Veszélyes hulladék: Gyömrő nem az első ilyen ügy

Veszélyes hulladék várt éveken át egy gyömrői raktárban, miközben Kiskunhalason ezer tonna hordó rohadt szét a szabad ég alatt, a fővárosban pedig 130 milliárd forintba kerülhet egy vasúti rendezőpályaudvar megtisztítása. A minta ugyanaz,  hogy a hatóság tud a mérgező anyagról, majd évekig, néha évtizedekig nem történik érdemi lépés.

Kisberk Szabolcs, Gyömrő polgármestere 2026 júliusában közleményben jelezte, hogy egy állami tulajdonú raktárépületben csaknem száz tonna mérgező anyag várja az elszállítást. A listán szerepel 1300 liter tűz- és robbanásveszélyes dimetil-amin, 12 ezer liter akrilamid-polimer és 200 liter kénsav is.

A polgármester szerint az anyag egy olasz hátterű cég 2010-es évekbeli felszámolása után maradt a helyszínen, és erről a korábbi városvezetés is tudott. A Pest Vármegyei Kormányhivatal a bejelentés nyomán megkezdte a vizsgálatot, helyszíni szemlét és mintavételt ígérve.

A veszélyes hulladék nem első esete Gyömrőn

A jelenlegi raktárbotrány nem Gyömrő első vegyi hulladék ügye. A településen a kilencvenes évek óta ott áll a volt Pest Megyei Vegyi és Divatcikkipari Vállalat, azaz a PEVDI egykori telephelye, ahol a Greenpeace mérései szerint a talajvízben a rákkeltő vinil-klorid mennyisége akár a határérték több tízezerszeresét is elérte. A szennyezés a szomszédos lakóházak kútjaiban is kimutatható volt, a rákkeltő benzol a határérték négyszeresében.

A PEVDI-telepről 2011-ben elszállítottak több mint ezer tonna veszélyes hulladékot, az önkormányzat akkor bejelentette, hogy minden veszélyes anyagot elvittek. Később kiderült, hogy ez nem volt igaz.

Korábbi üzemi dolgozók arról beszéltek, hogy a talajban négy-nyolc méteres mélységben további hordók lehetnek elásva, egy részüket állítólag a település más pontjain rejtették el. Teljes körű tényfeltárás a mai napig nem készült.

Kiskunhalas: tíz év egy telep megtisztításáig

Hasonló a mintázat Kiskunhalason is, ahol lakóházaktól alig százötven méterre állt egy elhagyott telep, benne akár ezer tonnát meghaladó mennyiségű mérgező anyaggal. A hordók egy része megrongálódott, a bennük lévő savak és oldószerek kijutottak a környezetbe.

A Greenpeace 2016-ban és 2017-ben is felhívta a figyelmet az ügyre, Pintér Sándor belügyminiszter 2018-ban megerősítette, hogy tudnak a szennyezésről. Érdemi lépés azonban csak 2021 tavaszán történt, amikor a Saubermacher megkezdte a hulladék elszállítását.

Tíz év telt el tehát a probléma dokumentálásától a tényleges cselekvésig. Ez idő alatt a kármentesítés becsült költsége is a sokszorosára nőtt, hogy a Greenpeace 2018-as becslése szerint akkor még 150-200 millió forintból meg lehetett volna oldani az ügyet, mielőtt a szennyezés elérte volna a vízbázist.

Az Illatos út és Rákosrendező: mibe kerül a veszélyes hulladék halogatása

A fővárosban a Budapesti Vegyiművek egykori Illatos úti telephelyén 2015-ben derült ki, hogy hat éven át közel 2800 tonna különösen veszélyes vegyi hulladékot tároltak szabálytalanul. A talajvíz megtisztítása 1,4 milliárd, a hulladék elszállítása és megsemmisítése további 1,58 milliárd forintba került. 2022-ben egy elfeledett pincehelyiségben újabb, évtizedek óta betiltott vegyületeket találtak.

A becslés alapja a korábbi Metallochemia telep kármentesítésének fajlagos költsége, amelyet a Rákosrendezőnél tizenháromszor nagyobb területre vetítettek ki. A fővárosi önkormányzat 2025-ös költségvetése 434,69 milliárd forintból gazdálkodhat, a becsült kármentesítési összeg ennek csaknem harminc százalékát emésztené fel. A Fővárosi Közgyűlés élni kíván elővásárlási jogával a rozsdaövezettel kapcsolatban, a szakértői becslés szerint a kármentesítés akár 130 milliárd forintba is kerülhet.

Rendszerhiba, nem egyedi baleset

A kormányzati adatok szerint 2026 áprilisában országosan 88 290 tonna jogellenesen elhagyott anyagot számoltak fel. A szám azt sugallja, a hatóságok dolgoznak az ügyön. A Gyömrő, Kiskunhalas és az Illatos út esetei viszont azt mutatják, hogy a rendszerszintű probléma nem az elhagyott hordók megtalálásában van, hanem abban, ami utána történik, vagy nem történik.

Mindhárom esetben a szennyezést évekkel korábban dokumentálták hatósági vizsgálatok vagy civil szervezetek mérései. Mindhárom esetben a tényleges elszállítás vagy kármentesítés csak azután indult meg, hogy az ügy nyilvánosságot kapott, vagy politikai nyomás nehezedett a felelős szervekre. Gyömrőn most a polgármesteri bejelentés hozta mozgásba a kormányhivatalt, ahogy korábban Kiskunhalason is a médianyilvánosság kellett a tényleges cselekvéshez.

Bátaapátitól Püspökszilágyig: a radioaktív hulladék elhallgatott gondjai

A Polkorrekt véleménye

Száz tonna robbanásveszélyes vegyi anyag egy évtizede áll egy állami épületben, és ehhez egy polgármesteri közlemény kellett, hogy a hatóság végre mozduljon. Ez nem egyedi mulasztás, hanem bevett gyakorlat: a felelős szervek addig várnak, amíg a probléma magától eltűnik, vagy amíg valaki kényszeríti őket a cselekvésre.

A embernek eközben a szomszédjában áll a robbanásveszélyes hordó, és mindegy, melyik kormány alatt, melyik önkormányzat felügyelete mellett halmozódott fel a veszély. A számonkérésnek nem szabad megállnia egyetlen vizsgálat megindításánál, a Polkorrektnek a kármentesítés tényleges lezárultáig kell figyelnie az ügyet.