Válság és történelmi mélypont – Merz leváltásának forgatókönyvéről ír a német sajtó

A Német Kereszténydemokrata Unió (CDU) befolyásos köreiben a reformokkal kapcsolatos problémák és a történelmi mélyponton lévő népszerűségi mutatók miatt egy rendkívül robbanásveszélyes forgatókönyv kering Friedrich Merz kancellár (a CDU elnöke) esetleges leváltásáról – írja a Bild című lap.

Merz esetleges leváltásáról a párt vezetősége és más prominens kereszténydemokraták között is szó esett. A lap szerint egyelőre nincs szó konkrét tervekről. Szűkebb körökben inkább csak a leváltás lehetőségét fontolgatták, tisztában lévén a hatalmas politikai kockázattal, többek között azzal, hogy az új kancellár is kudarcot vallhat.

A konstruktív bizalmatlansági indítvány lehetősége

A Bundestag bármikor többségi szavazással új kancellárt választhat – magyarázta Josef Franz Lindner, az augsburgi egyetem professzora. A „konstruktív bizalmatlansági indítvány” lehetőségét a német alaptörvény 67. cikkének 1. bekezdése írja elő. Eszerint a Bundestag csak egyféle módon fejezheti ki bizalmatlanságát a kancellár iránt: ha abszolút többséggel megválasztja utódját, és a szövetségi elnökhöz fordul azzal a kéréssel, hogy távolítsa el a hivatalban lévő kancellárt tisztségéből. Ehhez nincs szükség új választásokra. Ha a kancellár lemond, az új jelöltet a szövetségi elnöknek kell jelölnie, és a Bundestagnak kell megválasztania.

A Bild azonban megjegyzi, hogy a gyakorlatban a jelenlegi kancellár leváltása kockázatos politikai lépés lenne, amelynek sikere elsősorban magától Merztől függne: vagy önként, vagy a párt belsejéből érkező erős nyomás hatására kellene távoznia tisztségéből. Ehhez a CDU befolyásos tartományi miniszterelnökeihez is fordulniuk kell, mint például Hendrik Wüst (Észak-Rajna-Vesztfália), Boris Rhein (Hessen) és Michael Kretschmer (Szászország).

A kancellár lemondási hajlandóságát illetően eltérőek a vélemények. Egy a kancellárt jól ismerő forrás szerint Merz nagyon komolyan veszi a kritikát, és feladhatja, ha a reformok kudarcot vallanak.

Egy másik forrás nem ért egyet ezzel, és biztos abban, hogy a kancellár kitart, és önként nem fogja elhagyni azt a posztot, amiért küzdött.

Ki lehet az utód? Elégedetlenség a koalícióban

Merz esetleges leváltása esetén a kancellári posztra legfőbb esélyesként Észak-Rajna-Vesztfália miniszterelnökét, Hendrik Wüstöt emlegetik. Ő 2021 óta vezeti Németország legnépesebb tartományát, és az INSA ranglistáján a harmadik helyet foglalja el – alig előzi meg a Keresztényszociális Unió (CSU) vezetőjét, Markus Södert, és jelentősen megelőzi Merzt.

A Bild információi szerint a Bundestag SPD-frakcióján belüli elégedetlenség is olyan nagy, hogy még a frakció magas rangú tagjai is fontolgatják ezt a forgatókönyvet.

Merz leváltásához egy feltételnek kell teljesülnie: a szociáldemokratáknak támogatniuk kell a CDU új jelöltét, kancellárrá kell választaniuk, és meg kell őrizniük a koalíciót.

Májusban a Politico arról írt, hogy Merz apparátusa tele van tanácsadókkal, de nincsenek igazi szövetségesei: nincsenek lojális támogatói és közvetlen környezete az irodán kívül.

Elmaradt reformok és belső kritikák

Az ígért energiaadó-csökkentés végül nem valósult meg, ahogyan a kancellár által bejelentett „reformok ősze” sem. Továbbra is fennállnak a nagyobb léptékű gazdasági problémák: a magas energiaárak, a magas adók, az ellenőrzés alól kicsúszott bürokrácia és a deindusztrializáció.

Ahogy a Politico megjegyezte, Merz sok német számára a volt kancellárra, Angela Merkelre kezdett emlékeztetni, de a CDU volt szövetségi minisztere azt állította: ez a hasonlat igazságtalan, mivel Merkel soha nem engedte volna, hogy a koalíciós partnerek sarokba szorítsák, és gyengének mutassa magát.

„Friedrich Merz úgy szerezte meg a kancellári posztot, hogy olyan álláspontokat képviselt és olyan ígéreteket tett, amelyek ellentmondanak a jelenlegi kormányzását meghatározó álláspontoknak és intézkedéseknek. Nyitott kérdés, hogy ez a méretében példátlan szakadék hogyan fogja befolyásolni országunk politikai kultúráját” – hangsúlyozta Christian Lindner volt pénzügyminiszter.

A múlt hónapban Merz a Der Spiegelnek adott interjújában azt mondta, hogy lejárt az az idő, amikor Németország egyszerűen csak sodródhatott a jólét légkörében. Szavai szerint ő az első kancellár húsz éve, aki nyíltan azt mondja a németeknek: a jólétről szóló illúziónk nem fog fennmaradni.

Egy képzeletbeli 0-tól 100-ig terjedő skálán a kancellár a munkája hatékonyságát még 50-re sem értékelte, mivel a kormánynak hiányoznak azok a bizonyítékok, amelyek alátámasztják, hogy valóban sikerülnek a nagy reformok.

A politikai viták és a gazdasági reformok alakulását Friedrich Merz politikai beszédeiből is megismerhetjük, mint amilyen ez a német ipari eSummit konferencián elmondott kancellári felszólalás is, amely jól tükrözi a kormányzati kommunikáció hangsúlyait a gazdasági nehézségek közepette.