Jászai Gellért két rendszerben: felszámolt cégek, állami milliárdok, és egy szerződés, amiről senki nem ír
A magyar állam 2026 augusztusában átvilágítja annak a cégcsoportnak a teljes szerződésállományát, amelyet két évtizeden át emelt fel. Jászai Gellért 4iG-je hadiipari, űripari és távközlési megrendelésekből nőtt nagyra, most pedig négy minisztérium keresi a választ arra, mennyit fizetett érte az adófizető.
A történet viszont nem 2018-ban kezdődött. A cégnyilvántartás szerint Jászai Gellért korábban már felépített és elveszített egy birodalmat, és a bukás nyomai máig ott állnak a Balaton partján. Egy szerződésről pedig, amely a mai miniszterelnökhöz vezet, eddig egyetlen lap sem írt önálló cikket.
Ebben az elemzésben három dolgot teszünk egymás mellé. Megmutatjuk, mit mond a három politikai oldal sajtója és mit lát a külföldi olvasó. Utána elővesszük a cégnyilvántartást, amely a bukott vállalkozásokat névvel és cégjegyzékszámmal rögzíti. Végül felfejtünk egy szálat, amelyről sem a kormányközeli, sem a független lapok nem írtak.
Mire terjed ki a 4iG átvilágítása
Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter 2026. augusztus 15-én jelentette be, hogy a kormány átfogó vizsgálatot indít. A közlés szerint a hatóságok feltárják a magyar állam és a 4iG Nyrt., valamint a cégcsoport közvetlen vagy közvetett tulajdonában álló társaságok közötti tulajdonosi, pénzügyi, gazdasági és szerződéses kapcsolatokat.
Kármán András pénzügyminiszter felsorolása pontosan mutatja a nagyságrendet. A 4iG átvilágítása kiterjed az Antenna Hungária körüli ügyletekre, a Vodafone-felvásárlás finanszírozására, arra az 1311 milliárd forintos védelmi keretszerződésre, amelyet a Honvédelmi Minisztérium hetekkel a választás előtt kötött, továbbá a 855 milliárd forintot meghaladó műholdprogramra és a tárca, valamint a cégcsoport közötti hadiipari vagyonátadásokra.
A műholdas szerződések önmagukban is súlyosak. A Telex adatai szerint az állam 2024. december 5-én 1,669 milliárd euróra szerződött 2040-ig, 2026. március 13-án további 311 millió euróra 2031-ig, majd 2026. április 2-án 381 millió euróra 2034-ig. A három megállapodás bruttó összértéke 2,36 milliárd euró, ami több mint 855 milliárd forint. Az állam eddig 125,188 millió eurót, vagyis 48,97 milliárd forintot fizetett ki.
A honvédelmi keretszerződést 2026. március 2-án írták alá. A Telex forrásai szerint a 4iG felügyelőbizottsága sem tudott róla, a tőzsdei befektetőket pedig nem tájékoztatták arról, hogy a cég a saját piaci értékének kétszeresét kitevő üzletre készül. A szállító 38 milliárd forint előleget már leszámlázott.
Ki mit mond a cégcsoportról
A kormány oldala
Magyar Péter miniszterelnök a bejelentéskor úgy fogalmazott, hogy a 4iG-cégcsoport a Nemzeti Együttműködés Rendszerének „lopakodó anyahajója” volt. Ígérete szerint a vizsgálatok eredményét nyilvánosságra hozzák, és ahol szabályos döntés született, azt is kimondják. Ahol viszont visszaélés vagy bűncselekmény gyanúja merül fel, ott feljelentést tesznek.
A Fidesz-közeli sajtó oldala
A kormányváltás előtti kabinet médiaköre a cégcsoportot nemzeti bajnokként mutatta be, amely a magyar védelmi és űripart építi. A leköszönt honvédelmi miniszter, Szalay-Bobrovniczky Kristóf 2026 májusában azt közölte, hogy az 1311 milliárdos szerződést évek óta készítették elő, tehát az időzítésnek nem volt köze a választáshoz. Az Origo és a Mandiner az átvilágítást azóta is politikai leszámolásként keretezi.
A Mi Hazánk oldala
Célzott kereséssel nem találtam olyan önálló Mi Hazánk-állásfoglalást, amely kifejezetten a 4iG átvilágításáról szólna. A párt vizsgálóbizottsági energiáit máshová összpontosítja: Toroczkai László a végrehajtási visszaéléseket feltáró bizottságot vezeti, amelynek napirendjén a végrehajtói rendszer szerepel, nem az állami informatikai és hadiipari szerződések. A hallgatás önmagában is beszédes, mert a párt egyébként rendszeresen bírálja a közpénzek elosztását.
Mit lát a külföldi sajtó
A nemzetközi lapok elsősorban a piaci hatást és a politikai fordulatot emelik ki. A Reuters arról számolt be, hogy a bejelentés a cég legnagyobb egynapos árfolyamesését okozta a választás óta, a zuhanás meghaladta a 11 százalékot. A Bloomberg úgy írta le a lépést, mint a miniszterelnök fellépését az előző kormány örökségével szemben.
A szaklapok a védelmi vonalat hangsúlyozzák. A Developing Telecoms és a TelcoTitans arra hívja fel a figyelmet, hogy a vizsgált honvédelmi keretszerződés értéke dollárban kifejezve mintegy 4,2 milliárd, és hogy a cégcsoport az Orbán-kormány tizenhat éve alatt állami megrendelésekből és stratégiai partnerségekből nőtt naggyá. A külföldi olvasó tehát egyetlen mondatban kapja meg azt, amit a magyar pártsajtó két, egymásnak ellentmondó változatban tálal.
Jászai Gellért első bukása: az Interfruct és az SCD
A mai vita résztvevői közül kevesen emlegetik, hogy Jászai Gellért már egyszer elveszítette a vagyonát. A pálya első szakasza az Interfructtal indult, amely élelmiszer- és vegyiáru-nagykereskedelemmel foglalkozott. Az SCD-csoport 2008 májusában eladta a láncot a ciprusi Calslane Holdings Ltd.-nek, a menedzsment pedig kivásárolta a brit kockázatitőke-befektető 19 százalékos részesedését.
Négy hónappal később a beszállítók a bíróságtól kérték a felszámolást. A HVG akkori tudósítása szerint mind a 23 áruház bezárt, a beszállítói tartozás 700 millió forintra nőtt, és mintegy 700 dolgozó veszítette el az állását. A lap tulajdonosként a ciprusi céget nevezte meg. Ez a részlet fontos, mert az eladás megelőzte a bukást, tehát a felelősség kérdése ma sem eldöntött.
A második szakasz a Balatonnál zajlott. Az SCD Balaton Holding 2004 és 2005 között három megyei turisztikai társaságot szerzett meg: a Siotour Zrt.-t Somogyból, a Balatontourist Zrt.-t Veszprémből és a Zalatour Kft.-t Zalából. A vételár nyolcmilliárd forint volt. A parlament 2006-ban úgy módosította a Balaton-törvényt, hogy nőtt a part menti beépíthetőség, és a Direkt36 rekonstrukciója szerint a módosítást kormánypárti, valamint ellenzéki képviselők egyaránt támogatták.
A növekedés hitelre épült.
Az ír Quinlan Private ingatlanalap 2007-ben szállt be, közös luxemburgi céget alapítottak 450 millió eurós fejlesztési tervvel, az MKB, a CIB, a Raiffeisen és a Hypo Alpe-Adria konzorciuma pedig 58,5 millió eurót folyósított. Ez akkori árfolyamon nagyjából 17 milliárd forintot ért.
A 2008-as válság után a finanszírozás elapadt. Jászai Gellért 2011 tavaszán Simicska Lajoshoz fordult, aki akkor a kormányközeli üzleti kört irányította. A Direkt36 forrásai szerint a találkozó rosszul sült el, Simicska a pénzügyi szakzsargonra elutasítóan reagált, majd felállt és távozott. A Magyar Fejlesztési Bank ezután nem adott hitelt, mert a balatoni fejlesztések megtérülési számításait nem tartotta megalapozottnak.
Itt érdemes pontosítani egy elterjedt félreértést.
A Fidesz nem vette el Jászai Gellért vagyonát. A kormány gazdasági háttérköre nem adott mentőfinanszírozást, ezért a cégcsoport a bankok és a felszámolók kezén esett szét. A kettő között jogi értelemben óriási a különbség.
A vég 2011 augusztusában érkezett, amikor Jászai Gellért bejelentette a balatoni turisztikai érdekeltségek eladását. Az adott év júliusában egy pécsi vállalkozó vette meg a vagyon felét, az Átlátszó pedig strómangyanút fogalmazott meg a tranzakcióval kapcsolatban. Októberre a Balatontourist eladása is lezárult, a csoport pedig kiszállt a kempingekből.
A háttérszerkezet külön figyelmet érdemel. A Szabad Európa rekonstrukciója szerint az SCD fő tulajdonosa egy londoni postafiókcég volt, a hálózatot pedig egy offshore-cégalapításra szakosodott angol ügyvéd építette. A csoportot Jászai Gellért két társával alapította a kétezres évek elején, 2008-ban pedig luxemburgi és ír befektetők léptek a brit tulajdonos helyére. Ez a szerkezet a bukás után is számított, mert a vagyon jelentős része luxemburgi társaságokhoz került.
Mit mutatnak a cégadatok
A sajtóbeszámolókon túl a cégnyilvántartás is beszél. Az Opten személyes kapcsolati hálója 2026. augusztus 28-i lekérdezéssel 53 cégkapcsolatot mutat ki. A rendszer a cégnév mögötti területet színezi: a rózsaszín a felszámolással vagy kényszertörléssel megszűnt céget jelöli, a cégnév után álló „f. a.” rövidítés pedig a folyamatban lévő felszámolást.
A nyilvántartás szerint jelenleg is felszámolás alatt áll az INTERFRUCT Kft. a 01 09 065063 cégjegyzékszámon. Ugyanebben az állapotban van a BC Ménesi Kft., a Cédrus Project Kft., a CL Inter Invest Zrt., a GORDON Kft., a BÜKI LAKÓPARK Kft., a PANNON-TEAM Kft. és a sármelléki Aviation Group Zrt.
Felszámolással vagy kényszertörléssel már megszűnt az SCD Balaton Holding, a Déliparty Camping Zrt., a Wind-center Hotel Kft., a Wind-center Leisure Kft., a Yacht Club Almádi Kft., a Yacht Hotel Szemes Kft., a BÜK THERMÁL HOTEL, a TAPOLCA THERMÁL HOTEL, valamint a Fortis Property Management és a Fortis Private Equity Zrt.
Egy adat viszont az ellenkező irányba mutat, és ezt tisztességtelen lenne elhallgatni. Az érintett saját adatsorán 53/0/0 áll, ami azt rögzíti, hogy a jelenleg hatályos kapcsolatai között nincs felszámolás vagy csőd alatti társaság. A fenti bukások túlnyomó része már lezárt kapcsolat. A cégadat tehát a múltat dokumentálja, nem a jelent minősíti.
A háló egy régi kérdést is lezár. A Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. valóban szerepel a kapcsolati körben, a 02 10 060272 cégjegyzékszámon, regisztrált negatív információt jelző sárga jelöléssel. Azt viszont, hogy milyen jogcímen és mely időszakban, csak a cégtörténet mondja meg.
Mi lett a balatoni kempingekből Somogyban, Veszprémben és Zalában
A felszámolási lista nem elvont adatsor. A balatoni kempingek konkrét településeken, konkrét munkahelyekkel és konkrét ígéretekkel működtek, és a bukás ott csapódott le.
Somogy vármegyében a Siotour üzemeltette a déli part kempingjeit. Veszprém vármegyében a Balatontourist, Zala vármegyében a Zalatour vitte ugyanezt. A megszűnt cégek székhelye a nyilvántartás szerint jórészt Zalaegerszeg és Veszprém, tehát a bukás adminisztratív nyoma is ott maradt.
A HVG 2012-es összesítése szerint a 26 projektcégben nyilvántartott ingatlanok bekerülési értéke 11,5 milliárd forint volt, az adósság viszont mintegy 17 milliárd. A cégek közül tizenöt került felszámolás alá. A vagyon nagyobb része luxemburgi társaságokhoz vándorolt, az Átlátszó pedig azt is szóvá tette, hogy a bíróság az elektronikus kijelöléstől eltérően rendelt ki felszámolót.
A számla azonban helyben maradt
Veszprém vármegye önkormányzata 15 milliárd forint értékű elmaradt fejlesztést követelt. Az államot képviselő vagyonkezelő 2012. május 4-én pert indított a Kaposvári Törvényszéken 2,5 milliárd forintra és kamataira, mert szerinte a cégcsoport áron alul jutott a kempingcégekhez. A per lezárásáról nem találtam nyilvános határozatot.
Zala vármegyében külön történet Sármellék. Az FB Airport Kft., a repülőtér üzemeltetője 2010 júniusában egymilliárd forintos hitelről állapodott meg a Magyar Fejlesztési Bankkal, majd felszámolás alá került. Ez a mai vita fényében tanulságos: az állami pénzintézet ugyanabban az évben hitelezett a csoport egyik cégének, amelyben a kormányváltás megtörtént. Zala vármegye azóta is hordozza a következményt, hiszen a repülőtér fejlesztése évekre megállt.
A part menti települések számára a balatoni kempingek egy évtizedig szezonális munkahelyet és üdülőhelyi bevételt jelentettek. A beígért szállodafejlesztések helyett a helyiek felszámolási hirdetményeket kaptak, a partszakaszok tulajdonjoga pedig évekre tisztázatlan maradt.
A különbség Budapest és a vidék között itt válik kézzelfoghatóvá
A fővárosban az SCD-korszak legnagyobb bukása egy irodaházprojekt volt: a II. kerületi önkormányzat 2008-ban 6,819 milliárd forintért vásárolta meg az államtól az egykori katonai ingatlant, majd 6,851 milliárdért adta tovább, végül 342,5 millió forintos vételárat és 73 millió forintos kötbért bukhatott. A veszteség fájt, de a kerület költségvetése elviselte.
Egy balatonparti községben ugyanez másképp csapódott le. Ott nem egy tétel hiányzott a büdzséből, hanem a szezonális foglalkoztatás és az idegenforgalmi adó nagy része. A megyeszékhelyeken a Siotour, a Balatontourist és a Zalatour irodái tucatnyi állandó munkahelyet jelentettek, a kistelepüléseken viszont a kemping volt az egyetlen nagyobb munkáltató. Jászai Gellért birodalmának összeomlása tehát nem egyformán érintette az országot: Budapesten pénzügyi tétel maradt, a parton megélhetés.
Jászai Gellért visszatérése: Konzum, Mészáros, majd a 4iG
A második felemelkedés akkor indult, amikor a kormányközeli üzleti kör Simicska Lajos és Orbán Viktor 2015-ös szakítása után Mészáros Lőrinc köré rendeződött át. A Direkt36 rekonstrukciója szerint ekkor értékelődött fel a pénzügyi szaktudás.
A belépő 2016-ban a Hunguest Hotels megvásárlása volt. A láncot a lap leírása szerint szocialista kötődésű üzletembertől, Leisztinger Tamástól vette meg a Jászaihoz köthető Konzum, majd Mészáros szakaszosan megszerezte. Egy forrás szűkszavú mondata sokat elárul a viszonyról: „Gellértnek ez volt a belépő.”
A Figyelő 2017 márciusában már címlapon szerepeltette Mészáros jobbkezeként. Ugyanennek az évnek a végén kereste meg a 4iG-t vásárlási szándékkal, 2018 nyarán pedig átvette a cég irányítását. A tulajdonosi kép 2020 júliusában tisztult le: tőzsdén kívüli ügyletekkel megvette az Opus Global 9,95 és a Konzum PE magántőkealap 11,63 százalékos részesedését, így 40 százalékról 60 fölé emelte a saját arányát. Az árat nem hozták nyilvánosságra.
Figyelemre méltó
Jászai Gellértet a szocialista kormányok idején szerzett balatoni vagyon tette ismertté, majd egy szocialista kötődésű üzletembertől vásárolt hotelláncon keresztül lépett be a NER üzleti elitjébe. A két rendszer között nem a módszer változott, hanem a zászló.
A 4iG ekkor még informatikai rendszerintegrátor volt, nem hadiipari szereplő. A cégcsoport elnöke innen indította el azt az akvizíciós sorozatot, amely a Digi megvásárlásán, az Antenna Hungária megszerzésén és a Vodafone-ügyleten át a védelmi iparig vezetett. A Digiért 2021 novemberében 232 milliárd forintot ígért a vevő, az ügylet 2022 januárjában zárult.
Az állam mint hitelező és társtulajdonos
A 4iG növekedésének minden nagyobb lépcsőjénél ott áll az állam, méghozzá egyszerre több szerepben.
Orbán Viktor 2021. május 28-i londoni látogatásán a magyar nagykövetségen több mint egy órán át tárgyalt az Invitech tulajdonosaival, akiknek befektetési alapját elsősorban kínai állami pénz finanszírozta. Az ügylet 2021 szeptemberében zárult, mintegy 290 millió euróért.
Néhány hónappal később következett a legvitatottabb lépés. A Direkt36 által megismert dokumentumok szerint 2021 decemberében a 173 millió eurós távközlési alprogram egyesült az iG COM magántőkealappal, a Széchenyi Alapok pedig további nyolcmilliárd forintot tett hozzá. Az állami eredetű forrás összesen mintegy 200 millió eurót, vagyis 72 milliárd forintot ért, az alap pedig közel 39 százalékkal a cégcsoport legnagyobb tulajdonosává vált. A Széchenyi Alapok saját kockázatkezelői a húszéves futamidő kiszámíthatatlanságát kifogásolták.
A Vodafone Magyarország megvásárlásánál
Orbán Viktor 2022. február 22-én személyesen találkozott a Vodafone Group vezérigazgatójával, Rogán Antal és Nagy Márton társaságában. A tranzakció 660 milliárd forintot ért, a cégcsoport 51, az állam 49 százalékot szerzett, a finanszírozásban pedig állami bank és állami garancia is szerepet kapott.
A sor 2025-ben és 2026-ban a hadiiparral folytatódott. Az állam eladta a Rába Járműipari Holding többségi csomagját, a 4iG védelmi leányvállalata pedig többségi tulajdont szerzett az N7 Holding exportképes vegyesvállalataiban. Az elnök 2025. március 5-én nagyköveti rangot és diplomata-útlevelet kapott Sulyok Tamás köztársasági elnöktől, Szijjártó Péter javaslatára.
Egy ügyben hatóság is megszólalt. A Magyar Nemzeti Bank 2024. november 22-i közleménye szerint a Banus Port Zrt. 2023 szeptembere és 2024 májusa között olyan ügyleteket kötött a cégcsoport részvényeivel, amelyek hamis képet adtak a napi forgalomról. A jegybank 250 millió forint bírságot szabott ki, tiltott piacbefolyásolás gyanújával feljelentést tett, a rendőrség pedig nyomozást rendelt el. A Telex és a 444 utóbb megírta, hogy a vagyonkezelő egyik tulajdonosától Jászai Gellért korábban több mint 300 millió forint értékben vásárolt ingatlant. Az ügyben ítélet nem született, tehát az ártatlanság vélelme mindenkit megillet.
A szerződés, amiről senki nem ír
Most jön az a szál, amelyet eddig egyetlen szerkesztőség sem futtatott ki önálló cikké.
A Telex 2024. február 14-i cikke rögzíti, hogy a Diákhitel Központ 2018 óta 18 szerződést kötött a 4iG-vel, összesen nettó 904 millió forint értékben. A legnagyobb tétel 2023 szeptemberében nettó 183 millió forint volt, a szerződés 2025 szeptemberéig futott. Az mfor egy 91,9 millió forintos tételt is megnevez, amelynek tárgya új interfészmodul kialakítása volt.
A Diákhitel Központot 2019. június 8-tól 2022. február 28-ig Magyar Péter vezette. Előtte, 2018 novemberétől a Magyar Fejlesztési Bank delegáltjaként ült a társaság igazgatóságában, miután 2018 szeptemberében a bank uniós jogi igazgatója lett. A kinevezése után 18 nappal, 2019. június 26-án lett akkori felesége, Varga Judit igazságügyi miniszter.
Vagyis a miniszterelnök, aki most a cégcsoport átvilágítását elrendelte, korábban olyan állami társaságot irányított, amely a 4iG ügyfele volt. Ez nem vád, hanem összeférhetetlenségi kérdés, amelyre a kormánynak válaszolnia kell.
A hallgatás mintázata is beszédes.
A kormányközeli sajtó 2024 óta módszeresen támadja a mai miniszterelnököt a diákhiteles szerződésekkel, de mindig a Balásy Gyula érdekkörébe tartozó kommunikációs cégek 1,1 milliárdját és néhány kisebb tanácsadót emleget. A 4iG neve ezekben az anyagokban soha nem szerepel. A független sajtó figyelmét pedig a látványosabb Balásy-szál kötötte le. A Jelen 2026. augusztus 18-i, terjedelmes 4iG-dossziéja egyetlen szóval sem említi a Diákhitel Központot.
https://nepszava.hu/3331101_4ig-tisza-kormany-szerzodesek-felulvizsgalat-ner-reszveny-zuhanas
Egy fontos korlátot ki kell mondani. A 18 szerződés 2018-tól számít, a mai kormányfő viszont csak 2019 júniusától vezette a céget, és 2022 februárjában távozott. A nyilvános forrásokból nem derül ki tételesen, melyik szerződés esett az ő időszakára, és melyiket írta alá személyesen. A Szabad Európa által kikért aláírt szerződések listáján a Troia Média, az AC Humán, a Varius Consulting, a Mestint és a First Voice szerepel, 4iG-tétel nincs köztük.
Cégadattal is ellenőriztük, összeér-e a két üzleti kör. Az Opten kapcsolati hálója szerint Jászai Gellért 53 társasághoz kötődik, a mai miniszterelnök viszont mindössze öthöz: az LLM Zrt.-hez, a Diákhitel Zrt.-hez, a Good Farming Kft.-hez, a Magyar Közút Nonprofit Zrt.-hez és a Volánbusz Zrt.-hez. A két háló között egyetlen közös társaság sincs, és egyik sem tulajdonosa vagy vezetője a másik cégének.
Ez a lelet önmagában megnyugtató, de nem zárja le a kérdést. Az Opten kizárólag tulajdonosi és vezető tisztségviselői viszonyokat mutat, szállítói vagy vevői kapcsolatot nem. A tulajdonosi összefonódás hiánya tehát nem cáfolja a 904 millió forintos szerződésállományt, csak azt igazolja, hogy közös cégük nem volt.
Hogyan köthetett szerződést a Diákhitel Központ a cégcsoporttal
A kérdés jogos, és a válasz mérsékli a felelősséget, de nem szünteti meg.
A 301/2018. kormányrendelet létrehozta a Digitális Kormányzati Ügynökséget és a kormányzati informatikai beszerzések központosított rendszerét. A rendelet hatálya kiterjed a költségvetési szervekre, a száz százalékban állami tulajdonban álló gazdasági társaságokra, valamint az ilyen szervezetek teljes tulajdonában álló cégekre. A Diákhitel Központ a Magyar Fejlesztési Bank csoportjába tartozik, tehát ebbe a körbe esik. Ezt a társaság honlapja is megerősíti, ahol központosított közbeszerzési tervbejelentő szerepel.
Az eljárás menete rögzített. Az érintett szervezet bejelenti az informatikai beszerzési igényét, az ügynökség megvizsgálja az igényt és a fedezetet, a miniszter jóváhagyja, majd az ügynökség folytatja le a központosított közbeszerzést és választja ki a szállítót a keretmegállapodásból. A cégcsoport bent volt ezekben a keretekben: a Telex 2021. júliusi cikke szerint egy 204,74 milliárd forintos szerver- és tárolókeret nyertes konzorciumát vezette.
A vezérigazgató tehát nem a szabad piacról választott szállítót. Két megszorítás azonban marad. Az Átlátszó elemzése szerint a keretmegállapodáson belül közvetlen megrendelés is lehetséges az árlistáról, nagyjából 15 és 84 millió forint közötti értékhatárig, ott pedig az intézménynek is van mozgástere. A rendszer ráadásul csak 2019-ben indult, a szerződések viszont 2018-tól számítanak.
Egy politikai összefüggést sem lehet kihagyni. Az ügynökség Rogán Antal kabinetirodája alá tartozott, a mai kormányfő pedig éppen azt állította, hogy Rogán kabinetfőnöke utasította a szerződések aláírására. A két állítás illeszkedik egymáshoz, de egyik sem bizonyítja a másikat.
Mit jelent ez a hétköznapi embernek
Aki reggel felszáll a buszra, ritkán gondol keretmegállapodásokra. A tétel viszont az ő pénze.
Az 1311 milliárdos honvédelmi keret és a 855 milliárd forintot meghaladó műholdprogram együtt több mint kétezer milliárd forintos kötelezettséget jelent, amely 2035-ig, illetve 2040-ig terheli a költségvetést. Ez az összeg nagyságrendileg annyi, amennyit az állam egy teljes évben egészségügyi ellátásra fordít. Ha az árazás akár tíz százalékkal magasabb az indokoltnál, az kétszázmilliárd forint, vagyis kórházi felújítások és orvosi bérek tömege.
A második tanulság a szerződéses biztonságról szól. A műholdprogram szerződéseiből a kormány jelezte, hogy szükség esetén kész elállni. Ha ez megtörténik, a már kifizetett 48,97 milliárd forint sorsa és a szerződésszegés következménye pereskedésbe torkollhat, amelynek költségét szintén az adófizető állja.
A harmadik pedig a nyugdíjmegtakarításoké. A Jászai Gellért vezette cégcsoport a tőzsde prémium kategóriájában szerepel, benne van a BUX és a BUMIX indexben. Az árfolyam a 2025 novemberi 4920 forintos csúcsról 2026 augusztusára 1650 forintig esett, ami az év eleje óta 55 százalékos csökkenés. Aki önkéntes nyugdíjpénztári vagy indexkövető portfólión keresztül tartotta a papírt, közvetlenül megérezte a bukást.
A negyedik tanulság a munkahelyeké. A védelmi ipari vagyonátadás nyomán olyan üzemek kerültek a cégcsoporthoz, amelyek Kiskunfélegyházán, Várpalotán, Zalaegerszegen és Gyulán foglalkoztatnak embereket. Ha az átvilágítás egyes szerződéseket felbont, az ottani dolgozók bizonytalanságba kerülnek, miközben a döntést nem ők hozták. A kormánynak ezért nemcsak azt kell megmondania, mit talált, hanem azt is, mi lesz az érintett gyárakkal.
A Polkorrekt véleménye
Két kormány, két politikai oldal, ugyanaz a minta: közvagyonhoz kötött üzletek, kedvező jogszabályi fordulatok, majd a számla, amelyet nem a döntéshozó fizet. Jászai Gellért pályája azt mutatja, hogy a magyar nagyvállalkozó sikere nem a piacon dől el, hanem azon, ki fogadja a telefonhívását. A 4iG átvilágítása helyes lépés, de csak akkor ér valamit, ha a mai kormány a saját érintettségét is kiteríti, nem csak az elődjéét. A Diákhitel Központ és a 4iG közötti 904 millió forintos szerződésállományról a miniszterelnöknek kell nyilatkoznia, mielőtt mások teszik meg helyette. Aki a közpénz útját akarja megmutatni, annak a saját aláírásáig is el kell mennie.
Források
- Portfolio: Bejelentette a kormány, elkezdődött a 4iG-vel kötött szerződések teljes átvilágítása, 2026. augusztus 15.
- Telex: A Tisza-kormány felülvizsgálja a csoport állami gigamegrendelését, 2026. augusztus 12.
- Telex: A 4iG 1311 milliárdos szerződése meglepte a befektetőket, 2026. május 15.
- 444: Több mint egybillió forintos szerződést kötött a honvédelmi tárca a 4iG-vel, 2026. május 14.
- Népszava: Rászáll a kormány a 4iG-re, zuhan a cég részvényeinek értéke, 2026. augusztus
- HVG: A 4iG reagált a kormány átvilágítási terveire, 2026. augusztus 18.
- Reuters és Bloomberg tudósításai a szerződések felülvizsgálatáról, 2026. augusztus 17.
- Developing Telecoms és TelcoTitans elemzései, 2026. augusztus
- Direkt36: Az Orbán-rendszer csúcsvállalatának titkai, 2023. október 17.
- Szabad Európa: Nagypályás offshore-lovag segített beindítani Jászai Gellért karrierjét, 2021
- HVG: Felszámolják az Interfructot, 2008. szeptember 24.
- Origo: Eladja az SCD az Interfructot, 2008. május
- HVG: Kártyavárként omlik össze a turisztika Molja, 2012. április 11.
- Átlátszó: Az SCD-csoport széthordása, irányított felszámolás, 2012. március 29.
- Economx: Milliárdos pert indított az állam a Siotour eladása miatt, 2012. május 4.
- 444: Jászai Gellért teljesen kivásárolta Mészáros Lőrincéket, 2020. július 1.
- 444: Nagyköveti rangot és diplomata-útlevelet kapott Jászai Gellért, 2025. március 5.
- MNB: Banus Port Zrt., piaci manipuláció, 250 milliós bírság, 2024. november 22.
- Telex: Hónapokig manipulálta a 4iG részvényeit a cég, 2025. január 27.
- Telex: Balásy Gyula cégei 1,1 milliárdért szerződtek a Diákhitel Központtal, 2024. február 14.
- mfor: Diákhitel Központ, Varga Judit férje is leszerződött a NER jól ismert cégeivel
- Telex: Magyar Péter így magyarázta 2019-es kinevezését, 2024. március 31.
- Portfolio: Távozik Magyar Péter a Diákhitel Központ éléről, 2022. február 28.
- Telex: 200 milliárd forintnyi munkára szerződött a Digitális Kormányzati Ügynökség, 2021. július 2.
- Átlátszó: Rengeteget bukhatnak az állami intézmények a központosított informatikai közbeszerzésekkel, 2024. augusztus 7.
- Jelen: Tóth Ákos, 4iG-dosszié, a Nagy Magyar Rablás, 2026. augusztus 18.
- Opten személyes kapcsolati háló, lekérdezés 2026. augusztus 28.
