Kórházi legionella: mennyire elterjedt a magyar kórházak vizében?
Két hónap alatt kétszer találtak baktériumot ugyanannak a nyíregyházi kórháznak a vízhálózatában. Az eset önmagában is elég kellemetlen, a valódi kérdés viszont tágabb, hogy hány magyar kórházban fordul elő ugyanez, és miért? A kórházi fertőzés itt nem műtőben, hanem a csapban kezdődik.
A kórházi legionella nem új jelenség, egy hazai felmérésben huszonöt vizsgált intézmény melegvíz-rendszeréből tizenkilencben megtalálták. Az idei országos vizsgálat eredményét viszont intézményi bontásban máig nem hozták nyilvánosságra.
Nyíregyháza: két riasztás, két hónap
Június 24-én a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Oktatókórház jelentette be, hogy a rendszeres vízminőség-ellenőrzés mikrobiológiai eltéréseket talált a nyíregyházi Jósa András Tagkórház hálózatának több pontján. A nyíregyházi kórház ekkor még megelőző intézkedésekről beszélt. Az intézkedés a Cardiovascularis Centrumot, a Sebészeti Tömböt, a Rehabilitációs Tömböt és a Belgyógyászati Tömböt érintette. Az intézmény korlátozta a vízhasználatot, palackos vizet biztosított, a csapokra baktériumszűrőket szereltek, majd elrendelték a belső hálózat teljes fertőtlenítését.
A kormányhivatal későbbi tájékoztatása egyetlen mondatban tette helyre a felelősség kérdését. A gond nem a városi ivóvízhálózatból érkező vízzel volt, hanem a kórház saját belső hálózatának egyes szakaszaival és végpontjaival. Ugyanekkor egy használati melegvíz-vezeték csőtörését is helyre kellett állítani a centrum épületénél.
A korlátozásokat egy hónap után oldották fel, a hatóság viszont nem zárta le az ügyet. Fenntartotta a fokozott ellenőrzést és a használati melegvíz legionella-kockázatának célzott utánkövetését. A döntés helyesnek bizonyult: augusztus 14-én a kórház Sóstói úti telephelyén, egy másik épület melegvíz-rendszerében ismét kimutatták a baktériumot.
Hány kórházban van jelen a kórházi legionella?
Erre a kérdésre ma nem lehet pontos választ adni, és ez önmagában is beszédes. Intézményi bontású, nyilvános környezeti mintavételi adatbázis nem létezik.
Ami rendelkezésre áll, az három forrásból rakható össze. Az első egy hazai felmérés, amely huszonöt kórház melegvíz-rendszerét vizsgálta. Tizenkilencből mutatták ki a legionellát, közülük tizennégyben a beavatkozási határértéknek tekintett ezer telepképző egység per liter fölötti koncentrációban. Ez nem néhány elszigetelt esetet jelent, hanem többséget.
A második a járványügyi oldal. A hazai szakirodalom szerint a bejelentett legionellosis-esetek nagyjából húsz százaléka függ össze az egészségügyi ellátással. Minden ötödik légiós betegség tehát kórházi eredetű fertőzés, vagyis a beteg a lappangási idő egy részét intézményben töltötte. Egy szakmai lap az országos központ adataira hivatkozva évi két és fél-háromszáz bejelentett esetről ír, ez a szám azonban másodlagos forrásból származik, ezért az elsődleges járványügyi kiadványt külön kértük.
https://www.szon.hu/helyi-kozelet/2026/08/nyiregyhazi-korhaz-fertozes-melegviz
A harmadik a legfrissebb és egyben a legfájóbb. A kormányhivatal közlése szerint a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ 2026-os országos munkaterve alapján valamennyi fekvőbeteg-ellátó intézményben elvégezték az ivóvíz bakteriológiai vizsgálatát és a használati melegvíz legionella-kockázatának felmérését. Az adat tehát megvan. Intézményi bontásban viszont nem került a nyilvánosság elé.
Miért éppen a melegvíz? A kórházi legionella műszaki háttere
A tüdőgyulladással járó légiós betegség kórokozója langyos vízben szaporodik el, a hőmérséklet-optimuma nagyjából huszonöt és negyvenöt Celsius-fok között van. A hatósági módszertan ezért azt írja elő, hogy a melegvíz-hálózat egészében tartósan ötvenöt fok fölötti hőmérsékletet kell tartani, a hidegvíz esetében pedig húsz fok alattit. Ez papíron egyszerű, a gyakorlatban viszont ritkán teljesül.
Egy több mint ezerkétszáz mintát feldolgozó hazai vizsgálat szerint a használati melegvíz-minták mindössze tizenkét százaléka haladta meg az ötvenöt fokot. Az ötven fok fölöttiek aránya is csak huszonhat százalék volt. A minták háromnegyede tehát pontosan abba a tartományba esett, amely a legionellának kedvez.
Ehhez jön a hálózat állapota. A beszabályozatlan cirkuláció miatt a kellően meleg víz nem jut el a rendszer minden pontjára. A pangó, hosszabb ideig használaton kívüli csőszakaszok külön kockázatot jelentenek, ezért az idei módszertani útmutató legalább heti egyszeri átöblítést javasol rájuk. A csaptelepek vízkövessége szintén menedéket ad a baktériumnak.
„A hazai kórházak vizes rendszerei gyakran elhanyagoltak” – állapította meg a témában készült első átfogó hazai doktori értekezés.
Egy tévhitet érdemes eloszlatni. Az új épület nem véd. A pécsi klinika tizenöt milliárd forintnál is drágábban felújított tömbjében is találtak legionellát, a szakértői értékelés szerint pedig a gyakorlatilag vadonatúj hálózatokat is hamar szennyezheti a baktérium. A kulcs nem az épület kora, hanem az üzemeltetés. A nyíregyházi kórház augusztusi esete is egy másik telephelyen jelentkezett, nem ugyanabban az épületben.
Az energiatakarékosság kényes kérdése
Itt jutunk el a Polkorrekt kérdéséhez. A melegvíz ötvenöt fok fölött tartása energiába kerül, méghozzá folyamatosan. Az idei nyáron viszont a magyar kórházak, önkormányzatok és intézmények sorra jelentettek be energiatakarékossági intézkedéseket, a Duna rekordalacsony vízállása miatt ugyanis a paksi termelés hetekre visszaesett.
Nem állítjuk, hogy a nyíregyházi esetet ez okozta, mert erre nincs bizonyítékunk. Azt viszont kimondjuk, hogy a két szempont egymásnak feszül, és a döntést valakinek meg kell hoznia. A melegvíz hőfokának visszavétele takarékossági intézkedésként vonzó, fertőzésmegelőzési szempontból viszont pontosan a rossz irányba mozdítja a rendszert. Az intézmények energiatakarékossági intézkedési terveit ezért kikértük.
A végponti baktériumszűrő, amelyet Nyíregyházán is felszereltek, ezt a dilemmát nem oldja fel. A módszertan világosan fogalmaz: a szűrő a csapnál mérhető csíraszámot csökkenti, a hálózat fertőzöttségét viszont nem szünteti meg, ezért az érzékeny osztályok kivételével csak átmeneti megoldásnak tekinthető.
Szeptembertől lesz mit olvasni
Egy dolog mégis változik. Az országos tisztifőorvos bejelentése szerint szeptembertől intézményi bontásban nyilvánossá válnak az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések adatai. A rendszer a Nemzeti Nosocomialis Surveillance Rendszer több éven át épített adatbázisára támaszkodik, az eredményeket kockázatkiigazítással közlik, és letölthető táblázatban is elérhetők lesznek.
A hatóság hangsúlyozza, hogy ez nem kórházi rangsor. Egy magasabb kórházi fertőzési mutató önmagában nem jelent rosszabb ellátást. Ennek megvan a szakmai alapja: az az intézmény, amelyik alaposabban keresi a fertőzéseket, többet is talál, a nulla esetszám pedig ugyanúgy gyanús, mint a kiugróan magas. A tisztifőorvos szerint a nulla nem is reális cél, az esetek húsz-harminc százaléka viszont megelőzhető lenne.
Két korlátot érdemes előre látni. Az adatbázis csak a közfinanszírozott intézményekről tartalmaz adatot. A vízhálózatok környezeti mintavételi eredményei pedig nem részei ennek a rendszernek, tehát arra, hogy melyik kórház csapjában találtak legionellát, szeptember után sem ad választ.
A Polkorrekt véleménye
Az idei országos vizsgálat minden fekvőbeteg-intézményre kiterjedt. Az eredmény tehát megvan valahol egy iktatószám alatt, csak éppen az nem tudja meg, aki holnap műtétre fekszik be. Ez nem szakmai kérdés, hanem döntés a nyilvánosságról, és rossz döntés.
A hétköznapi ember nem tud kórházat választani a vízhálózat állapota alapján, és nem is ez a dolga. Az viszont az ő pénze, amiből a hálózatokat karbantartják, és az ő tüdeje, amit a rossz üzemeltetés kockáztat. Aki takarékosságból veszi vissza a melegvíz hőfokát egy olyan épületben, ahol legyengült immunállapotú betegek fekszenek, az nem spórol, hanem kockázatot hárít át. Négy közérdekű adatigénylést nyújtottunk be, a válaszokat közölni fogjuk.
Források
- Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Oktatókórház: közlemény a vízhasználat korlátozásáról a Jósa András Tagkórházban, 2026. június 24.
- Telex: Találtak valamit a nyíregyházi kórház vizében, korlátozták az ivóvízhasználatot több épületben, 2026. június 24., https://telex.hu/belfold/2026/06/24/nyiregyhazi-korhaz-ivovizhasznalat-korlatozasa-mikrobiologiai-elteresek
- Hirado.hu: Korlátozták az ivóvízhasználatot a nyíregyházi kórház egyes épületeiben, 2026. június 24., https://hirado.hu/belfold/cikk/2026/06/24/korlatoztak-az-ivovizhasznalatot-a-nyiregyhazi-korhaz-egyes-epuleteiben
- Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztálya: tájékoztatás a korlátozás feloldásáról, a fokozott monitoringról és a 2026-os országos munkatervről, közölve a Szon.hu-n, 2026. július,
- https://www.szon.hu/helyi-kozelet/2026/07/vizkorlatozas-feloldasa-a-nyiregyhazi-korhazban
Szon.hu: Újabb fertőzésveszély a nyíregyházi kórházban, Legionella a Sóstói úti telephely melegvízrendszerében, 2026. augusztus 14., https://www.szon.hu/helyi-kozelet/2026/08/nyiregyhazi-korhaz-fertozes-melegviz - Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ: Módszertani útmutató a Legionella által okozott fertőzési kockázatot jelentő közegekre, 10. kiadás, 2026,
- https://nnk.gov.hu/attachments/article/1378/Mo%CC%81dszertani%20u%CC%81tmutato%CC%81_Legionella_2026.pdf
- Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ: Változásjegyzék a 2026. évi módszertani útmutatóhoz, a végponti szűrőkről és a pangó szakaszok átöblítéséről, https://nnk.gov.hu/attachments/article/1378/Va%CC%81ltoza%CC%81sjegyze%CC%81k%202026.pdf
- Az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 5/2023. (I. 12.) Korm. rendelet, 3. melléklet, a 2026. augusztus 18. napján hatályos szöveg
- A Legionella által okozott fertőzési kockázatot jelentő közegekre vonatkozó közegészségügyi előírásokról szóló 49/2015. (XI. 6.) EMMI rendelet, a 2026. augusztus 18. napján hatályos szöveg
Barna Zsófia: Legionella kolonizáció terjedése és diverzitása épített vízrendszerekben, doktori értekezés, Eötvös Loránd Tudományegyetem, - https://ktdi.elte.hu/dstore/document/4632/Doktori_e%CC%81rtekeze%CC%81s_Barna_Zso%CC%81fia.pdf
Barna Zsófia és szerzőtársai: Legionella előfordulása különböző eredetű hálózati vízmintákban, Egészségtudomány, 2011/2., http://egeszsegtudomany.higienikus.hu/cikk/2011-2/Barna.pdf - Legionellakontroll szakmai blog: a huszonöt vizsgált kórház adatai, a pécsi klinika esete és a hősokk-fertőtlenítés értékelése, https://legionellakontroll.hu/blog/legionella-egy-hazai-korhaz-vizhalozataban/
- Legionellakontroll szakmai blog: a melegvíz-minták hőmérsékleti megoszlása hazai vizsgálat alapján, https://legionellakontroll.hu/blog/legionella-es-vizhomerseklet-ilyen-egyszeru-a-megoldas/
- Telex: Jön a kórházi fertőzések új, nyilvános adatbázisa, 2026. augusztus 12., https://telex.hu/belfold/2026/08/12/nngyk-ogyei-korhaz-egeszsegugyi-ellatassal-osszefuggo-fertozesek-adatok
- Weborvos: Kórházi fertőzési adatok, ősztől nyilvánosak a hazai mutatók, 2026. augusztus 15., https://weborvos.hu/aktualis/szeptembertol-nyilvanos-korhazi-fertozesi-adatok/
- Index: Napokon belül bárki megnézheti, melyik kórházban hány fertőzés alakul ki, 2026. augusztus 12.,
