Közérdekű adatigénylés: három technikai csapda, ami a bíróságon buktatja el az ügyet

A közérdekű adatigénylés papíron a legolcsóbb jogérvényesítési út Magyarországon: az adatkérés ingyenes, a per pedig illetékmentes. A gyakorlat mégis azt mutatja, hogy sok ügy nem azon bukik el, hogy a hatóság jogszerűen tagadta-e meg az adatot.

Előbb elbukik a rossz bíróságon, a lejárt határidőn vagy egy eljárásjogi szabályon, amelyről az adatigénylő jellemzően nem is hallott. Ezek a csapdák a hétköznapi ember számára láthatatlanok, mert a jogszabály sehol nem figyelmezteti rájuk.

Mibe kerül?

• Maga az adatigénylés benyújtása: ingyenes.
• A per illetéke: nincs. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 57. § (1) bekezdés o) pontja szerint tárgyi illetékmentes a közérdekű adatok nyilvánosságával összefüggésben indított per.
• Amit fizetni kell: a saját ügyvéd megbízási díja, ha van, illetve pervesztesség esetén az alperes jogi képviseletének a bíróság által megítélt költsége.
• Ahol a legtöbb pénz elveszhet: nem a bíróságon, hanem az elmulasztott harminc napon.

Az első csapda: hová kell vinni a közérdekű adatigénylés ügyét

Az adatigénylés hatósághoz, önkormányzathoz, állami céghez megy. Elutasító levél érkezik, hivatali fejléccel, hivatali nyelven. Kézenfekvő lenne közigazgatási bírósághoz fordulni. Ez a lépés viszont téves.

Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) 31. § (5) bekezdése a pert az országos illetékességű közfeladatot ellátó szerv elleni eljárás kivételével a járásbíróság hatáskörébe utalja. Azon belül a törvényszék székhelyén lévő járásbíróság, Budapesten a Pesti Központi Kerületi Bíróság jár el. Az illetékességet az alperes szerv székhelye alapozza meg. Országos illetékességű szerv ellen a per a törvényszék hatáskörébe tartozik.

Ez tehát polgári per, nem közigazgatási. A Kúria adatkiadási precedensei ennek megfelelően polgári ügyszámon futnak, például a Pfv.IV.21.203/2023/9. számú, közzétett határozat. Ugyanebben az ügyben az elsőfokú bíróság kifejezetten rögzítette, hogy a közigazgatási tárgyú döntés a polgári per bíróságát nem köti. A Kúria „A közérdekű adatok kiadásával kapcsolatos perek” tárgykörében működő joggyakorlat-elemző csoportja külön vizsgálati szempontként emelte ki a hatáskör kérdését, ami önmagában jelzi, mennyire gyakori a tévedés.

A rosszul címzett keresetlevélnek van egy másodlagos, súlyosabb következménye is. A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 72. § (1) bekezdése szerint a peres eljárásban a jogi képviselet kötelező, a járásbírósági szint ez alól kivétel. Ha az ügy áttétel folytán kerül olyan bíróság elé, ahol a jogi képviselet kötelezővé válik, és a felperes ügyvédről nem gondoskodik, a keresetlevél visszautasításának van helye (Pp. 73. §). Aki egyedül indított pert, egy áttétel után ügyvéd nélkül találhatja magát olyan fórum előtt, ahol ügyvéd nélkül nem járhat el.

A második csapda: harminc nap, és nem egy nappal több

Az Infotv. 31. § (3) bekezdése alapján a pert harminc napon belül kell megindítani. Ez anyagi jogi határidő, tehát a keresetlevélnek ezen belül meg kell érkeznie a bírósághoz. A postára adás napja nem elég.

A határidő négyféle időpontból indulhat:

• az igény elutasításának közlésétől
• a teljesítésre nyitva álló határidő eredménytelen elteltétől
• a költségtérítés megfizetésére nyitva álló határidő lejártától
• a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) eljárásáról szóló értesítés kézhezvételétől.

Itt kapcsolódik be az Infotv. 29. §-a. Az adatkezelőnek tizenöt napja van teljesíteni. A határidő jelentős terjedelmű vagy nagyszámú adat esetén egy alkalommal tizenöt nappal meghosszabbítható, de erről az igénylőt az igény beérkezését követő tizenöt napon belül tájékoztatni kell. Ha ez a tájékoztatás elmarad, a hosszabbítás nem áll be. Ilyenkor a perindítási határidő korábban indul, mint azt az adatigénylő hiszi, aki türelmesen vár a harmincadik napig.

Van egy másik, gyakori tévhit is: ha az adatkezelő hetekkel később mégis válaszol, az nem indítja újra az órát. A perindítási határidő elmulasztása esetén egyedül igazolásnak van helye, ami nem automatikus mentesítés, hanem külön indokolt kérelem.

TaxiTrack-panasz: négy hivatal, nulla válasz, egy önleleplező levél

A haradik csapda: egy keresetlevél, sokféle adat

Ez a legkevésbé ismert buktató, és a Kúria friss gyakorlatából ered. A Kúriai Döntések 2025. decemberi számában közzétett 268. számú döntés szerint az adatigénylési per esetében a valódi tárgyi keresethalmazat szabályának érvényesülése különös.

A logika a következő. A pert megelőző adatigénylés tárgyát az Infotv. nem korlátozza: egyetlen levélben sokféle, egymással semmilyen kapcsolatban nem álló adat kérhető. A perben viszont már a Pp. 173. § (1) bekezdésének feltétele irányadó, vagyis a keresetek csak akkor kapcsolhatók össze, ha ugyanabból vagy ténybeli és jogi alapon összefüggő jogviszonyból erednek. A döntés kifejezetten kimondja, hogy ez az összekötő jogviszony nem lehet maga az előzetes adatigénylés. A közvetlenül ezt követő, 269. számú döntés ugyanezt élesíti: nem az érvényesített jog vagy a jogalap azonossága a meghatározó, hanem annak a jogviszonynak az azonossága, amelyből az érvényesített jog ered.

Magyarul: attól, hogy egy levélben kérted mind a nyolc adatot, még nem perelheted mind a nyolcat egy keresetlevélben. A bíróság hiánypótlásra hívhat fel, és közben ketyeg a harminc nap, amely már régen elindult.

Mennyibe kerül, ha elbukik? Végigszámolt példa

Vegyünk egy tipikus esetet. Valaki adatot kér az önkormányzati tulajdonú cégtől, elutasítják, pert indít.Illeték: 0 forint. Az Itv. 57. § (1) bekezdés o) pontja alapján a per tárgyi illetékmentes. Ez akkor is így van, ha a per elbukik.

Saját ügyvéd díja: megbízás szerint, előre vagy szakaszosan fizetve. Ez nem térül meg pervesztesség esetén. Az alperes képviseletének költsége pervesztesség esetén: a bíróság állapítja meg, a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi és kamarai jogtanácsosi költségről szóló 17/2024. (XII. 9.) IM rendelet alapján. Pontos díjtételek és számítási mód: a 17/2024. (XII. 9.) IM rendelet hatályos szövege szerint ellenőrizendő.

Ami nem forintban mérhető, hogy ha a keresetlevelet a bíróság visszautasítja, és a harminc nap közben lejárt, az adat végleg elveszett. Ugyanabban a tárgyban egy éven belül benyújtott azonos adatigénylést az adatkezelő nem köteles teljesíteni, ha az adatokban változás nem állt be (Infotv. 29. §).
A számla tehát nem az illetéknél keletkezik, hanem ott, ahol a technikai hiba miatt az ügy érdemi elbírálás nélkül zárul.

Ellenőrzőlista a keresetlevél benyújtása előtt

Melyik napon indult a harminc nap? Írd le a dátumot, és számold vissza.
Kaptál-e a beérkezéstől számított tizenöt napon belül tájékoztatást a határidő hosszabbításáról? Ha nem, a hosszabbítás nem áll be.
Az alperes országos illetékességű közfeladatot ellátó szerv? Ha igen, törvényszék, és ott a jogi képviselet kötelező.
Ha nem, melyik törvényszék székhelyén működő járásbíróság illetékes az alperes székhelye alapján? Budapesten a Pesti Központi Kerületi Bíróság.
Hány különböző adatkört kérsz a keresetben? Mindegyik ugyanabból vagy összefüggő jogviszonyból ered?
A keresetben nem kérsz többet, mint amit az eredeti adatigénylésben kértél.
A keresetlevél megérkezik a bírósághoz a határidő utolsó napjáig, nem csak postára kerül.

Hova fordulhatsz

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság bejelentés alapján vizsgálatot folytat, és az Infotv. 31. § (4) bekezdése szerint a perbe az igénylő pernyertessége érdekében be is avatkozhat. A NAIH-hoz fordulás nem helyettesíti a pert, viszont a Hatóság eljárásáról szóló értesítés kézhezvételétől új harminc napos perindítási határidő nyílik.

Az illetékes bíróság a soron kívüli eljárásra köteles. A bizonyítási teher nem az adatigénylőn van: az Infotv. 31. § (2) bekezdése szerint a megtagadás jogszerűségét és indokát az adatkezelő köteles bizonyítani. Aki ügyvédet nem tud fizetni, a jogi segítségnyújtásról szóló törvény szerinti pártfogó ügyvédi képviselet iránt terjeszthet elő kérelmet a kormányhivatal jogi segítségnyújtó szolgálatánál.

A határidők és a költségszabályok változhatnak, konkrét ügyben szakemberhez kell fordulni.

A Polkorrekt véleménye

A magyar információszabadság szabályozás papíron nagyvonalú. Bárki kérhet adatot, indoklás nélkül, ingyen, és ha elutasítják, illetékmentesen perelhet, miközben a bizonyítás terhe a hatóságon marad. Ez így, felsorolva, példamutatóan hangzik.

A valóságban viszont a rendszer három olyan eljárásjogi szűrőt tart fenn, amelyeken az adatigénylő ügyvéd nélkül szinte biztosan fennakad. A hatásköri szabály ellentmond a józan észnek: hatósági levélre polgári bíróságon kell reagálni. A harminc napos anyagi jogi határidő rövidebb, mint amennyi idő alatt egy laikus egyáltalán megérti, hogy elutasították. A keresethalmazati szabály pedig azt bünteti, hogy valaki egyszerre több dolgot akart megtudni ugyanattól a hivataltól.

Egyik szabály sem rosszhiszemű önmagában. Együtt viszont pontosan azt eredményezik, hogy az információszabadság gyakorlatilag azoké marad, akik ügyvédet tudnak fizetni, vagy szervezet mögött állnak. Az illetékmentesség így inkább gesztus, mint valódi hozzáférés, hogy nem az illeték tartja távol a hétköznapi embert a bíróságtól, hanem az, hogy a keresetlevele érdemi vizsgálat nélkül visszapattan.

A megoldás nem igényelne alkotmányozást. Elég lenne, ha az elutasító válasz kötelező tartalma lenne a jogorvoslati kioktatás: melyik bíróság, mekkora határidő, milyen formában. A hatóságok ezt közigazgatási határozatoknál évtizedek óta kötelesek megtenni. Hogy éppen az információszabadság körében nem kell, az nem technikai hiányosság, hanem döntés arról, kinek szánják valójában ezt a jogot.

Források

• Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) 28., 29. és 31. §, a publikálás napján hatályos szövegAz illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 57. § (1) bekezdés o) pont, a publikálás napján hatályos szöveg
• A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 72. §, 73. § és 173. § (1) bekezdés, a publikálás napján hatályos szöveg, https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1600130.tvnet.jogtar.hu
• Kúria, Pfv.IV.21.203/2023/9. számú, közzétett határozat (Kúriai Döntések, 111. számú döntés), <a href=”https://kuria-birosag.hu/hu/kuriai-dontesek/111-annak-megitelese-soran-hogy-az-adat-megismerese-iranti-igeny-targya-kozerdeku kuria-birosag.hu
• Kúriai Döntések, Bírósági Határozatok 2025/12., 268. és 269. számú döntés, a valódi tárgyi keresethalmazatról közérdekű adatigénylés tárgyában, <code>[FORRÁS: a 268. sz. döntés ügyszáma a teljes szövegből beszerzendő]
• Kúria joggyakorlat-elemző csoport: „A közérdekű adatok kiadásával kapcsolatos perek”, 2017.EI.II.J.GY.P.3. szám, összefoglaló vélemény, a href https://kuria
• birosag.hu/sites/default/files/joggyak/osszefoglalo velemeny adatvedelem.pdf kuria-birosag.hu
  A bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi és kamarai jogtanácsosi költségről szóló 17/2024. (XII. 9.) IM rendelet
• Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság: tájékoztató a bírósági eljárás kezdeményezéséről, a href https://www.naih.hu/kozerdeku-vagy-kozerdekbol-nyilvanos-adatok-megismeresevel-kapcsolatosan-fordulok-a-hatosaghoz/birosagi-eljaras