Szakács István szabadult: mit mondott ki az ügyészség?
Szakács István gyanúsítása megalapozatlan volt, ezért a győri influenszer gyanúsítotti jogállása megszűnt, hogy ezt mondta ki a Fővárosi Főügyészség július 17-én. Az ügyészség ugyanebben a határozatban a hajnali házkutatást jogszerűnek minősítette, a nyomozás pedig gyanúsított nélkül fut tovább.
A Fidesz teljes győzelmet hirdet, a Tisza-kormány hallgat, a Mi Hazánk sajtója kommentár nélkül közli a hírt. Mindhárom reakció mást hallgat el, ezért érdemes a határozatot pontosan szétszálazni.
Az előzményekről korábbi cikkünkben részletesen írtunk, hogy hét rendőr csengetett be hajnalban a Megafon egykori véleményvezéréhez egy felindult videó miatt, amelyben félmillió magyart vizionált Orbán Viktor kiszabadítására. A mostani cikk arról szól, mit jelent a szabadulás jogilag, továbbá ki mit kezd vele politikailag.
Mit mondott ki pontosan az ügyészség?
A főügyészség a gyanúsítás elleni panasznak helyt adott. A közlemény szerint a gyanúsítás közlésére nem kerülhetett volna sor, mert a terrorcselekmény elkövetésével fenyegetés megalapozott gyanúja nem állt fenn. A vádhatóság tehát kimondta: a rendőrség jogsértően gyanúsította meg Szakács Istvánt.
A határozat másik fele kevesebb figyelmet kap, pedig legalább ennyit nyom a latban. A nyomozás elrendeléséhez elegendő, úgynevezett egyszerű gyanú fennállt, ezért a kutatás, a lefoglalás meg a motozás jogszerű maradt, az ellenük benyújtott panaszt az ügyészség elutasította.
A büntetőeljárás felderítési szakban, gyanúsított nélkül folytatódik. Szakács tehát nem tisztázódott véglegesen, csak a jogsértő gyanúsítás alól szabadult.
Ki mit mond Szakács István szabadulásáról
Fidesz: Pista nem terrorista
A párt közleménye szerint az influenszer „bűne” annyi volt, hogy egy videóban megvédte Orbán Viktort, az ügy pedig a Tisza-önkény bizonyítéka (Mandiner, július 17.). Orbán Viktor már az előállítás napján azt írta: „Ma ő, holnap te”. Czunyiné Bertalan Judit Védvonal néven jogvédő hálózatot hirdetett, Deutsch Tamás a belügyminiszter távozását követeli, Szakács pedig július 10-én már a párt önkényellenes tüntetésén szerepelt.
A győzelmi jelentésből két elem hiányzik, hogy a házkutatást a főügyészség jogszerűnek találta, a nyomozás pedig nem ért véget.
Tisza-kormány: jogszerűség, aztán csend
Pósfai Gábor belügyminiszter július 8-án azt közölte, hogy a nyomozó hatóság önállóan, a jogszabályoknak megfelelően járt el, ráadásul minden érdemi lépését az ügyészséggel egyeztette.
A főügyészség másnap cáfolta az utóbbi állítást, hogy a rendőrség önállóan döntött, július 7-én csupán telefonon tájékoztatta a vádhatóságot (HVG, július 9.). A július 17-i határozatra a kormány és Magyar Péter lapzártánkig nem reagált. A hallgatás beszédes, mert a belügyi tárca korábbi közlése így cáfolat alatt maradt.
Mi Hazánk: a rendőrállamozástól a szűkszavú tényközlésig
A Magyar Jelen az előállítást még a rendőrállam kiépítéseként, megtorlásként keretezte, a szabadulásról szóló hírt viszont már kommentár nélkül, az MTI közleménye alapján hozta (Magyar Jelen, július 8. és 17.).
Toroczkai László meg a pártvezetés saját nyilatkozatot nem tett közzé. A mozgalom láthatóan a kormánykritikát viszi tovább, a fideszes véleményvezér melletti nyílt kiállást viszont kerüli.
Mit lát a külföldi sajtó
A nagy nemzetközi lapok, a Reuters, a Politico vagy a Guardian eddig nem foglalkoztak az üggyel. Az önkényuralmi keretezést egyedül az angol nyelvű, Fidesz közeli Hungary Today (Magyarország) vitte ki „arbitrary rule” címmel. A nemzetközi csend maga is adat, hogy a magyar jogállami vitákra érzékeny külföldi sajtó egyelőre nem lát rendszerszintű fordulatot egyetlen influenszer ügyében.
Mit mutatnak az adatok: a gyanúsítás és a házkutatás két külön mérce
Az idővonal önmagában sokat elmond. Szakács június végén, saját bevallása szerint ittasan tette közzé a videót, a Nemzeti Nyomozó Iroda július 3-án nyomozást indított, erről pedig értesítette az ügyészséget. Július 7-én a rendőrség elrendelte a kutatást, a lefoglalást és a motozást, másnap hajnalban végrehajtotta, Szakácsot előállította, majd terrorcselekmény elkövetésével fenyegetés bűntettével gyanúsította meg. Július 9-én a főügyészség cáfolta a belügyi tárca egyeztetésről szóló közlését, július 17-én pedig kimondta, hogy a gyanúsítás megalapozatlan volt.
A jogi kulcs a két gyanúfokozat közti különbség. A házkutatáshoz elegendő az egyszerű gyanú, vagyis a bűncselekmény lehetőségére utaló adat, a gyanúsításhoz viszont megalapozott, személyre szóló bizonyíték kell. A mostani határozat pontosan ebbe a sávba esett, hogy az első feltétel teljesült, a második nem. Jogászok, köztük Magyar György, már a házkutatás után túlreagálásról beszéltek, mert az üres beszéd nem büntetendő (HVG, július 10.).
Mit jelent Szakács István ügye az átlagembernek
A döntés kétirányú üzenetet hordoz. A megnyugtató fele az, hogy az intézményi fék működött: a vádhatóság kilenc nap alatt kimondta a rendőrségi túllépést, méghozzá egy kormánykritikus hangadó javára.
A nyugtalanító fele az, hogy egy indulatos poszt után bárkinél jogszerű lehet a hajnali házkutatás, hiszen ahhoz az egyszerű gyanú is elég. Aki tavaly a Majka ügyben legyintett, vagy most Szakácsnál tapsolt, annak érdemes belegondolnia, hogy a mérce legközelebb rá is vonatkozhat.
A Polkorrekt véleménye
A rendőrség túllőtt a célon, az ügyészség korrigált, a kormány pedig máig adós a válasszal, miért állított a belügyi tárca olyat, amit a vádhatóság másnap megcáfolt.
A Fidesz győzelmi jelentése ugyanennyire féligazság, mert a házkutatás jogszerű maradt, a nyomozás pedig folytatódik. Mi ugyanazt kérjük számon minden kormányon: a vélemény nem rendőrségi ügy, a mérce pedig nem pártkérdés.
