Az NVVH hatásköre szeptember 27-ig papíron sem létezik
A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal szeptember 1-jén kezdi meg a működését, nyomozni és vádat emelni viszont csak szeptember 27-től tud. Az NVVH hatásköre ugyanis két részletben lép hatályba, és a büntetőeljárási jogkörök a törvény kihirdetését követő hatvanegyedik napra estek.
A Polkorrekt végigolvasta a Magyar Közlöny 2026. évi 100. számában kihirdetett, nyolcvanegy oldalas törvényt, és összevetette azokkal a jogszabályokkal, amelyekre visszautal. Négy olyan hézag került elő, amelyről sem a kormányoldal, sem az ellenzék nem beszélt.
Huszonhat nap, amikor a hivatal nem nyomozhat
A 2026. évi XXXIV. törvényt július 28-án hirdették ki. A záró rendelkezések 63. §-a öt különböző időpontot állapít meg. A törvény zöme a kihirdetést követő napon, július 29-én lépett hatályba, az együttműködés megtagadásáért kiszabható bírságról szóló 47. § a tizenhatodik napon, augusztus 13-án, a vagyonnyilatkozatokról szóló 18. § pedig augusztus 26-án.
A 63. § (3) bekezdése ezzel szemben egy hosszú felsorolást tol ki a hatvanegyedik napra, vagyis 2026. szeptember 27-re. Ebben a felsorolásban szerepel a 166. alcím, amely a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvényt módosítja, és amely a Be.-be beilleszti az új IV/A. fejezetet, a hivatal büntetőeljárási jogállásáról szóló 30/A. és 30/F. § közötti szakaszt. Ugyanide került az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény módosítása és az Alkotmánybíróságról szóló törvényé is.
Ebből az következik, hogy szeptember 1. és szeptember 26. között az NVVH hatásköre kizárólag a közigazgatási és vizsgálati oldalra terjed ki. A hivatal kockázatértékelést folytathat, közvagyonvédelmi vizsgálatot indíthat, adatot és iratot kérhet, helyszíni vizsgálatot tarthat, sőt bírságolhat. Ha viszont bűncselekmény gyanúja merül fel, csak azt teheti, amit a törvény 54. § (3) bekezdése ír elő: feljelentést tesz, és kezdeményezi a szükséges vagyonbiztosítási intézkedést. Az ügyet nem vonhatja el, mert az erre jogosító 30/C. § még nem hatályos. Az NVVH hatásköre ebben a huszonhat napban tehát felerészben létezik.
Egyetlen alcím lóg ki ebből a rendszerből, méghozzá logikusan. A 113. alcím, amely az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvényt módosítja és megteremti a hivatalba beosztott ügyész jogállását, nem került a hatvanegy napos halasztás alá, tehát július 29-én hatályba lépett. Enélkül a nyomozati elnökhelyettesnek nem lett volna hova beosztani. A jogalkotó a személyi feltételeket előbb rendezte, mint a hatásköröket.
Az elvonás joga és a huszonnégy órás jelentési kötelezettség
Szeptember 27-től az NVVH hatásköre nem egyszerűen kiegészül, hanem elsőbbséget kap. A Be. módosított 26. § (5) bekezdése szerint az ügyészség bármely ügyben magához vonhatja a nyomozást, kivéve, ha a hivatal már határozatot hozott az ügy saját hatáskörbe vonásáról. Ha ez a határozat megszületik, az ügyészség a 30/C. § (4) bekezdése alapján nem gyakorolhatja tovább a hatáskörét, halaszthatatlan eljárási cselekményt viszont köteles elvégezni.
Az elvonásról szóló határozat ellen a 30/C. § (3) bekezdése kizárja a jogorvoslatot. Közölni kell az eljáró ügyészséggel, a nyomozó hatósággal, a terhelttel, a védővel, a sértettel és a feljelentővel, megtámadni azonban egyikük sem tudja. A törvény indoka feltehetően az, hogy a döntés két állami szerv között osztja el a munkát, és a terhelt jogait érdemben nem érinti. A gyakorlatban mégis az dől el vele, melyik szervezet vizsgálja az ügyet, és ez a döntés bírói felülvizsgálat nélkül marad.
A hivatal ehhez folyamatos tájékoztatást is kap. A Be. 375. § (3) bekezdése szerint az ügyészség vagy a nyomozó hatóság az érintett kiemelt bűncselekmény miatt elrendelt nyomozásról huszonnégy órán belül értesíti az NVVH-t. Az átmeneti szabály, a 876/F. §, ennél is tovább megy, hogy a szeptember 27-én már folyamatban lévő ilyen nyomozások állásáról hat hónapon belül jelentést kell tenni. Ha titkos információgyűjtés során keletkezik felhasználható adat, a rendőrségi és az ügyészségi törvény új rendelkezései alapján a szerv vezetője nyolc napon belül a hivatalnál kezdeményezi a büntetőeljárás megindítását.
Unger Anna a vagyonvisszaszerzési hivatal élén: mit tud, mit nem tud, és kinek az embere
Mire terjed ki valójában az NVVH hatásköre
A Be. új 30/F. § (1) bekezdése egyetlen paragrafusra utal vissza: a Be. 817/A. § (1) bekezdésére. Ez a rendelkezés nem most született. A kondicionalitási eljárással összefüggésben a büntetőeljárási törvényt módosító 2022. évi XLI. törvény hozta létre a közhatalom gyakorlásával vagy közvagyon kezelésével kapcsolatos kiemelt bűncselekmény kategóriáját, döntően az Unió pénzügyi érdekeit védő, 2017/1371 számú uniós irányelv bűncselekményi körére építve. Az új hivatal büntetőjogi hatásköre tehát pontosan arra a fogalomra ül rá, amelyet az előző kormány négy éve, uniós nyomásra iktatott a magyar jogba.
A kör hat elemből áll. Ide tartoznak a korrupciós bűncselekmények a vesztegetés enyhébb eseteinek kivételével, a hivatali visszaélés, a nemzeti vagyonra elkövetett sikkasztás, csalás, gazdasági csalás és informatikai csalás súlyosabban minősülő esetei, valamint a hűtlen kezelés.
Bekerült a költségvetési csalás súlyosabb alakzata és a hozzá kapcsolódó ellenőrzési mulasztás, továbbá a közbeszerzési és koncessziós eljárásban kötött versenykorlátozó megállapodás. Végül a bűnszervezetben részvétel és a pénzmosás, de kizárólag az előző öt kategóriával összefüggésben.
Az NVVH hatásköre kiterjed a terhelt valamennyi bűncselekményére, ha ezek közül bármelyik a felsorolásba esik, és az ügyek elkülönítése nem lehetséges. Több terhelt esetén ugyanez a szabály él, feltéve, hogy a tényállás szorosan összefügg. Fiatalkorú elleni eljárásban viszont a hivatal nem vonhatja el az ügyet, katonai büntetőeljárásban ellenben eljárhat.
Ami kimarad az NVVH hatásköréből: a hanyag kezelés
A felsorolás azonban nem teljes, és a hiányok éppen a közvagyonnal való rossz gazdálkodás leggyakoribb eseteit érintik. Az NVVH hatásköre ezeken a pontokon megáll. A hanyag kezelés, vagyis a Büntető Törvénykönyv 377. §-a, nincs a listán. Ez a tényállás a törvényen alapuló vagyonkezelés gondatlan elhanyagolását bünteti, két, súlyosabb esetben három évig terjedő szabadságvesztéssel.
A különbség a szándékosságban áll. A hűtlen kezelés szándékos, és teljes egészében az NVVH hatáskörébe tartozik; a hanyag kezelés gondatlan, és teljes egészében kívül esik rajta. Ha egy ügyben a szándékosság nem bizonyítható, és a cselekmény átminősül, akkor a Be. 30/F. § (4) bekezdése alapján a hivatal hatályon kívül helyezheti a saját hatáskörbe vonásról szóló határozatát, az ügy pedig visszakerül az ügyészséghez. A Btk. 26. §-a szerint az elévülés a büntetési tétel felső határához igazodik, de legalább öt év, tehát a hanyag kezelés öt évnél régebbi eseteinél már nincs mit vizsgálni.
Hasonló a helyzet a költségvetést károsító fejezettel. A Be. 817/A. § d) pontja ebből mindössze a költségvetési csalás (3) és (6) bekezdés közötti eseteit és a 397. §-t emeli be. Kimarad a költségvetési csalás alapesete, és kimarad a 396. § (7) bekezdése is, amely az uniós vagy hazai közpénzzel kapcsolatos elszámolási és tájékoztatási kötelezettség megszegését, illetve a hamis okirat felhasználását bünteti. Aki tehát hiányosan számol el egy támogatással, a törvény szerint nem az NVVH ügye.
A belépési küszöb ugyanakkor nem pusztán értékhatár kérdése. A Btk. 396. § (3) bekezdése két úton nyílik meg, hogy jelentős vagyoni hátrány esetén, vagy akkor, ha az alapeseti költségvetési csalást bűnszövetségben, illetve üzletszerűen követik el. A második ág értékhatár nélküli, ezért kis összegű, de sorozatos ügyekben is megalapozhatja a hivatal fellépését.
Ki gyakorolja a legfőbb ügyészi jogköröket? A törvény nem mondja meg
A Be. új szabályai több mint tucatnyi helyen hivatkoznak arra a fordulatra, hogy „az NVVH törvény szerint kijelölt vezetője”. Erre a személyre telepíti a jogalkotó a felettes ügyészség jogait, a hivatal tagjának kizárásáról szóló döntést, a fellebbezés visszavonását, a nemzetbiztonsági szolgálatok főigazgatóival kötendő megállapodást, a nemzetközi bűnügyi jogsegélyben pedig kifejezetten a legfőbb ügyészi szerepkört.
A 2026. évi XXXIV. törvény öt fejezetében viszont a „kijelöl” szó egyetlenegyszer sem fordul elő. Nincs olyan rendelkezés, amelyre ez a visszautalás mutatna. Annyi kizárható, hogy maga az elnök lenne az: a törvény 30. § (1) bekezdése szerint a büntetőeljárási hatáskörben kizárólag a hivatalba beosztott ügyész, a vezényelt személy vagy a kirendelt pénzügyi nyomozó járhat el, vádat pedig kizárólag beosztott ügyész emelhet. A kijelölt vezető így csak a 16. § (4) bekezdése szerinti három ügyész elnökhelyettes valamelyike lehet.
Hogy melyikük, azt a törvény nem mondja ki. Egyetlen hely marad, ahol ez eldőlhet: a 14. § (6) bekezdése szerinti szervezeti és működési szabályzat, amely meghatározza „az egyes elnökhelyettesek által önállóan gyakorolt feladat és hatásköröket”. Ezt a szabályzatot az elnök adja ki, jóváhagyás nélkül. Közzétételi kötelezettséget a törvény nem ír elő rá, miközben az éves beszámolóra, a kockázatértékelési módszertanra és a felügyeletet elrendelő határozatra igen.
A gyakorlati következmény kézzelfogható. Az NVVH hatásköre a büntetőügyekben egy olyan tisztségviselőhöz kötődik, akit a törvény megnevez, de nem azonosít, és akinek a kijelölése egy nyilvánosságra nem hozandó belső dokumentumban történik. Mivel a vádemelésért felelős és a fellebbviteli elnökhelyettesi pályázat egyaránt eredménytelen maradt, szeptember 27-én ez a szerep gyakorlatilag egyetlen emberre, a nyomozati elnökhelyettesre hárulhat.
Az Európai Ügyészség egyszer sem szerepel a törvényben
Magyarország 2026 nyarán csatlakozott az Európai Ügyészséghez. A kérelmet a miniszterelnök május végén nyújtotta be, a Bizottság júliusban hagyta jóvá, az ország a huszonötödik részt vevő tagállam lett. A nyolcvanegy oldalas NVVH-törvény ehhez képest egyetlen szóval sem említi az Európai Ügyészséget, sem az EPPO rövidítést, sem a létrehozásáról szóló uniós rendeletet.
Az ütközés nem elméleti. A Btk. 396. § (9) bekezdés a) pontja szerint költségvetésen érteni kell az Európai Unió által vagy nevében kezelt költségvetést és pénzalapokat is. Az uniós forrást károsító, jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás így egyszerre esik az NVVH hatáskörébe a Be. 30/F. §-a alapján, és az Európai Ügyészség anyagi hatáskörébe a fent hivatkozott uniós irányelv nyomán. Melyikük jár el, arra a magyar törvény nem ad választ.
Egyetlen halvány utalás akad. A 7. § (2) bekezdése szerint a hivatal együttműködhet, sőt megállapodást köthet európai uniós szervekkel. A nemzetközi bűnügyi jogsegélyről és az uniós tagállamokkal folytatott bűnügyi együttműködésről szóló törvények módosítása pedig kimondja, hogy ezek alkalmazásában ügyészség alatt az NVVH-t kell érteni. Ez az együttműködés kereteit rendezi, a hatásköri elsőbbséget nem.
Hol áll meg a bírósági kontroll az NVVH hatáskörében
A Fidesz alkotmánybírósági beadványának központi állítása az, hogy a hivatal felett nincs valódi bírói kontroll. A törvényszöveg ezt részben cáfolja, részben megerősíti, és a különbségtétel itt lényeges.
A 36. § szerint a közvagyonvédelmi vizsgálat nem minősül közigazgatási hatósági eljárásnak, és a vizsgálati tevékenységgel kapcsolatban közigazgatási pernek nincs helye. A 40. § (5) bekezdése hozzáteszi, hogy az együttműködésre kötelező határozat nem érdemi döntés, és ellene jogorvoslattal élni nem lehet. Ezen a szakaszon tehát valóban nincs bírósági út.
Két kivétel viszont van, és mindkettő súlyos. Az együttműködés szándékos megtagadásáért kiszabott bírságot a hivatal közigazgatási hatósági eljárásban szabja ki, tehát megtámadható; az összeg természetes személynél ötvenezertől ötvenmillió, jogi személynél ötszázezertől ötmilliárd forintig terjedhet, és ismételten is kiszabható. A közvagyonvédelmi felügyelet alá vonás pedig az 50. § (1) bekezdése szerint kifejezetten közigazgatási hatósági eljárásban történik, tehát bíróság elé vihető.
A felügyelet a törvény legerősebb eszköze. Az elrendeléséhez elég, ha megalapozottan feltehető a büntetőeljárás megindításának és vagyont érintő kényszerintézkedésnek a lehetősége, és a vagyon másként nem védhető. A felügyelő ezután ellenjegyzi a cég vagyoni kötelezettségvállalásait, az ellenjegyzés nélküli vállalás pedig semmis, sőt a legfőbb döntéshozó szerv hatáskörébe tartozó ügyekben is dönthet. Kártalanítás csak akkor jár, ha a bíróság utóbb megsemmisíti a határozatot, és csak a ténylegesen felmerült kárra.
Ezt a jogkört az 52. § (1) bekezdése egyetlen tisztségviselőhöz, a közpénzügyi elnökhelyetteshez telepíti. A poszt betöltetlen, a pályázatot a bizottság eredménytelennek nyilvánította. A törvény legélesebb eszköze tehát jelenleg nincs kire ruházva.
Az adatvédelmi hallgatás, amely a harmadik felekre is kiterjed
Az NVVH hatásköre egy ponton olyan kötelezettséget ró kívülállókra, amelyre a magyar jogban kevés példa akad. Az 58. § (5) bekezdése önmagában nem meglepő: a hivatal a saját eljárásában késleltetheti az általános adatvédelmi rendelet szerinti érintetti jogok gyakorlását, korlátozhatja vagy mellőzheti a tájékoztatást, ha ez a vizsgálat sikeréhez elengedhetetlen. Hasonló szabály más nyomozó szerveknél is szerepel.
A (6) bekezdés viszont továbbadja ezt a kötelezettséget. Aki a hivatal megkeresésére adatot szolgáltat vagy hozzáférést biztosít, annak az ügyfele felé ugyanígy késleltetnie kell a tájékoztatást, korlátoznia a tartalmát vagy mellőznie azt. A szöveg szerint az együttműködésre kötelezett szerv a hivatal álláspontjától „nem térhet el”. Ha tehát egy bank, egy közműszolgáltató vagy egy hatóság adja át valakinek az adatait, az érintett a saját szolgáltatójától sem tudja meg, hogy ez megtörtént.
A hivatalnak tizenöt nap áll rendelkezésére, hogy nyilatkozzon a korlátozás szükségességéről és terjedelméről. Határidőt arra viszont nem tartalmaz a törvény, hogy a hallgatás meddig tarthat, és arra sem, hogy a vizsgálat lezárása után az érintettet utólag értesíteni kell. A közvagyonvédelmi vizsgálat hat hónapig tart, kétszer hat hónappal hosszabbítható, tehát a leghosszabb eset másfél év.
Ez az a pont, ahol a hétköznapi ember a leginkább szembekerülhet a hivatallal anélkül, hogy bármit tett volna. Elég egy vizsgált cég beszállítójának, alkalmazottjának vagy ügyfelének lenni. A törvényben szereplő alapjogi felelős intézménye itt lesz próbára téve, a törvény 6. § (1) bekezdése azonban róla is csak annyit mond, hogy a szervezeti és működési szabályzatban meghatározottak szerint működik.
Amiről senki nem beszélt: az ügyészi közérdekvédelmi jogkörök átvétele
A törvény 56. és 57. §-a a sajtóvitákban egyszer sem került elő, pedig komoly hatáskört telepít. Az 56. § (2) bekezdése kimondja, hogy a hivatal fellépésére az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény IV. fejezetét kell alkalmazni azzal, hogy „ügyészen a Hivatalt kell érteni”. Az 57. § pedig feljogosítja a hivatalt ugyanezen törvény 29. § (1) és (5) bekezdése közötti hatáskörök gyakorlására.
Ez az ügyészi közérdekvédelmi perindítási jogosultság párhuzamos telepítése egy második szervezethez. A közvagyonra vonatkozó jogszabályok megsértése esetén ezentúl nemcsak az ügyész, hanem az NVVH is felléphet a törvényesség érdekében, keresetet indíthat és eljárást kezdeményezhet. Az ügyészség és a hivatal hatásköre közötti elhatárolásról ebben az esetben sem szól a szöveg.
Egy jogorvoslati úton ellenben nem járhat a hivatal. A Be. 817/C. § (7) bekezdése szerint az Integritás Hatóság kivételével az állam és a közhatalmat gyakorló szerv nem nyújthat be felülbírálati indítványt, ha az ügyészség egy kiemelt bűncselekmény miatt tett feljelentést elutasít vagy az eljárást megszünteti. A 2026-os törvény ezt a kivételt nem bővítette ki. Az Integritás Hatóság szerepe így nemcsak megmaradt, hanem egyedülálló is: a 18. § szerint ugyanez a hatóság ellenőrzi az NVVH elnökének és elnökhelyetteseinek vagyonnyilatkozatát.
A hetvenöt százalékos szabály, amely gépiesen indít vizsgálatot
A 33. § egyetlen objektív küszöböt állít fel, és ez az a pont, ahol a hivatal működése kiszámíthatóvá válik. Kiemelt kockázatként kell kezelni azt a gazdasági szereplőt, amelynek a kapcsolt vállalkozásaival együtt számított nettó árbevétele az előző öt lezárt üzleti év bármelyikében hetvenöt százalékban közbeszerzésből, koncessziós beszerzésből, védelmi célú beszerzésből, közhatalmi szerv saját szabályzatán alapuló versenyeztetésből, támogatásból, állami vagy uniós forrásból, illetve állami garanciával fedezett hitelből származott.
A 34. § (1) bekezdése ehhez kötelezettséget fűz: ilyenkor a hivatal köteles közvagyonvédelmi vizsgálatot lefolytatni. Mérlegelési joga nincs. A cégcsoporton belüli ügyletek árbevételét ki kell szűrni, tehát a küszöböt nem lehet belső számlázással feltornászni.
Ez a szabály azonban nem személyre és nem politikai oldalra szabott, és az NVVH hatásköre itt a legkiszámíthatóbb. Aki a bevételének döntő részét közpénzből szerzi, az a küszöb alá esik, akár egy fővárosi nagyberuházó, akár egy vidéki útépítő. A vizsgálat kötelező volta védelem is: nem a hivatal választja ki, kit néz meg, hanem a beszámolóban szereplő számok döntik el.
Mi várható a következő hetekben
A törvény menetrendje három további dátumot rögzít. Szeptember 27-én lépnek hatályba a büntetőeljárási jogkörök. Október 1-jén a törvény saját módosításáról szóló 198. alcím, 2027. január 1-jén pedig a jogi személyek nyilvántartásáról szóló törvényeket érintő két alcím. Ezek nem előrejelzések, hanem a hatályos szövegben szereplő határidők.
Előrejelzésként ellenben az mondható el, hogy a hivatal első hónapjait két bizonytalanság kíséri. Az Alkotmánybíróság előtt megtámadott törvény sorsáról a testület dönt, az időpontot semmilyen jogszabály nem köti meg. A három betöltetlen elnökhelyettesi posztra pedig új pályázatot kell kiírni, aminek a menetrendjét eddig nem hozták nyilvánosságra.
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1100164.tv
Egy kérdés ezektől függetlenül megválaszolható lenne már most. A szervezeti és működési szabályzat kiadása az elnök hatásköre, és a törvény nem tiltja a közzétételét. Ha a hivatal önként nyilvánossá teszi, azzal a saját büntetőeljárási hatáskörének a címzettjét is azonosíthatóvá teszi. Ha nem, akkor az átláthatóságra hivatkozó intézmény első érdemi döntése egy titkos belső dokumentum lesz.
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a2600034.tv
A Polkorrekt véleménye
Egy hivatal, amelynek a legerősebb eszközét betöltetlen poszthoz kötötték, a büntetőjogi főhatalmát pedig egy meg nem nevezett vezetőhöz, nem a hatalom túlterjeszkedésének a példája, hanem a sietségé. A törvényt nyolcvanegy oldalon, háromszázötvenöt paragrafussal, egyetlen nyáron írták meg, és a hézagai nem az ellenzék által emlegetett önkényből, hanem a kapkodásból erednek. A hétköznapi embernek ez ugyanolyan rossz hír: attól még nem lesz gyorsabb az elszámoltatás, hogy a szervezet papíron erős. Az első próba nem az Alkotmánybíróságon lesz, hanem szeptember 27-én, amikor kiderül, van-e egyáltalán, aki gyakorolja az NVVH hatásköreit a büntetőügyekben.
Források
- 2026. évi XXXIV. törvény a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalról, Magyar Közlöny 2026. évi 100. szám, 3546. és azt követő oldalak, 2026. július 28.
- 2026. évi XXXIV. törvény, a 2026. augusztus 26. napján hatályos szöveg, Nemzeti Jogszabálytár
- A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 817/A. §, a 2026. augusztus 30. napján hatályos szöveg .A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 817/B. és 817/F. §, a 2026. augusztus 30. napján hatályos szöveg
- 2022. évi XLI. törvény a kondicionalitási eljárással összefüggésben a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény módosításáról, valamint annak részletes indokolása, Nemzeti JogszabálytárA Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 26., 376., 377., 395., 396., 397. és 462. §, a 2026. augusztus 30. napján hatályos szövegAz ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény IV. fejezet és 29. §, a 2026. augusztus 30. napján hatályos szöveg
- A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény 11. § (4) bekezdés, a 2026. augusztus 30. napján hatályos szöveg
- 2022. évi XXVII. törvény az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről, 19/A. § (1) bekezdés 20. pont, a 2026. augusztus 30. napján hatályos szöveg
- Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1371 irányelve az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről, 2017. július 5.
- Az Országgyűlés 2026. augusztus 28-i határozata a Hivatal elnökének és nyomozati elnökhelyettesének megválasztásáról
- A Bizottság határozata Magyarországnak az Európai Ügyészséggel folytatott megerősített együttműködésben való részvételéről, 2026. július
- A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal szervezeti és működési szabályzata
- A Fidesz-KDNP frakció alkotmánybírósági indítványa a 2026. évi XXXIV. törvény ellen
