Békési aszály: veszteséges aratás, kiszáradó Körösök, hivatali papírháború

A békési aszály idén nem egyszerűen gyenge termést hoz, hanem a beol.hu beszámolója szerint szinte teljesen veszteségessé teszi a termelést, mert a zsugorodó hozamok alacsony felvásárlási árakkal találkoznak. A HungaroMet térképei alapján az Alföld több részén 100 millimétert meghaladó vízhiány alakult ki, a legrosszabb helyzet pedig éppen Kelet- és Délkelet-Magyarországon van, ahol a mezőgazdaság a megélhetés alapja.
A gazdák közben nemcsak az éggel, hanem a hivatali határidőkkel is versenyt futnak, hogy legalább a támogatásaikat ne veszítsék el.
Mekkora kárt okoz a békési aszály?
A kombájnok már júniusban lesújtó képet hoztak. Bozó József, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara vármegyei alelnöke a beol.hu-nak elmondta, hogy az őszi árpa aratása akkor a vármegye felénél tartott, az eredmények pedig rendkívül nagy szórást mutattak. Volt, ahol alig termett árpa, a búzán pedig már messziről látszottak a szárazság pusztító nyomai.
A kondorosi gazdálkodó, Óvári Csaba arról számolt be a lapnak, hogy több határrészben ki is tárcsázták az őszi árpát, mert a további nevelése csak veszteséget termelt volna.
A csapadékhiány alattomos ellenfél. A Csabai Raktárszövetkezet telepvezetője, Bozsár Tamás szerint a talaj annyira kiszáradt, hogy a júliusi záporok vize szinte azonnal eltűnik benne, miközben a záporok szeszélye miatt Békéscsaba környékén esett, Gyula térségében viszont sokan csalódottan nézték az elvonuló felhőket. A gazdák ráadásul kettős nyomás alatt dolgoznak, hogy a termés gyengül, a gyomok és a kártevők viszont virulnak, ezért a növényvédelmi költségeken nem lehet spórolni.
Aratás a nullszaldó alatt
A veszteség nem csak a hozamokon múlik. A behir.hu beszámolója szerint a gépek felkészülten fordultak rá a szezonra, a gazdák arca mégsem felhőtlen, mert a gyenge termés alacsony felvásárlási árakkal párosul, így a termelés szinte teljesen ráfizetéses. A májusban lehullott 30-40 milliméter eső a beol.hu szerint annyiban aranyat ért, hogy a kukorica és a napraforgó fejlődését segítette, a mélyebb talajrétegek feltöltéséhez viszont messze nem volt elég.
Az idei év lefolyása ráadásul felborította a megszokott naptárt. A növények idő előtt öregszenek, ezért az aratás helyenként két héttel korábban indult a szokásosnál, ami a tapasztalatok szerint szinte biztosan kisebb termést jelent. A gazdálkodó így egyszerre veszít a mennyiségen, az áron és az előre kifizetett költségeken. Aki hitelből vett vetőmagot és műtrágyát, annak az idei szezon nem rossz év lesz, hanem egzisztenciális kérdés.
Kiszáradó Körösök, tiszai mentőöv
A vízkészletek oldaláról sem érkezik felmentés. A Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság a beol.hu-nak arról számolt be, hogy a Körösök vízrendszerében tartósan alacsony természetes vízhozamok jellemzők, a térség ellátásában ezért a tiszai vízpótlás játszik meghatározó szerepet. Július elején a Berettyóba Bakonszegnél 4,7, a Hármas-Körösbe az Árvízkapunál 15,5 köbméter víz érkezett másodpercenként, jórészt átvezetett készletekből.
Az igazgatóság a korábbi aszályos évek gyakorlata szerint naponta készíti el a vízforgalmi ábrát, amelyen az öntözőrendszerek, az ökológiai vízpótlások és a vízátadások igényei követhetők nyomon. A gondos könyvelés fontos, de a lényeget nem fedheti el, hogy a rendszer mesterséges lélegeztetésen van, a saját vízgyűjtő már nem tartja el a vármegye mezőgazdaságát. Egy ennyire kitett térségben minden elmaradt víztározó és öntözésfejlesztés kamatostul üt vissza.
A békési aszály másik frontja: a hivatal
A természet csapásai mellé adminisztratív teher is társul. A beol.hu beszámolója szerint az Agrárminisztérium és a Magyar Államkincstár frissítette a vis maior bejelentés hivatalos útmutatóját, hogy a termelők hibamentesen nyújthassák be kérelmüket, ha a szárazság miatt nem tudják teljesíteni valamelyik támogatási kötelezettségüket. A tét nem apróság, hogy aki elmulasztja vagy elrontja a vis maior bejelentés határidős beadását, az a támogatásától is eleshet.
Az átlag ember szemszögéből ez a rendszer feje tetejére állt logika. A gazda a kiégett tábla mellől bizonygatja papíron, hogy tényleg nem esett az eső, miközben a terméskiesés ténye a műholdképekről és a hatósági mérésekből is nyilvánvaló. A károsultat segítő eljárásnak egyszerűnek és automatikusnak kellene lennie, nem újabb versenyfutásnak a határidőkkel.
A szakemberek a beol.hu szerint azt tanácsolják, hogy minden érintett mielőbb tájékozódjon, senki ne várja meg az utolsó pillanatot. A tanács jó szándékú, mégis árulkodó: egy jól működő rendszerben nem a károsultnak kellene résen lennie, hanem az államnak kellene magától odaérnie a bajba jutott termelőhöz.
Ki felel az elmaradt öntözésfejlesztésért?
A megyei lap pontosan rögzíti a gazdák kétségbeesését, a felelősségi kérdést viszont következetesen megkerüli. Pedig a mostani helyzet nem idei találmány: a beol.hu maga írja, hogy az aszály az elmúlt években is többször okozott jelentős károkat a vármegyében, a szakemberek pedig 2026-ot ismét a szélsőségek évének tartják. Ha egy térségről évtizedek óta tudható, hogy az ország legaszályosabb vidéke, akkor az öntözési kapacitások és a vízvisszatartás hiánya nem sorscsapás, hanem elmulasztott döntések sorozata.
Ez a számonkérés minden kormányra vonatkozik. A korábbi kabinetek látványberuházásokra találtak forrást, a mezőgazdasági vízgazdálkodás átfogó fejlesztésére nem, az új kormánynak pedig hamarosan bizonyítania kell, hogy az aszálykezelés nála több lesz útmutató-frissítésnél. A békési gazda nem részvétet vár, hanem csatornát, tározót, kiszámítható kárenyhítést. Amíg ezek hiányoznak, addig minden nyár orosz rulett marad a vármegye földjein.
A Polkorrekt véleménye
Békés vármegyében a klímaváltozás nem jövő idő, hanem az idei aratási mérleg. A veszteséget most a gazdák viselik egyedül, pedig a kockázat közös, hogy ha a délkelet-alföldi élelmiszertermelés összeroppan, azt az egész ország a boltban fizeti meg. Egyenlő mércével mérünk: az öntözésfejlesztést évtizedek óta halogató mindenkori kormányzat felelőssége, hogy a vis maior papírokon kívül végre vizet is adjon a földeknek.





