítése önmagában rossz.
Az viszont igen, hogy a védelemre szabott idő és a hatóságra szabott idő nem ugyanaz a mennyiség. Ha a nyomozási határidő rövidül, a védőnek marad ugyanaz az egy órája, csak sűrűbben. A büntetőeljárás gyorsítása így akkor is elérheti a védelmet, ha egyetlen betű sem változik a védőre vonatkozó szabályokban.
Negyvenkétezer kirendelés, nulla lekérdezés
Azt, hogy a büntetőeljárás gyorsítása mekkora kockázatot jelent a védelem oldalán, ma senki nem tudja megmondani, és ennek dokumentált oka van. A Magyar Helsinki Bizottság 2025. május 6-án a Budapesti Rendőr-főkapitányságnak és minden fővárosi kerületi kapitányságnak közérdekű adatigénylést küldött. Három dolgot kért 2019-től 2024-ig, éves bontásban: hány esetben határoztak védő kirendeléséről, ebből hányszor került sor helyettes védő kirendelésére, és mely ügyvédeket hányszor rendeltek ki helyettesként.
A válasz 2025. december 11-én érkezett meg, 01000-197/13-87/2025.KOZA ügyszámon. Az első kérdésre a rendőrség kimutatást adott: a BRFK és a kerületi kapitányságok hat év alatt összesen 42 807 esetben határoztak védő kirendeléséről. A legterheltebb szerv minden évben a VIII. kerületi kapitányság volt, 2024-ben 776 üggyel.
A második és a harmadik kérdésnél viszont elfogyott az adat. A dokumentum szerint a Robotzsaru NEO és NOVA.Irat rendszer bűnügyi modulja a helyettes védői kirendelésekhez nem tartalmaz egységes statisztikai lekérdezési felületet, ezért ilyen felület a helyi és területi rendőri szerveknek nem áll rendelkezésére. A számot csak az IdomSoft Zrt. bevonásával, külön adatszolgáltatási és fejlesztési igény benyújtásával lehetne előállítani. Ezután következik a válasz legfontosabb mondata: a védőkirendelések statisztikai kimutatását a rendőrség a feladatellátása során „nem tartjuk szükségesnek”, ezért a fejlesztési igény kezdeményezését sem tartja indokoltnak.
Kirendelt védő: 42 807 ügy, amiről a rendőrség nem vezet statisztikát
A hatóság a jogi hivatkozást is megadta.
Álláspontja szerint a kért adatok előállítása az információs önrendelkezési jogról szóló 2011. évi CXII. törvény 30. § (2a) bekezdés b) pontja alá esik, vagyis összevetés útján új adat előállítását tenné szükségessé, és a 42 807 kirendeléshez tartozó ügyet tételesen át kellene tekinteni. Arra a felvetésre, hogy a büntetőeljárásokban nyújtott költségmentességről szóló 2016/1919 európai parlamenti és tanácsi irányelv 10. cikke adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő, a BRFK azt válaszolta, hogy ez a kötelezettség általában a tagállamot terheli.
Az adatigénylés nem mindenhol jutott el idáig. A KiMitTud portál nyilvántartása szerint a VIII. kerületi kapitányság és a debreceni kapitányság ugyanezt a kérést elutasította. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság NAIH-13165-5/2025. számon vizsgálatot indított, magára a vizsgálatra a BRFK a válaszában hivatkozott. A vizsgálat eredményéről nyilvános döntés eddig nem jelent meg.
A helyzet ismerős, mert egyszer már lezajlott. A Magyar Helsinki Bizottság 2009-ben huszonnyolc rendőrkapitányságtól kérte el az előző évben kirendelt védők nevét és a kirendelések számát. Tizenhét szerv kiadta az adatot, három ügy azonban a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely mindháromban úgy foglalt állást, hogy a kért adat a védők személyes adata. A szervezet 2011-ben fordult Strasbourghoz, és az Emberi Jogok Európai Bíróságának Nagykamarája 2016. november 8-án, a 18030/11. számú ügyben megállapította, hogy az adatok kiadásának megtagadása sértette az egyezmény 10. cikkét. Tíz év után a különbség annyi, hogy a rendőrség már nem azt állítja, hogy az adat védett, hanem azt, hogy az adat nincs meg.
A díjazás: tizenegyezer forint a nyomozásban, hétezer a bíróságon
A védői oldal finanszírozása a büntetőeljárás gyorsítása előtt megmozdult, méghozzá aszimmetrikusan. A 3/2026. (I. 30.) IM rendelet 2026. február 1-jétől a büntetőeljárás vádemelésig terjedő szakaszára 11 000 forintos kirendelt ügyvédi óradíjat állapított meg, és kimondta, hogy ha a védő ugyanabban az ügyben több terhelt védelmét látja el, ez az összeg a felével emelendő. A vádemelés utáni szakaszban viszont maradt az éves költségvetési törvény szerinti összeg.
A hvg.hu 2026. január 21-i beszámolója szerint ez az összeg 7000 forint, amelyet utoljára 2024 januárjában emeltek hatezerről, és amely a jelenlegi középkategóriás ügyvédi óradíjak negyedét sem éri el. Ebből az következik, hogy az állam 2026 óta többet fizet a nyomozati szakaszban végzett védői munkáért, mint a tárgyalótermiért. A tárgyalás viszont éppen az a szakasz, ahol a kirendelt védők aktivitása a mérés szerint a legjobban elmarad a meghatalmazottakétól, hiszen 61 százalékuknak a bírói szakban sem volt indítványa.
A hatályos díjrendelet néhány további tételt is meghatároz.
A felkészülési díj ügyenként legalább a kirendelt ügyvédi óradíj háromszorosának, legfeljebb harmincszorosának megfelelő összeg. A fogvatartásban lévő terhelttel folytatott megbeszélésért megkezdett óránként az óradíj hetven százaléka jár, akkor is, ha a megbeszélés telekommunikációs eszközzel zajlik.
A források itt ellentmondanak egymásnak, és ezt érdemes kimondani. A Magyar Helsinki Bizottság 2025. december 2-án frissített szakmai összefoglalója még mindig 6000 forintos óradíjról és 20 százalékos felkészülési díjról ír, vagyis a 2020-as állapotot rögzíti, miközben a hatályos rendelet ettől eltér. Az eltérés okát egyik dokumentum sem magyarázza.
A finanszírozás módjáról politikai vita is folyt. A hvg.hu és a Klubrádió beszámolója szerint az igazságügyi tárca 2024 őszén felvetette, hogy a kirendelt védői óradíjat a kirendelést nem vállaló ügyvédek dobják össze. A Magyar Ügyvédi Kamara elnöke ezt elvi és gyakorlati okokra hivatkozva elutasította, azzal, hogy a független ügyvédség nem finanszírozhatja az állam helyett az alkotmányosan kötelező védelmet.
Ami a büntetőeljárás gyorsítása mellett szól
A tisztesség kedvéért az érvet a másik oldalról is le kell írni, mert erős. Az elhúzódó büntetőeljárás maga is jogsérelem, és elsősorban azt sújtja, aki a vádlott padján ül. Az évekig tartó bizonytalanság, az esetleges kényszerintézkedés és a jó hírnév elvesztése akkor is valóságos teher, ha a végén felmentő ítélet születik. Az Emberi Jogok Európai Egyezménye ezért írja elő az ésszerű időn belüli tárgyalást.
A sértett oldalán ugyanez igaz. Aki nyolc évet vár egy elsőfokú ítéletre, annak az igazságszolgáltatás nem szolgáltat semmit, és a bizonyítékok minősége is romlik közben, hiszen a tanúk emlékezete halványul. A vita tehát nem arról szól, kell-e a büntetőeljárás gyorsítása, hanem arról, hogy melyik szereplő idejéből veszik el a napokat, és mérik-e utólag a következményt.
A létszámhiány sem érv a gyorsítás ellen, sőt. Éppen azt mutatja, hogy önmagában a határidők rövidítése kevés lesz. Ha kilencezer rendőr és 224 bíró hiányzik, továbbá a jegyzőkönyvvezetők harmada két éven belül távozik, akkor a rövidebb határidő nem gyorsabb munkát, hanem több elmulasztott határidőt és több eljárási hibát eredményezhet. A kormány maga is a szervek megerősítését ígéri, a kérdés az, hogy a létszámfeltöltés és a büntetőeljárás gyorsítása egyszerre és azonos ütemben érkezik-e meg.
Amiről nincs adat
Négy dolgot a kutatás nem talált meg, és a büntetőeljárás gyorsítása szempontjából mindegyik lényeges. Nem érhető el nyilvános adat a Nemzeti Nyomozó Iroda jelenlegi létszámáról és betöltetlen álláshelyeiről, pedig a miniszterelnök éppen ennek a szervnek a leterheltségét említette. A legutolsó megtalált NNI-létszámadat 417 fő, és 2004-ből származik, tehát használhatatlan.
Nem érhető el a 2024. és 2025. év végi betöltetlen ügyészi álláshelyek száma sem, csak a 2023 végi 153-as adat. Nincs egységes módszertanú, 2013 utáni nyilvános mérés a teljes büntetőeljárás átlagos időtartamáról a feljelentéstől a jogerőig. És nincs adat arról, hány helyettes védői kirendelés történt a sorsolás bevezetése óta.
A Polkorrekt ezért közérdekű adatigényléssel fordul az Országos Rendőr-főkapitánysághoz a nyomozói és vizsgálói munkakörök engedélyezett és betöltött létszámáról, a Készenléti Rendőrséghez a Nemzeti Nyomozó Iroda létszámáról, az Országos Bírósági Hivatalhoz a büntető ügyszak bírói létszámáról és az egy bíróra jutó befejezett ügyekről, továbbá az Igazságügyi Minisztériumhoz arról, hogy a készülő javaslat tartalmaz-e a védelem oldalán is határidőt érintő elemet. A válaszokat a lap közzéteszi.
Mi várható
Négy szál fut tovább, és egyik kimenetele sem eldöntött. A miniszterelnök bejelentése szerint a büntetőeljárás gyorsítását célzó jogszabályokat hamarosan benyújtják, az átfogó felülvizsgálat pedig őszre várható, tervezet azonban nyilvánosan nem érhető el. A NAIH vizsgálata folyamatban van, döntés nem született. A Magyar Helsinki Bizottság saját közlése szerint a kirendelt és helyettes védői rendszer értékelésére készül, a közzététel időpontját nem jelölte meg. A belügyminiszter interjúja szerint pedig új rendvédelmi életpályamodell készül, amelynek részleteit szintén nem ismertették.
Egy dolog viszont már most eldönthető, és nem törvénymódosítást igényel. Ha a kormány azt akarja, hogy a reformját később meg lehessen ítélni, akkor a mérés feltételeit a szabályváltozás előtt kell megteremtenie: egységes módszertant a teljes eljárás időtartamára, és lekérdezhető nyilvántartást a helyettes védői kirendelésekről. Enélkül a büntetőeljárás gyorsítása csak a hatóság oldaláról lesz bemutatható.
A Polkorrekt véleménye
A büntetőeljárás gyorsítása helyes cél, és aki nyolc évig vár egy elsőfokú ítéletre, annak ez nem elvont jogi kérdés. Csakhogy a gyorsítás mindig valakinek az idejét veszi el, és a magyar rendszerben a védelem órája már ma is hatvan percre van beállítva, miközben kilencezer rendőr, 224 bíró és a jegyzőkönyvvezetők harmada hiányzik a gépezetből. Ha a kormány úgy rövidíti a határidőket, hogy közben a rendőrség írásba adja: a kirendelések statisztikáját nem tartja szükségesnek vezetni, akkor a reform sikerét kizárólag a hatóság oldaláról fogja tudni bemutatni, a kudarcát pedig sehonnan. A hétköznapi ember számára a gyors eljárás csak akkor jelent nyereséget, ha a védője is odaér.
Források
- Magyar Péter miniszterelnök napirend előtti felszólalása, Országgyűlés, 2026. augusztus 28.
- 10perc.hu: Magyar Péter, jön a büntetőeljárási jogszabályok szigorítása, az eljárási határidők rövidítése, 2026. augusztus 28., 10perc.hu
- Magyar Hang: Gyorsítani fognak a büntetőeljárásokon, ígérte az NVVH-val kapcsolatban Magyar Péter, 2026. augusztus 28., hang.hu
- Portfolio.hu: Magyar Péter bejelentette, nem kell 6 évet várni a vagyonvisszaszerzési ítéletekre, 2026. augusztus 28., portfolio.hu
- Index: Magyar Péter üzent Unger Anna bírálóinak, 2026. augusztus 28., index.hu
atv.hu: Unger Anna és Ligeti Miklós meghallgatása az Országgyűlés igazságügyi és alkotmányügyi bizottságában, 2026. augusztus 25., atv.hu - Független Rendőr Szakszervezet: Az elképesztő rendőrségi létszámhiányt új életpályamodellel kezelné a BM, 2026. július 19., frsz.hu
- Telex: interjú Pósfai Gábor belügyminiszterrel, 2026. augusztus 7., telex.hu
Magyar Nemzet: az új budapesti rendőrfőkapitány bemutatkozása és a BRFK személyi helyzete, 2026. június, magyarnemzet.hu - Szabad Európa: Kölcsönadva, a bírói kirendelések gyakorlata a bírósági ügyterhelés és a bírói függetlenség metszéspontjában, 2025. október 1., szabadeuropa.hu
- Alkotmánybíróság 13/2013. (VI. 17.) AB határozata a bírói kirendelésről
A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény, 46. § és 47. § (1) bekezdés a) pont, a 2026. augusztus 28. napján hatályos szöveg, njt.hu - A pártfogó ügyvéd, az ügygondnok és a kirendelt védő részére megállapítható díjról szóló 32/2017. (XII. 27.) IM rendelet, 1. § (2) bekezdés és 7. §, a 2026. február 1. napjától hatályos szöveg, njt.jog.gov.hu
A 32/2017. (XII. 27.) IM rendelet módosításáról szóló 3/2026. (I. 30.) IM rendelet, Magyar Közlöny 2026/12., hatályos 2026. február 1-jétől - Budapesti Rendőr-főkapitányság Hivatala: válasz a Magyar Helsinki Bizottság közérdekű adatigénylésére, 01000-197/13-87/2025.KOZA, 2025. december 11., kimittud.hu
