Európa feltérképezte a régi hulladéklerakóit, a magyar helyszínek nagyrészt kimaradtak

Több mint hatvanezer európai hulladéklerakó pontos helyét jelölte meg az a nemzetközi adatelemzés, amelyet az Investigate Europe újságírói hálózat a brit Watershed Investigations kutatócsoporttal közösen készített. A 2025 decemberében közzétett térkép 61 338 helyszínt tartalmaz, a szerzők szerint azonban a legteljesebb adatsorok Nyugat-Európáról állnak rendelkezésre.

A vizsgálatot tíz európai szerkesztőség vette át, magyar lap nincs közöttük.

Mit mutat az európai hulladéklerakó-térkép

Az elemzés abból indult ki, hogy az Európai Unió és az Egyesült Királyság területén akár félmillió szeméttelep lapulhat a felszín alatt, nagyjából 90 százalékuk a szennyezés ellenőrzési szabályok bevezetése előtt nyílt meg. A pontos helyüket máig nem tartja nyilván senki, mert az adatgyűjtés országonként eltérő, ráadásul rengeteg depóniát egyszerűen betakartak földdel.

A megtalált helyszínek közel 30 százaléka jelentős árvízveszélyes területen fekszik. Több mint 3000 lerakóhely védett természeti területre esik, közel 10 000 pedig ivóvízvédelmi zónába Franciaországban, az Egyesült Királyságban, Spanyolországban, Hollandiában, Németországban, illetve Olaszországban.

A görögországi Peloponnészoszon a riporterek laborvizsgálatot rendeltek egy 2022-ben bezárt telep csurgalékvizére, vagyis a hulladéktesten átszivárgó folyadékra. A minta az ivóvízre megengedett érték hetvenhatszorosát mutatta ki a nehezen lebomló fluortartalmú vegyületekből (PFAS), emellett higany és kadmium is szivárgott a területről.

A pénz oldaláról nézve a kép még kellemetlenebb. Az Európai Bizottság 1999 óta 42 kötelezettségszegési eljárást indított a lerakóirányelv megsértése miatt, ezeknek közel fele máig nyitva áll. Olaszország egyetlen ügyben 326 millió eurót fizetett ki, ami a Magyar Nemzeti Bank 2026. július 24-i, 362,73 forintos euróárfolyamán mintegy 118 milliárd forint. Egy piaci elemzőcég becslése szerint a teljes európai kármentesítés 100 milliárd és 1000 milliárd euró közé esik, vagyis 36 000 milliárd forinttól 363 000 milliárd forintig terjed.

Az illegális lerakás külön fejezetet érdemel. A projekt több mint 2000 illegális hulladéklerakót azonosított Európában, az Europol pedig a szervezett bűnözés egyik leggyorsabban növekvő területének tartja a hulladék jogellenes elhelyezését. A lerakóirányelv felülvizsgálata idén esedékes, a folyamatot ismerő forrás szerint azonban sem a teljes körű feltérképezés, sem a régi telepek biztonságossá tételének kötelezettsége nem kerül be a szövegbe.

Magyarországon 2667 hulladéklerakót vettek számba, aztán elhalt a téma

A magyar olvasó joggal gondolhatja, hogy nálunk ilyen felmérés soha nem készült. Elkészült, méghozzá két évtizeddel ezelőtt, hogy egy Phare-program keretében 2002-ben országos terepbejárás zajlott, amelynek során a szakemberek 2667 települési szilárdhulladék-lerakót azonosítottak. A cél az volt, hogy az uniós csatlakozás előtt kiderüljön, melyik telep maradhat nyitva, és melyiket kell felszámolni.

A bezárási hullám után indult a rekultiváció, jórészt uniós pénzből. A Délkelet-Alföld hulladékgazdálkodási társulása például 69 település 76 lerakóját hozta rendbe, saját közlése szerint ezzel az országos cél közel 5 százalékát teljesítette. Ugyanebben a projektben 19 olyan település szerepelt, ahol a bezárt telep sérülékeny ivóvízbázist veszélyeztetett.

Hogy a lezárt telepek mit hagytak maguk után, arra a kármentesítési nyilvántartás ad támpontot. Rácz András környezetügyi államtitkár 2023-ban azt közölte, hogy a FAVI-KÁRINFO adatbázisban regisztrált szennyezett területek 41 százalékán hulladéklerakó áll.

Az állam 1996 óta több mint 580 kármentesítési beavatkozást hajtott végre, nagyjából 232 milliárd forint értékben. Az uniós lerakóirányelv viszont soha nem kötelezte a tagállamokat arra, hogy az összes régi telepet feltérképezzék, arra pedig végképp nem, hogy minden lezárt helyszínt biztonságossá tegyenek.

https://www.agroinform.hu/kornyezetvedelem/zajlik-a-szennyezett-teruletek-karmentesitese-40974-001

Ivóvíz és árvíz: nálunk nagyobb a tét

A hulladéklerakókról szóló európai vizsgálat két kockázatot emel ki, az árvízveszélyt, valamint az ivóvízbázisok szennyezését. Magyarországon mindkettő erősebben érvényes, mint a kontinens nyugati felén. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság szerint a hazai ivóvízellátás 95 százaléka felszín alatti vizekre épül, a kitermelt mennyiség legnagyobb részét pedig parti szűrésű kutakból nyerik. A főváros vízellátása is ezen a technológián alapul.

Árvízi kitettségben ráadásul Európában az elsők vagyunk. Az ország területének 22,3 százaléka ártér, ehhez foghatót csak Hollandiában mérnek. A folyók árterén 700 településen mintegy 2,5 millió ember él, ott halad a vasúthálózat 32 százaléka is.

Hogy a két tényező hogyan kapcsolódik össze, azt egy friss hazai kutatás mutatja meg. A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont munkatársai 2024 júliusa és 2025 januárja között 96 mintát vettek nyolc dunai helyszínen. A vízben és az üledékben egyaránt jelentős fluorvegyület-terhelést mértek, a legmagasabb üledéki értékeket a komáromi akkumulátorgyár térségében. Záray Gyula professzor, a kutatás egyik szerzője szerint az árvizek jelentősen megnövelték a folyóvíz szennyezettségét, mert a hullám felkavarta a mederfenéken felhalmozódott üledéket.

A kutató arra is figyelmeztetett, hogy az akkumulátorgyártásban használt, rövid szénláncú vegyületek átjuthatnak a parti szűrés rétegein. A 2026 januárjában alkalmazandóvá vált uniós ivóvízirányelv literenként 0,5 mikrogrammban szabja meg a PFAS-szennyezők összkoncentrációját, tehát a kérdés nem elméleti.

Veszélyes hulladék: Gyömrő nem az első ilyen ügy

Ki fizeti a takarítást

Az európai vizsgálat szerint a felelősség a földtulajdonosra vagy a helyi hatóságra hárul, vagyis rendszerint arra az önkormányzatra, amelyiknek a legkevesebb pénze van. Magyarországon ugyanez a logika él. Az Alaptörvény XXI. cikkének (2) bekezdése kimondja, hogy aki a környezetben kárt okoz, köteles azt helyreállítani vagy a helyreállítás költségét viselni. Ha viszont a szennyező személyét nem sikerül megállapítani, a számla az ingatlan tulajdonosánál, illetve a településnél marad.

Közben az uniós elszámoltatás is zajlik. Az Európai Bizottság 2024 novemberében kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen, mert a kormány a hulladék-keretirányelvet, valamint a lerakóirányelvet nem ültette át megfelelően. A kifogás egyik pontja szerint az elkülönítetten gyűjtött, újrahasznosításra szánt hulladék nálunk lerakóban végezheti. Egy évvel később, 2025 novemberében újabb eljárás indult, ezúttal a Mohu hulladékgazdálkodási koncessziójának módosítása miatt.

A számok mutatják, miért sürgős ez. Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv szerint 2018-ban a képződő települési hulladék 49,6 százaléka került lerakóba, holott az uniós szabály szerint ezt az arányt 10 százalék alá kell szorítani. Magyarország derogációval 2040-ig kapott haladékot. Minden tonna, amit ma elásunk, a következő évtizedek kármentesítési számláját hizlalja.

A hiányzó nyilvántartást részben a lakosság pótolja. A Somogy Vármegyei Kormányhivatalhoz 2023-ban érkezett hulladékos ügyek 64 százaléka a HulladékRadar nevű bejelentőalkalmazáson keresztül futott be, a hatóság pedig 471 helyszíni ellenőrzést tartott abban az évben.

A Polkorrekt véleménye

Egy térkép önmagában semmit nem takarít el, a hiánya viszont sokat elárul. Az állam 2002 óta tudja, hol feküdt 2667 régi szeméttelep, a hétköznapi ember mégsem tud könnyen utánanézni, hogy a telke, a gyereke iskolája vagy a kertje végében álló kút melyik mellé esik. Ha ez az adat nyilvánosan elérhető, tegye a kormány jól láthatóvá, hogy ha nincs meg, huszonnégy év után végezzék el újra a felmérést. Aki a vizet issza, annak joga van tudni, mi fekszik alatta.

Források

• Investigate Europe és Watershed Investigations (nemzetközi újságírói együttműködés): Europe’s toxic landfill crisis exposed in groundbreaking mapping project, 2025. december 2., https://www.investigate-europe.eu/posts/europes-toxic-landfill-crisis-exposed-in-groundbreaking-mapping-project
• Investigate Europe: Toxic Ground projektoldal és interaktív adattérkép (61 338 helyszín), 2025-2026, https://www.investigate-europe.eu/themes/investigations/toxic-ground
• EUobserver (Belgium): Europe’s landfill crisis exposed: new map reveals toxic cocktail of environmental risks, 2026. január, https://euobserver.com/eu-political/ar2a63dd82
• Szabó Imre, Szabó Attila, Farkasné Czél Ivett: A hulladéklerakók helyzete Észak-Magyarországon, a rekultiváció műszaki megoldásai, Észak-magyarországi Stratégiai Füzetek, 2006 (a 2002-es Phare-felmérés 2667 lerakója)
• Sallay Ágnes: Kommunális szilárd hulladék elhelyezésével kapcsolatos tájvédelmi kérdések, doktori értekezés, Budapesti Corvinus Egyetem, https://phd.lib.uni-corvinus.hu/489/1/de_1623.pdf
• DAREH Önkormányzati Társulás projektközleménye a KEOP-2.3.0 rekultivációs program I. és II. üteméről, 2013-2015, https://www.dareh.hu/_tarsulas/2013/10/01/rekultivacio-ii-utem/
• Rácz András környezetügyi államtitkár tájékoztatója a FAVI-KÁRINFO nyilvántartás adatairól, Agroinform, 2023. június 27., https://www.agroinform.hu/kornyezetvedelem/zajlik-a-szennyezett-teruletek-karmentesitese-40974-001
• Országos Vízügyi Főigazgatóság: Vízkészlet-gazdálkodás, https://www.ovf.hu/vizgazdalkodas-vizszolgaltatas/vizkeszlet-gazdalkodas
• Országos Vízügyi Főigazgatóság kiadványa: Ármentesítés (az ártér aránya 22,3 százalék), https://vpf.vizugy.hu/reg/ovf/doc/12.%20armentesites_a1.pdf
• Védelem Tudomány, IV. évfolyam, Iparbiztonság különszám, 2019 (700 település, 2,5 millió lakos a folyók árterén), https://ojs.mtak.hu/index.php/vedelemtudomany/article/download/13306/10739/
• Telex (Magyarország): Mérgező örökvegyületekkel van tele a Duna a folyó menti gyárak körül, 2026. február 25., https://telex.hu/techtud/2026/02/25/pfas-vegyuletek-duna-ivoviz-magyar-kutatas-gyarak-akkumulatorgyar-textilgyar-olajfinomito-kornyezetszennyezes
• HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont kutatócsoportjának tanulmánya, Journal of Environmental Chemical Engineering, 2026, https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S2213343726005464
• Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027, kormányzati dokumentum (2018-as lerakási arány, derogáció), https://cdn.kormany.hu/uploads/document/9/92/921/921c2f798773d4336ee3f45884a662d3018bb3d7.pdf
• Az Európai Bizottság 2024. novemberi kötelezettségszegési csomagja a hulladék-keretirányelvről és a lerakóirányelvről, ismerteti: Index, 2024. november 14., https://index.hu/gazdasag/2024/11/14/europai-bizottsag-kotelezettsegszegesi-eljaras-magyarorszag-hulladekgazdalkodas-szabalysertes/
• Az Európai Bizottság 2025. novemberi eljárása a hulladékgazdálkodási koncesszió módosítása miatt, ismerteti: Telex, 2025. november 21., https://telex.hu/gazdasag/2025/11/21/europai-bizottsag-ot-ugyben-kotelezettsegszegesi-eljaras-magyarorszag-ellen
• Somogy Vármegyei Kormányhivatal közleménye az illegális hulladéklerakás elleni fellépésről és a HulladékRadar bejelentéseiről, https://kormanyhivatalok.hu/kormanyhivatalok/somogy/megye/hirek/hir/sokba-kerulhet-hulladek-illegalis-lerakasa
• Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyama, 2026. július 24. (1 euró = 362,73 forint), https://www.mnb.hu/arfolyamok .Magyarország Alaptörvénye, XXI. cikk (2) bekezdés