Rendőrségi adatkezelés: októbertől nemzetbiztonsági célúnak minősül, amit a rendőrség gyűjt

Egyetlen fogalommeghatározás átírásával más szabályok alá kerül a rendőrségi adatkezelés egy része. A 2026. évi XLVI. törvény beolvasztja a Terrorelhárítási Központot és az Országgyűlési Őrséget a rendőrségbe, és közben módosítja az információs önrendelkezési jogról szóló törvényt is.

A 173 paragrafusból ez a néhány sor kapta a legkevesebb figyelmet. Pedig ez marad a leghosszabb ideig hatályban.

Mi olvad be, és mikor

Az Országgyűlés a törvényt 2026. augusztus 11-én fogadta el, a Magyar Közlöny 112. száma augusztus 13-án hirdette ki. A törvény nyolcvanhat alcímben módosít vagy helyez hatályon kívül jogszabályokat.

A szervezeti átalakítás időpontja 2026. október 1. Ekkor szűnik meg beolvadással az Országgyűlési Őrség: a tűzbiztonsági eleme a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóságba, a személyvédelmi eleme a rendőrség személyvédelmi feladatait ellátó területi szervébe, a többi a Készenléti Rendőrségbe kerül. A Terrorelhárítási Központ állományának vezénylése ugyanezen a napon a törvény erejénél fogva megszűnik, és áthelyezésre kell intézkedni.

Aki nem fogadja el a felajánlott beosztást, annak magatartása lemondásnak minősül. Felmentését az kérheti, akinek a felajánlott beosztás illetménye nem éri el a 2026. szeptember 30-án érvényes rendszeres díjazása nyolcvanöt százalékát.

A rendőrségi adatkezelés átsorolása

A törvény 62. paragrafusa átírja az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 3. § 10b. pontját. Az új meghatározás így szól:

„10b. nemzetbiztonsági célú adatkezelés, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatok jogszabályban meghatározott feladat- és hatáskörében végzett adatkezelése, valamint az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervnek a jogszabályban meghatározott feladat és hatáskörében végzett, a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény hatálya alá tartozó adatkezelése.”

A korábbi szöveg csak a nemzetbiztonsági szolgálatokat sorolta ide. Az új szöveg a rendőrséget is, feltéve hogy az adott adatkezelése a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény hatálya alá tartozik.

Hogy mikor tartozik oda, azt ugyanez a törvény rendezi. A Rendőrségről szóló törvény új rendelkezése szerint a rendőrség egyes tevékenységeire az

Nbtv. 11. § (5) bekezdését, 14. § (1) és (2) bekezdését, 14. § (4) bekezdés a) és f) pont közötti pontjait, 14. § (5) bekezdését, 15. § (3) bekezdését, 16. és 18. paragrafusát, valamint 27. § (4) bekezdését kell alkalmazni.

Ahol az Nbtv. nemzetbiztonsági szolgálatot említ, ott a rendőrséget kell érteni, ahol főigazgatót, ott az országos rendőrfőkapitányt.

A 2027-es változat, ami tovább tágít

A törvény 63. paragrafusa ugyanezt a fogalmat még egyszer átírja, 2027. január 1-jei hatállyal. A különbség egyetlen közbevetés

• „10b. nemzetbiztonsági célú adatkezelés, hogy ha törvény eltérően nem rendelkezik a nemzetbiztonsági szolgálatok jogszabályban meghatározott feladat- és hatáskörében végzett adatkezelése, valamint az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervnek a jogszabályban meghatározott feladat és hatáskörében végzett, a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény hatálya alá tartozó adatkezelése.”
• A „ha törvény eltérően nem rendelkezik” fordulat azt jelenti, hogy a besorolást a jövőben bármely törvény felülírhatja, akár szűkítő, akár tágító irányban. Az adatkezelési rezsim határa így nem az Infotv.-ben rögzül, hanem szétszórható más törvényekbe. A jogalkotó ugyanabban a törvényben, két egymást követő paragrafusban, két különböző időállapotot állapított meg. Ennek indokolása a kihirdetett szövegben nem szerepel.

Mihez fér hozzá ezután a rendőrség

Az új feladatkör az Rtv. 1. § (2) bekezdésének új 15a. pontja. Ide tartozik a terrorcselekmény, a terrorcselekmény feljelentésének elmulasztása, a terrorizmus finanszírozása, a háborús uszítás, a jármű hatalomba kerítése és az emberrablás megszakítása, az elkövetők elfogása, továbbá kizárólagos hatáskörrel egyes veszélyes személyek elfogása.

https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1500042.tv

Ehhez a feladatkörhöz és a személyvédelmi, illetve létesítménybiztosítási feladatokhoz a törvény sorra nyitja meg a nyilvántartásokat.

A teljesség igénye nélkül:

1. az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről szóló törvény 23. § (1) bekezdése új j) és k) ponttal bővül, így a kezelőorvos és az egészségbiztosítási szerv adatkérésre átadja az egészségügyi és személyazonosító adatokat,
2. a bírósági végrehajtásról szóló törvény 253/E. § (5) és 253/G. § (3) bekezdésében a „terrorizmust elhárító szervnek” szövegrész helyébe a rendőri szervek lépnek, vagyis a végrehajtási nyilvántartásokból ők kapnak adatot,
3. az ingatlan-nyilvántartásból a tulajdonos valamennyi ingatlanáról kérhető adatszolgáltatás, és az elektronikus szemle, valamint a teljes tulajdonilap-másolat lekérdezése ilyenkor tárgyánál fogva díjmentes,
   megnyílik a közös személyazonosítóadat-tár, az (EU) 2019/817 és az (EU) 2019/818 rendelet 22. cikk (1) bekezdése szerint,az elektronikus anyakönyv adatai teljes körben, közvetlen hozzáféréssel átvehetők.

A felsorolás ezzel nem ér véget. A törvény hozzányúl a közúti közlekedési nyilvántartáshoz és a kockázatértékelő rendszerhez, a bűnügyi nyilvántartáshoz, a körözési nyilvántartáshoz, az arcképelemzési nyilvántartáshoz, a hitelbiztosítéki és a bizalmi vagyonkezelői nyilvántartáshoz, a banktitokhoz és a pénzügyi információs egység elemzési eredményeihez is.

Kirendelt védő: 42 807 ügy, amiről a rendőrség nem vezet statisztikát

Amikor nem kell büntetőeljárást indítani

A rendőrségi adatkezelés új rendszerének van egy ritkán idézett eleme.

Az Rtv. új (6) bekezdése szerint:

„A rendőrség nem köteles büntetőeljárást megindítani vagy a büntetőeljárás megindítását kezdeményezni és átadni az adatokat, ha azzal veszélyeztetné a (2) bekezdés 15. pont b) alpontjában, 15b. pontjában, valamint 25. pontjában meghatározott feladata ellátását.”

A büntetőeljárásról szóló törvény új 260. § (2a) bekezdése ehhez időkeretet ad: a rendőrség legkésőbb a felhasználni kívánt adat megszerzését követő egy éven belül indíthatja meg vagy kezdeményezheti az eljárást. Egy évig tehát jogszerűen ülhet a birtokába jutott bizonyítékon, ha az eljárás megindítása a saját feladatellátását veszélyeztetné.

Amit a törvény szövege nem mond meg

A kihirdetett szöveg a fogalmi besorolást rendezi, a következményeit nem részletezi. Három kérdés marad nyitva, és mindhárom a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság felé irányuló megkeresés tárgya lehet.

1. Az átsorolt rendőrségi adatkezelések körében milyen érintetti jogok gyakorolhatók, és melyek korlátozhatók? A tételes választ az Infotv. hatályos szövegével való egybevetés adja meg.
2. Milyen felügyeleti hatáskör marad a Hatóságnál a nemzetbiztonsági célú adatkezelés körében?
3. Az érintett hogyan tudja meg egyáltalán, hogy az adatait ebben a rezsimben kezelik?

A Polkorrekt véleménye

A terrorelhárítás és a személyvédelem működéséhez kell titok. Ezt nem vitatjuk. Ami vitatható, az a módszer.

Egy szervezeti összevonás önmagában szervezési kérdés. Itt azonban a szervezeti összevonás mellé odacsúszott egy fogalommódosítás, amely nem szervezési, hanem alapjogi hatású. Az adatkezelés besorolása dönti el, hogy az érintett kérdezhet-e, kaphat-e választ, és kihez fordulhat. Ez a döntés a 173 paragrafusos törvény hatvankettedik és hatvanharmadik szakaszában, két bekezdésnyi szövegben született meg.

A hétköznapi ember helyzete ettől lesz rosszabb. Nem attól, hogy a rendőrség terroristát fog el, hanem attól, hogy a kezelőorvosától, a végrehajtási nyilvántartásból, az anyakönyvből és a bankjától megszerzett adatai olyan rezsimbe kerülnek, ahol a rákérdezés lehetősége szűkebb. Aki soha nem került kapcsolatba egyik felsorolt bűncselekménnyel sem, az sem tudja meg, hogy szerepel-e valahol.

A legtöbbet mégis a 2027-es változat mondja el. Aki egy fogalmat úgy ír meg, hogy „ha törvény eltérően nem rendelkezik”, az nem lezárni akarja a kérdést, hanem nyitva tartani. Egy adatvédelmi alapfogalomnál ez nem rugalmasság. Ez tartalék.

Források

1. 2026. évi XLVI. törvény egyes törvényeknek a rendészeti feladatellátás racionalizálásával összefüggő módosításáról, Magyar Közlöny 2026/112, 3906. oldaltól, 2026. augusztus 13.
2. 2026. évi XLVI. törvény 62. §, az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 3. § 10b. pontjának módosítása, Magyar Közlöny 2026/112
3. 2026. évi XLVI. törvény 63. §, az Infotv. 3. § 10b. pontjának 2027. január 1-jén hatályba lépő szövege, Magyar Közlöny 2026/112
4. 2026. évi XLVI. törvény 10. §, a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 1. § (2) bekezdés 15a. és 15b. pontja, valamint a 10. § (5) és (6) bekezdése, Magyar Közlöny 2026/112, 3908. és 3909. oldal
5. 2026. évi XLVI. törvény 169. §, a hatálybalépésről, Magyar Közlöny 2026/112
   Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 145/J. §-a, az Országgyűlési Őrség 2026. október 1-jei beolvadásáról, a 2026. évi XLVI. törvénnyel megállapított szöveg, Magyar Közlöny 2026/112
6. A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 379. és 379/A. §-a, a 2026. évi XLVI. törvénnyel megállapított szöveg, Magyar Közlöny 2026/112
7. 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról, a 2026. augusztus 20. napján hatályos szöveg, Nemzeti Jogszabálytár