Kútba eshet Mark Rutte nagy terve: Több kulcsfontosságú NATO-tagállam blokkolja Ukrajna kötelező finanszírozását
Komoly belső ellenállásba ütközött Mark Rutte NATO-főtitkár legújabb javaslata, amely kötelező érvénnyel írná elő a szövetséges államoknak, hogy nemzeti össztermékük (GDP) legalább 0,25%-át Ukrajna katonai támogatására fordítsák.
A The Telegraph diplomáciai forrásokra hivatkozva arról számolt be, hogy a kezdeményezést éppen a legnagyobb nyugati és dél-európai partnerek – köztük az Egyesült Királyság, Franciaország, Spanyolország, Olaszország és Kanada – torpedózták meg.
A NATO-főtitkár azt remélte, hogy a javaslatot hivatalosan is el tudják fogadtatni a szövetség közelgő, ankarai csúcstalálkozóján. Rutte azonban a napokban zárt körben elismerte, hogy a konszenzus hiánya miatt a tervet valószínűleg be sem nyújtják jóváhagyásra.
„Nem hiszem, hogy ezt a javaslatot előterjesztik” – fogalmazott a főtitkár a konkrét tagállamok megnevezése nélkül.
Mivel a NATO-ban minden stratégiai döntéshez teljes egyhangúságra van szükség, néhány nagy tagállam ellenállása is elegendő a kezdeményezés elbukásához.
Egyenlőtlen tehermegosztás: a bírálatok kereszttüzében a nagyhatalmak
A feszültség hátterében az Ukrajnának nyújtott katonai segélyek aránytalan eloszlása áll. Bár a háború kitörése óta abszolút értékben az Egyesült Államok (115,4 milliárd euró), Németország (25,3 milliárd euró) és az Egyesült Királyság (20 milliárd euró) adták a legtöbb támogatást, a gazdasági teljesítményükhöz mérten a nagy nyugati országok jócskán elmaradnak a Keir Starmer brit miniszterelnök által is emlegetett elvárásoktól.
A Kieli Világgazdasági Intézet adatai rávilágítanak a tagállamok közötti szakadékra. Nagy-Britannia katonai hozzájárulása jelenleg a GDP-jének mindössze a 0,1%-át teszi ki, dacára az évi 3 milliárd fontos támogatási ígéretnek. Kanada (14 milliárd euró), Franciaország (7,9 milliárd euró), Olaszország (4,1 milliárd euró) és Spanyolország (2,2 milliárd euró) teljesítményét szintén éles kritika éri a szövetségen belül az alacsony GDP-arányos vállalások miatt.
Miközben a skandináv és a balti államok (amelyek közül legalább hét tagállam már most is a GDP-je több mint 0,25%-át küldi Kijevnek) túlvállalják magukat, addig a dél-európai és a nagyobb nyugat-európai partnerek lényegesen kevesebb forrást mozgósítanak.
Megháromszorozódott volna a kijevi büdzsé
A Politico diplomáciai forrásai szerint Rutte a javaslatot először a NATO-nagykövetek egy zártkörű ülésén vetette fel, azzal a céllal, hogy a Kijevnek nyújtott nyugati támogatásokat „következetessé és kiszámíthatóvá” tegye. Az ötlet eredetileg magától Volodimir Zelenszkij ukrán elnöktől származott.
Amennyiben a 0,25%-os kötelező kvótát elfogadták volna, az Ukrajnának szánt éves szövetségesi segélyek összege a jelenleginek csaknem a háromszorosára, évi 143 milliárd dollárra ugrott volna.
Ez a forgatókönyv azonban a jelenlegi gazdasági és politikai realitások mellett végleg lekerülni látszik a napirendről.
Moszkva az üggyel kapcsolatban többször is megerősítette álláspontját: az orosz vezetés szerint a fegyverszállítások és a katonai segélycsomagok növelése nem változtat a konfliktus kimenetelén, csupán meghosszabbítja a háborút és a pusztítást.
