Gázár 2027: majdnem tele a tároló, mégis a januári számla a legnagyobb kockázat
A magyar földgáztárolókban augusztus közepén annyi készlet állt, amennyi a téli fogyasztás közel hetven százalékát fedezi. A vita mégsem arról szól, lesz-e elég gáz, hanem arról, mennyibe kerül majd.
A holland tőzsdén a gázár augusztus 18-án 63,7 euró közelében járt megawattóránként, ami az év eleji szint több mint kétszerese. Aki a téli számlák sorsát a betárolási grafikonon keresi, rossz helyen kutat.
Amit a gáztárolók töltöttsége megmutat, és amit elfed
Az uniós tárolók augusztus 5-én 58,10 százalékon álltak. A Gas Infrastructure Europe 2011-ig visszanyúló adatsorában ez a legalacsonyabb augusztus eleji érték. Magyarország ennél jobban áll, a hazai töltöttség ugyanekkor 62 százalék fölött járt. Az uniós átlagnál kedvezőbb helyzet valódi előny, önmagában mégis keveset mond arról, mibe kerül majd a hiányzó mennyiség.
A nyilvánosságban ráadásul két különböző mérce keveredik. Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter augusztus 17-én a téli fogyasztás közel hetven százalékáról beszélt, amelyet a fűtési szezon kezdetére csaknem kilencven százalékra emelnének. A 62 százalék ezzel szemben a tárolókapacitás kihasználtságát mutatja. A két adat mást mér, a laikus olvasónak viszont a magasabb szám hangzik megnyugtatóbban.
Ferencz I. Szabolcs, az FGSZ Földgázszállító Zrt. vezérigazgatója júliusban 55 százalékos hazai töltöttségről számolt be. Az első félévben 1,55 milliárd köbméter került a föld alatti tárolókba, ami 52 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi ütemet. A hazai kitermelés 740 millió köbméter körül alakult, a behozatal zöme pedig továbbra is Szerbia felől, a Török Áramlat balkáni ágán érkezett. Az ország tehát fizikailag jól áll, a beszerzés árszerkezete viszont más történet.
A gázár, amit nem kötöttek le
Kapitány István azt állítja, hogy az előző kormány csak 2026 végéig gondoskodott a gázár előzetes lekötéséről, a tél leghidegebb hónapjaira viszont már nem. Érvelése szerint a többletköltség a költségvetést terheli, végül pedig a családoknál és a vállalkozásoknál csapódik le. A tárca most a teljes gázévre kiterjedő árlekötési stratégián dolgozik.
Hortay Olivér fideszes országgyűlési képviselő, energetikai kutató szerint a miniszter szóhasználata már önmagában téves. A gázárat nem lehet „lekötni”, mert a mennyiséget megvásárolják, hosszú távú szerződésben rögzített képlet alapján vagy a tőzsdén, az árkockázatot pedig külön pénzügyi ügyletekkel fedezik. Hortay hozzátette: a további drágulás sok száz milliárd forinttal növelheti az alacsony lakossági árak fenntartásának költségvetési terhét.
Ugyanezt a különbségtételt hangsúlyozza Tóth Máté energiajogász is, akinek hétfői közösségi médiás bejegyzését a Világgazdaság ismertette. Állítása szerint az MVM a hosszú távú szerződésben szereplő mennyiséget megvásárolta és kifizette, az árkockázatot pedig az év eleji alacsonyabb szinteken határidős ügyletekkel fedezte. A 2027-es gázévre vonatkozó fedezeti ügyletek folytatása azonban három és fél hónap alatt elmaradt, miközben a januári határidős jegyzés 62 és 63 euró közé emelkedett. Az állítást hivatalos közlés nem erősítette meg, a megjelölt árszint viszont egybevág a tőzsdei adatokkal.
A drágulás mögött háború áll. A februárban kirobbant amerikai-izraeli-iráni konfliktus, majd a Hormuzi-szoros lezárása a világ cseppfolyósított földgázkínálatának nagyjából ötödét vágta el a piactól. A háború előtt a holland tőzsdei jegyzés 31 euró körül mozgott megawattóránként. Az Energy Aspects elemzése szerint a szoros forgalmának normalizálódása esetén a téli energiaár 60 és 80 euró között maradhat, tartós katari kiesésnél és hideg télnél viszont a november és március közötti átlag 110 euró közelébe kerülhet.
Ki keres a magyar gázbeszerzésen
A magyar állam és a hozzá kötődő nagyvállalatok az elmúlt egy évben több üzletet is kötöttek ugyanazzal a partnerrel. Az MVM CEEnergy 2025 szeptemberében tíz évre szóló megállapodást írt alá a Shell Energy Europe Limiteddel: a brit-holland csoport 2026 januárjától évi mintegy 200 millió köbmétert szállít, összesen 2 milliárd köbmétert. A közlemény a forrást és az útvonalat nem részletezte, iparági várakozás szerint a szállítmány a horvátországi Krk szigetének terminálján keresztül érkezik. Pletser Tamás, az Erste Bank elemzője szerint ez a magyar fogyasztás két-három százalékát fedi le, vagyis kiegészítés, nem kiváltás. A szerződés a forrást bővíti, a gázár alakulásán önmagában keveset változtat.
A Mol idén júliusban a másik irányba lépett, hogy megvásárolja a Shell ciprusi leányvállalatát, a BG Cyprus Ltd.-t, legfeljebb 720 millió dollárért, ami körülbelül 226,8 milliárd forint. A cég 35 százalékos részesedéssel bír a ciprusi 12-es mélytengeri blokkban, amelyhez az Aphrodite gázmező tartozik. A 2011-ben felfedezett lelőhely készletét 104 milliárd köbméterre becsülik. Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója a bejelentéskor azt mondta: „Hatása olyan lesz, mint a Neptun gázmező”.
Az ügylet zárása 2027 első felében várható, a végső beruházási döntés jövőre esedékes, a termelés pedig 2031-ben indulhat. A tranzakcióhoz a ciprusi minisztertanács jóváhagyása kell. Sajtóértesülések szerint a nikóziai kormány nehezményezi, hogy az eladó nem vonta be az egyeztetésbe, hivatalos állásfoglalás azonban erről nem jelent meg.
Az Adrián a Mol irányítása alatt álló INA fúr, jóval közelebb a magyar határhoz. A vállalat öt új tengeri kutat mélyít mintegy 65 millió euróból, ami körülbelül 23,6 milliárd forint. Az elsőként elkészült Ana-4 DIR jelű kút kezdeti hozama napi 160 ezer köbméter. Az INA emellett az Energean nevű londoni társasággal fejleszti az Irena mezőt, 71 millió eurós közös beruházásban, ahol az új termelőplatform az ősszel készülhet el. A társaság éves gáztermelése jelenleg 700 és 800 millió köbméter között mozog.
Új mezők 2031-re, gázár 2027-re
Az adriai fúrások és a ciprusi vásárlás fontos üzleti lépések, a naptárral viszont nehéz vitatkozni. Az Ana-4 DIR jelenleg jelzett hozama éves szinten mintegy 58 millió köbmétert jelent, ami a magyar éves fogyasztás alig fél százaléka. Az Aphrodite gáza a jelenlegi ütemterv szerint 2031-ben indul. A jövő téli árszint szempontjából tehát egyik fejlesztés sem játszik szerepet. A magyar szabályozási kényszer ennél sokkal hamarabb érkezik.
Az Európai Unió januárban véglegesítette az orosz földgáz kivezetését. Az orosz cseppfolyósított gáz behozatalának 2026 végéig meg kell szűnnie, a hosszú távú vezetékes szerződések alapján érkező mennyiségé pedig 2027. szeptember 30-áig, ellátásbiztonsági nehézség esetén legfeljebb 2027. november 1-jéig. Magyarország és Szlovákia a rendelet ellen szavazott, a magyar kormány bírósági eljárást is kilátásba helyezett. Az MVM 2021-ben kötött tizenöt évre szerződést a Gazprommal.
A kitettség közben nem csökkent: Magyarország 2026 első öt hónapjában az Európai Unió legnagyobb orosz vezetékesgáz-vásárlója volt, egyedül májusban 204 millió euró értékben. A Horvátország felől érkező útvonal bővítése ezért különösen fontos: a Plinacro és az FGSZ közös nyilatkozata szerint a drávaszerdahelyi határkeresztező pont kapacitása óránként 200 ezer köbméterről 400 ezerre nő, 2026. december 31-től. A horvát fejlesztéshez 533 millió euró uniós támogatás járul.
Mit jelent mindez a magyar háztartásoknak
A rezsicsökkentés egyelőre elválasztja a tőzsdei földgázárat a lakossági számlától. A kedvezményes mennyiségen belül a háztartás nem a piaci árat fizeti, a különbözetet viszont valakinek állnia kell. Ez megjelenhet az MVM eredményében, állami kompenzációban, a költségvetésben vagy egy későbbi tarifamódosításban. A magas gázár tehát a rezsicsökkentés mellett is eléri az országot, csak nem a havi csekken.
Az iparnak viszont nincs ilyen pajzsa. A gázintenzív ágazatok költsége azonnal követi a beszerzési árat, a gázerőművek pedig sok órában a teljes nagykereskedelmi áramárat határozzák meg. Az ipari gázár emelkedése így az áram árában másodszor is megjelenik. A 362,19 forintos euróárfolyammal számolva a 63,7 eurós megawattóránkénti jegyzés nagyjából 23 100 forintnak felel meg. A kormány márciusban arra kötelezte a versenypiaci kereskedőket, hogy a 2026-2027-es gázévre leszerződött magyarországi mennyiségük két százalékát hazai tárolóban tartsák. A szabály az ellátásbiztonságot javítja, a költsége viszont a rendszerben marad.
A Polkorrekt véleménye
A kormány az elődjére mutat, az elődje szakértője a kormányra, a januári árkockázatot pedig eddig egyikük sem fedezte le. A hétköznapi ember számára teljesen mindegy, ki mikor mulasztott: a különbözetet vagy a számláján, vagy az adójában fizeti meg. Aki ma „átfogó stratégia kidolgozását” jelenti be arra a hónapra, amelyre fél éve határidős ügyletet kellett volna kötni, az nem tájékoztat, hanem időt húz. A tárolók töltöttségét mutogatni akkor tisztességes, ha mellé kimondják azt is, milyen gázár mellett vásárolják meg a hiányzó részt.
Források
- Világgazdaság (Magyarország): Kapitány István: gázhiánytól nem kell tartani, az ár okozhat fejfájást Magyarországnak a télen, 2026. augusztus 17.
- Világgazdaság (Magyarország): Ideje gyorsítani a gáz betárolását Európában, 2026. augusztus 12.
- Infostart (Magyarország): Kormányzati gázbeszerzés, Hortay Olivér válaszolt Kapitány Istvánnak, 2026. augusztus 18.
- Economx (Magyarország): Európa hatalmas csapdába sétált bele, Magyarország sem ússza meg, 2026. augusztus 12.
- Euronews (Európai Unió): Europe’s gas prices have doubled, with the worst yet to come, 2026. augusztus 20.
- Gas Infrastructure Europe: AGSI tárolói töltöttségi adatbázis, lekérdezés dátuma: 2026. augusztus 24. [FORRÁS: közvetlen AGSI-lekérdezés, beszerzendő]
- NRGreport (Magyarország): Az FGSZ vezérigazgatója szerint már 55 százalék a hazai gáztárolók töltöttsége, 2026. július 16.
- Shell Energy Europe Limited és MVM CEEnergy Zrt.: közös sajtóközlemény a tízéves gázkereskedelmi megállapodásról, 2025. szeptember 9.
- Infostart (Magyarország): Pletser Tamás elemzése az MVM és a Shell szerződéséről, 2025. szeptember 11.
- Mol Nyrt.: tőzsdei közzététel a BG Cyprus Ltd. megvásárlásáról, Budapesti Értéktőzsde, 2026. július 31.
- Telex (Magyarország): Megállapodott a Mol-csoport a Shell ciprusi leányvállalatának megvásárlásáról, 2026. július 31.
- Euronews (Magyarország): Megveszi a Mol a Shell ciprusi leányvállalatát és mezőfejlesztési projektbe kezd, 2026. július 31.
- Világgazdaság (Magyarország): Ciprus kezében a Mol 720 millió dolláros üzletének sorsa, 2026. augusztus 10.
- INA d.d. vállalati tájékoztatása az MTI részére az Ana-4 DIR kútról, 2026. július 20.
- BALK (Magyarország): Duplájára növelt kapacitások, az Irena mező fejlesztése és a horvát-magyar összeköttetés, 2026. augusztus 4.
- Privátbankár (Magyarország): Kétszeresére növelik a horvát-magyar gázvezeték-kapacitást, 2026. július 27.
- Magyar Építők (Magyarország): Befejező szakaszban a Magyarország felé vezető gázszállítási útvonal bővítése, 2026. július
- Az Európai Unió Tanácsa: rendelet az orosz földgázimport fokozatos kivezetéséről, elfogadva 2026. január 26.
- Európai Bizottság: javaslat az orosz gáz- és olajimport kivezetésére, 2025. június 17.
- Eurostat és Economx elemzés a magyar orosz gázimport értékéről, 2026. január-május
- Magyar Közlöny: a földgáztárolási kötelezettségről szóló kormányrendelet, 2026. március
- Budapesti Értéktőzsde és MNB devizaárfolyam: EUR/HUF 362,19, 2026. augusztus 24.
