Alexander Stubb: Csak akkor nyitjuk meg az orosz határt, ha Moszkva garanciát ad a migrációs fegyver leállítására

Finnország csak abban az esetben hajlandó újra megnyitni az Oroszországgal közös határátkelőit, ha Helsinki hivatalos és egyértelmű biztosítékot kap a moszkvai politikai vezetéstől arra vonatkozóan, hogy a harmadik országokból érkező bevándorlókat nem használják többé fegyverként az ország ellen

– jelentette ki Alexander Stubb finn elnök az Yle Radio Suomi műsorában.

A finn államfő egy hallgatói kérdésre válaszolt, amely azt firtatta, hogy míg Finnország hermetikusan lezárta a keleti határait, addig a szomszédos Észtország miért képes továbbra is nyitva tartani három határátkelőhelyét anélkül, hogy tömeges migrációs nyomással szembesülne.

Stubb hangsúlyozta, hogy a hibrid fenyegetés nem szűnt meg a térségben, amit litvániai állami látogatása is megerősített, ahol a litván–fehérorosz határon a mai napig komoly problémákat okoz az irányított illegális bevándorlás.

Finnország még 2023 őszén döntött a határátkelők fokozatos bezárásáról, miután hirtelen megugrott a menedékkérők száma. A korlátozásokat később határozatlan időre meghosszabbították. Helsinki azzal vádolja Moszkvát, hogy szándékosan szervezi és szállítja a migránsokat a finn határhoz, hogy ezzel destabilizálja az északi országot. Az orosz diplomácia az elejétől fogva visszautasítja ezeket a vádakat.

Alexander Stubb lehet az Európai Unió főtárgyalója Moszkvával?

A határkérdés mellett a finn elnök személye egy másik, globális horderejű diplomáciai folyamatban is előtérbe került. A Helsingin Sanomat információi szerint az Európai Unióban már megkezdődtek az előkészületek egy esetleges Moszkvával való közvetlen párbeszéd indítására az ukrajnai konfliktus rendezése érdekében. Bár a hivatalos kapcsolatfelvételről még nem született döntés, a lap forrásai szerint a finn elnök, Alexander Stubb az európai tárgyalócsoport vezetői pozíciójának egyik legesélyesebb jelöltje.

A The New York Times korábban arról számolt be, hogy az EU-tagállamok külügyminisztériumai egy ciprusi találkozón egyeztetnek egy különleges oroszországi követ kinevezéséről, valamint Brüsszel „vörös vonalainak” és a lehetséges tárgyalási napirendnek a meghatározásáról.

A Financial Times (FT) szerint az EU-ban komoly aggodalmat szül, hogy ha Európa kimarad a rendezési kísérletekből, akkor a Washington és Moszkva közötti esetleges megállapodások Brüsszel és Kijev számára rendkívül kedvezőtlen feltételek mellett születhetnek meg.

Ki képviselheti Európát Putyinnal szemben?

Alexander Stubb mellett több más prominens európai politikus neve is felmerült a potenciális közvetítők között:

• Sauli Niinistö: Finnország korábbi elnöke, aki szintén szerepel a lehetséges jelöltek listáján.
• Angela Merkel: A volt német kancellárt szintén megkeresték a feladattal, ám ő határozottan elutasította a felkérést.
• Mario Draghi: Az Európai Központi Bank (EKB) korábbi elnöke is a kalapban van.
• Kaja Kallas: Az EU külügyi főképviselője a Politico információi szerint maga zárta ki magát a folyamatból, mivel korábbi éles, oroszellenes nyilatkozatai miatt Moszkva vélhetően azonnal elutasítaná a személyét.

Az orosz fél részéről Marija Zaharova, a külügyminisztérium szóvivője kijelentette: Moszkva nyitott a tárgyalásokra, de az európai küldötteknek bírniuk kell saját állampolgáraik bizalmát, és konstruktív hozzáállást kell tanúsítaniuk. Vlagyimir Putyin orosz elnök korábban Gerhard Schröder volt német kancellárt jelölte meg olyan európai tárgyalópartnerként, akivel szívesen egyeztetne.