Politikai leszámolás vagy igazságtétel? Öt vizsgálóbizottsággal és a „Lex Orbánnal” indít a parlamentben a Tisza Párt

Kedd délután, az ünnepi hétvége után megkezdi munkáját az Országgyűlés, amely a kormányváltás óta az egyik legfeszültebb ülésnapnak ígérkezik.

A menetrend Magyar Péter miniszterelnök napirend előtti felszólalásával indul, amelyet azonnal követ a korábbi kormányzati ciklusok ügyeit firtató öt vizsgálóbizottság felállítása, Kocsis Máté mentelmi jogának felfüggesztése, valamint az Orbán Viktor politikai visszatérését megakadályozni hivatott alaptörvény-módosítás vitája.

A parlament elé kerülő határozati javaslatok és a napirend alapján a Tisza-kormány nem vesztegeti az időt: azonnali, rendszerszintű elszámoltatási hullámot indítanak a parlamenti falak között, miközben az ellenzékbe szorult Fidesz–KDNP szerint az intézkedések a legsötétebb ötvenes évek politikai meghurcolásait idézik.

Öt fronton indul az elszámoltatás: Vita nélkül döntenek a bizottságokról

A napirend elfogadása és az új kabinet tagjainak interpellációja után a képviselők öt olyan vizsgálóbizottság létrehozásáról határoznak, amelyeket a Tisza Párt frakciója kezdeményezett a múltbeli visszaélések feltárására. Az országgyűlési törvény értelmében ezekről a parlament vita nélkül, azonnali szavazással dönt.

• A vizsgálóbizottságok az alábbi kulcsterületekre fókuszálnak:
• A gyermekvédelmi rendszerben tapasztalható rendszerszintű válság feltárása.
• A kegyelmi ügy hátterének és közvetlen felelőseinek nevesítése.
• A spontán privatizációs folyamatok és a nemzeti közvagyon elvesztésének kivizsgálása.
• A Magyar Nemzeti Bank (MNB) működésével kapcsolatos korábbi visszaélések felgöngyölítése.
• A végrehajtói karban történt visszaélések és korrupciós ügyek részletes vizsgálata.

Kocsis Máté lemond a mentelmi jogáról, érkezik a kétciklusos korlát

A keddi ülésnap másik neuralgikus pontja Kocsis Máté fideszes frakcióvezető mentelmi ügye lesz. A politikus a „Józan ész” című műsorban kijelentette, hogy ő maga is meg fogja szavazni a saját mentelmi jogának kiadását.

„Szemben Magyar Péterrel, én nem bújok a mentelmi jogom mögé” – szúrt oda a miniszterelnöknek a kormánypárti politikus.

Szerdán kilenc órakor az alaptörvény tizenhatodik módosításának vitájával folytatódik a munka, amelyet Melléthei-Barna Márton, a miniszterelnök sógora nyújtott be. A javaslat legfontosabb eleme, hogy két ciklusban maximálná a miniszterelnöki mandátumot.

A szabályozás ráadásul visszamenőleges hatályú lenne, így a jogszabály közvetlenül Orbán Viktorra is vonatkozna – gyakorlatilag eltiltva őt egy újabb kormányfői pozíciótól. Míg a Tisza Párt a hatalomkoncentráció megtörésével indokolja a lépést, a kritikusok szerint a kormányoldal egyszerűen Orbán Viktor visszatérésétől tart.

Gulyás Gergely: A Tisza Párt ezzel előkészíti a migrációs paktumot

Az alaptörvény-módosítás nemcsak a miniszterelnöki pozíciót érinti: rendelkezik a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetéséről, és nemzeti vagyonná nyilvánítja a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekva) vagyonát is.

Gulyás Gergely korábbi miniszter éles kritikával illette a tervezetet, különösen az alaptörvény R) cikk (4) bekezdésének teljes törlését. Gulyás szerint a kormánytöbbség ezzel felszámolja azt az alkotmányos alapot, amely eddig jogilag lehetővé tette az európai migrációs paktum elutasítását és a hatékony fellépést az illegális bevándorlással szemben. A politikus úgy véli, ebből egyértelműen következik, hogy a Tisza-kormány hosszabb távon el akarja fogadni a brüsszeli migrációs csomagot, ami teljesen szembemegy Magyar Péter azon kampányígéretével, miszerint nem változtatnak a korábbi szigorú migrációs politikán.