Történelmi bocsánatkérés: XIV. Leó pápa elismerte a Vatikán felelősségét a rabszolgatartás legitimálásában

Történelmi jelentőségű bocsánatkérést fogalmazott meg hétfőn XIV. Leó pápa a Szentszék rabszolgatartást legitimáló történelmi szerepe miatt.

A katolikus egyházfő elítélte, hogy az egyház évszázadokon át elmulasztotta a rabszolgaság megbélyegzését, a Vatikán múltbéli bűneit pedig a „keresztény emlékezet sebének” nevezte – jelentette az Associated Press (AP).

Bár a korábbi pápák már bocsánatot kértek a keresztények részvételéért a transzatlanti rabszolga-kereskedelemben, arra még soha nem volt példa, hogy a Vatikán mindenkori feje nyilvánosan elismerje és megbánja a korábbi pápák közvetlen felelősségét. A múltban ugyanis több pápai bulla is kifejezett felhatalmazást adott az európai uralkodóknak a hitetlenek leigázására és rabszolgasorba taszítására.

Az első amerikai pápa személyes és történelmi enciklikája

A történelem első Egyesült Államokból származó pápája – akinek családtörténetében egyaránt találni rabszolgákat és rabszolgatartókat is – első hivatalos enciklikájában, a hétfőn kiadott „Magnifica Humanitas” (Csodálatos Emberiség) kezdetű körlevelében rögzítette a bocsánatkérést.

A fekete-amerikai katolikusok, jogvédő aktivisták és történészek már évtizedek óta követelték a Szentszéktől, hogy az egyéni keresztények bűneinek emlegetésén túlmutatva, intézményesen is gyakoroljon önkritikát a gyarmatosítás korabeli emberkereskedelemben játszott szerepéért.

Párhuzam a múlt bűnei és a mesterséges intelligencia között

A monumentális pápai manifesztum központi témája valójában az emberiség védelme a digitális korban, azon belül is a mesterséges intelligencia (MI) térnyerésének árnyékában. A katolikus egyházfő nem véletlenül hozta fel a rabszolga-kereskedelem történelmi bűneit: párhuzamot vont a múlt és a jelen közé, figyelmeztetve a digitális forradalom által generált „új rabszolgasági és gyarmatosítási formákra”.

A dokumentumban XIV. Leó pápa határozott lépéseket sürget. Szigorú globális szabályozást követel, szerinte az MI-fejlesztéseket szigorú állami és nemzetközi keretek közé kell szorítani.  A technológia fejlesztőinek a profitmaximalizálás helyett az emberiség közös javát kell szolgálniuk. Kijelentette, hogy az MI-nek a munkaerőpiacra és a hadviselésre gyakorolt hatásait kontroll alatt kell tartani, hogy az ne vezessen az emberi méltóság újbóli sárba tiprásához.