MFB: Matolcsy embere ül a 645 milliárdos uniós pénzcsap mellé

A július 14-i Magyar Közlönyben kihirdették az MFB működését átszabó 2026. évi XXIX. törvényt. Ugyanabban a lapszámban a kormány el is rendelte a bank 644 978 525 135 forintos tőkeemelését a helyreállítási alap forrásaiból. Az uniós pénz tehát tényleg megérkezik, és valóban az MFB lesz a fő elosztócsatorna.

A bankot azonban egy hónapja olyan vezér irányítja, aki Matolcsy György jegybankjában évekig az alapítványi közadatok kiadásáért felelt, miközben azokat titkolták.

Miért kellett új MFB-törvény?

A törvény indokolása nem köntörfalaz, hogy a módosítás az európai uniós források hatékony felhasználásának biztosítása érdekében született. Az Európai Bizottság július 13-án hagyta jóvá, hogy a helyreállítási terv pénzének egy részét tőkeemelésként az MFB-be tegyék, a kapcsolódó feltételeket pedig augusztus 31-ig kell teljesíteni.

A parlament már július 7-én elfogadta a törvényt, amely a kihirdetést követő ötödik napon hatályba is lépett.

A lényeges új szabályok a következők

• • a HET forrásból finanszírozott programoknál az MFB minden esetben közzéteszi az ügyfél nevét és az ügylet összegét;
  • uniós forrást csak az újonnan felállított kockázatvállalási-kockázatkezelési bizottság előzetes véleménye alapján lehet felhasználni;
  • a bank csak átlátható, beazonosítható tulajdonosi hátterű szervezeteknek nyújthat hitelt, kezességet vagy garanciát;
  • a pénzügyi közvetítőket és alapkezelőket nyílt, nyilvános eljárásban kell kiválasztani, a programok piaci indokoltságát nyilvános elemzéssel kell alátámasztani;
  • az állam csak nyilvános kormányhatározattal vállalhat készfizető kezességet az MFB javára;
  • politikusok, kormánytisztviselők és lobbisták a jogviszonyuk alatt és utána még hat hónapig nem ülhetnek a bank és leányvállalatai vezető testületeiben;
  • az igazgatóság tagját a miniszter csak a felügyelőbizottság részletesen indokolt javaslatára hívhatja vissza, és az igazgatóság maga választja meg az elnökét.

Ugyanez a törvény helyezte hatályon kívül a fővárosi önkormányzat csődjének elkerüléséről szóló 2025-ös hiteltörvényt is, az indokolás szerint a Fővárossal való együttműködés rendezése érdekében, hogy 644,9 milliárd forint érkezik az MFB-be.

Az 1225/2026. (VII. 14.) Korm. határozat 644 978 525 135 forint egyszeri átcsoportosítását rendeli el az RRF Nemzeti Hatóság előirányzatáról a tőkeemelés céljára, július 20-i határidővel, Magyar Péter miniszterelnök aláírásával.

A jóváhagyott, módosított helyreállítási terv szerint a pénz kis és középvállalkozások finanszírozására, lakhatási programokra és tőkebefektetésekre megy, hitel, garancia és támogatás formájában. A tét nem apróság, hogy az előzetes számítások szerint a program 2030-ig fél százalék körüli többletet adhat a GDP-nek.

Vezetőcsere, botránnyal fűszerezve

A törvény és a pénz előtt egy hónappal, június 11-én Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter leváltotta az MFB teljes vezetését. Távozott Kovács Zsolt elnök-vezérigazgató, aki mindössze kilenc hónapig ült a székben, és korábban a Tiborcz Istvánhoz köthető Magyar Posta Biztosítót vezette. Átmeneti igazgatóság és felügyelőbizottság állt fel, az új elnök-vezérigazgató pedig Gerendás János lett.

És itt kezdődik a botrány. Gerendás 2010 és 2013 között Matolcsy György nemzetgazdasági minisztériumában volt helyettes államtitkár, majd több mint tizenegy évet töltött a Matolcsy vezette MNB-ben monetáris politikai, később statisztikai igazgatóként.

A sajtó szerint részt vett a jegybanki alapítványok létrehozásában, és abban az időszakban felelt a közadatok kiadásáért, amikor az alapítványok adatait eltitkolták a nyilvánosság elől. Ez az a vagyonvesztési ügy, amelyet a Tisza Párt a kampányban a legnagyobb rablásnak nevezett, hogy az MNB alapítványa a sajtóban megjelent elemzések szerint a teljes, 266 milliárdos alapítói vagyonát elveszítette.

Kapitány a bejelentésben átfogó auditot és az uniós források fogadásához szükséges átalakítást jelölte meg első feladatként, és transzparens, költséghatékony szakmai munkát vár az új vezértől. A Matolcsy kapcsolatról és az alapítványi titkolózásban játszott szerepről egy szót sem szólt.

A NER házi bankja volt, most bizonyíthat

Az MFB rossz híre nem most keletkezett. A Transparency International számításai szerint a bank 2025-ig mintegy 2180 milliárd forintot juttatott NER közeli cégekbe és magántőkealapokba, és ezeknek az alapoknak a végső haszonélvezőit a mai napig nem lehet tudni. Az új törvény éppen ezt a kaput zárja be, hogy ismeretlen tulajdonosi hátterű szereplőkkel a bank többé nem üzletelhet.
A papíron minden stimmel. A kérdés az, hogy a nyilvánosságnak tett ígéretekből mennyi valósul meg, amikor az első kínos ügyfélnevet kellene közzétenni.

A Polkorrekt véleménye

Kettős kép ez, és mindkét felét ki kell mondani. A törvény jó irányba megy, hogy névre és összegre lebontott közzététel, nyílt kiválasztás, politikusmentes igazgatóság. Ilyen szabályokat az előző kormány másfél évtized alatt sem írt le, miközben az MFB-n keresztül ezermilliárdok találtak utat ismeretlen zsebekbe.

Csakhogy az átláthatóság őrének most azt nevezték ki, aki évekig a titkolózás kapuját őrizte az MNB-nél. A kisember ezt úgy hívja, hogy kecskére káposztát. A Tisza-kormány a Matolcsy-klán elleni haraggal nyerte a választást, és most Matolcsy egykori bizalmasára bízza az ország legnagyobb uniós pénzcsapját.

Lehet, hogy Gerendás kiváló szakember. De a bizalmat nem az önéletrajz adja vissza, hanem a gyakorlat, hogy akkor hiszünk az új MFB-nek, ha az első szerződéseknél tényleg ott lesz a neve, összege, nyertese mindennek. Ha nem lesz ott, akkor csak a cégtábla cserélődött, és a számlát megint mi fizetjük.