Night club maffia Budapesten: Halló Bár, Caligula-ügy
Gyermekrablás egy belvárosi bár elől, robbanás a Király utcában, jogerős emberrablási ítélet egy budai lokálban,hogy a budapesti night club világ sötét oldala jóval keményebb annál, mint amit a neonfények mutatnak.
A Polkorrekt három szinten vizsgálja a pesti éjszakát,hogy külön kezeljük a bíróság által kimondott tényeket, a sajtóban megjelent verziókat, továbbá az ellenőrizhetetlen visszaemlékezéseket.
A Halló Bár: egy night club évtizedei a bűnügyi hírekben
A Nagykörút, akkori nevén Lenin körút, valamint a Király utca sarkán 1969-ben nyílt meg a Halló Bár, az egykori Hallo önkiszolgáló étterem emeleti lokáljaként. A hely a kezdetektől a külföldi vendégekre épült, a rendszerváltás után pedig klasszikus erotikus mulatóként szerepelt Budapest térképén: piros fény, aktfotók, taxisok, privát show. Kevés night club mondhatja el magáról, hogy neve négy évtizeden át visszatérően szerepelt a bűnügyi krónikákban.
Az épület 1987 decemberében került először a hírekbe. Egy édesanya néhány percre bekéredzkedett a mosdóba, a babakocsit pedig az utcán hagyta, hogy mire visszaért, kéthónapos kislányát elvitték. A korabeli beszámolók szerint egy dunakeszi nő ragadta el a csecsemőt, majd a visszaemlékezések alapján közel egy éven át sajátjaként nevelte. Az eset máig a magyar kriminalisztika egyik legkülönösebb gyermekrablási története.
A kilencvenes évek második felében a szórakozóhely a budapesti maffiaháború kereszttüzébe került. A sajtó lövöldözésről, súlyos verésről számolt be, majd 1998. március 11-én bomba robbant a Király utcai bejárat előtt. A detonáció betörte a környező házak ablakait, megrongálta a portált, egy ember könnyebben megsérült. A Hetek Robbanás a bordélyháznál című cikke szerint a bárt a Kreml Kft. üzemeltette, amelynek tevékenységi körében partnerközvetítés is szerepelt, hogy a tulajdonos két héttel korábban a Margit hídon szenvedett balesetet, egy terepjáróban, a BRFK szervezett bűnözés elleni egységének nyomozójával együtt. A lapban idézett rendőrségi források jelzésként értelmezték a merényletet, hogy valakit zavarhatott a mulató és a nyomozók túl szoros kapcsolata.
A történet 2014-ben folytatódott.
A Privát Kopó bűnügyi magazin arról írt, hogy a VI. és VII. kerületi ügyészség prostitúció elősegítése, kábítószerrel visszaélés, valamint költségvetési csalás gyanúja miatt rendelt el nyomozást a hely működésével összefüggésben. A cikk szerint a nyomozókhoz rejtett hangfelvétel került, amely alátámaszthatta a gyanút,hogy a táncosnők egy része pénzért nyújthatott szexuális szolgáltatást, bevételük felét pedig az üzemeltető cég ügyvezetőjének adhatták át. Jogerős ítéletről a sajtó azóta sem számolt be, ezért ezeket az állításokat kizárólag gyanúként kezeljük.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Sztript%C3%ADz
Idővonal: a pesti night club világ fekete krónikája
- 1969: megnyílik a Halló Bár a Nagykörút és a Király utca sarkán.
- 1987. december: kéthónapos csecsemőt rabolnak el a bár előtt hagyott babakocsiból.
- 1998. március 11.: bomba robban a Halló Bár bejáratánál, egy ember megsérül.
- 2007. július: a Caligula klubban két nap alatt öt külföldi turistát szembesítenek irreális számlákkal, majd erőszakkal tartják vissza őket.
- 2012. szeptember: a Fővárosi Ítélőtábla jogerősen elítéli a Caligula üzletvezetőjét több rendbeli emberrablásért.
- 2013. május: a Kúria fenntartja a jogerős ítéletet.
- 2014: a Privát Kopó prostitúciógyanús nyomozásról ír a Halló Bár működése kapcsán.
Caligula: amikor a night club lehúzásból emberrablás lett
Ami a Halló Bár körül gyanú maradt, az a budai Caligula esetében bíróságig jutott. A Szilágyi Erzsébet fasori klubban 2007 júliusában két egymást követő napon csaptak be külföldi turistákat. Július 22-én két holland vendég 179 ezer forintos számlát kapott, hogy mivel nem tudtak fizetni, egyiküket a Széna téri bankautomatához kísérték, társát addig nem engedték ki a bárból. A tiltakozó vendéget megütötték, gyomron vágták, megrúgták a térdhajlatát. Másnap két mexikói és egy amerikai állampolgár három üveg sör után 377 ezer forintos számlával szembesült, miután a hozzájuk ültetett táncosnők kérés nélkül hozattak ki maguknak tokaji aszút.
A Fővárosi Ítélőtábla 2012 szeptemberében jogerősen 3 év 6 hónap letöltendő börtönre ítélte a night club üzletvezetőjét, T. Anna Máriát több rendbeli emberrablásért, hogy a Kúria 2013 májusában fenntartotta az ítéletet. A bíróság kimondta, hogy aki a vendéget erőszakkal vagy fenyegetéssel tartja vissza, amíg az nem fizet, nem egyszerűen lehúz, hanem emberrablást követ el. A Privát Kopó értesülése szerint az elítélt üzletvezető korábban a Halló Bárt üzemeltető céghez is kötődött, hogy ezt a kapcsolatot más forrás nem erősítette meg, ezért nyitott kérdésként kezeljük.
Taxisok, lányok, szeparék: így forog a night club gépezet
Az éjszakai életben megszólaló egykori dolgozók és sofőrök visszaemlékezései szerint egyes helyeken máig ugyanaz a logika működik, mint a Caligula-ügyben, csak finomabb eszközökkel. A gépezet első láncszeme a taxis, hogy meghatározott bárokhoz szállítja a vendéget, a fogyasztás után pedig készpénzes jutalékot kap.
A vendég asztalához táncosnő ül, italok érkeznek, majd felmerül a szeparé, a privát show vagy a szállodai találkozó lehetősége. Hivatalosan minden night club csak táncot, valamint kíséretet kínál, hogy a tényleges szexuális szolgáltatást a lányok és a futtatók intézik. A bevétel nagyobbik része a háttérhálózatba folyik vissza, a táncosnő a kisebbik hányadot tartja meg. A taxis hálózatok szerepéről korábban is írtunk:
Egy anonim visszaemlékezés szerint az egyik bárban belső eligazítást tartottak arról, miként kell a szállodai kiszállásokat megszervezni. A lányoktól azt kérték, hogy telefonjuk mindig legyen bekapcsolva, mert baj esetén azonnal hívniuk kell, hogy a baj itt nem műszaki gondot jelentett, hanem a nem fizető vagy agresszív vendéget. A sofőrök feladata a szállításon túl arra is kiterjedt, hogy szükség esetén visszahozzák a lányokat. A Privát Kopó beszámolója szerint egy ilyen eligazításról rejtett hangfelvétel készült, amely később a rendőrséghez került.
Amikor a tanú elhallgat
A hangfelvétel sorsa jól mutatja, miért olyan nehéz ezeket a hálózatokat felszámolni. Az anonim visszaemlékezés szerint a felvételt készítő nő feljelentést tett, a rendőrség meghallgatta az anyagot, őt pedig tanúként beidézték. Mire vallomást kellett volna tennie, annyira félt az érintettektől, hogy nem vállalta eredeti állításai megismétlését, hogy az eljárást bizonyíték hiányában megszüntették. Ez a történet ellenőrizhetetlen, a mintázat viszont ismerős. Vállalt vallomás nélkül a hatóság jogszerűen nem emelhet vádat, a megfélemlített tanú szemszögéből viszont a rendszer érintetlenül működik tovább, legfeljebb óvatosabban beszélnek legközelebb.
Bűnbarlang a Teréz körúton: politika, maffia és rendőrségi védelmi háló Budapest éjszakájában
Rendőrség, titkosszolgálat, alvilág: hol futnak össze a szálak?
A Halló Bár elleni merénylet nyomozati szála messze túlmutatott egy szórakozóhelyen. A Hetek szerint a bombamaradványokat a Nemzetbiztonsági Hivatal laborjába vitték, ahol azt vizsgálták, kapcsolódik-e a robbantás más korabeli merényletekhez, köztük pártszékházak, illetve politikusok elleni akciókhoz. A lap arról is beszámolt, hogy a Központi Bűnüldözési Igazgatóság, a BRFK, továbbá a titkosszolgálatok közös fellépést készítettek elő a Magyarországon működő külföldi bűnszervezetek, török, arab, valamint ukrán hátterű csoportok ellen. A Király utcai robbantást ebben az olvasatban maffiaüzenetként értelmezték.
A rendőrség vezetői ugyanakkor óvatosan fogalmaztak. Zsombok György, a BRFK szervezett bűnözés elleni főosztályának akkori vezetője úgy nyilatkozott, hogy a bombák hasonló szerkezete egy kézre utalhat, ám ebből nem következik, hogy a megrendelő is azonos.
Maffia, rendőrség, titkosszolgálat szervezett összefonódását egyetlen nyilvános bírósági ítélet sem mondta ki. A képet egyedi ügyek árnyalják, hogy a sajtó jussukat behajtó rendőrökről írt, egy másik esetben pedig arról, hogy egy rendőr előre szólt a bordélyházi razziákról.
Ezek az ügyek nem bizonyítják, hogy a testület egésze bűnszervezetként működött volna, hogy azt viszont jelzik, hogy a night club szcéna, a külföldi bűnszervezetek és a rendvédelem kapcsolata a kilencvenes években jóval szorosabb volt egy egyszerű bűnöző kontra rendőr képletnél.
Mi bizonyított, mi verzió, mi legenda?
A pesti éjszaka maffiaárnyékát három szinten érdemes kezelni. Bizonyított tény a Caligula-ügy jogerős emberrablási ítélete, a Halló Bár elleni 1998-as robbantás, valamint az 1987-es gyermekrablás. A sajtóban megjelent verziók közé tartozik a török, arab, ukrán csoportok maffiaháborújáról szóló narratíva, a bár és a drognyomozók kapcsolatát firtató írás, továbbá a rejtett hangfelvételről szóló értesülés.
A harmadik szintet a személyes visszaemlékezések adják, hogy egykori alkalmazottak, táncosnők, sofőrök szubjektív beszámolói arról, hogyan működött belülről egy lokál, illetve miért tűnt sokáig érinthetetlennek. A maffiaárnyék tehát valós, csak nem egyetlen nagy összeesküvésben jelenik meg, hanem sok kisebb, egymásba kapaszkodó történetben.
A Polkorrekt véleménye
A pesti éjszaka legnagyobb botránya nem a robbantás, hanem a csend. Ahol a tanú fél, ott a hatóság tehetetlen, a gépezet pedig zavartalanul forog tovább. Amíg az állam nem garantálja, hogy aki beszél, azt nem éri baj, addig minden megszüntetett nyomozás a hallgatás árát emeli, a számlát pedig a kiszolgáltatott lányok és a lehúzott vendégek fizetik.
Átláthatósági megjegyzés, hogy cikkünk nyilvánosan elérhető sajtóforrásokon és bírósági közléseken alapul. Jogerős ítélet kizárólag a Caligula-ügyben született. A Halló Bár működésével kapcsolatos nyomozati értesülések gyanúnak minősülnek, az érintetteket megilleti az ártatlanság vélelme. Az anonim visszaemlékezések ellenőrizhetetlenek, ezeket ennek megfelelő fenntartással közöljük.
Folytatjuk.
Cikksorozatunk a pesti éjszakát követi végig a régi időktől napjainkig. A következő részekben annak járunk utána, mi lett az egykori szereplőkből. Van, aki ma is taxisofőrként dolgozik, van, aki ügyvédi irodát visz, más bíróságok környezetében helyezkedett el, hogy sokan pedig csendben kiléptek ebből a világból, családanyaként, hétköznapi életet élve. Feltárjuk azt is, hogyan épült fel a többi ikonikus, azóta bezárt hely, és milyen módon teremtett szinte mindegyik lehetőséget arra, hogy a falai között prostitúció működjön. A gépezet szereplői ma is köztünk élnek,hogy azt mutatjuk meg, hova vezettek az útjaik.
Források
Hazafi Zsolt: Robbanás a bordélyháznál. Hetek, 1998. március 14. http://epa.oszk.hu/00800/00804/00005/53919.html
Emberrablás volt a Caligula bárban. Origo, 2013. május 6. https://www.origo.hu/itthon/20130506-emberrablas-tortent-a-caligula-barban.html
377 ezret követeltek három sör után. Index, 2013. május 6. https://index.hu/belfold/2013/05/06/377_ezret_koveteltek_harom_sor_utan
Robbantásos merényletek Magyarországon a rendszerváltás óta. Origo, 2014. január 13. https://www.origo.hu/itthon/2014/01/robbantasos-merenyletek-magyarorszagon-a-rendszervaltas-ota
A legdurvább helyek a Kádár-kori pesti éjszakában. szeretlekmagyarorszag.hu, 2021. december 22. https://www.szeretlekmagyarorszag.hu/multunk/a-legdurvabb-helyek-a-kadar-kori-pesti-ejszakaban
Privát Kopó bűnügyi magazin, 2014.
