Perköltség: ha veszítesz, mostantól tényleg mindent fizetsz
A pernyertesnek járó perköltséget a magyar bíróságok éveken át rutinszerűen megvágták, ezért a győztes fél gyakran a saját ügyvédi számláján ült. A Kúria friss, precedensképes döntése most újabb kiskaput zárt be, hogy a költségjegyzék per közbeni módosítása nem róható a nyertes terhére. Az irány egyértelmű, a pervesztes egyre biztosabban fizeti a teljes ügyvédi munkadíjat.
A politika közben hallgat arról, hogy ez mit jelent az átlagember pénztárcájának.
A Kúria döntése: a költségjegyzék menet közben is módosítható
Egy munkaügyi perben a nyertes alperes 77,75 ügyvédi munkaóra alapján 4 080 681 forint ügyvédi munkadíjat számított fel. Az elsőfokú bíróság ebből érdemi indokolás nélkül csak 28,7 órát ismert el, a fizetendő összeget pedig 1,5 millió forintra vágta. A másodfok tovább ment, hogy a költségjegyzék menet közbeni pontosítása miatt egész beadványok munkaóráit nullázta le, végül 983 496 forintot ítélt meg (forrás: Jogi Fórum, 2026. július 16.).
A Kúria az Mfv.10016/2026/4. számú, az alsóbb bíróságokra kötelező határozatában mindkét megközelítést jogszabálysértőnek minősítette. Kimondta, hogy a polgári perrendtartás csak a költségjegyzék benyújtásának végső határidejét rögzíti, a felszámított tételek későbbi módosítását nem tiltja, külön indokolást sem követel hozzá.
A testület ezért a teljes, 4 080 681 forintos elsőfokú és a 880 871 forintos másodfokú költséget megítélte a nyertesnek. Az ügyet ismertető elemzés ügyvédi irodától származik, tehát a pernyertes oldal nézőpontjához áll közel, hogy a számok ugyanakkor a határozatból ellenőrizhetők.
Ki mit mond a perköltségről és ki hallgat
A pernyertesbarát fordulatot jogalkotóként még az Orbán-kormány zárta le, hogy az akkori igazságügyi tárca 2024 decemberében adta ki a 17/2024. IM rendeletet, amely a bírói mérséklést kivételes eszközzé szelídítette. A Fidesz kommunikációjában a témát azóta sem találtuk meg, a párt a saját rendeletét sem mutatja fel lakossági eredményként.
A Tisza-kormány Bibó István Programja az igazságszolgáltatás átalakításáról, az eljárások gyorsításáról, valamint a végrehajtás államosításáról beszél (forrás: Index, 2026. február 9.). A pereskedés költségkockázatáról, a perköltség szabályairól a 240 oldalas dokumentum érdemben nem szól. Melléthei Barna Márton igazságügyi minisztertől nyilvános állásfoglalást e tárgyban nem találtunk.
A Mi Hazánk csatornáin a téma szintén nem jelenik meg, sőt a friss kúriai döntésre tudomásunk szerint egyik párt sem reagált. Az elhallgatás itt önmagában hír, hogy a pereskedőket közvetlenül érintő szabályrendszer kizárólag jogi szaklapokban meg ügyvédi blogokon él, pártpolitikai vita nélkül.
Mit mutatnak az adatok: az ügyvédi munkadíj új szabályai
A fordulat 2024 áprilisában indult, amikor a Kúria a Pfv.20.887/2023/6. számú precedensben kimondta: a felszámított ügyvédi munkadíj mérséklését a bíróság csak részletes, az ügy konkrét adataira épülő elemzéssel indokolhatja, méltányosságból pedig egyáltalán nem csökkentheti az arányos díjat.
A kúriai döntést a jogalkotó gyorsan lekövette: 2025. február 8-án hatályba lépett a 17/2024. IM rendelet, amely 22 év után váltotta a régi szabályozást (forrás: njt.hu; Közjegyzők Közlönye, 2026/1.).
Az új szabályok számokban is mérhetők. A 10 millió forint alatti pertárgyértékű ügyekben a minimális munkadíj 10 ezerről 35 ezer forintra nőtt, a meg nem határozható pertárgyértékű ügyek óradíja pedig 14 ezer forintra emelkedett (forrás: birosag.hu). A megbízási szerződésben kikötött ügyvédi óradíjhoz a bíróság csak kivételesen nyúlhat hozzá, akkor, ha az a piaci viszonyokkal nyilvánvalóan ellentétes, kirívóan eltúlzott.
Budapesti óradíj, vidéki pénztárca: a perköltség területi ára
Az ügyvédi óradíjak piacán éles a területi szakadék. Az országos átlag 25 ezer forint körül mozog, a jellemző sáv 15 és 40 ezer forint közötti. Budapesten meg a nagyvárosokban 22-50 ezer forintos óradíjak a megszokottak, fővárosi ingatlanügyekben 30-70 ezer forintos tételek is előfordulnak (forrás: piaci díjösszesítők, 2025-2026).
A precedens hatása ezért területileg aszimmetrikus. Aki vidékről pereskedik egy budapesti céggel, bankkal vagy intézménnyel, vesztes pozícióban a fővárosi óradíjjal számolt, immár teljes összegű számlát fizeti, miközben a saját jövedelme a megyei átlaghoz igazodik. Megyei bontású ügyvédszám és díjstatisztikát a kamarai nyilvántartás nem publikál, ezt az adathiányt a Polkorrekt külön jelzi, mert a hiány maga is beszédes.
Mit jelent ez az átlagembernek
A mérleg az átlagember szemszögéből kétoldalú. Aki jogosan perel, vagy akit alaptalanul perelnek, az mostantól nagyobb eséllyel kapja vissza a ténylegesen kifizetett ügyvédi munkadíjat, a győzelem tehát ritkábban marad féleredmény.
A másik oldalon a perindítás kockázata nőtt, hogy egy elveszített, közepes értékű per után az ellenfél többmilliós, óradíjas költségszámlája teljes egészében a vesztesre hárulhat. Perindítás előtt ezért a várható perköltség felmérése ma fontosabb, mint valaha, a költségkedvezmények rendszere ugyanis csak a legalacsonyabb jövedelműeket védi.
A Polkorrekt véleménye
Helyes, hogy a győztes nem marad a saját számláján ülve, a bírói díjvagdosás korszaka a Kúria döntése nyomán lejárt. Csakhogy a szigorodás árát a perre készülő átlagember viseli, akit a többmilliós költségkockázat el is riaszthat a jogérvényesítéstől, kiváltképp vidéken.
Ezt a dilemmát a Fidesz, a Tisza-kormány és a Mi Hazánk egyaránt megkerüli. A Polkorrekt szerint az igazságszolgáltatási reformról szóló vita addig üres, amíg a bírósághoz fordulás valós áráról egyik párt sem hajlandó beszélni.
https://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%BAria_(b%C3%ADr%C3%B3s%C3%A1g)
